Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-16 / 40. szám

2. oldal.

Z E M P L E N.

Május 16.

által megmételyezett nemzetiségek fokozottabb mértékben fognak szóhoz jutni az uj parlamentben és ezzel az irányzattal szemben a magyarságnak sokszorosan nagyobb erővel kell megvédelmeznie évezredes pozícióját. A helyzetnek ez a felismerése vezetett ahhoz a kérdéshez, hogy milyen eszközökkel, milyen módon tudhat a magyarság ennek a feladatnak megfelelni.

És amikor erről a kérdésről elmélkedünk, eljutunk ahhoz a felelethez, hogy küzdjünk a közös célért egyesült erővel. Tömörüljön az egész magyarság, amely nemzeti alapon áll és küzdeni kész az ezeréves Magyar- ország jólétéért, állami önállóságáért, — egy táborba. Szűnjék meg minden belső széthúzás, omoljanak le azok a belső válaszfalak, amelyek eddig a nemzetet részekre osztották, legyen egységes a magyar tábor.

Ennek a nagyszerű tömörülésnek szükségét már régen érzik a nemzet vezérei és ennek adott kifejezést Pécsett Kossuth Ferenc is, amikor arról beszólt, hogy nem lehet már távol ez az idő, amikor egy táborban, a negyvennyolcas táborban, közös munkára egyesül az egész magyar nemzet. A képviselőház legnagyobb pártjának nagynevű vezére rendkívüli horderejű kérdést érintett és bizonyára nem ok és cél nélkül. Egészen uj perspektívát nyitott meg a magyar politikában és már egészen komoly formában beszélnek arról, hogy kísérletek történnek a negyvennyolcas párt és az alkotmánypárt, a képviselőház két legnagyobb pártja közt levő kapcsolat szorosabbá és állandóbbá tétele érdekében. Az a körülmény pedig, hogy vezető állásban levő, felelős egyéniségek már is idején valónak találták azt, hogy egy esetleges uj alakulásra a nemzet közvéleményét előkészítsék, azt látszik igazolni, hogy ezek a kísérletek nem lehetnek eredménytelenek.

Már az alkotmányvédelem érdekében történt szövetkezése a pártoknak a nemzeti béke jövője szempontjából igen értékes biztosíték volt, s minden olyan törekvés, amely ezt a frigyet szorosabbá kovácsolhatná, éppen a fentebb vázolt szempontokból csak örömmel üdvözölhető. Kétszeresen örvendetes azonban, hogy ezt az egyesülést negyvennyolcas alapon

tervezik, amint azt Kossuth Ferenc mondta.

A viszonyok már megértek erre. A helyzet készen áll arra, hogy a mai függetlenségi párt és az alkotmány párt negyvennyolcas alapon egyesüljön egymással. A negyven- nyolcas párt, amikor elvi álláspontjának teljes fenntartásával részt vállalt a gyakorlati politika föladataiból és az alkotmánypárt, amikor uj nemzeti tartalommal töltötte meg a régi hatvanhetes közjogi kereteket, közelfekvővé tette egy olyrn egyesülés lehetőségét, amiben a negyvennyolcas párt elvei adnák meg a vezérmotivu- mot. A nemzet, amely már többséget adott a negyvennyolcas eszmék harcosainak, ezzel eleve megmondta, hogy ilyen alakuláshoz hozzájárulna, de számos jel mutat arra is, hogy a legfelsőbb szankciót is megkapja.

Hogy egy ilyen fúzió, amely erőben, egységben teljes nemzeti többségre bizná a kormányzást, Ausztriával és a nemzetiségiekkel szemben növelné a magyarság erőforrásait, az kétségtelen. A koalíció ma is hatalmas biztosítéka a nemzeti érdekeknek, a nemzet szempontjából azonban mégis megbecsülhetien értékű lenne az, hogy ha a közös politikát állandósítanák. A közös célért ilyen formában küzdve egyesült erővel Magyarország fejlődése, népeinek boldogulása nem maradhatna el.

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)( Anyakönyvvezetö helyettesi kinevezések. Zemplén vármegye főispánja Kocsár István ref. tanítót a gesztelyi állami anyakönyvi kerületbe, Herskovits Sándor oki. jegyzőt a sztárai kerületbe korlátolt hatáskörrel anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte, — Tiszka Ágoston ujcsanálosi anyakönyvvezető helyettest pedig a főispán ezen tisztsége alól felmentette.

)( Utbiztosi kinevezés. Meczner Gyula főispán az üresedésben volt törvényhatósági IV. osztályú utbiztosi állásra Virág Ferenc cs. és kir. 65-ik gyalogezredbeli őrmester igazol- ványos altisztet nevezte ki.

)( Hivatalos órák a városnál. Sátoraljaújhely r. tan. város hivatalaiban folyó évi junius hó 1-től kezdődőleg a hivatalos órák csupán a délelőtt folyamán fognak megtartatni. Az uj beosztás szerint a hivatalos órák az eddig szokásban volt délelőtti s délutáni órák helyett csupán délelőtt 7—1 óráig lesznek megtartva. Az uj intézkedés a nyár folyamán úgy a jogkereső közönségnek, mint a város tisztviselői karának nagy előnyére szolgál.

)( Ycdhimlöoltások megkezdése. Dr. Stern Ármin városi alorvos a helybeli iskolákban a himlőoltást szerdán, folyó hó 20-án fogja teljesíteni. A rendőrkapitányi hivatalban a védhimlőoltás folyó hó 31-ikétől fogja kezdetét venni, szerda s vasárnap délelőtt 2—4 óráig. Kiss Ödön h. polgármester a kitűzött határidőkre falragaszok utján is felhívta az érdekeltek figyelmét.

H l R E K.

— A fagyos szentek. Az észak nyugati depresszió május közepe já- ján rendszerint nagy erővel vonul át Európa felett s innét ered a fagyos szentek nevéhez fűződő félelem, amely nem is alaptalan, mert Pongrác és társai sőt még Órbán is gyakran nagy pusztításokat vittek már végbe a fejlődő tavaszi növényzetben. Az idén Pongrácék kitünően viselték magukat. De ideje is, mert az elmúltnál silányabb márciusi és áprilisi időjárás évek óta nem sanyargatta a gazdákat.

— Plebánosi vizsga. A kassai róm. kath. egyházmegyei főhatóság kebelében alakult synodális vizsgáló bizottság előtt f. hó 12-én jeles eredménnyel tette le a plebánosi vizsgát Vay Mátyás rátkai róm. kath. adminisztrátor, kit újhelyi káplán korából ismer városunk közönsége is.

— Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Jakuhinyi József betétszerkesztő szakdijnokot Sátoraljaújhelyből Tokajba, Csernitzki Kálmán járásbírósági Írnokot Tokajból Sátoraljaújhelybe helyezte át. — Franke Fioris szerencsi állomásfőnök, MÁV. ellenőr Besztercebányára lett áthelyezve.

— Lelkész fogadtatás. Erdőhor- vátii község róm. katholikus híveinek örömnapjuk volt május 11-ike, amidőn is kitartó kérelmük után sikerült megnyerniök úgy a kegyur szivét,

mint a kassai püspök beleegyezéséi, hogy Molnár Jánost nevezzék ki Erdőhorvátiba h. lelkészül. Ennek folytán a nevezett napon érkezett meg Tokajból legújabb állomáshelyéről Molnár János, hogy elfoglalja Erdőhorvátiban plébániáját. — A liszka- tolcsvai állomásnál a hitközségi elöljáróság várta kocsikkal. Az első üdvözlő beszédet Erdőhorváti község határánál Komássy Antal körjegyző mondta s szívélyes Isten hozottal fogadta a község nevében az uj plébánost. A fogadtatásnál megjelentek a község és környék intelligens lakosai közül is számosán valláskülömbség nélkül. A Mária Congregatiós leányok fehérbe öltözve, koszorúkkal, virágokkal. Az iskola növendékei zászlókkal, ünnepélyesen felöltözve. Igen szép és tartalmas beszéddel válaszolt Molnár János az első Isten hozottra. — Innét a menet a róm. kath. templomba vonult, hol rövid, de könye- kig megható beszédben bemutatta magát a híveknek az uj plébános. Beszédében kérte a híveket az egyházi és világi felsőbbségek iránti tiszteletre, hűségre és engedelmességre. Hangsúlyozta beszédében a vallási békét és egyetértést. Innét azután a plébániára vonultak, hol a főbejáratnál Sallay Sándor ref. lelkész a ref. egyház nevében fogadta és üdvözölte lelkésztársát.

Gracza György.

A magyar

irodalmat érzékeny veszteség érte egyik kiváló publicistánk s történetírónk elhunytával. Gracza György, a „Budapest“ napilap hosszú ideig volt felelős szerkesztője s kiváló történetíró, 52 éves korában tegnap Budapesten elhunyt. Halála Zemplén vármegyére közelebbi veszteséget is jelent, mert a mi emberünk volt, itt született a megyénkbeli Yehéc községben s ide szállítják holnap koporsóját is. Ezen a történeti nevezetességű földön aluszsza örök álmát, a mely föld oly sok kiváló embert nevelt már a hazának. Az elhunyt irót Zemplén vármegyében kiterjedt rokonság gyászolja, többen laknak rokonai közül Sátoraljaújhelyben is. Temetésére számosán felutaznak Ve- hécre úgy városunkból, mint a vármegye több községéből, hogy megadják a végtiszteletet megyénk elhunyt, kiváló fiának.

nézése. Megfordult s egy sötét sikátornak vette útját.

H.

Halas előtt teljesen ismeretlen volt a város ezen része. Maga sem tudta merre, hová megy, mi lesz vele, csak ment egy ismeretlen ösztöntől vezéreltetve. Amint egy forgalmasabb utcára ért, vig társaság jött vele szemközt, mely hangos nevetésre fakadt, hogy látta imbolygó járását s ráfogta, hogy részeg. Halast hidegen hagyta ez igazságtalan megjegyzés, ő már nem várt részvétet az emberektől. Siettetni akarta lépteit, de érezte, hogy ereje fogytán van, majd összeesett. Amint egy lámpaoszlophoz támaszkodva megpihent kissé, egy barátja felismerte és felvezette őt közeli lakására, hol napokig feküdt lázban.

Mikor teljesen magához jött, barátja beajánlotta egy Kováts nevű ügyvédhez, ki bizalmatlanul fogadta a kopott alakot, de Halas lénye annyi szivjóságról, egyenes, nyilt jellemről beszélt, hogy rövidesen megnyerte Kováts rokonszenvét.

Később családjához is bevezette Kováts Halast, hol megismerkedett Jolánnal, Kovács leányával.

Jolán feltűnően szép barna leány volt, fekete szemekkel, melyeknek oly igéző hatásuk volt a férfiakra. E

szépség Halast sem hagyta hidegen és bele szeretett a kacér leányba.

Kezdetben kinevette önmagát ezért, de érzelmei idővel annyira erőt vettek rajta, hogy alig tudott magán uralkodni. Örült ha látta, megremegett a toll kezében, ha az irodában dolgozott és hallotta Jolán csengő hangját. Sokáig úgy élt ebben az édes gyötrelemben, érzelmeit mindenki, de főkép Jolán előtt titkolva.

Tudta, hogy csalóka fényt kerget, hogy érzelmei viszonoztatni nem fognak Jolán részéről és mégis, midőn egy alkalommal Jolánt egyedül látta a kertben, oda ment hozzá, egy ibolyacsokrot nyújtott feléje s önkéntelenül szökött ajkára a vallomás:

— Jolán én magát nagyon szeretem.

Jolán mélyen szemébe nézett Halasnak és elkacagta magát.

— Maga nagy csacsi, — szólt és ott hagyta a kővé meredt fiatal emberi;.

Halas pár pillanatig ott állt még a szégyentől piruló arccal s az ibolyacsokorral kezében.

— Hát én már sohasem leszek boldog? — fakadt ki keserűen . . .

III.

Még jobban meggyülölte az életet.

Befejezve tanulmányait, oda hagyta a fővárost, melyhez oly szomorú emlékek kötötték és egy vidéki városkában ütötte fel sátrát s csakhamar keresett ügyvédje lett annak a vidéknek. Az élet ezzel mintegy kárpótolni akarta szenvedéseiért és ő még sem volt teljesen boldog.

Jolánnal amaz eset óta nem találkozott többé, nem is hallott felőle semmit, csak évek múlva, midőn egy ügyfele érdekében felutazott a fővárosba, hallotta, hogy Jolán férjhez ment valami gyároshoz, de attól rövidesen el is vált.

Égy zsuron találkozott vele ismét. E találkozás nagyon meglepte, mert nem számitott rá. A csinos asz- szony mosolyogva jött feléje.

— Meg sem ismertem, nagyon megváltozott, — szólt hozzá mosolyogva.

— Az embert megváltoztatja az élet, — felelte szórakozottan Halas. Oly gyöngének érezte magát most e szép nővel szemben. Szerette volna, ha nem találkozik vele s mégis örült e véletlen találkozásnak.

— Gyakran fel szokott jönni a fővárosba ? — kérdé.

— Hogy ügyvédi irodát nyitottam, most vagyok itt először.

— Azóta sok minden megváltozott, ugy-e?

— Sok minden, de a nők úgy látom, még mindég ugyanazok: csábítóan szépek és szívtelenek.

Jolán elértette a célzást és mentegetni kezdte magát:

— Mint talán tudja is már, férjhez mentem akaratom ellenére. Férjem derék, jó ember volt, de folyton üzletével volt elfoglalva és sohasem tudott megérteni, elváltam tőle.

Halas elővette tárcáját, kivett abból egy elszáradt ibolyacsokrot s Jolán elé tartotta.

— Emlékszik erre ? — kérdé.

Jolán felsóhajtott. — Könnyelmű

voltam akkor, gyermek voltam még.

A kandallóban, mely mellett álltak, vígan pattogott a tűz. Halas oda ment és a lobogó láng közzé akarta dobni az ibyolyacsokrot. Jolán megragadta a kezét és nem engedte. Elpirulva, lesütött szemmel állt ott.

— Jolán I — szólt őrzésteljes hangon Halas.

— Meg tud bocsátani Gábor ?

— Tudnók-e rád haragudni, a mikor annyira szeretlek? — suttogta Gábor, mintegy önmagához intézve e szavakat.

Halas érezte, hogy a kis kéz, melyet tartott, e szavakra megremeg. Jolán feltekintett s tekintete találkozott a Halas égő tekintetével. Megértették egymást, megtalálták végre azt, mire oly régen vágytak, és mindkettőjük arcán ott ragyoghatott a boldogság tündöklő mosolya.

kőolaj-izemre is alkalmasak, gózlokomobilok, utimozdoayok, gózcséplő- gépek, aratógépek, teljes malomberendezések, talajmivelő eszközök, stb.

.... ■ ■' 1 1 ■■■■"' I ■■ ■ ' 1 n ■ 1 m — - ■ '

kívánatba szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést.

A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, gépest, Váci-körűt 32.