Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-16 / 40. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Május iS. 40. (4745.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, fömnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre B kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Qr. yindrássy Mar emlékezete. — május 16. Impozáns gyászünnepség folyt le Tőketerebesen május 13-án. Az ujságiró megemlékezik róla a következő rövid tudósítással: „Úgy a római, mint a gör. kath. plébánia templomokban ünnepélyes requiem tartatott Tőketerebesen e hó 13-án, gróf Andrássy Tivadar lelkiüdveért. Az isteni tiszteleteken jelenvoltak gróf Andrássy Gyula belügyminiszter, gróf Batthyány Lajosné, gr. Andrássy Tivadarné leányával Boris grófkisasszonnyal, valamint a család számos tagja és a vidék előkelősége. A requiem végeztével felvonultak az előkelőségek a vidéki vendégekkel s óriási nép- tömeggel együtt a terebesi park mauzóleumához, melyben a megboldogult örök álmát alussza, — hogy egy néma fohászban ott, koporsója felett is lerójják a kegyelet adóját s a szív igaz érzéséből eredett hálát. A koporsóra az országos alkotmánypárt is díszes koszorút helyezett ez alkalommal“. Ennyi maga a száraz tény, az eset leírása. De itt nem áll meg az ember, — aki gondolkodik, — magánál a sovány ténynél. Okfejtés, következtetés hozzátartozik a tényhez. Gróf Andrássy Tivadar nem volt még világhírű politikus; hazájában ismert, előkelő állású, nagy agitációt kifejtő s főleg kiválóan jószive, humánus gondolkodása, a tudomány és a művészet pártolása terén kifejtett nagy munkásságáért állott közbecsülésben. Amikor azonban jött a korszak, mely hontalanná akarta tenni a magyart vérrel szerzett hazájában; amikor őseinek nagy küzdelmével kivívott alkotmányos szabadságát a nyers erő túlsúlya s az abszolutizmus birtokában álló mannlicherek erdeje kezdé fenyegetni, akkor ez a szelidlelkü mágnás hőssé vált, kilépett tartózkodó álláspontja keretéből, nem lett hűtlen ősei tradíciójához, de sietett a csatatérre, ott agitált s bámulatos tevékenységet fejtve ki áldozata lett honszeretetből fakadóit buzgalmának, erőt vett szervezetén a testi gyengeség s az erős lelkű ember mint hős elesett a csatatéren. A hazaszeretet harcmezején vívott ütközetben kapott sebeibe halt bele. Mert a csataterek nem mindig egyenlők s a hősök sem hadakoznak mindig egyenlő fegyverekkel. Gróf Andrássy Tivadar a politikai élet harcmezején küzdött, lángoló honszerelemmel, nemes ambícióval, apostolként járt téríteni a nehéz időkben ott, ahol talán gyengülni látta volna a tábort. A tábor az ő vezetése alatt diadalmasan vívta meg az ütközetet, de a vezért áldozatul kívánta a Nemzeti Géniusz; áldozatául egy nagy eszmének, példányképül mások elé, hogy lássák, miszerint a veszély idején hőssé válik a gyenge, vezérré a közkatona és a vezér nemes felhevülésében életével sem törődik akkor, ha Magyarország alkotmányának megvédésében kell viaskodni. Ilyen csatában hullani el, a hazáért és alkotmámyért vívott küzdelemnek válni áldozatává, fönséges gondolat. Csak igazi nagy és nemes lelkeknek adatott meg. Méltán ünnepük meg kegyelettel az utódok az ilyen ember emlékezetét; az ő halálának évfordulója mindig egy időjel a hazaszeretet tövises, de dicsőséges utján. A család mérhetlen fájdalmában mikor egy nagy nemzet osztozik, ez jele annak, hogy az elhunyt családfő méltó volt arra a nagy névre, melyre minden magyar ember büszke, ha kiejti ajkain. Ilyen gondolatok uralják lelkünket ott, a terebesi parknak százados fákkal árnyalt mauzóleuma előtt, ahová kegyelettel zarándokolunk el az ilyen évforduló alkalmából, letéve nem babért sem ciprust, sem rózsát, — de a szív virágaiból font koszorút arra a koporsóra, mely a haszeretethalottjának porhüvelyét rejti magában. Közös célért egyesült erővel. — május 16. (E.) Áz átmeneti kormányzás végéhez közeledik. Azokat a feladatokat, amelyek megoldására az átmeneti időszakban vállalkozott, mind megoldotta és most már csak ennek a munkának koronáját kell feltenni az általános választói jog törvénybe iktatásával. És ez a koronázó mü is annyira el van már készítve, hogy a közel jövőben a törvényhozás ebben a tekintetben is bevégezheti munkáját. Áz általános szavazati jog megvalósítása azonban a magyar politikai életnek egészen uj korszakát nyitja meg. Ezen az utón a nemzet széles rétegei vonulnak be az alkotmány sáncaiba, néposztályok, amelyek eddig csak a parlamenten kívül emelhették föl szavukat, kapnak helyet a törvényhozásban, amelynek képe egészen meg fog változni. Nagyon természetes tehát, hogy a magyar politika vezéregyéniségei ennek az uj és nagy átalakulásnak küszöbén mind behatóbban foglalkoznak azzal a kérdéssel, miképpen irányítsák ezt a változást annak a célnak elérésében, hogy ez a változás a nemzet nagy érdekeinek legmegfelelőbben, leghasznosabban történjék. Nem ötletszerűen vetődött fel ez a kérdés. Ennek a nemzetnek minden hazafiasán gondolkodó tagja foglalkozott már bizonyára azzal a gondolattal, hogy az általános szavazatjog nemcsak a hazafias elemeknek ad módot az ország ügyeibe való beleszólásba, hanem élvezni fogják ennek a jognak előnyeit azok az osztályok és néprótegek is, amelyekben erősen kifejezésre jutott a felforgató, vagy egyenesen államellenes tendencia. A nemzetközi szociáldemokraták és különösen a hazaellenes agitátorok A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. 9z ibolyacsohor. A »Zemplén* számára irta: Pánthy Lajos. I. A p . . . . i ut üres volt és sötét. Az eső szitált és bekergetett mindenkit. Bizonyos távolságra egymástól gázlámpák égtek, sárgás fényökkel alig világítottak meg pár négyzetméternyi területet. Az ivókból, — melyekben ez időtájt sokan tartózkodtak,— kiálhatatlan bűz terjedt s még vissza- taszitóbb színezetet adott o szomorú környezetnek. Halas Gábor egy ily ivóhoz érve, megállt, akkor jutott eszébe csak, hogy ő még aznap semmit sem evett s halálra fáradt a céltalan barangolásban. Az eső is sűrűbb cseppekben kezdett esni, kénytelen volt előle behúzódni egy ily ivóba. Hatalmas füstoszlop tódult ki az ajtónyitásra. Orrát kellemetlenül érintette a füsttel vegyitett levegő, melybe belevegyült az átázott ruhák kigőzölgése s a szesz illata. Halas ezzel mitsem törődött. Itt legalább fedél alatt van és hozzá ült egy épen nem a legkifogástalanabb állapotban levő asztalhoz. Szokása ellenére pálinkát rendelt azon a pár darab rézpénzen, mely még ott szégyenkezett zsebe rejtekében; másra nem tellett. Jelenléte nem tűnt fel a bent- lévőknek, külseje bele illett abba a környezetbe. Mind hozzá hasonló kopott, rongyos ruháju alak volt ott. Bent nem történt olyas valami, mi lekötötte volna figyelmét, egészen elmélyedt gondolataiba: »Megértem hát azt a napot, melytől megborzadtam, hacsak rá gondoltam is. Azért éltem hát eddig és küzdöttem annyit, hogy ily végre jussak ?“ — E gondolatokra szivét keserű érzelmek árasztották el, melyek vaskapocs gyanánt szorították azt. Gyűlölt e percben mindenkit: az egész emberiséget, melyet oly ridegnek, önzőnek, szívtelennek tanult megismerni; az életet, mely neki egyedül a nyomort, a szenvedést juttatta osztályrészül; de legjobban gyűlölte sorsát, mely hozzá mindenkor oly mostoha volt. Azután megelevenedett előtte egy feledhetetlen kép emléke: anyja a halálos ágyán. Arcáról eltűnt az a gyűlölet, mely a különben rokonszenves arcot annyira eltorzította és valami melegség ömlött el rajta. Szemeiben köny csillogott. — Gondoltad volna-e te Jóság, — tűnődött magában, — hogy fiad, kit oly rajongva szerettél: ide jut ? — Váljon látod-e lelki szemeiddel az én élet-halálharcomat ? Látod-e szenvedéseim nagyságát, a nyomort, melyben élek? Azt mondtad búcsúszavaidban, hogy legyek erős, mert az élet nehéz, nagy akadályokat kell majd leküzdenem, mig célomat elérem. Küzdöttem, erős voltam, de most érzem, hogy erőm elfogyott és én kénytelen vagyok a harcot feladni. „Küzdj, ha e küzdelem neked szenvedést fog is okozni, — mondottad, — ha igazán boldog akarsz lenni az életben, mert jegyezd meg, hogy valódi értékkel csak az bir előttünk, mihez nehéz küzdelmek, nagy szenvedések árán jutunk.“ E boldog jövőben hittem eddig, de most ábrándnak is merész dolog ez előttem. Nem, én gyenge vagyok, annyira megtört az élet súlya, a sok szenvedés, a nyomor: én nem bírom tovább. Egész lénye nagy szenvedést árult el. Előtte a bizonytalan, a kétséges jövő mint egy sötét, vőgnélküli ür tátong s elnyeléssel fenyegeti. Megfeszített erővel dolgozott nappal, csak hogy megkeresse a legszükségesebbre valót s amellett még az előadásokat is szorgalmasan látogatta s tanult éjjel, hogy el ne maradjon, hogy célját minél előbb elérhesse. Munkáját oly szerényen díjazták, hogy abból alig tengődhetett s utól- jára azt a kis kondíciót is elvesztette, mert ruhája elrongálódott, újra meg nem tellett, lakásadónéja is kiadta az útját, mert nem tudott fizetni. Maga sem tudta, mint került ki ismét a szabad levegőre s hogy jutott a folyó partjára. Az eső elállt, hanem ehelyett a szél kezdett fújni, lábai alatt ott örvénylett a folyó. Hosszan nézte a fodrozó habokat. Oly erős elhatározással jött ide és most mégis borzadás fogta el a hul- lámsir látásától. — Nem! — suttogta s egyszerre az életkedv hatalmas érzete szállta meg. Nem teszem, megpróbálok még élni. Eh, csak lehet még élni? Birkózzunk még kissé I Már majd nem megadtam magamat, tette hozzá sötéten, mintha egy előtte álló szellemhez intézné szavait. A szól nagyobb erővel kezdett fújni. Egész testében fázott s ez érzést még fokozta a zajgó hullámok MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit felülmúl hazánk természetes _ szénsavas-vizek királya - gyógyviz, a gyomorégést a mohai ÁGNES ■Forrás. rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, gyomorbajosoknak. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és használata valódi áldás Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható ! Lapnak mai száma 8 oldal.
