Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-21 / 85. szám

Sátoraljaujhely, 1908. Október 17. 84 (4788.) Harminchatodik évfolyam. uwj ^ ^ u fu». -i.^ i uw'tt u Megjelen lietenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség’ és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnak vissza. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. fi választójog és a szocializmus. Irta: Andor Károly.- okt. 16. Az államok műveltségének legbiztosabb mértéke a polgárok­nak politikai jogokban való ré­szesedése. E tekintetben jóval mögötte vagyunk Európa bármely kulturállamának. Nálunk a poli­tikai jogokat csak nagyon is ki­váltságos osztályok gyakorolhat­ják s a nemzet zöme csak a rács mögül szemléli a nemzetfentartó nagy munkát. A szocializmusnak kétségtelenül oroszlánrésze van e kínai fal ellen indított ostrom­ban. A választójog reformja kész s közel napok munkája évszáza­dok jogbitorlásainak ássa meg a sírját. Miért van mégis, hogy a kizárt nép tekintélyes csoportja már előre retteg attól, amiért a síkra szállott ? A szocialisták törekvése az általános választójog kivivására elméletileg teljesen igazolt. Az állam ugyanazon földhöz kötött polgárok összesége, tehát min­den polgárnak legyen meg a joga, mint államalkotó egyednek, az állam ügyeihez való hozzá­járuláshoz. Ehhez azonban a nor­mál műveltségnek olyan foka volna szükséges minden egyén­nél, amely kizárná azt a lehető­séget, hogy a jogokban egyenlően A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A legifjabb királyság. A .Zemplén* számára irta: Tárnái Aladár. Múlt héten pattant ki a nagy európai szenzáció: a bolgár fejede­lemségből független királyság, Ferdi- nánd fejedelemből király lett. Betel­jesült végre egy ambiciózus népnek leghőbb vágya s e lépéssel egyik ér­dekes és szép fejezete zárul Bulgária történetének, amely gazdag, változa­tos eseményekben és epizódokban.— Valóban érdekes e romantikus fény­től övezett népnek történeti fejlődése. Lassankint részesévé lett a modern europizmusnak és mégis, mint csak kevés nép, megtartotta erősen kiéle­zett nemzetiségi mivoltát — életmód­ban, szokásokban és viseletben egy­aránt. A mai Bulgáriának első nyomát még a rómaiak korában találjuk. A csökönyös trák törzsekkel, különösen a dákokkal és mősiakkal való ke­mény harcok után a Duna és Bal­kánhegység közt elterülő vadregényes országot Augusztus császár Mősia- tartomány név alatt a római világ- birodalomba kebelezte. A Duna fo­lyási irányát követve, a rómaiak idő­vel egészen a Fekete-tengerig hatol­tak, átengedvp az ország belsejét a részes legalsóbb néposztály, — amely pedig minden állam zö­mét alkotja, — túlsúlyával pusz­tulásba kergesse az államot. De hol vagyunk mi még ettől az általános normál műveltségtől ? Ismételve mondom, hogy tisz­telettel tekintek a szociálisták elméleti követeléseire. Vajha ott volnánk már műveltség tekinte­tében, hogy a legutolsó polgár­ból is hasznavehető miniszter le­hetne ! De ahoz ez az elenged­hetetlen előfeltétel nincs meg, itt polgári jogok abszolút egyen­lőségéről szó sem lehet az ál­lam pusztulása nélkül. Mi azonban nemcsak ezt az általános műveltségi fokot nél­külözzük. Mert ha ez meg is volna, egy igen-igen hatalmas akadálylyal állunk szemben: a sok nyelvű s a magyar állam fenuhatósága alul minden áron szabadulni óhajtó nemzetiségek­kel. Legszomorubban nélkülöz­zük az egyfajuságot. A nemzet- testnek alig fele azonosítja érde­keit az állam érdekeivel, hogy várhatnék tehát azt, hogy az egyenlő joggal rendelkező nem­zetiségi polgárok államunk ja­vára fogják ezt a jogot felhasz­nálni. Sőt többet mondok, én még a tiszta magyar vérűnek hirde­tett polgárság egy részétől is görög gyarmatosoknak. A népván­dorlás viharai után, miután előzőleg gótok, longcbárdok és gepidák járták vad hordákban keresztül-kasul az or­szágot, a VII. században szláv tör­zsek telepednek le Mősiában. Ezeket azonban az utánok nyomuló finn hor­dák részben nyugatra szorítják, rész­ben pedig fegyveres erővel leigázzák. Az ország uj urai a török-hun származású bolgárok lettek. Kubrat nevű kánjuk az avarok ellen szövet­ségre lépett Herakleios császárral, aki őt jutalmul bizánci patríciussá tette. Kubrát fia, Asparuch, leigázza Mősia szláv törzseit és 680 körül megala­pítja a dunai-bolgárok birodalmát. Boris fejedelem alatt 864-ben a bol­gárok felveszik a keresztény hitet. Boris a Mihály nevet veszi fel és a konstantinápolyi patriarchátushoz csat­lakozik. Az első keresztény bolgár­fejedelem fia, Simeon, meghódítja Albániát egész az Adriáig s adófize­tőjévé teszi Szerbiát és Bizáncot. — Ezek voltak a bolgár nép legdicsősé­gesebb napjai. Simeon a „bolgárok és görögök császárja“ nak, röviden „cár“-nak nevezi magát s egyházi tekintetben is függetleníti népét a konstantinápolyi patriarchától. Biro­dalma magában foglalja a dunai-bol­gárok országát, Thrácia nagy részét, Macedóniát, Thessáliát, Albániát ós Epirust. Azonban már fia, Péter alatt megkezdődik az ország gyors szétda­féltem az államot. Ezek a nem­zetközi szociálisták. Pedig ezek­nek a száma igen tekintélyes s értelmi fokuk is felül esik a se­lejtezendő átlagon. — Mikor ők egyenlőjoguságról beszélnek, csak saját mellőztetésükre gondolnak s nem a haza javára. Az ördög­gel is szívesen egyesülnének az egyenlő polgárjog kivivására. Vagy nem Kristóffy volt-e ez eszme első hivatalos megpendi- tője ? Nem hivatkoztak-e büsz­kén a legutóbbi bécsi népgyülé- sen szóvivő küldöttjeik nemzet­köziségükre ? Én nem kérek az ilyen polgárok egyenlő jogusá- gából. A műveletlen paraszt ma­gyartól nem féltem a hazát, de ettől a nemzetközi eszméktől habzó csoporttól a magyar ál­lamra semmi jót sem várhatok. A választójogot ki kell ter­jeszteni, de ilyen műveltségi és faji viszonyok között egyenlő és általános jogkiterjesztésről be­szélni : szélhámosság. Kinevetne érte az egész világ. Vagy talán mi vagyunk a világ legművel­tebb népe, még ha evvel a szél­hámossággal világgá kürtölnők is azt ? Igen is legyeu jogkiterjesz­tés ! Adjanak módot minden jó- ravaló magyar polgárnak arra, hogy kötelezettségeinek és értel­miségének arányában a jogokból rabolása. Legelőször a nyugati rész szakad el és 963 óta önnáiló cárság gyanánt szerepel. A birodalom keleti részét 969-ben a pogány Szvjatoszláv orosz fejedelemnek sikerült meghódí­tania. Uralmának azonban már 970- ben véget vetett Tzimisces császár, aki Keletbulgáriát bizanti tartomány- nyá tette, mig Nyugatbulgáriát csak 1018 ban tudja II. Basileios császár leigázni. Á keletrómai birodalom pusz­tulása után egy uj Bolgárország ke­letkezik, amelynek rövid fénykora a XIII. század első felére tehető. Az uj cárság székhelye a Balkánhegység északi lábánál elterülő Tirnovo. Az Innocent pápa által megkoronázott Kolajannes cár uralkodása már a ha­nyatlás korát jelzi. A félhold mind­jobban terjeszkedik a Balkánon s 1366-ban III. Ivannes Sismán, az utolsó tirnovói cár, már hűséget es­küszik I. Murad szultánnak, adófize­tője lesz neki és miután végtére is birodalma teljesen a szultán kezébe került, török fogságban fejezi be életét. A török uralom nyomasztólag nehezedett az országra s csak a XVIII. század második felében keletkezik az u. n. ujbolgár mozgalom, amelynek célja Bulgária függetlenitése. — Ez irány híveinek segítségére voltak az 1806—1812 és az 1828—29-iki orosz háborúk, valamint a török reform­törekvések is. 1872-ben Bulgária a szultántól teljes egyházi autonómiát is kivehesse a részét. Ezt kí­vánja az általános emberi és nemzeti jog. De az államot tudva és szándékosan a romlásba dön­teni, az állam létével kísérletezni még a legideálisabb elmélet ked­véért sem szabad. Nagy, talán századokra ki­ható fontosságú munka áll a kor­mány előtt. Mérlegelni kell a jogkiterjesztés minden kis rész­letét s mikor az állam jövendő létezésének alapjairól van szó, nem vezetheti munkájában sem a theoriák magasztossága, sem az emberi hiúságnak való ked­vezés ; hanem egyedül csak a magyar állam létének és jólété­nek biztosítása. Csak szomorú faji állapotunkra vetne világot, ha a választójog kiterjesztésénél a többszörösségi rendszer behozatalára kell gon- dolniok. Nem az osztályuralom biztosítására irányul ez, mint olyan szivesen hangoztatják az eszme ellenzői, hanem az állam magyar nemzeti jellegének a megőrzésére. Elég szomorú dolog az, hogy a magyarfaj a magyar hazában uem számával, hanem csak kötelezettségeivel és szel­lemi műveltségével van túlsúly­ban. Ennek a túlsúlynak pedig meg kell maradni a politikai jo­gok kiterjesztése után is; ezt nyert. A politikai függetlenségre való törekvést pedig nagyszámú titkos szövetség táplálta. Ezeknek működése főleg a török uralom elleni folytonos lázadásokban nyilatkozik meg. Az 1875-iki bosnyák felkelés következté­ben a bolgár mozgalom imponáló népfelkeléssé lett, melyet azonban a török csapatok páratlan kegyetlen­séggel csakhamar elnyomtak. E kö­rülmény beavatkozásra késztette a hatalmakat. Keresztény kormányzó által igazgatott két autonom bolgár tartomány alakítását követelték a portától. Törökország vonakodása jelzi az orosz-török háború kezdetét. A san-stefanói békében Törökországnak végre mégis csak be kell egyeznie egy adófizető szuverén bolgár feje­delemség létesítésébe, amelynek tar­tozéka Macedónia is. Azonban az 1878-iki berlini kongresszus a feje­delemség területét a Duna és Balkán közére szorítja; Kelet-Rumélia auto­nóm tartománya lesz Törökország­nak, mig Macedónia közvetlenül a porta fenhatósága í Áz 1886-iki pl ipi . lés révén Kelet-Ru"’ u zik a fejedelemséght nek nyilatkozik ar mindenkori fejedel dőnként Kelet-Rur élia kormányzó­jává nevezi ki. A 1 'ei viselők tagjai leszn zetgyulésnek, a sz A sátoraljaújhelyi izraelita anyahitközség 1908. évi november l-étöl 3 évre kezelésre átvehető. Érdeklődők szíveskedjenek bővebb felvilágosítás végett október hó 24-éig a hitközség titkári hivatalához fordulni. Lapunk ma) száma 8 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents