Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-04 / 2. szám
2. oldal. ZEMPLÉN Január 4. tisztviselők nevében Röszner Tivadar ál'omásfőnök, a postahivatalnokok nevében Máthé Kálmán postafőnök, továbbá Ujfalussy Mihály kir. erdő- mester, Schmidt Lajos rendőrkapitány és más helybeli hivatalok. A tisztelgő küldöttséget a főispán a legszivélyesebben fogadta s mindnyájuknak, valamint hozzátartozóiknak is meleg hangon kívánt boldog uj évet az 1908. esztendőre s szives szavakban köszönte meg a megjelenést és őszinte üdvözlést. Államsegély a sátoraljaújhelyi hegyközségnek. A múlt év tavaszán a sátoraljaújhelyi hegyközség népes küldöttsége tisztelgett Meczner Gyula főispánnál s kérvényt adott át a föld- mivelésügyi miniszterhez címezve az iránt, hogy a hegyközség államsegélyben részesittessék. A kérvényt a főispán pártolólag terjesztvén a miniszter elé, a napokban érkezett meg a főispánhoz a miniszter válasza, mely- szerint a főispán közbenjárására az újhelyi hegyközségnek 1500 korona államsegélyt utalványozott. Kifogásolja azonban a miniszter, hogy a hegyközségnek olyan kiadásai is vannak, amit redukálni lehetne pl. a hegybíró 1800 korona fizetése megtakarítható lenne, továbbá a hegyőrök alkalmazásánál is lehetne megtakarítást elérni, mert télen nem kellene 8 hegyőrt alkalmazni, mig sző- ló'érés idején 8-nál többet kellene tartani. Állandó évi segélyt a miniszter nem biztosíthatott, mert évente a költségvetés miatt tárcája kiadásai megállapított hitelösszegekhez vannak kötve. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Kinevezés. Mezőlaborczi járási m. kir. állatorvossá, a földmivelés- ügyi miniszter Koch Béla kőszegi Vlatorvost nevezte ki. )( A közig, bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-án d. e. 9 órakor tartja rendes havi ülését, Meczner Gyula főispán elnöklete alatt. )( Megyei bizottsági tagok vá’ lasztása. December hó 30-ikán lett megejtve vármegyénk területén még 11 kerületben a törvényhatósági bizottsági tagok pótválasztása, ahol t. i. vagy lemondás, vagy egyéb okok miatt az októberi választások óta üresedés állott be. A választások eredményét lapunk legközelebbi számában adjuk közre. kiváltani, feneketlen gyomra pedig kiélné a Dárius kincsét is. De nem különbek a szegediek sem. Vásárhelyen 7000, Szegeden vagy 10000 földmunkás család él, — kiknek egyedül a hasuk az istenük. Asszonyaik cifrák, rátartósak, de oly ronda szájuk van, hogy nálunk a legpiszkosabb utcai lány nem merészelne olyan szavakat használni, mint e selyem bluzos és bársony szoknyás cifraságok. Ha valami ügyben felvilágosítást vagy útbaigazítást kér tőlük az ide- „Aiiwq hagyják a iyszeredve és t; : o-l.i í szívességnek, '•»Cv«'- . ek tnek s annál .! í \ >; - etnek nyoma lkedésükben. k í yar emberek, ■>w, V tatár ivadék ■ ■€ --err óbb az iparos i ko, osztály m. Nagyzoló, .• 1 1 . i . A legkisebb udvariasságáé tértem be ' - i ... ■ pló“ szerkesz- án tudakozódjam. A mester Szilveszter est a Kaszinóban. Sátoraljaújhely, 1908. jan. 2. A zemplénvármegyei Kaszinó az 1907. év utolsó napján tartotta meg termeiben Szilveszter estélyét, melyről annak idején lapunkban említést tettünk. Azon fényes siker, melylyel az estély a közönség nagy számban való részvétele folytán zárult: buzdításul szolgálhat a Kaszinónak, mely évek óta nem rendezett ily irányú társas összejövetelt. Az estélyen mindvégig uralkodó jókedv, fesztelenség mintegy egy családdá olvasztotta a jelenvoltakat, a Kaszinó tagjait, azok családját s a vendégeket, akik nagy számban, várakozással jöttek el a szilveszter estélyre, melyről nem is távoztak el csalódással. Már este 9 órakor sürü egymásutánban robogtak a vendégeket hozó fogatok a Kaszinó Kazinczy utcai helyisége elé, melynek termei az estély alkalmával nagy csínnal voltak feldíszítve s rendezve. A kaszinó helyiségének előtermében kedves meglepetés várta az estélyen megjelent hölgyvendégeket, kiket egyenkint virágokkal díszített legyezővel lepett meg a Kaszinó estélyének rendezősége. Az estély alkalmával a Kaszinó helyiségei következőkép voltak a mulatság céljaira átalakítva: a kártyázó, parkettás nagyterem szolgált tánchelyiségül, a jobboldali termek társalgóknak, a baloldaliak kártyázó szobáknak voltak átalakítva, a billiard terem pedig étkező helyiségül szolgált. Az igy átalakított termek fogadták be a megjelent előkelő, dis- tingvált közönséget, mely erre az alkalomra nagy számban kereste fel a Kaszinó helyiségeit. Az étkező teremben hideg buffet volt berendezve, hol özv. Kovacsics Ignácné látta el a vendégeket kifogástalan kiszolgálással, a legfinomabb ételnemüekkel, melyeket a legméltányosabb árban számított fel. Fél tiz órakor kezdődött a tánc- mulatság Oláh Rudi zenéjének hangjaira a legvidámabb hangulatban s miután jól megváratott, mielőtt egyet is szólt volna, kijött az utcára s pipaszárával déli irányba mutatva igy igazított útba: „Mönnyék erre ege- nyest oszt a harmadik köznél térjen be, ott mögtnt megkérdezheti vala- kitüu. Semmi sem természetesebb, minthogy a szives útbaigazítás nyomán, amelyhez még vagy tiz hasonló esetem volt, csak másfél óra múlva találtam rá a redakcióra. Itt sem tapasztalván olyan udvariasságot, amilyet például Ujhelyben egy szatócsboltosnál is feltalál az idegen. A mi népünk egészen más. Még a felvidéki, különben gyanakodó természetű tótság, vagy a nagyon be- gombolkózott tokajvidéki nép is a megtestesült udvariasság ezek helyett az alföldi atyafiak helyett. Tapasztalataim azt a véleményt érlelték meg nálam, hogy a magyar ember, az igazi magyar ember itt lakik, Zemplén és Abauj megyék területén s nem a nagy „Magyar Alföldön“. csakhamar egy színes, a szemet kápráztató csoportba olvadtak össze a táncoló párok: a hölgy közönség s a megjelent férfi fiatalság. Az estély látogatottságára elég felhozni azt az egy körülményt, hogy az első négyest 30 pár táncolta. Az igy kezdődött táncmulatság zárta le a nagysikerű, vidám kedélyű estélyt, mely csak a késő reggeli órákban ért véget. Említenünk sem kell, hogy a jelen voltak egy kellemes, vidáman eltöltött estély emlékével tértek haza. Az estélyen megjelent díszes és előkelő hölgyközönség névsorát a következőkben állíthattuk össze olyan pontossággal, a mennyire a megjelentek nagy száma megengedte: Úrasszonyok: Adriányi Kálmánná, Bariss Árpádné, Bogyay Béláné, Dókus Gyuláné, Éhlert Gyuláné, Fsrenczy Sándorné, Fleischmann Oszkárné, dr. Gombos Gáspárné, Juhász Jenőné, dr. Kellner Sománé, Kincsessy Pé- terné, dr. Kossuth Jánosné, Keresz- tessy Lajosné, özv. Lakatos Gyuláné, Putty Gyuláné, dr. Rosenthal Sándorné, dr. Stern Árminná, Wieland Lajosné. Urleányok : Adriányi Ella, Evva Mariska, Juhász Elza, Kossuth Iza és Jerne, Lakatos Lenke, Putty Miczi, Szüts Ibolyka. Ilyen keretekben zajlott le december hó 31-én a Zemplénvármegyei Kaszinó szilveszter estélye, melynek sikerét látva: azt hisszük, hogy a Kaszinó a jövőben minél gyakrabban fog keresni alkalmakat: városunk közönségének ily társas összejövetelekben való egyesítésére, ossz vonására s ezzel is kiterjeszti hivatását az igaz, magyaros társaséletnek Sátoraljaújhelyben való fejlesztésére, kialakítására, mely téren tagadhatatlanul vaunak elódázhatlan teendőink. A kétségtelen siker előrehaladásra biztat s kezdőpontja legyen az útnak, -■ melynek társadalmi életünk egységesítése reményében hisz- szük, hogy még nagyon sokszor lesz ilyen mesgyeköve a célhoz vezető utakon. HÍREK. — Fehér világ. Az időjárás az uj év beköszönésével hirtelenül téliesre változott. Az uj év első napja tartós fagygyal, hóval s szélviharral köszöntött be, minek következése nagyarányú hófúvás volt. A hófúvás, mely az egész felsővidókre kiterjedt természetesen nagy kihatással volt a vonatok közlekedésére, melyek nagy késéssel érkeztek be a sátoraljaújhelyi állomásra. így például a Budapest felől bejövő vonat, melynek érkezési ideje d. u. 4 óra, este 8 óra után érkezett be január 2-án. Az esteli gyorsvonat pedig mégnagyobb késéssel jöhetett, mert a cudar idő több Ízben haszonvehetetlenekké tette a mozdonyokat, úgy hogy nyílt pályán is kellett vesztegelniük. A vasúti vonalak, különösen olyan helyeken, hol a töltés bevágások mélyebbek': egészen el vannak a hófúvástól keletkezett hódomboktói torlaszolva, úgy hogy a pályafenntartásra ügyelő vonal- mérnökségek szakadatlan permanen- ciában vannak. A hófúvás különben — különösen az év első napján — annyira betemette a helybeli nagyállomás vonalhálózatát, különösen a felvételi épület előtt, hogy gyors és hosszas munkára volt szükség, hogy a pálya és a közlekedésnek a vasúti szolgálatban oly fontos szervei: a váltók a hótól szabaddá tétessenek. Mivel a rendelkezésre álló erővel a pályát a nagy állomáson lehetetlen volt szabaddá tenni: az állomás főnöksége a helybeli m. kir. honvédzászlóalj parancsnokától katonai segéderő kirendelését kérte. A katonai segéderő csakhamar megjelent a nagyállomáson s egy század honvédség erős, buzgó munkája a pálya szabaddátételét eredményezte úgy, hogy a vonatok bátrau roboghatnak be immár a nagyállomásra. — Újévi tisztelgések Sátoraljaújhelyben. Uj év napján a délelőtti órákban a megye s több állami hivatal tisztikara tisztelgett hivatalfőnökeinél. Az uj évi tisztelgés legimpozánsabb természetesen id. Meczner Gyula főispánnál volt, melyről lapunk más helyén számolunk be. — E tisztelgésen kívül az uj évnek első napján Dókus Gyula alispánnál, Fornszek Béla törvényszéki elnöknél, Eiserth István kir. ügyésznél, Mauks Endre pénzügyigazgatónál, Rösner Tivadar állomásfőnöknól stb. tisztelgett a vezetésük alatt álló hivatalok tisztikara, a hivatalfőnököket ragaszkodásokról s szeretetökről biztosítva. — Dr. Kossuth János kitüntetése. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Kossuth János sátoraljaújhelyi ügyvédet, lapunk jeles tollú munkatársát az 1907- évi 24. t. c. 3. §-a alapján szervezett ügyvédi tanács tagjává nevezte ki. — Áthelyezés. Novak Gyula tokaji járási számvevő a sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatósághoz számtiszti minőségben áthelyeztetett. — Halálozások. Részvéttel értesülünk arról a gyászesetről, mely gr. Szirmay Vilmos nyug. huszárőrnagyot s kiterjedt rokonságát érte. Gr. Szirmay Vilmos neje született gróf Szirmay Hermina ugyanis 1907. év december 31-én tüdőlob következtében 68 éves korában Sátoraljaújhelyben elhunyt. Az elhunyt grófnő hült tetemeit a család Sátoraljaújhelyből Szinyére (Sárosmegye) szállitatta, hol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Pajkossy Emil gk. lelkész 53 éves korában a sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórházban elhalt. — Tanári kinevezés. Kovács Dezsőt, a sárospataki állami tanítóképző intézet kiváló zenetanárát, ki a „Ka- zinczy-kör“ estélyein tartott előadásaival máris megyeszerte hírnevet szerzett, a kultuszminiszter rendes tanárrá nevezte ki a szóbanlevő intézethez. — A zemplénvármegyei „Kazinczy-kör“ a vármegyeháza nagytermében vasárnap, január 5-én d. u. 6 órakor mint már jeleztük estélyt tart, ez estélyen a kör iránti különös figyelemből előadást tart Lika Károly, a Renaissanceról a művészetben. Lyka Károlyt széles e Magyarországon ösmerik, neve s egyénisége a művészet s műtörténelem terén oly ismert s mint e téren szak- tekintély oly hírnévre tett szert a külföldön is, hogy a kör csak gratulálhat magának, hogy sikerült ez előadásra megnyerni, amely előadásról a hallgatóság nemcsak egy kedves emlékkel, de szellemi élvezetben s tudományban is gazdagabban fog távozni. A kör vezetősége újabban is figyelmezteti a tagokat, hogy kik Kincsessy Péter gyógyszerész urnái 1908-ik évre igazoló jegyüket le nem bélyegeztetik, azok csak egy korona beléptijegy váltása mellett .hallgathatják meg az előadást. Szükséges ez intézkedés annál inkább, miután valószinüleg — tekintve az érdeklődést s a terem kis terjedelmét — a helyiség tultömött lesz. „iioehe" Tüdobötegsegek, nuruiok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza aiámtalw tanár és orrot által naponta ajánlva. értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen „Ko«*#* arad*« «wiafoMH. F. Hm-La Reche A Ca. Basel (Svájc).
