Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-07-01 / 53. szám

i. oldal. z;eímpl;én. Julius 1. Ezzel a közgyűlést megnyitom. (Élj enzés.) Az indítványt egyhangúlag ma­gáévá tette a közgyűlés s az üdvözlő sürgöny szövegét lelkes éljenzéssel fogadta. A beszéd elhangzása után fel­olvasta Bernáth Aladár tb. főjegyző Meczner Gyula főispán által a tör­vényhatósághoz irt ama levelet, a melyben megható szavakkal köszö­netét mond azon részvétiratért, me­lyet fiának, ifj. Meczner Gyula volt sárospataki főszolgabírónak elhunyta alkalmából intézett hozzá a törvény- hatóság. A remek szövegű köszönő iratot mély meghatottsággal hallgatta a közgyűlés. Sorra került ezután mint a na­pirend első tárgya: ax alispánt Jelentés melyet Bernáth Aladár tb. főjegyző olvasott fel s amelyből a már ismer­tetett részleteken kívül a következő­ket emeljük ki: Mindenek előtt a személyi vál­tozásokról számol be, valamint az időközben történt kinevezések és elő­léptetésekről. Mindezek lapunkban annak idején közölve lettek. — Je­lenti, hogy Szernyák István és Wel- lauer Károly Írnokok s Szamosi Jenő központi dijnok huzamosabb idő óta betegeskedvén, a kiadóhivatalnál a leírásra váró munkák felszaporodtak s ezért a leiró személyzet hivatalos óráit naponta 2 órával meghosszabbi tóttá. — Gönczi Gábor volt semjéni községi biró öngyilkos lett; a meg­ejtett rovancsolás hiányt konstatált a községi pénztárnál. — Kihágás 1100, tűz 54 esetben fordult elő az utóbbi évnegyedben. — Amerikába kiván­dorolt 191, onnan visszatért 1130 egyén. Útlevél április és május hó folyamán 316 adatott ki. — Az adó­kivetések folyamatban vannak, adó­behajtások szünetelnek. A fősorozás eredménye: besoroztatott a rendes sorhadi állományba 1238 egyén ; leg­magasabb százalék a bodrogközi s legalacsonyabb a mezőlaborczi járás­ból. A május hó folyamán megtar­tott utóállitásokon 309 előállott ifjú közül 105 Boroztatott be. Alispáni s általán központi ikta­tóba az évnegyed folyamán 5367 ügy­darab érkezett, melyek 480 drb. kivé­telével feldolgoztattak. A járásokban is hátrálók csak néhol van. Sürgetni sem kellett mindenik főszolgabírót. Több helyen tartott hivatalvizsgála­tot a főszolgabírói hivataloknál s az eredménynyel általában meg van elé­gedve, a közigazgatási ügymenet ki­fogástalan, a főszolgabirák mind gyak­rabban érintkeznek a községekkel. A vármegye volt főispánjainak arcképeit tudvalévőén a törvényható­ság — egyenkint 800 kor. költség­gel — megfestetni rendelte. -Jelenti az alispán, hogy gróf Andrássy Manó volt főispán arcképét fia, Andrássy Géza gróf saját költségén fogja meg­festetni a vármegyei közgyűlési terem számára, kikötötte azonban a gróf, hogy a festésre szánt 800 korona a magyarnyelvet terjesztő egyesületnek adassák. (Nagy helyeslés.) A vármegye költség-vetése. A magyar kir. belügyminiszter a vármegye 1908. évi költségvetését 442.446 korona államsegélylyel jóvá­hagyta s kihirdetés végett leküldötte. A törvényhatóság által kért 6 szol- gabirói s 6 dijnoki állást a miniszter nem engedélyezte, egyedül a sátor­aljaújhelyi főszolgabírói hivatalnál en­gedett meg egy szolgabirói s a tokaji­nál egy dijnoki állást újonnan szer­vezni. E rendelkezés alapján a vár­megye alispánja felhivatott, hogy a tokaji dijnoki állást julius 1-től töltse be, a sátoraljaújhelyi szolgabirói ál­lásra pedig hirdesse meg a pályáza­tot, hogy a választás az őszi rendes közgyűlésen megejthető legyen. A költségvetéshez dr. Szirmay István tiszti főügyész szólott, aki hangsúlyozta, hogy sorozási pótadó egyetlen más vármegyében sincs, csak Zemplénben. Kéri hogy ez a kiadási tétel is állami dotációval fe • deztessék a jövőben. Dókus Gyula alispán felszólalása után elhatározta a közgyűlés, hogy felír a belügymi­nisztériumhoz, ezen kiadásnak a vár­megye terhéről leendő levétele s ál- lamsegélylyel való fedezése iránt. Korcsmák bezárása. Felolvasásra került Somogy vár­megye átirata, a korcsmák és pálinka­méréseknek vasárnapokon át zárva tartása tárgyában. A kérdéshez nagy hévvel szólott dr. Szmrecsányi Béla vékei birtokos, ki mint az alkohol ellenes mozgalomnak lelkes hive is­meretes s aki a múlt év folyamán lapunk hasábjain is hosszú tanul­mányt irt ez ügyről. Kifejti tárgyila­gos szép beszédében főleg azt, hogy az alkohol elleni küzdelemben semmi előhaladást nem tapasztalunk. — A nép züllik s a mai rendszer mellett a jótékonyságnak nincs értelme. Ál­lami gyámkodásra nem kell várni mindenben, de itt a társadalomnak nagy kötelezettségei vannak. Szabály- rendelet alkotását kéri Somogy me­gye mintájára a korcsmák vasárnapi bezárásáról. Szép beszéde nagy ha­tást keltett. Szintén hatásosan beszél­tek a kérdéshez Polyánszky Gyula nagyruskai gkath. lelkész is, majd Dókus Gyula. Dr. Búza Barna pedig indítványt terjesztett be aziránt: Ír­jon fel a törvényhatóság a kormány­hoz, hogy a korcsmái jogok engedé­lyezését uj törvénnyel szabályozzák s e jog engedélyezését vegyék el a pónzügyigazgatóságoktól s ruházzák azt a vármegyék közigazgatási bizott­ságára. Meczner Gyula főispán kifejti, hogy e kérdést csakis törvény utján, egyöntetű, országos intézkedéssel le­het szabályozni. Ilyen értelemben s dr. Búza indítványának elfogadásával felírnak a kormányhoz és képviselő­házhoz. Ezután Beregszászy István kir. tanfelügyelő szólt a tárgyhoz, ki egy meglevő vármegyei szabályrendelet végrehajtását sürgette, amely sze­rint 15 éven aluli gyermekek a korcs­mában italt ne kaphassanak. — Visz- szatetszést szült Mauks Endre kir. pénzügyigazgató felszólalása, aki hoz­zájárul az előadottakhoz, de kéri, hogy jól fontoljunk meg mindent. Á paraszt nem küldhet szobalányt pá­linkáért, tehát elküldi gyermekét Most ugyan különös lenne, ha ezek­nek nem adna a korcsmáros pálinkát s ha ad, akkor a Beregszászy javas­lata szerint elvesztené az italmérósi engedélyét. De megjegyzi még, hogy a fogyasztási szövetkezetek kilenc ti- zedrésze oly célzattal alakul, hogy italmérési engedélyt kapjon. Ugyan e szövetkezetek élén 9/io-ed részében papok állanak, akik délelőtt prédi­kálnak, délután pedig pálinkát mé­retnek, mi ellen itt is, odakint is be­szélnek. Itt nem lehet eligazodni. A pénzügyigazgatót ezen tapintatlan felszólalásáért a főispán rendreuta- sitva mondta, hogy a lelkészi kar tekintélyét s a nép javára szolgáló működését igy támadni nem szabad s szólásra késztette Hiszem Kálmán apát plébánost és Miklóssy István főespe­rest is, kik a papság működését védel­mezve visszautasítják a pénzügyigaz­gató állításait. —Miklóssy szerint a papok a szövetkezeteknél egyedül a nép érdekeit védelmezik, minthogy a szövetkezetek a szeszt elzárt pa­lackokban árulják, mi nem veszedel­mes, ellenben a nyilt korcsmaüzletek megrontói a népnek s ha a szövet­kezetek élén papok állnak, ez tisztán csak a nép javára, megmentésére szolgál. — Főispán a határozatot a fentebb már előadottak értelmében mondotta ki, amely határozat a köz­gyűlés általános helyeslésével talál­kozott. A málczai jegyzőválasztás. Maholnap tengeri kígyóvá növi ki magát a málcai körjegyzőválasz­tás ügye. Maga a tény mai közle­ményünk bevezető részében ismer­tetve van. Dr. Szirmay István tiszti főügyész valósággal csillogtatta jogász talentumát ma, midőn védelmére kelt a választásnak. Érvekben gazdag, törvénynyel meg nem cáfolható bi­zonyítékokat hoz fel annak igazolá­sára, hogy a választásnál ha szabály­talanságok voltak, mind a két pá­lyázó részéről voltak, de szerinte olyan szabálytalanságok nem voltak, melyek a választás megsemmisítését indokol hatnák. Csaknem egy órán át beszélt, részletesen, szépen, mindenre figye­lemmel. A törvényhatóság elrendelte e tárgyban a vizsgálatot, melyet a nagymihályi főszolgabíró folytatott le. Kérvényezők azzal érvelnek, hogy Kovács tótul nem tud s hogy vesz­tegetett és terrorizálta a választó­kat és nagyban korteskedett. Felso­rolja a tanúvallomásokat egyenkint. Ezekből kiemelendő Kmetóni János vallomása, kit a panaszlók szerint Kovács 20 koronával megvesztegetett. Beigazolást nyert, hogy Kmetóni nem fogadott el pénzt. Vádolták Kovácsot azzal is, hogy a Hegyi községbeli re­formátusoknak 500 koronát Ígért or­gonára, ha rászavaznak. A vizsgálat adatai igazolják, hogy 500 korona soha sem folyt be erre a célra. Dr. Szirmaynak szép és kimerítő elő­adása nyomán a közhangulat már majdnem Kovács Pál javára billent, midőn Gortvay Aladár szerencsi fő­szolgabíró állott fel s ellenérveléssel a választás megsemmisítését kéri. Rámutat arra, hogy ha még a kor­teskedésen kívül egyéb nem történt volna is, akkor is meg kell tisztítani Zemplén vármegyét az olyan elemek­től, akik kétes utakon akarnak pozí­cióhoz jutni. Gortvay temperamentu­mos, hévvel előadott felszólalását nagy helyeslés követte. Majd Szent- iványi László, a kérvényezők egyike szólalt fel s ázt mondta, hogy tanuk vannak arra, miszerint Kovács fele­sége e szavakat használta : „jobb lesz egy évi adójukat kifizetni a gazdák­nak, ez kevesebbe kerül.“ Szerinte tehát a vesztegetés ténye meg van. Különben is — előadása szerint oly botrányos korteskedés, ivás, korhely- kedés ment végbe a körben a válasz­tást megelőzőleg, hogy ez tiszta vá­lasztásnak nem minősíthető. — Dr. Szirmay István replikájában rámutat arra, hogy a panasz tárgyait semmi sem igazolja, a kihallgatott tanuk megesketve sem lettek, de igazolja a szavazási arány, hogy a választás megsemmisítésére ok fenn nem forog. Matolai Etele és Mauks Endre szin­tén Gortvay indítványa mellett szó­lalnak fel,valamint Csurgovich György sámogyi gk. lelkész és Szladek Ká­roly vizszabályozási igagató főmérnök is, kik szintén a választás érvényte­lenítését kérik. Elnöklő főispán elrendeli a fel­állás utján való szavazást, melynek eredménye az lett, hogy a közgyűlés szótöbbséggel kimondotta a választás megsemmisítését, mert beigazoltnak látja, hogy vesztegetések történtek s hogy Kovács megválasztatása a vidék nyugalmát veszélyezteti. Kisebb ügyek. Ä zemplénvármegyei községi és körjegyzők egyletének elnöksége kér­vényt nyújtott be az iránt, hogy a körjegyzők arcképes vasúti igazolvá­nyokat kapjanak, mely őket féláru menetjegy váltására jogosítja. A kér­vényt pártolólag terjeszti fel a köz­gyűlés a kereskedelmi kormányhoz. Még a nagymihályi köztemető ügyét tárgyalták le s ezután elnöklő főispán a közgyűlést felfüggesztette és folytatását délután három órára tűzte ki. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Uj szolgabirói állás. Sátor­aljaújhelyben, mint az a vármegye közgyűléséről irt tudósításunkban ol­vasható, —■ felsőbb helyen egy uj szolgabirói állás rendszeresítését en­gedélyezték a vármegye törvényható­ságának. Erre az uj állásra Dókus Gyula alispán már legközelebb ki­íratja a pályázatot. )( Yárosi választók névjegyzéke. Sátoraljaújhely város polgármestere értesíti a város közönségét, hogy az 1909. évi községi választók névjegy­zéke összeállittatott s az az 1886. évi XXII. t.-c. 39. §-a értelmében a folyó 1908. évi julius 1-ső napjától öt na­pon át a városi irattárban közszem­lére kitétetik s az ellen az észrevéte­lek julius 7. napjától szintén öt na­pon át az iktató hivatalba beadhatók. )( Yadászati jogok bérbeadása. Pelejte, Nagyazar, Szécsegres, Kis- azar, lzbugyarabóc, Homonna, Le- gyesbénye s Bekecs községek hatá­rában gyakorolható vadászati jogok árverés utján bérbe fognak adatni, folyó hó 3-án, 4-én, 3-án, 3-án, 8-án, 9-én és 8-án az illető községházainál. Az uj fél év al­kalmából felkérjük azon t. ol­vasóinkat, kiknek előfizetése le­járt, nemkülömben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálékban vannak, hogy jelen szá­munkhoz csatolt utalványon az előfizetést megújítani, illetőleg a hátrálékot beküldeni szívesked­jenek, — nehogy lapunk további küldését beszüntetni s a hátrálé­kot postai megbizás utján le­gyünk kénytelenek beszedetni. A kiadóhivatal. HIRE K. — Kettős ünnep. Kettős ünnep volt junius hó 28-án s 29-én. Örö­mére a munkálkodó embereknek, a kik egész héten át nehéz fárasztó munkában görnyednek és a két na­pos ünnepet arra használhatták, hogy az iroda vagy a műhely nehéz, fül­ledt levegőjéből kimenekülhetnek friss levegőre a zöldbe. A kettős ünnep első napján, vasárnap az idő is in­kább kedvezett azoknak, akik a zöldbe kívánkoztak és napsugaras idő tette még szebbé az ünnepet. Hétfőn, Pé- ter-Pál napján már kissé lehűlt a le­vegő és délfelé elborult az ég. Este­felé csendes eső kezdett esni. Ez azonban csak rövid ideig tartott. — Csakhamar ismét kiderült, de az idő egész este hűvös maradt. A katho- likusok Péter-Pál napját a hagyomá­nyos kegyelettel ünnepelték meg. Az apostolok emlékezetére szentelt napon a kath. templomokban istentiszteletek voltak, amelyeken a hívők nagy számban vettek részt. Péter és Pál napjának az egyházin kívül gazda­sági jelentősége is van. Fontos nap ez a gazdasági esztendőben. Utána következő napon kezdik meg az ara­tást. A Péter-Pál másik jelentősége, hogy e nap az iskolai vakációk kez­dete. Ilyenkor bezárulnak az iskolák kapui és kiosztják a bizonyítványo­kat. Megkezdődik a diákokra legbol­dogabb idő: a kéthónapos szünet. — Személyi hírek. Gr. Andrássy Sándor orszgy. képviselő családjával együtt nyári tartózkodásra Homon- nára érkezett, hol a főúri világ tagjai közül naponta tesznek nála többen látogatásokat. E héten gr. Széchenyi Lászlóék is ott voltak őrmezőről. — Primicia. Grund Károly kassa- egyházmegyei áldozópap f. évi julius hó hó 5-én tartja első miséjét Szin- nán, Lehóczky Endre kanonok s es­peres-plébános manuduktorságával. — Mise után az uj áldozár atyja, Grund József takcsányi főerdész bankettet ad.

Next

/
Thumbnails
Contents