Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-10 / 82. szám

Sátoralj aujhely, 1907. Október 9. SI. (4SB2,) Harmincötödik évfolyam Megjelen hetenkint kétszer szerda és szombat este, Szerkesztéség és kiadóhivatal: Bátor alja-TJjhely, zötér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. ápró hirdetéseknél minden garmond sió á fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Nf litt érben minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP, ifi. Macznar Gyula Majtényi Géza főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona félévre 5 kor negyedévre 2.50 kor. ™- Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző útin 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél ár­kedvezmény. Álhazafiak. — okt. 9. Egyik lapszámunkban, amely nemis olyan régen jelent meg, azt mondtuk e helyről, hogy „a hazafiság nem szólamokban, de tettekben kell, hogy megnyilat­kozzék.* Johnson dr. pedig azt mondja betüszerint, hogy: „a hazafiság a gazember utolsó me­nedéke.“ Soha sem birt nagyobb ak­tualitással e két állítás distink­ciója, mint éppen ma, amidőn előestéjén állunk egy olyan nap­nak, amelyből vagy napsugár, vagy viharos időjárás fejlődik a magyar politikai életre nézve. Holnap már megtudjuk, hogy derűs napra vagy viharos reg­gelre ébredtünk-e ? Ma még csak sejtelmeink lehetnek s úgy e sejtelmek, mint az eddigi tapasz­talatokból levont doktrinák alap­ján a következő tételeket állít­hatjuk előtérbe. 1526 óta piócaként szipolyo- zott bennünket az osztrák. 400 esztendő előtt elvesztettük nem­zeti önállóságunkat. Visszaszer­zésére számtalanszor tettünk azóta kísérletet, de a saját csa­ládunkban tört ki a perpatvar untalan, amely lehetetlenné tette a nemzet zöme által kívánt ered­mény elérését. A külállamokban nincs egyet­len igaz barátunk. Jóakarónk szintén nincs. A nagyobb álla­mokról meg ne is beszéljünk; hiszen külképviseletünket szin­tén az osztrák foglalta le magá­nak, bolonddá téve az egész müveit világot a maga soviniz­musával. De ha még csak kül- ellenségekkel volna bajunk, ak­kor nem is szólnánk. Súlyosab­bak a belellenségek. Majdnem több jogot adtunk a nemzetisé­geknek, mint amivel magunk, a törzsnemzet birunk. Elmondhat­juk, hogy ezer év óta folyton „honfoglalunk“, de ma is a kez­detnél tartunk. Ezt pedig a mi túlhajtott gavallériánk okozta. Lám az alkotmányosságáról s a népszabadság teljes tiszteletben tartásáról hires Anglia, Porosz- ország és az Egyesült Államok másként gondolkoznak. Mi sem nem tanultunk tőlük, sem nem iparkodunk őket máig sem utá­nozni. Nálunk az egyéni hiúság kielégítésére, a csonka elvek ér­vényesítésére vonatkozó törek­vés az első feltétel; ha az itt érdekeltek elég hangzatosán tud­nak kifejezést adni a saját ego- isztikus hajlamaiknak. A magyar nemzet erkölcsi és anyagi erejé­nek megtörésére irányult eddig minden munkájuk azoknak, akik igen alkalmasnak látják a nem­zet nagy türelmét és jóhiszemű­ségét saját nem egészen tiszta céljaik elérésére. Igen szomorú dolog, hogy akadnak magyar emberek éppen most, akik az egyenetlenség és visszavonulás felkeltésével tö­rekszenek uralomra. Piacra vi­szik hazafiságukat, szidják a kor­mányt, a koalíciót, az uj rend­szert ; kacérkodnak, paktumot kötnek tóttal, oláhhal, rumunnal, svábbal, meg a fene tudja kivel is, — csakhogy a mai rendszert megdönthessék. Minden eszközt felhasználnak, hogy kikiabálhas­sák : mi hazafiak vagyunk ! Pe­dig Johnson dr. mondotta, hogy „a hazafiság a gazemberek utolsó menedéke.“ Ismerve ez álhazafiakat, nyu­godtan mondhatjuk, — visszate­kintve sötét múltjukra, — hogy a „hazafiságnak nem szólamok­ban, de tettekben kell megnyi latkoznia“. Jerünk tovább. Johnson állí­tását még egyszer be kell bizo­nyítanunk. Azok a hazafiak, akik min­den áron meg akarják menteni a „veszélyben forgó hazát“, — felbőszítették a magyar munkás osztályt munkaadóik, közható­ságaik, kormányuk ellen. Prog- rammot ad radikális, demokrata, szociálista egyaránt. Mind jelsza­vakkal harcol, mind meg akarja a hazát menteni. Rövid megjegyzésünk van e fölösleges törekvésekre. Ami jó van a fentemlitettek programm- jában: az benne van a mai tör­vényes, nemzeti kormány prog- rammjában is. E programm pon­tok nagy részét a kormány már meg is valósította. Ha még leg­közelebb, üdvös parlamenti te­vékenység segélyével a homes- teadot, a-progressziv adótörvényt s a választójog kiterjesztéséről szóló törvényt elfogadtatja az országgyűléssel s szentesitefti a királlyal, akkor akad-e még olyan, akinek kifogásai volnának egy olyan kormánnyal szemben, mely többet dolgozott másfél év alatt, mint a lárma mesterei képesek volnának egész életükön át. Nem képesek belátni a hol­napi tüntetést előkészítők, hogy a jelen kormány nem kasztrend­szeren épült fel, de a nemzet sza­bad véleménynyilvánításából szü­letett meg. Mint a tormába esett féreg rágódnak egy olyan téte­len, amelyet a mai kormány elvállalt kötelezettségei alapján is megalkot. Az éj sötété­ből bújnak elő hitvány figurák, hogy a dolgozni kész, becsüle­tes munkásságot és családapákat terrorizálják. Kétes existenciák vezérekül tolakodnak fel, ordí­toznak értelem és ok nélkül, az­zal a célzattal, hogy zavart tá­masztva, halászhassanak a za­varosban. Menteni akarják a ha­zát ők, akiket erre senki sem kért fel s a mely hazának ép­pen tőlük kell óvakodnia. Mi azt hisszük, hogy a ma­gyar kormány elég erős még ezekkel szemben. Ki kell terjesz­teni a jogot ezt valljuk, hirdet­jük, ezt aláírjuk. De a terror alakjainak s a becsületes munka piócáinak nincs keresni valójuk Magyarországon. — okt. 9. A kiegyezés ügye. Mintegy li- dére nyomás alól szabadult fel Magyarország, midőn a telefon és távíró szerte vitte az örvendetes hirt tegnap, hogy a kiegyezés meg van kötve. A magyar érdekek minden irányban védve vannak s hazánk rég várt nagykorúsága, pénzügyi ön­állósága immár, csak a legközelebbi jövő kérdése. Óriási átalakulásokat szült e hír minden vonalon, annál inkább, mert e kérdésekben Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter tett olyan megnyugtató kijelentéseket két nap előtt a körmendi ünnepélyen, hogy a miniszter szavai nyomán egy­szerre elült a vihar és jótékony megnyugvás szállt a lelkekbe. Ekla­táns bizonyíték a kedvező helyzetre az, hogy a magyar állampapírok ér­tékei rohamosan emelkedtek s az ország közgazdasági állapotának igazi fokmérője, a börze hirtelen nagy át­alakuláson ment keresztül. A magyar értékek 5— 20%-os emelkedést mu­tatnak 24 óra alatt, úgy a budapesti mint a bécsi tőzsdén. — A kormány okos és fokozatos közgazdasági po­litikája fényes diadalt aratott az osz­trák ármánykodással szemben. Sárospatak — Dókus Gyulának. Vármegyénk alispánja iránti szerete- tét és nagyrabecsülését Sárospatak város közönsége különösen is doku­mentálni óhajtotta azon alkalomból folyólag, hogy az alispán oly példa- adólag vett részt a közelmúlt idők nehéz politikai küzdelmében. Sáros­patak város díszpolgárává választotta Dókus Gyula kir. kamarás alispánt s a díszpolgári oklevelet igazi művé­szies kivitelben állíttatta ki. Ezt az oklevelet, mely a magyar iparmüvé- szetnek dicsőségére váló diszalbumba van helyezve s üvegtokkal van el­látva : Sárospatak város képviselő- testületének összes tagjai aláírták. A műremeknek mondható díszpolgári oklevelet a város küldöttsége f. hó 13-án fogja az alispánnak átadni. A küldöttség szónoka Radácsv György akadémiai tanár, s városi képviselő- testületi tag lesz. A közös konyha megalakítása Sátoraljaújhelyben. — okt. 6. Előző közleményeinkből már tá­jékoztatva vannak t. olvasóink ama mozgalom felől, mely a közös kony­hának Sátoraljaújhelyben való meg­alakítása tárgyában megindult. A moz­galom élén Csapó Lajos és Éhlert Gyula állottak, akik leutazva ez in­tézmény bölcsőjéhez, Nagybecske- rekre, ott tanulmányozták a kérdést s szerzett tapasztalataik alapján hív­ták föl arra a közfigyelmet. Lapunk felelős szerkesztője ter­jedelmes cikkben s kimerítő részle­tességgel tárta föl az intézmény hasz­nait e lapok hasábjain, hol egyide­jűleg Csapó Lajos jelentkezésre szó­lította föl az intézményhez hozzájá­rulni szándékozókat. Á Csapó Lajos felhívása szinte nem is remélt eredményt hozott, mert néhány nap alatt 39 család je­lentette be csatlakozását e modern intézményhez. Ilyen alapon Csapó Lajos az alakuló közgyűlést október 6-ra már egybehívhatta. A gyűlés, — a jelzett napon d. u. 3 órakor kezdődött a vármegye­ház nagytermében, s egészen estig tartott, élénk résztvétel és mindvégig nagy érdeklődés mellett. — Ä tagul jelentkezettek közül kevesen, de az ügy iránt érdeklődők igen szép számmal jelentek meg. Voltak vagy hatvanan, — természetes hogy túl­nyomó részben Ujhely szép és gondos gazdasszonyai, — de nem hiányzot­tak a komoly családapák sem. Az alakuló közgyűlést Csapó La­jos nyitotta meg, ki a jelenlevőket üdvözölve az érdemi tárgyalást meg­előzőleg felolvasást tartott a mai közgazdasági helyzetről, kifejtvén az okot, amely tömörülésre s a közös konyha intézményének megalakítására készteti a kizsákmányolt polgárságot. Csapó felolvasása igen érdekes volt, mindvégig nagy figyelemmel és he­lyesléssel is kisérte azt a közönség. Kifejtette, adatokkal s a gyakorlati élettapasztalat igazságaival támogatva a tömörülés szükségességét. Vázolta a drágaság indító okait, a már tür- hetlen cselédmizériákat, a közgazda- sági élet pangását, a rémitő munkás- hiányt, a kivándorlás folytán bekö­vetkezett nagymérvű anyagi pusztu­lást, — de nem hallgatta el városunk hatóságának nemtörődömségét sem a tekintetben, hogy például egy ható­sági mészárszék, egy városi sütöde felállításával s a piaci rendtartás helyes kezelésével, valamint az élelmi­szer árusok s a kofák alapos megrend- szabályozásávai sok kellemetlenség lett volna elkerülhető s a drágaság nem öltött volna ilyen elviselhetlen mérveket. angol térfi-szabó üzlete Sátoraljaújhely, Kazinczy-u. i Újítás! Ruhabérlet! Újítás I Értesítem a t. úri közönséget, hogy a közóhajnak engedve, üzletemben | ~ ruhabórleti osztályt ----------­állítottam fel. A bérlet három osztályba van sorozva. Az előnyös feltételek nálam -tudhatok meg. E Angol, Scot és hazai szövetek, legfinomabb szörmeáruk állandóan raktáron jg] •R2 Lapunk mai száma 6 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents