Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-10 / 82. szám
Sátoralj aujhely, 1907. Október 9. SI. (4SB2,) Harmincötödik évfolyam Megjelen hetenkint kétszer szerda és szombat este, Szerkesztéség és kiadóhivatal: Bátor alja-TJjhely, zötér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. ápró hirdetéseknél minden garmond sió á fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Nf litt érben minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP, ifi. Macznar Gyula Majtényi Géza főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona félévre 5 kor negyedévre 2.50 kor. ™- Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző útin 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Álhazafiak. — okt. 9. Egyik lapszámunkban, amely nemis olyan régen jelent meg, azt mondtuk e helyről, hogy „a hazafiság nem szólamokban, de tettekben kell, hogy megnyilatkozzék.* Johnson dr. pedig azt mondja betüszerint, hogy: „a hazafiság a gazember utolsó menedéke.“ Soha sem birt nagyobb aktualitással e két állítás distinkciója, mint éppen ma, amidőn előestéjén állunk egy olyan napnak, amelyből vagy napsugár, vagy viharos időjárás fejlődik a magyar politikai életre nézve. Holnap már megtudjuk, hogy derűs napra vagy viharos reggelre ébredtünk-e ? Ma még csak sejtelmeink lehetnek s úgy e sejtelmek, mint az eddigi tapasztalatokból levont doktrinák alapján a következő tételeket állíthatjuk előtérbe. 1526 óta piócaként szipolyo- zott bennünket az osztrák. 400 esztendő előtt elvesztettük nemzeti önállóságunkat. Visszaszerzésére számtalanszor tettünk azóta kísérletet, de a saját családunkban tört ki a perpatvar untalan, amely lehetetlenné tette a nemzet zöme által kívánt eredmény elérését. A külállamokban nincs egyetlen igaz barátunk. Jóakarónk szintén nincs. A nagyobb államokról meg ne is beszéljünk; hiszen külképviseletünket szintén az osztrák foglalta le magának, bolonddá téve az egész müveit világot a maga sovinizmusával. De ha még csak kül- ellenségekkel volna bajunk, akkor nem is szólnánk. Súlyosabbak a belellenségek. Majdnem több jogot adtunk a nemzetiségeknek, mint amivel magunk, a törzsnemzet birunk. Elmondhatjuk, hogy ezer év óta folyton „honfoglalunk“, de ma is a kezdetnél tartunk. Ezt pedig a mi túlhajtott gavallériánk okozta. Lám az alkotmányosságáról s a népszabadság teljes tiszteletben tartásáról hires Anglia, Porosz- ország és az Egyesült Államok másként gondolkoznak. Mi sem nem tanultunk tőlük, sem nem iparkodunk őket máig sem utánozni. Nálunk az egyéni hiúság kielégítésére, a csonka elvek érvényesítésére vonatkozó törekvés az első feltétel; ha az itt érdekeltek elég hangzatosán tudnak kifejezést adni a saját ego- isztikus hajlamaiknak. A magyar nemzet erkölcsi és anyagi erejének megtörésére irányult eddig minden munkájuk azoknak, akik igen alkalmasnak látják a nemzet nagy türelmét és jóhiszeműségét saját nem egészen tiszta céljaik elérésére. Igen szomorú dolog, hogy akadnak magyar emberek éppen most, akik az egyenetlenség és visszavonulás felkeltésével törekszenek uralomra. Piacra viszik hazafiságukat, szidják a kormányt, a koalíciót, az uj rendszert ; kacérkodnak, paktumot kötnek tóttal, oláhhal, rumunnal, svábbal, meg a fene tudja kivel is, — csakhogy a mai rendszert megdönthessék. Minden eszközt felhasználnak, hogy kikiabálhassák : mi hazafiak vagyunk ! Pedig Johnson dr. mondotta, hogy „a hazafiság a gazemberek utolsó menedéke.“ Ismerve ez álhazafiakat, nyugodtan mondhatjuk, — visszatekintve sötét múltjukra, — hogy a „hazafiságnak nem szólamokban, de tettekben kell megnyi latkoznia“. Jerünk tovább. Johnson állítását még egyszer be kell bizonyítanunk. Azok a hazafiak, akik minden áron meg akarják menteni a „veszélyben forgó hazát“, — felbőszítették a magyar munkás osztályt munkaadóik, közhatóságaik, kormányuk ellen. Prog- rammot ad radikális, demokrata, szociálista egyaránt. Mind jelszavakkal harcol, mind meg akarja a hazát menteni. Rövid megjegyzésünk van e fölösleges törekvésekre. Ami jó van a fentemlitettek programm- jában: az benne van a mai törvényes, nemzeti kormány prog- rammjában is. E programm pontok nagy részét a kormány már meg is valósította. Ha még legközelebb, üdvös parlamenti tevékenység segélyével a homes- teadot, a-progressziv adótörvényt s a választójog kiterjesztéséről szóló törvényt elfogadtatja az országgyűléssel s szentesitefti a királlyal, akkor akad-e még olyan, akinek kifogásai volnának egy olyan kormánnyal szemben, mely többet dolgozott másfél év alatt, mint a lárma mesterei képesek volnának egész életükön át. Nem képesek belátni a holnapi tüntetést előkészítők, hogy a jelen kormány nem kasztrendszeren épült fel, de a nemzet szabad véleménynyilvánításából született meg. Mint a tormába esett féreg rágódnak egy olyan tételen, amelyet a mai kormány elvállalt kötelezettségei alapján is megalkot. Az éj sötétéből bújnak elő hitvány figurák, hogy a dolgozni kész, becsületes munkásságot és családapákat terrorizálják. Kétes existenciák vezérekül tolakodnak fel, ordítoznak értelem és ok nélkül, azzal a célzattal, hogy zavart támasztva, halászhassanak a zavarosban. Menteni akarják a hazát ők, akiket erre senki sem kért fel s a mely hazának éppen tőlük kell óvakodnia. Mi azt hisszük, hogy a magyar kormány elég erős még ezekkel szemben. Ki kell terjeszteni a jogot ezt valljuk, hirdetjük, ezt aláírjuk. De a terror alakjainak s a becsületes munka piócáinak nincs keresni valójuk Magyarországon. — okt. 9. A kiegyezés ügye. Mintegy li- dére nyomás alól szabadult fel Magyarország, midőn a telefon és távíró szerte vitte az örvendetes hirt tegnap, hogy a kiegyezés meg van kötve. A magyar érdekek minden irányban védve vannak s hazánk rég várt nagykorúsága, pénzügyi önállósága immár, csak a legközelebbi jövő kérdése. Óriási átalakulásokat szült e hír minden vonalon, annál inkább, mert e kérdésekben Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter tett olyan megnyugtató kijelentéseket két nap előtt a körmendi ünnepélyen, hogy a miniszter szavai nyomán egyszerre elült a vihar és jótékony megnyugvás szállt a lelkekbe. Eklatáns bizonyíték a kedvező helyzetre az, hogy a magyar állampapírok értékei rohamosan emelkedtek s az ország közgazdasági állapotának igazi fokmérője, a börze hirtelen nagy átalakuláson ment keresztül. A magyar értékek 5— 20%-os emelkedést mutatnak 24 óra alatt, úgy a budapesti mint a bécsi tőzsdén. — A kormány okos és fokozatos közgazdasági politikája fényes diadalt aratott az osztrák ármánykodással szemben. Sárospatak — Dókus Gyulának. Vármegyénk alispánja iránti szerete- tét és nagyrabecsülését Sárospatak város közönsége különösen is dokumentálni óhajtotta azon alkalomból folyólag, hogy az alispán oly példa- adólag vett részt a közelmúlt idők nehéz politikai küzdelmében. Sárospatak város díszpolgárává választotta Dókus Gyula kir. kamarás alispánt s a díszpolgári oklevelet igazi művészies kivitelben állíttatta ki. Ezt az oklevelet, mely a magyar iparmüvé- szetnek dicsőségére váló diszalbumba van helyezve s üvegtokkal van ellátva : Sárospatak város képviselő- testületének összes tagjai aláírták. A műremeknek mondható díszpolgári oklevelet a város küldöttsége f. hó 13-án fogja az alispánnak átadni. A küldöttség szónoka Radácsv György akadémiai tanár, s városi képviselő- testületi tag lesz. A közös konyha megalakítása Sátoraljaújhelyben. — okt. 6. Előző közleményeinkből már tájékoztatva vannak t. olvasóink ama mozgalom felől, mely a közös konyhának Sátoraljaújhelyben való megalakítása tárgyában megindult. A mozgalom élén Csapó Lajos és Éhlert Gyula állottak, akik leutazva ez intézmény bölcsőjéhez, Nagybecske- rekre, ott tanulmányozták a kérdést s szerzett tapasztalataik alapján hívták föl arra a közfigyelmet. Lapunk felelős szerkesztője terjedelmes cikkben s kimerítő részletességgel tárta föl az intézmény hasznait e lapok hasábjain, hol egyidejűleg Csapó Lajos jelentkezésre szólította föl az intézményhez hozzájárulni szándékozókat. Á Csapó Lajos felhívása szinte nem is remélt eredményt hozott, mert néhány nap alatt 39 család jelentette be csatlakozását e modern intézményhez. Ilyen alapon Csapó Lajos az alakuló közgyűlést október 6-ra már egybehívhatta. A gyűlés, — a jelzett napon d. u. 3 órakor kezdődött a vármegyeház nagytermében, s egészen estig tartott, élénk résztvétel és mindvégig nagy érdeklődés mellett. — Ä tagul jelentkezettek közül kevesen, de az ügy iránt érdeklődők igen szép számmal jelentek meg. Voltak vagy hatvanan, — természetes hogy túlnyomó részben Ujhely szép és gondos gazdasszonyai, — de nem hiányzottak a komoly családapák sem. Az alakuló közgyűlést Csapó Lajos nyitotta meg, ki a jelenlevőket üdvözölve az érdemi tárgyalást megelőzőleg felolvasást tartott a mai közgazdasági helyzetről, kifejtvén az okot, amely tömörülésre s a közös konyha intézményének megalakítására készteti a kizsákmányolt polgárságot. Csapó felolvasása igen érdekes volt, mindvégig nagy figyelemmel és helyesléssel is kisérte azt a közönség. Kifejtette, adatokkal s a gyakorlati élettapasztalat igazságaival támogatva a tömörülés szükségességét. Vázolta a drágaság indító okait, a már tür- hetlen cselédmizériákat, a közgazda- sági élet pangását, a rémitő munkás- hiányt, a kivándorlás folytán bekövetkezett nagymérvű anyagi pusztulást, — de nem hallgatta el városunk hatóságának nemtörődömségét sem a tekintetben, hogy például egy hatósági mészárszék, egy városi sütöde felállításával s a piaci rendtartás helyes kezelésével, valamint az élelmiszer árusok s a kofák alapos megrend- szabályozásávai sok kellemetlenség lett volna elkerülhető s a drágaság nem öltött volna ilyen elviselhetlen mérveket. angol térfi-szabó üzlete Sátoraljaújhely, Kazinczy-u. i Újítás! Ruhabérlet! Újítás I Értesítem a t. úri közönséget, hogy a közóhajnak engedve, üzletemben | ~ ruhabórleti osztályt ----------állítottam fel. A bérlet három osztályba van sorozva. Az előnyös feltételek nálam -tudhatok meg. E Angol, Scot és hazai szövetek, legfinomabb szörmeáruk állandóan raktáron jg] •R2 Lapunk mai száma 6 oldal,
