Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-10 / 82. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Október 9. Az igen ügyes és valóban a gyakorlati élettapasztalat alapján kelt felolvasás köztetszóssel és általános elismeréssel honoráltatott. Előadja ezután Csapó Lajos ama tanulmányutjának eredményeként le- szürődött tapasztalatait, melyeket Éh- lert Gyula társaságában Nagybecske- reken szerzett, az ottani első közös konyha ügykezelésének tanulmányo­zása alkalmával. Számításai szerint a közös konyha intézményének életbe­léptetése 7—800 korona évi megta­karítást eredményez egy háztartás­ban, a mellett, hogy a családanya felszabadul a főzés és cselédtartás terhei alól s igy főként anyai hivatá­sának, gyermekei nevelésének szen­telheti idejét, a már túlságosan el- szemtelenedett cselédek önkényének pedig nem lesz védtelenül kiszol­gáltatva. Az éljenzéssel fogadott felolva­sás után, az értekezlet vezetéséro el­nöknek és jegyzőnek megválasztását kéri. Elnökké Pintér István várme­gyei árvaszéki elnök, jegyzővé pedig Szentimrey Tamás kir. törvényszéki jegyző közfelkiáltással. választattak meg. Pintér István az elnöki széket elfoglalva felolvastatja a közös kony­hában való résztvételre eddig jelent­kezett tagok névsorát. Harminckilen­cen küldtek be eddig belépési nyi­latkozatot. Egyik részük jelen is volt az alakuló gyűlésen. Majd a most már kőtelező erővel biró tag­sági ivet körözteti elnök aláírás vé­gett, amelynek megtörténte után fel­kérte Éhlert Gyulát hogy a szö­vetkezés alapszabály tervezetét ol­vassa fel. A tervezet élénk és igen beható megvitatás tárgyát képezte. Csekély módosítással az Éhlert Gyula által készített tervezetet az alakuló köz­gyűlés elfogadván, azt tagjaira nézve kötelező erejűnek jelentette ki. A szabályzatból, addig is mig azt teljes szövegében közreadnók, megemlítjük, hogy a tagság 6 havi időtartamra kötelező. Belépéskor 20 koronát kell fizetni a felszerelésekre (egyszersmin- denkorra) a havi élelmezési dij ét- adagonkint 70 korona. Az alapszabá­lyok nagy gonddal vannak egybe- állitva, úgy hogy azok a lehető leg- szélsőbbségig menő kedvezményeket biztosítják a tagoknak. Például: tá­voliét esetén, — ha az több napra terjed, — a napi összeg levonásba hozható; ha néhány napra több ét­adag szükséges: az a 70 korona havi dij arányában fizethető. A legfőbb azonban, hogy a 70 koronás egy adag becsületes gyomra két felnőtt ember részére elégséges. A tüzetesen megvitatott alapsza­bályokat elnök elfogadottaknak s a Sátoraljaújhelyi közös konyhát 30 résztvevővel megalakultnak jelentette ki, A konyha folyó évi november hó 1-én kezdi meg működését. Sajnos ama körülmény, hogy a belépésre jelentkezett tagok (39) közül alig 20-an vettek részt az értekezleten s igy mintegy illozóriussá tették eljá­rásuk érdemi részét. Ez okozta aztán, hogy az elnök kénytelen volt a ha­tározatot olyan értelemben kimondani, hogyha a jelentkezett tagok a köte­lező erővel biró nyilatkozat aláírá­sával késlekednének, akkor a meg­alakulás csak feltételesnek tekinthető s a tényleges eljárás csak a kötelez­vény erejével biró s a közgyűlésen körözött ívnek a távolmaradottak ál­tal is eszközlendő aláírása után veszi kezdetét. — Az alapszabályzatot 100 példányban kinyomatják s a tagok és érdeklődőknek rendelkezésére bo­csátják. Következett ezután nagy érdek­lődés mellett a választások megej- tése. Elnökké Pintér Istvánt, felügye­lővé Éhlert Gyulát, pénztárossá Csapó Lajost egyhangúlag választották meg. A 8 tagú felügyelő választmány tag­jai lettek: dr. Kovaliczky Elekné, Kádár Gyuláné, Walter Lászlóné, Szőlősi Aríurné, Pilissy László, dr. JKontz Endre, Moldoványi Géza és Spotkovszky Károly. — A konyha felszerelése és berendezése keresztül­vitelére Pilissy Lászlóné, Uj falusi Endréné, Szentimrey Tamásné, Gör­gey Gyuláné, Zvolenszky Józsefné és Tomcsányi Mártonnó úrnőkből álló bizottság választatott. A gazd- asszony és a személyzet félfogadá­sára pedig Csapó Lajosné, dr. Kontz Endréné és Lászlói! Henrikné úrnők kérettek fel. Az értekezlet köszönetét mondva Pintér István elnöknek és az előké­szítőknek, azok megéljenzésővel lel­kesült hangulatban ért véget. y­* Lapunk zártakor arról értesített a konyha szervezésével megbízott ve­zetőség, hogy a mai napig 37 család 50 étadag jegyzésével, kötelezőleg irta alá a belépési nyilatkozatot. Az intézmény tehát ezek alapján nagyon is életképesnek bizonyult s működé­sét már november elején megkezdi. A konyhai személyzet félfogadása tár­gyában a kijelölt bizottság máris megtette intézkedéseit, amelynek nyo­mán lapunk mai számának hirdetési részében úgy a személyzet félfoga­dása, mint a helyiség kibérlésére vo­natkozólag közzé van téve a hirdet­mény. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Hivatalvizsgálat Sztropkón. ld. Meczner Gyula főispán és Dókus Gyula alispán, titkáraik dr. Koncz Endre és Matyi Béla, valamint Gius- tini Adolf pénzügyi számtiszt közre­működésével folyó hó 7-én és 8-án a sztropkói szolgabirói hivatalban vizsgalatot tartottak. ): Városi közgyűlés. Sátoralja­újhely rend. tanácsú város képviselő­testülete ma, f. hó 9-én délután 3 órakor közgyűlést tartott, melynek lefolyásáról következő számunkban adunk részletes tudósítást. Elfogott gyErmelirablóh. Eltűnt leányba. Egy bis leány halváriája. — A Zemplén tudósítójától. — — okt. 8. Folyó hó 7* én szomorú szenzá­ció hire terjedt el Sátoraljaújhelyben : Trattner Márkusz sátoraljaújhelyi tej- csarnokos 9 éves kis leánya Etelka, ki a statusquo izr. elemi iskola III. osztályába jár —nyomtalanul eltűnt. A kis iskolás leány folyó hó 7-ik napjának reggelén szokása szerint iskolába ment, azonban az előadáson már nem vett részt: időközben telje­sen nyomaveszett. Képzelhető a csa­lád kétségbeesése és azon általános izgalom, melyet az elterjedt hir Sá­toraljaújhelyben okozott, különösen a szülők közölt, akik a hir elterjedése után az eset révén valósággal kons- ternálva : maguk vezették gyermekei­ket iskolába, vagy kísérőt adtak mel­léjük. Most mikor e sorokat Írjuk: az elveszett leány általános megnyug­vásra : már visszakerült szülei házá­hoz, honnan a lelketlen spekuláció elszakítani igyekezett. A szenzációs esetről s körülmé­nyeiről a következő részletes tudósí­tásban számolunk be: Az eltűnés előzményei. Trattner Márkusz sátoraljaújhe­lyi tej kereskedő 9 éves kis leánya : Etelka f. hó 7-én reggel — szokása szerint — a st.-quo izr. elemi iskola félé igyekezett, melynek III. osztá­lyába jár. Az iskolába azonban nem érkezett meg, mert időközben eltűnt és teljesen nyomaveszett. Áz eltűnés előzményeiről csak egyik kis társnője Weinmann Sarolta tudott hozzávetőleges adatot adni, mi­kor elmondta, hogy f. hó 7-én reggel iskolába menet találkozott Trattner Etelkával, a Kazinczy-utcán a Ligeti ház előtt, aki egy bő felöltős, magas termetű, jól öltözött, munkásnőnek lát­szó asszony oldalán haladta Főutcán, ki a kis leányt kézenfogta. Trattner Etelka, amint meglátta barátnőjét feléje kiáltott: — Várj meg, rögtön jövök. Ez volt az egyetlen nyom, mely alapul szolgálhatott annak a kiter­jedt, nagyszabású nyomozási eljárás­nak, melyet a kétségbeesett szülők -panaszára a rendőrség nagy körülte­kintéssel indított meg. Etelka eltűnt. A szülők folyó hó 7-én délelőtt, mikor leányuk az iskolából nem tért haza: vették észre gyermekük eltű­nését. Mindenütt tudakozódtak utána, s mikor megtudták, hogy nem vett részt az előadáson és értesültek kis társnője tapasztalatairól: jelentést tettek a rendőrségen, hol azonnal jegyzőkönyvet vettek fel az esetről s kihallgatták úgy az apát, mint Wein­man Saroltát. Schmidt Lajos rendőrkapitány a rendőrség teljes személyzetét moz­gósította, hogy a rejtelmes eltűnés körülményei kiderittessenek s a sür­gönyök valóságos raja tudatta a közel városok s a vidék hatóságaival a leányka eltűnését. Ezenkívül maguk a szülők is kibocsátottak egy falragaszt, melyben a következő kérelmet intézték a kö­zönséghez : Az izgalmat keltő falragasz. Kérelem a közönséghez! E hó 7-én, hétfőn reggel 9 éves Etelka leányom iskolába menet alkalmával nyomtalanul elveszett. A leányka eltűnése alkalmá­val a következőkép volt öltözve: Fehér kalap, fekete felsőkabát és piros szoknya, kezében egy könyvtáska. Egyéb ösmertető jelei: Arca barna, beszél magyarul, néme­tül, tótul. Kérve kérem az igen tisz­telt közönséget, hogy ha esetleg a kis leányka hollétéről tudna, szíveskedjen engemet értesíteni. Sátoraljaújhely, 1907. októ­ber 8. Maradtam örökké hálás tisz­telettel : Trattner Márkusz, tejcsarnokos. Az eset hatása. E falragasz folyó hó 8-án a déli órákban jelent meg Sátoraljaújhely város utcáin : s érthető izgalmat oko­zott a város közönsége körében kü­lönösen azon szülők között, akiknek iskolába járó leánygyermekeik van­nak. A legkülönfélébb verziók keltek szárnyra a leányka eltűnése nyomán s a Trattner-ház valósággal búcsújára helye volt a tudakozódóknak, kik az eset körülményeiről kértek felvilágo­sítást a gyermekök sorsa felett telje­sen kétségbeesett szülőktől. Schmidt Lajos rendőrkapitány azonban kifejezést adott tudósítónk előtt is ama véleményének, hogy te­kintve a vidéki hatóságokhoz a kellő időben megküldött értesítéseket s a széles körű nyomozatot, melyet az egész felvidékre kiterjesztett: a leányka végleges eltűnését kizártnak tartja. A körülmények szerencsére neki adtak igazat. Az első jó hir. Majdnem két napi kétségbeejtő, s reménytelennek látszó várakozás után megérkezett az első kedvező hir Trattner Etelkáról. Az eltűnt kis leány atyja folyó hó 8-án este sür­gönyt kapott a bárczai csendőrség­től, mely a szülők Teleki utcai há­zába érthető örömet hozott s váro­sunk lakosságában is, melyet az eset valósággal megdöbbentett — meg­nyugvást keltett, A sürgöny a következő tartalmú volt: Bárcza, felad, ö-án 7.45 este érk. 8-án 8.40 „ Trattner Márkusz Sátoraljaújhely. Etelka leányáért bárczai csend­őrséghez jöjjön Kassa mellett. Bodnár őrmester. A távirat vétele után Trattner Márkusz megbízta két jó ismerősét Rubin és Kleinman helybeli lakoso­kat, hogy utazzanak el megkerült kis leánya hazahozatala végett Bár- ezára. Folyó hó 8-án este kocsin mentek el Bárczára a megbízottak, mivel a sürgöny vétele után már vonat nem indult. A rendőrség értesülése. Folyó hó 9-én reggel, a megbí­zottak elutazását követő napon dél­előtt a sátoraljaújhelyi rendőrkapi­tányság a bárczai csendőrségtől a kö­vetkező tartalmú sürgönyt kapta: Rendőrség Sátoraljaújhely. Trattner elveszett leánya meg­került, kérem atyját megkérdezni, kivánja-e leánya elrablóinak megbüntetését, kik elfogva. Bodnár őrmester. Trattner Márkusz nevében a hely­beli rendőrség, a leány elrablójának megbüntetését s ide hozatalát kérte. A visszatérés. Folyó hó 9-én, ma délután 3 óra­kor hozták haza a meggyötört leány­kát a megbízottak kocsin Bárczáról a szülei házhoz. A gyermek szülei­nek Teleky-utcai házát ez alkalom­mal a szülőkkel egyként érző közön­ség valósággal megostromolta. Ezer- tőnyi néptömeg várta a kis leány megérkezését. Később kiderült minden részleté­ben az ellopott kis leány kálváriája, kit két cigányasszony lopott el lel­ketlenül szüleitől. A két nyomorult teremtés bün- lajstromát a kis gyermek részleteiben megdöbbentő, szenzációs vallomása nyújtja. A szülők s a gyermek viszont­látása valóban a könyekig megha­tó volt s szinte sajnálta tudósítónk azt megszakítani, hogy a leánykát a rablás részleteiről kihallgassa. Szenzációs kalandok. Mit mond Etelka ? Tudósítónk ma, folyó hó 9-én délután felkereste a szülei házhoz visszakerült leánykát, ki elrablása körülményeiről következőket mond­ta el: Folyó hó 7-én reggel 8 óra előtt indultam el hazulról az is­kolába. Lakásunktól alig pár lé­pésnyire két jól öltözött cigány­leány, egyik körillbelől 18, a má­sik 16 éves megszólított s kö­zülük a nagyobbik azzal az ürügy­gyei, hogy neki is van egy kis testvérkéje, aki nem akar isko­lába menni s hogy neki kisérő társat keres : magával csalt. Ve­le mentem tehát a Jókai utcán, Postaközön és a Kazinczy utcán a köztemető felé. A köztemetőn túl már nem akartam velők menni, de egyik korbácsot vett elő és

Next

/
Thumbnails
Contents