Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-22 / 7. szám
7. (-3=712.) Harminchatodik évfolyam. Sátoraljaújhely, 1908. Január 22. Meg jelen hetenkint kétszer szerda is szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B&toralja-'Crjbely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. &pró hirdetéseknél minden garmond szó A fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Sfilttérben minden garmond sor 80 611. POLITIKAI HÍRLAP, iíj. Meczner Gyula főszerkesztő. Majtényi Géza főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona félévre 5 kor negyedévre 2.60 kor. — Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó úté* 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Közérdekek. II. — jan. 22. Hogy a Sárospatakon tervbe vett kir. járásbíróság szervezése ügyében általunk elfoglalt álláspont felel meg az igazságnak s hogy nem lehet fejlődés konkurencia nélkül: azt legközelebb és legvilágosabban Sátoraljaújhely város közönsége igazolta be, azzal hogy távol maradt az ezen ügyben összehívott népgyü- lésről. Maguk a népgyülés egy- behivói sem voltak ott mind. Ez feltétlenül ama gondolkozás el- terjedettebbségére vall, amely szerint egyéni fejlődése elé akadályt gördíteni valamely városnak, — egy kissé furcsa színezetű. Ha erre az álláspontra helyezkednénk állandóan, akkor mi lenne például most, a Kassa — hegyaljai vasút felépülte után Szerencs, Mád, Tállya és Szántóval ? E négy, egymáshoz csak pár kilométernyire fekvő városok érdekei teljesen azonosak; lakosságuk intelligenciája és foglalkozás szerinti megoszlása is egyenlő, sőt lélekszám tekintetében is közel állanak egymáshoz. Ha tehát a vasút felépül, akkor a fenti elv szerint csakis a versengés és az egymás ellen folytatandó ádáz küzdelem indulhat meg e városok közt is. Ez pedig nem kívánatos, de nem is volna igazságos. — Boldoguljon mindenki ahogy tud, kaparjon magának amennyire saját élelmessége mellett képes. Különben, hogy az ilyen versengést és egymás elleni hajszát maguk az ilyen dolgokban vezető egyének is elitélik s csak cégérnek használják fel a népszerűbb és legújabb jelszavakat sokkal hasznosabb célok eléréséhez, arról örvendetesen és éppen Sátoraljaújhelyben volt alkalmunk a legutóbbi tanulságos népgyülés II. kiadásán meggyőződni, ahol kitűnt, hogy tényleg egészen másat óhajtanak a vezető körök, mint aminek a cége alatt hadba szállottak. Erről különben lapunk más helyén emlékezünk meg. És minthogy napjainkban a belső tartalom vajmi gyakran más mint a külső felirat, — a történteken nincs mit csodálkoznunk, csak örvendhetünk a fölött, hogy a vezetők tényleg jót akarnak s nem fogják tevékenységüket értéktelen dolgokra fecsérelni, bármilyen idegen hangzású legyen is a cim-felirat. A reklám különben nem baj a közéletben sem. Ma annak a korszakát éljük. A fő az: hogy a kivitel és az áru legyen jó. Igazságtalanuak s a céltól egyáltalán távolesőnek tartjuk azt a versengést is, mely különböző jelszavak alatt a tokaji kir. közjegyzőséguek Szerencsre való áthelyezése ügyében indult meg. Nem írjuk alá a kir. közjegyzői kamara elnökének ama felterjesztését, melylyel a köz- jegyzőséget egyszerűen áttétetni vélelmezi Tokajból Szerencsre. Hanem igenis helyesnek, reálisnak és a dolgok teljes ismeretéből fakadottnak tartjuk a vármegye főispánjának javaslatát, aki oly értelemben tett jelentést az igazságügyminiszteriumhoz, hogy a tokaji kir. közjegyzőség meghagyásával Szerencsen uj kir. közjegyzői állás szerveztessék. Ennek van értelme, ez igazságos, méltányos és minden oldalról indokolható eljárás. A szerencsi járásnak 46 ezer lakosa van. Joggal kérdezhetjük, hogy van-e igénye e nagy járás nak, melynek minden községe Szerencsesei a legkedvezőbb közlekedési összeköttetésben is áll, — közjegyzőségre. Igen is van. Annyira szükséges Szerencsen a közjegyzőség, hogy felállításának halogatása egyenes megkárosítása a járás 46 ezer főnyi lakosságának. 46 ezer ember mellett pedig van olyan forgalom, hogy nem kell félteni az uj szerencsi kir. közjegyzőt a megélhetés nehézségeitől. Méltánytalanság és indokolatlan dolog volna azonban a köz- jegyzőséget Tokajban megszüntetni. A tokaji járás népe között több az iparüző és kereskedelemmel foglalkozó s még több a kisbirtokos, mint a szerencsi járásban. Minthogy pedig a tokaji járás 15 községe szintén számlál 28 ezer lakost s minthogy a Tak- taköz népe közokiratok szerkesztésénél a tokaji közjegyzőhöz inkább fordul mint a tőle messze eső és kedvezőtlen ösz- szeköttetéssel biró nyíregyházaihoz: nem kell félteni a tokaji kir. közjegyzőt sem attól, hogy meg nem él. A helyi, geográfiai s néprajzi viszonyok teljes ismeretében irtuk meg ezeket, helyeselve Meez- ner Gyula főispán intencióit, a melyeket különben a közjegyzői kamara elnöke is azonnal magáévá tett, mihelyt a Gortvay Aladár vezetése alatt nála tisztelgett küldöttség alapos felvilágosításokat adott a tárgyról. Az egészből pedig azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy nem az egymás elleni küzdéssel, az egymás bőrére utazással fogunk eredményeket elérni, hanem alapos megfontoltság mellett, az igazán közérdekű dolgok védelmében kifejtendő küzdelemmel. — jan- 22. „Népgyülés.“ Jan. 19. d. u. 2 órára népgyülést hívtak egybe né- hányan Sátoraljaújhely város képviselőtestületének tagjai közül, a függetlenségi körbe. A gyűlés tárgya a sárospataki kir. járásbíróság szervezésének megakadályozása iránti mozgalom tovább fejlesztése lett volna, minthogy azonban maguk az összehívók sem jöttek el mind, a polgárság köréből pedig szintén igen kevesen jelentek meg, a d. u. 2 órára hirdetett gyűlést áttették este fél 6-ra, amidőn mintegy 60 főnyi közönség volt együtt a függetlenségi kör helyiségeiben. A gyűlést Hericz Sándor nyitotta meg, majd dr. Búza Barna, Némethy Bertalan és Hericz Sándor beszéltek Ujhely város érdekvédelme tárgyában. Beszédeik szépek és nagy figyelemmel hallgatottak voltak, de inkább terjeszkedtek ki arra, amiről mi lapunk multi számában vezér- eikkeztünk ; t. i. Sátoraljaújhely ipari és kereskedelmi érdekeinek megvédésére. A pataki ügy csak kisértet- ként lappangott a háttérben. — A „népgyülés“ elhatározta, hogy tekintettel a kevés érdeklődésre, egy nagy „népgyülést“ fog tartani, amelynek előkészítő bizottságába most 20 tagot választolt meg. A bizottság elnöke M&tolai Etele s jegyzője Bettelheim Sáudor lett. E bizottságnak egyben feladata lesz fölszólítani Sátoraljaújhely összes kereskedői s iparosi köreit, valamint minden, e tekintetben érdekelt egyént, testületet és társulatot, hogy az egybehívandó uj népgyülés elé terjesztés céljából dolgozzanak ki memorandumokat, vagy javaslatokat a Sátoraljaújhely ipari és kereskedelmi érdekvédelme tekintetében szükségesnek mutatkozó intézkedésekről. Ez helyes és bölcs határozat volt. íme ide jutott a pataki járásbíróság ügye. igen helyes. Ez a határozat kellett. Ahusdrágaság kérdéséhez Sátoraljaújhelyben. — jan. 21. Állandó a panasz különösen nálunk Sátoraljaújhelyben, hogy a legfontosabb élelmiszernek, a húsnak az ára méreg drága. Országszerte tudott dolog, hogy a marha ára 30—35%-al lett olcsóbb, ezt maguk a mészárosok is elismerik s az újhelyi mészárosok a marhahús árát 1 kor. 36 fillérről mégis csak 8 fillérrel szállították le. Á számítani tudó előtt könnyen átlátszó a dolog, hogy ha a marha árak 30—34%-al estek, akkor a piaci árnak is ugyanennyivel kell alább szál- lania, mert ha a mészáros ennyivel olcsóbban szerzi be a termelőtől az árut, akkor természetesen legalább is ennyivel olcsóbban adhatja a vevő közönségnek, megmaradván neki bőven igy is a tisztes polgári haszon. Nyolc fillér azonban nem 35%- nak felel meg, hanem csak körülbelül 7io°/o-nak s hogy ha a marha árak esésének arányában szállították volna le a mi jó mészárosaink a hús árakat, akkor ma 1 kor 08 filléres húst vehetne a fogyasztó közönség s a szegényebb ember is könnyebben juthatna táplálóbb eledelhez: de hát ezt Ujhelyben nem olyan könnyű dolog megérni. S mi lehet ennek az oka ? A laikus szemlélő hiába keresi az okot, örökké érthetetlen marad előtte, hogy bár a marha árak sokkal olcsóbbak lettek, mégis csak olyan drágán kell fizetnie a húst, mint ezelőtt 3 hónappal. Hogy mi a hús drágaság oka Ujhelyben, megmondjuk röviden : maga a város közönsége, mert a város maga az, aki elősegítette azt, hogy a konkurrencia megszűnjön Ujhelyben, s a város polgársága ki legyen szolgáltatva a helybeli mészárosok kénye-kedvének, karteljének s olyan árakat fizessen a húsért, amilyet ezek kívánnak. Elősegítette ezt maga a város azzal, hogy elfogadott egy szabályrendeletet a „Közvágóhíd kezeléséről“, amelynek 6. §-a azt rendeli, hogy „a városba elárusitásra behozott hús minden kilogrammja után orvosrendőri szemle és vizsgálati dij címén 10 Iliiért köteles az elárusító a város pénztárába befizetni.“ Ez egy talán előre jól meg nem fontolt intézkedés, mert ezzel elzárta a város közönsége az utat attól, hogy a vidéki mészárosok, akik tisztességes polgári haszonnal megelégednek, behozhassák városunkba árusítani az olcsóbb húst, mert ha minden kilogramm húst 10 fillér rendőri szemle díjjal, azonkívül 3 fillér fogyasztási adóval kell megterhelnie, amint a városba elárusítani behozta, igy már a város minden mmázsa húst 13 koronával s minden klg.-ot 13 fíllérrel drágított meg s idegen mészáros nem jön Ujhelybe; pedig mennyivel jobban lehetne a hús árának alakulására befolyást gyakorolni azzal, hogy ha vidéki mészárosok hozhatnának be húst árusításra, amint ez minden városban meg van, pl. Budapesten is. Áz orvosrendőri szemle nem felesleges dolog, de ilyen drága orvos- rendőri szemlét, azt hiszem széles Magyarországon nem találunk, mert hiszen nézzük mit tesz az állatorvos, amikor az orvosrendőri vizsgálatot teljesiti ? Előkéri, hogy az elárusitásra behozott húsról megvan-e a hatósági bizonyítvány arról, hogy az állat, melyből a hús való, levágás előtt és után hatósági állatorvossal, huslátó- val meg lett-e vizsgálva s az állat egészséges volt-e, és a hús ezen lát- tamozó hatóság által le van-e bélyegezve? Lép, tüdő ugyanazon állattól való-e ? stb. S miután mindezek igazolva vannak, a hús a fogyasztási adó lefizetése után elárusítható. Kérdem tehát, micsoda nagy dolgot müvei a városi állatorvos, amiért kilogrammonként 10 fillért kell az elárusítónak fizetnie ? Tulajdonképen csak átveszi a fenti bizonyítványokat s a bélyegzés létezését konstatálja s ezzel befejeztetett a szemle, mert hiszen előtte a hatósági vizsgálatot elvégezte más. A 10 fillér rendőri szemledijjal tehát csak a város fogyasztó közönségét terhelte meg; ilyen megterhelés mellett nem lehet versenyezni a helybeli mészárosokkal a vidékinek, mert legfeljebb 1—2 fillérrel adhatnák olcsóbban a behozott húst; valósággal ♦ Lapunk mai száma 4 oldal.
