Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-15 / 14. szám

Sátoraljaújhely, 1908. Február 15. 14 (4719.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adank vissza. Nyilttérhen minden garmond sor 30 flil. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ifj. HECZNER GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor. negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Riadalom. — febr. 16. A törvény előírása szerint ez alkalommal Bécsben ülésezik a delegáció, hogy megállapítsa a közös ügyek intézésére hivatott minisztériumok költségvetését. A külügyi vita már véget is ért és a leghatározottabban a béke je­gyében folyt le. Báró Aehrenthal közös külügyminiszter expozéjá­ban, a melylyel a külügyi albi­zottságban a vitát bevezette, nyo­matékosan utalt arra, hogy a külügyi horizont derülten kék és teljesen fellegmentes és a dele­gáció elismeréssel vette, hogy a béke áldásos munkája semmi irányban sincs veszélyeztetve. És mig mi itthon megnyug­szunk abban, hogy nemzetközi érintkezéseink a legbarátságo­sabbak és örülünk annak, hogy tovább haladhatunk a békés fej­lődés utján: messze túl az or­szág határain fegyvercsörgést hal­lanak. De nemcsak hallják a fegy­verek csörgését, látják azt is, hogy a mi kezünkben csillog a hadviselés pusztító szerszáma, látják azt is, bogy mi készüiünk a hadak útjára. És támad a nagy riadalom. Az osztrák-magyar mo­narchia, amely közel harminc esztendő előtt létre hozta Közép- Európában a hármas szövetséget, hogy az európai egyensúlyt, a békét biztosítsa, az a nagyhata­lom, amely három évtizeden ke­resztül mind a mai napig a leg­hívebben kitartott e szövetség és annak alapelve, a béke mel­lett : mi veszélyeztetjük az euró­pai békét. Ezzel a riasztó szó­zattal verik fel a francia és rész­ben az angol lapok Európát nyu- i galmából. Ausztria és Magyaror­szág fegyverkeznek, talán már mozgósítanak, talán már meg is indították hadtesteiket, hogy be­vonuljanak a Balkánra és Sza- lonikiig meg se álljanak. Mi pedig, akik itthon olyan békésen folytatjuk megszokott mindennapi munkánkat, csodál­kozva kérdezzük, hogy mivel adtunk alkalmat erre az ijede­lemre ? Hát azzal, hogy báró Aehrenthal közös külügyminisz­ter, megértvén a korszellemet, hatalmas és erőteljes mozgalmat kezdeményezett közgazdaságunk fejlesztésére. Az osztrák-magyar monarchia már fekvésénél fogva hivatva van arra, hogy a Balkán félszi­get államainak és országainak vezetője legyen. Mi vagyunk a kapu, amelyen keresztül a kelet a nyugattal érintkezhetik. Az el­múlt századok viharos idejében bástya voltunk, amelyen meg­tört a barbár keletnek a nyugat ellen intézett minden támadása, most pedig mi vagyunk az ut, amely a nyugati kultúrát keletre viszi. A kultúra terjesztése a béke munkája és már régen el­múltak azok az idők, amikor fegyveresen, vérrel áztatott földbe akarták ültetni a műveltség és nép­jólét fáját. A kultúrát pedig a gőz és a villamosság korszaká­ban első sorban a vasút viszi, a vasút terjeszti. Nagyon termé­szetes, hogy báró Aehrenthal a kultúra, a kereskedelem és a forgalom fejlesztésének érdeké­ben olyan vasutak épitését szor­galmazza a Balkánon amelyek egy részt oda viszik a nyugati műveltséget, másrészt a mi köz­gazdaságunk fellendítésére alkal­masak. Ezt nem lehet politiká­nak mondani, amely ellentétben van az 1905 ban létrejött prog­rammal, amelyben a monarchia és Oroszország közösen megál­lapították a statu-quo fönntartá­sát célzó reformakciót, hogy vé­get vessenek a macaedoniai za­varoknak. És ha a külföldi sajtó mégis összetévesztette a politi­kát a közgazdasági ügyekkel, báró Aehrenthal abban a beszé­dében, amelyet legutóbb tartott az osztrák delegációban, nyoma­tékosan kimutatta a különbséget. Hiszen már expozéjában kifeje­zetten hangsúlyozta, hogy semmi­féle bevonulásról, területi fogla­lásról szó seralehet. A mürzstegi egyezmény szentesítése a politi­kai Btatusquo elvének, amelyet sem Oroszország, sem a mo­narchia nem szándékozik meg­sérteni, mig az a bizonyos mit- roviczai vasút, amely miatt a mostani riadalom támadt, tisztán kulturális és közgazdasági kér­dés, amely a balkán államokhoz való kereskedelmi viszonyunkat rendezi Nem minden büszkeség nélkül mondhatta br. Aehrenthal, hogy szívesen támogat minden olyan mozgalmat a Balkánon, a mely uj vasutak épitését célozza, mert oda kell törekednünk, hogy kivitelünk részére lehető ked­vező feltételeket biztosítsunk, te­hát e törekvésünknek oda is kell irányulnia, hogy uj és előnyös utakat is nyerjünk. És hogy még nyomatékosabbá tegye azt a ki­jelentését, hogy ez az ügy nem politikai kérdés és nem tartozik az Oroszországgal kötött egyez­mény keretébe, kijelentette azt is, hogy ebben a kérdésben sen­kivel sem tárgyalt, mert ez egye­dül . ánk és Törökországra tar­tozik. Európa fölriasztása, illetőleg fölriasztásának szándéka tehát csak aknamunka volt, a melyet franczia tölcsérrel kíséreltek meg fölrobbantani. Onnan indult ki a próbálkozás Oroszország fölin­gerlésére, mert a francziák fél­nek, hogy esetleg elveszítik azt a piaczot, a melylyel most ten­geri utón tartják fönn az össze­köttetést. Oroszország pedig bi­zonyára meg fog elégedni Aehren­thal br. határozott és világos ma gyarázatával és a riasztó birnek nem lesz visszhangja. Mi pedig nyugodtan haladha­tunk tovább a békés fejlődés utján és a tervezett balkáni vasutösszeköttetések alkalmasak lesznek arra, hogy békés mun­kánk termékeinek uj piaczokat szerezzünk. — febr. 15. Az uj ipartörvény. Vaskos kö­tetben adta ki a kereskedelmi kor­mány az uj ipartörvényjavaslatot. Becsületesebben és okosabban nem is lehetett volna eljárni, mint eljárt a kormány e javaslatoknál. Kiadja szerte az országba s az előszóban megmondja, hogy nem ragaszkodik feltétlenül e szöveghez, de a legtá­gabb keretben kéri az érdekeltek ré­széről való hozzászólást, hogy a ja­vaslat mentői tökéletesebb formában kerülhessen majd őszszel parlamenti tárgyalás alá. A minisztériumban ápr. hó folyamán újra ankét lesz s a kodifikátorok akkor fogják, — a be­érkező javaslatok felhasználásával — megállapítani a végleges szöveget, mely azután a képviselőház elé kerül. A törvényjavaslat hatalmas mü, Szte- rényinek aki évek óta dolgozik rajta, a legbecsesebb elismerést fogja nyúj­tani a nemzet részéről. Most még csak az első fele jelent meg a hatal­mas törvény tervezetnek s ez is 540 §-t foglal magában. - Lapunkban e törvényjavaslat címek szerint s nagy átalánossággal már a f. évi jan. 4-én megjelent számban ismertetve volt. Részletes tanulmányozása során most majd időről-időre megtesszük hozzá észrevételeinket. A hegyvidéki kirendeltség. — febr. 15. A m. kir- földmivelésügyi mi­nisztérium e napokban adta ki szo­kásos évi jelentését a hegyvidéki ki- rendeltség működéséről. Lapunk óvről-évre tüzetesen fog­lalkozott e tárgygyal, mert bár a hegyvidéki akciónak mondhatni még csak a szélső hullámverései jutottak el Zemplén vármegyébe, de az eddig elért eredmény is eléggé említésre méltó, az akció maga pedig olyan, a melynek támogatására a nyilvános­ság utján sietnünk kell, hogy népünk érdekeinek előmozdítása tekintetében érdemleges lépéseket tehessünk. A kirendeltség élén a nagynevű Egán Ede utódaként ma Kazy Jó­zsef miniszteri tanácsos áll. Kazy méltónak bizonyult e nagy horderejű akció vezetésére, mert amint a szá­mok bizonyítanak, a haladás minden tekintetben igen élénk. A felvidéki nép használatába vett földek területe ugyanis az 1906. év folyamáu 2900 kát. holddal szaporodott, mert az ed­dig nagybérlők kezében volt terüle­tekből ennyi most fölszabadult s e területeket az állam vette bérbe és a kirendeltség albérletbe adta kisebb parcellákban a ruthén és tót lakos­ságnak. Az úgynevezett földéhségen tehát bölcs közgazdasági politikával ekként segít Darányi Ignác földmi­velésügyi miniszter, aki ezt az akciót tervezte, életbe léptette, életképessé s immár virágzóvá is tette. Ötven­négy község kisgazdái kaptak bér­letbe földeket újabban, 1—5 holdas területtel. Állított a kirendeltség a rendelkezése alatt álló földterületen egy uj faipari telepet, vegyi gyárat és kaptafa készítő gyártelepet, ame­lyeken nagyszámú munkásnépet fog­lalkoztat. De elősegítette a kirendelt­ség a kisgazdáknál az ingatlan szer­zést is, mert minden módon kezükre járt abban, hogy az erejüket meg­haladó fizetéseket kedvező kölcsö­nökkel bonyolíthassák le s igy a megszerezhető földeknek örökös tu­lajdonosaivá is váljanak. Tulajdon­joggal kerekszámban 2900 hold földet juttatott ez éven a kirendeltség a kisgazdák kezére részint a vételutján szerzett, részint az állami tulajdont képezett nagy birtoktestekből. A föld­művelő nép mind több birtokhoz jut ez intézmény közvetítésével s ahová a hegyvidéki akció keze elér, ott nyomban mutatkoznak működésének áldásai is. Igen nagy gondot fordít a ki­rendeltség vezetősége a házi ipar kul­tiválására. A hegyvidéki szegény nép, melyet az uzsora teljesen kizsarolt ezelőtt s mely még munkaerejét is elzálogosította, nemcsak tetemes ösz- szegü keresethez, de az ottani viszo­nyokhoz mérten jó módba jutott a háziipar ügyes kultiválása folytán. Az itt elért eredmények szintén egyik legkiválóbb és legbecsesebb alkotásai a kirendeltségnek. Az 1906. év fo­lyamán 1318 kisgazda családot fog­lalkoztatott háziiparral s ezek keres­ménye 85 ezer koronát túlhaladott. Megemlítjük itt mint érdekes dolgot, hogy művirág készítéssel, — e leg­újabban bevezetett iparággal is, — már 48 család foglalkozott. A kirendeltség vezetése alatt álló minta- és tejgazdaságok rendkívül eredményes, fejlesztő hatást gyako­rolnak a köznép gazdasági ismereté­nek gyarapítására. Akárhány tótocska kerül ki közülök olyan, akitől tanul­hatna gazdálkodást a legnyakasabb lföldi cívis is. Tevékenységének egyik, szintén Vízvezeték, központi fűtés, csatornázás, ERDÉLYI HENRIK egészségügyi technikus műszaki irodája Sátoraljaújhely, Kossuth-utca 169. sz. fürdőszoba, szivattyús kutak, mosdó, closet berendezések. Villamos világítás, eróá/tvltell teleped. Tervet és Iköltségrvatást kívánatra Icészitelac. Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents