Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-01 / 10. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. Február 1. az már régen beköszöntött, de az, melyik a bálterem porondján szerez magának hegemóniát. Sátoraljaújhelyben eddigelé három sikeresnek Ígérkező bál határideje van kiírva: a kath. olvasóköré, a gyártelepi dal-, zene- s önk. köré s az izr. népkonyha egyleté. Ha csak két évre visszamenőleg is nézünk végig a lefolyt évek farsangjának mulatságain: bizonyos szomorú melancholiával vesszük észre, hogy a lefolyt évek farsangi naptára az ideihez viszonyítva sokkal gazdagabb s azokban ott díszük a fényes mulatságok hosszú sorozata. Ha az a három táncmulatság, melynek határideje ki van Írva: a legsikeresebb lenne is: tagadhat- lan tényként kell leszögezni, hogy az idei farsang krónikása csak szomorúsággal veszi kezébe tollát, hogy azt a keveset, ami történt feljegyezze. Ámbár azt hisszük, hogy a tünet okait nem a jókedv hanyatlásában, kiveszésében kell keresnünk, mert ennek a pénzpiac helyzetével ösz- szefüggő, mélyreható u. n. zsebbevágó okai vannak, melylyel elég bőven, szinte az unalomig foglalkoznak a lapok vezércikkei. Az idei farsangi naptár tartal- talmatlansága azonban — úgy gondoljuk — valami jó hatással mégis lesz Karneval őfelségének uralmára, azzal, hogy a szórakozni, s hálózni vágyó fiatalság legalább azokon a mulatságokon fog igyekezni magát kimulatni, melyek rendezve lesznek. Mert igaz, hogy minél kevesebb a bál, annál jobban sikerülnek azok, melyeket megtartanak. Rajta tehát, hogy a farsangi krónikának legalább azok a lapjai legyenek ragyogók és fényesek, melyeken feljegyzés lesz Írva. Az üreseket pedig tegyük el — jövőre. SZÍNHÁZ. ** A szinügyi bizottság ülése. Sátoraljaújhely rt. város szinügyi bizottsága ma, folyó hó 1-én Dókus Gyula elnöklete alatt ülést tartott. A szinügyi bizottság csaknem teljes számban volt jelen az ülésen, mi újból igazolta, hogy a szinügyi bizottság tagjai tudatában vannak hivatásuk fontosságának s a város közügyei iránt tanúsított érdeklődésükkel előljárnak a város többi bizottságainak, követésre méltó példát mutatva. A folyó hó 1-én megtartott szinügyi bizottsági ülésen ott láttuk Dókus Gyula elnökön kívül Búza Barna, Éhlert Gyula, Fornszek Béla, Isépy Zoltán, Kincsessy Péter, Lengyel Manó, dr Ligeti József, Moskovics Vilmos, dr. Rosenthal Sándor, dr. Róth József és Widder Gyula szinügyi bizottsági tagokat. Az ülés tárgyát három színigazgató kérelme képezte, kik közül Polgár Béla munkácsi igazgató szinikerület alakítására vállalkozik s kéri, hogy nehány próbaelőadás megtartására engedjék át részére a színházat, Ihász Lajos szintén kerületet óhajt alakítani, mig Nádassy sopronyi igazgató három heti időtartamra kéri maga részére a színházat előadások megtartására. A bizottság mielőtt a kérelmek érdemleges tárgyalásába kezdett volna, szükségesnek találta ama kérdés eldöntését, hogy téli vagy őszi tavaszi színi szezon lenne-e alkalmasabb. Á bizottság tagjai szavazataikkal — egynek kivételével — a téli szezon megtartása mellett döntöttek. A bizottság azután elhatározta, hogy Polgár Béla színigazgatónak próba, illetve bemutatkozó előadások megtartására a színházat 1908. március hó 15 étől kezdődő három hétre átengedni javasolja, kiköti azonban, hogy Haller Irma primadonna ez időre szerződtetve legyen, a női kar három taggal szaporitassék s a zenekar hiányai pótoltassanak. Ihász s Nádassy igazgatókkal szemben elhatározását a bizottság függőben tartja arra az időre, mikor a megalakítandó kerület sorsáról véglegesen határoz. Közönség köréből. — Alak ós tartalomért a beküldő felelős. — Nyilatkozat. Pap István péksegéd a nyilvánosság előtt kérdést intézett, hogy „lehet-e ok nélkül letartóztatni“. Válaszom az, hogy soha. De ha Pap István (álnéven Váradi Ferenc) a saját esetére vonatkozva kérdi azt, akkor igenlő feleletet kap. Igazsága van, titkos feljelentés alapján mentem el hozzá s szólítottam fel igazolásra. Hamis nevet mondott a saját „becsületes“ neve helyett s igy joggal következtettem arra, hogy a feljelentés meg felel a válóságnak, bűn terheli lelkét s ezért levitettem a rendőrségre s őrizet alá vettem. Ugyanekkor jelentettem kapitányomnak, aki eljárásomat szankcionálta. (Hány bűn derült már ki titkos feljelentések alapján 1 ?) Már igen kezd lábra kapni, hogy előttem ismert és ismeretlen egyének pisskos ügyeiket a közönség rendelkezésére álló „Nyilt-térre“ viszik, hogy nekem kellemetlenkedjenek. Hát engem ilyen nyilt-terezések soha nem fognak letériteni arról, hogy kötelességeimnek híven, becsületesen és kellő szigorral megfeleljek. Sátoraljaújhely, 1908. január 28. Keiner Győző, jogszigorló, rendörtollnok. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A „Zemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- ós hitelbankinak folyó évi február hó 9-iki közgyűlése elé terjesztendő igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentése. Tisztelt Közgyűlés! Midőn egy év leforgása után ismét alkalmunk nyílik t. részvényeseinket üdvözölhetni, van szerencsénk a felügyelő-bizottság által helyesnek elfogadott zárszámadásokat bemutatva, a lefolyt 1907-ik évről a következő üzleti jelentéssel beszámolni: A múlt évben a közgazdaság minden ágazatában hanyatlás mutatkozott. Az Ausztriával való kiegyezés bizonytalansága, a pénzviszonyok fokozatos rosz- szabbodása, utóbb pedig a pénznek világszerte jelentkezett hiánya és példátlan drágasága sokféle krizisszerü állapotokat teremtett. Ezeknek hatásai piaczunkon is voltak érezhetők. De megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy ismert elasticitásunk, melynek megőrzésére mindig súlyt fektettünk, e nehéz viszonyok közepette is teljesen bevált, amennyiben a hitelt kereső közönség jogos igényeit minden fenakadás nélkül a legnagyobb könnyűséggel kielégítettük és a mellett betevőink részéről véletlenül ép a válságos időszakban támasztott nagyobb igényeknek is mindig és minden felmondás nélkül azonnal eleget tehettünk. A banküzlet az előző év színvonalán tartotta magát, de az üzletév eredménye, amennyiben a pénz drágasága a jövedelem emelkedésére befolyással volt, a legjobb évek bármelyikét is jóval meghaladja. Egyébként üzletünk egyes ágainak forgalmáról az alábbi számadatok részletes tájékozást nyújtanak. A takarék-betétek állománya: 1906. év végén volt.......................................................... 1.823,033 K. 14 f. az év folyamán betétetett és tőkésittetett......................... 895,997 K. 78 f. Összesen: 2.719,030 K. 92 f. erre visszafizettünk a múlt év folyamán ........................ 966,582 K. 69 f. maradt 1907. év végén ,takarék-betétkönyvecskén . . . 1.752,448 K. 23 i továbbá folyó számlán...................................................... 1,905 K. 58 f. Összesen tehát: 1.754,353 K. 81 f. Váltó-leszámitolási üzlet: 1906. év végén volt.......................................................... 1.882,416 K. 69 f. az év folyamán leszámítoltunk . . 7.042,729 K. 78 f. visszaváltottunk a visszleszámitol. üzletb. 1.491,551 K. 99 f. 8.534,281 K. 77 f. összesen: 10.416,698 K. 46 f. beváltottunk az év folyamán . . . 7.062,992 K. 59 f. visszleszámitolás utján kiment . . 1.426,203 K. 33 f. leíratott a váltótárczából mint veszt. 4,807 K. — f. 8.494,002 K. 92 f. váltótárczánk állása tehát 1907. év végén .................... 1.922,695 K. 54 f. volt, melyhez visszleszámitolt váltóinkat hozzáadva . . 291,232 K. 31 f. Összes váltóink állása: 2.213,927 K. 85 f. Visszleszámitolás utján: tartoztunk 1906. év végén....................................... 356,580 K. 97 f. a lefolyt évben visszleszámitolásra küldtünk ........... 1,426,203 K. 33 f. Összesen: 1.782,784 K. 30 f. visszaváltottunk ez év folyamán ............................. 1.491,551 K. 99 f. maradt ebbeni elkötelezettségünk 1907. év végén . . . 291,232 K. 31 f. Az előlegezést üzlet; egyenlege volt 1906. év végén ............................. 2,081 K. — f. uj kölcsönt adtunk ........................................................... 650 K. — f. Összesen: 2,681 K. — f. erre visszafizettek................................................................ 867 K. — f. maradt 1907. év végén ...................................................... 1,814 k. — í. Az ingatlanokra! kölcsönüzlet: egyenlege volt az 1906. év végén ........................ 54,262 K. — f. uj kölcsönt adtunk................................................. 7,500 K. — f. Összesen: 61,762 K. — f. erre visszafizettek................................................................ 985 K. — f. maradt 1907. év végén ...................................................... 60,777 K. — f. Értékpapírok, szelvények stb. adás-vételében a forgalom rúgott. .......................... . . 32,671 K. — f.-re Összes üzleti forgalmunk: a nyers mérleg szerint pénztárilag .................................. 22.103,203 K. 93 f. az előjegyzeti napló szerint ............................................ 11.682,909 K. 93 f. Összesen: 33.791,113 K. 86 f. A mérleg összeállításakor a függőben levő peres követelésekből a váltó- tárcza terhére 4,807 koronát, az alapszabályok 86. §-a értelmében pedig az újabb felszerelések értékének 100/e-tóliját, vagyis 883 kor. 56 fillért a felszerelések értékcsökkenési tartalékalap-számla javára leírásba hoztunk, ellenben a közönséges tartalékalap javára irtuk évközben, az alapszabályok értelmében két elévült szelvénynek értékét 40 koronában. Az értékpapírok árfolyamcsökkenésénél fogva a mérleg összeállításakor a fedezeti tartalékalap terhére szintén leírásba hoztunk 2962 kor. 70 fillért, mely összeg azonban csak átmeneti veszteségnek tekinthető és az árfolyamok emelkedésével ugyanezen alapba visszahelyezendő lesz. A lefolyt év nyereménye a múlt évi áthozattal együtt 66,543 koronára rúgott, melyből azonban a fentiekhez képest már 5,690 kor. 56 fillér leírásba hozatván, a tisztelt közgyűlés rendelkezésére 60,852 kor. 44 fillér áll, mint felosztásra kerülő tiszta nyeremény. Ennek felosztására nézve pedig javasoljuk, hogy a közönséges tartalékalpra 87,000 koronára való emelésére a nyugdíjalapra és pedig annak 5% fejében 1714 K. 92 54,676 K. 50 f. után alapszabálysz. 2% fejében 1093 K. 53 i Összesen : 2807 K. 45 ' de a két társul, tisztviselő nyugdijjárulékához teljesített hozzájárulási összeg levonásával 280 K. 20 f 6,916 K. — f. ruaz igazgatóság fix fizetésére alapszabály szerint ugyanannak alapszabályszerü jutalékára . . a vezérigazgató „ l°/o „ ... a felügyelő-bizottságnak szokásos díjazására . osztalék gyanánt részvényenként 22 koronával jótékonyczélokra u. m.: a helybeli árvasegélyző jótékonysági egyesületnek ................................................. a helybeli szegény iskolás gyermekeket háztató egyletnek......................... a helybeli nőegyletnek .................... a helybeli népkonyhának ........................ 40 K. — f. a magyar nyelvet Zemplén vármegyében terjeszlő egyesületnek................................... a sátoraljaújhelyi keresk. tanoncziskola részére ...................................................... a sátoraljaújhelyi leányegyletnek .... a sátoraljaújhelyi izr. betegs.-egyletnek . . a bodrogközi nőegyletnek......................... 30 K jutolomdijakra: a tisztviselőknek és szolgának . . . . az igazgatóság elnökének tiszteletdij gyanánt 30 drb. arany fejében............................................................................... az igazgatóság két tagjának az év folyamán teljesített helyettesítések és kifejtett tevékenység elismeréséül . . 2,527 K. 25 f. — f. 62 f. 2,100 K. 3,367 K. 546 K. 76 f. 750 K. 17,600 K. f. f. 40 K. — f. 40 K. — f. 40 K. - f. 20 K. — f. 30 K. — f. 20 K. — f. 20 K. — f. — f. 280 K. 2,550 K.- f. — f. 330 K. — f. 1,800 K. — f.
