Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-25 / 25. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Március 24. 25. (4730.) Harmmchatoäik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Kjilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. if]. MECZNER GTULA, főszerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona.-■ Egyes szám ára 10 fillér. •— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Székely Elek elítélve. — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. márc. 24 Élénk emlékezetében van még városunk közönségének Székely Elek sátoraljaújhelyi felfüggesztett polgár- mesternek amaz eljárása, mely annak idején, 1907. év junius hó 8-án mindenütt kinos feltűnést keltett. Székely Elek akkori polgármester 1907. év junius hó 8-án, a király koronázásának 40 éves jubileuma napján tudvalevőleg a városháza s rendőrség épületére kitűzött lobogókat bevonatta s mikor e tette egyik nyilvános helyiségben időző társaság tagjai körében szóbeszéd tárgya lett’: a jelenlevő Székely Elek polgármester tiszteletlen szavakkal sértette meg — mint a tanúvallomások során megállapítva lett — a király személyét. Lapunk akkortájt foglalkozott e dologgal s a tiszteletlen eljárás következtében felzudult közvélemény hü tolmácsolásaként, élesen elitélte a polgármester cselekedetét, mint amely a jubileumi ünnepség lefolyását megzavarta, bele dobva abba a megbot- ránkoztatás kövét. A kinos incidens, mely a zászlók indokolatlan bevonása s a tiszteletlen nyilatkozatok nyomán kélt: tekintettel arra, hogy a város polgármesterének emez eljárása a város közönsége lojális érzületének rovására esett: érthető feltűnést keltett széles körben, a kir. ügyészség pedig köteles- ségszerülcg vádat emelt Székely Elek ellen, királysértés vétségét látván fen- forogni. A vizsgálat elrendeltetvén s befejezést nyervén, a kassai kir. törvényszék folyó hó 23-ára tűzte ki ez ügyben a főtárgyalást, mely Kassán nagy érdeklődéstől kisérve lett megtartva s azzal zárult, hogy a kir. törvényszék vétkesnek találván Székely Eleket a királysértés vétségében, őt a BT. 140. szakaszának 1. § ába ütköző királysértés vétsége miatt egy hónapi fogházra s hivatalvesztésre ítélte és az összes költségekben marasztalta el. A főtárgyalás eredményéről a Zemplén röviddel az Ítélethirdetés után már tegnap külön kiadásban számolt be, most a tárgyalás lefolyásáról, melynek során az ítélet ki lett hirdetve, a következő részletes tudósítás keretében számolunk be. Kassa, 1908. márc. 23. Tárgyalás kezdete. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta ma, folyó hó 23-án délelőtt 11 órától délután Vé3 óráig a kassai kir. törvényszék Székely Élek polgármester ismeretes királysértési perét, a kassai kir. törvényszék épületének főtárgyalási termében. A kir. törvényszék Oóth Ferenc kir. törvényszéki elnök elnökletével Keczer László s Szunyogh Zoltán szavazó birákból alakult meg. A vádhatóságot Füsthy Antal kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Fried Lajos orszgy. képviselő látta el. Jegyzők Szirmay István s Harsányi Géza voltak. A tárgyaláson Sátoraljaújhelyből több érdeklődő jelent meg s a hírlapírók között ott voltak városunk vaia- menyi sajtó orgánumának kiküldöttei. A tárgyalásra Sátoraljaújhelyből a következő 16 tanú volt beidézve s jelent meg: Pataky Miklós, Bogyay Béla, Schmidt Lajos, Yalkovszky Elek, Székely Imre, Horváth József, dr. Szepessi Arnold, Faller Gyula, Szűcs Gyula, Chotvács Herényi József, Nasztanovics Mihály, Ladár János, Móricz János, Hodzinyár András, Kurej Mihály és Zabovnyik Gyula. Székely Elek védelme. Legelsőben a vádirat felolvasása után Székely Eleket hallgatta ki a büntető bíróság. Székely Elek kijelenti, hogy bűnösnek nem érzi magát s ő nem tudott arról, hogy jubileumi ünnep volt akkor. Mikor 8 órakor reggel kijött a lakásából, szokatlannak találta, hogy a rendőrségi épületen zászló leng. Megkérdezte Nasztanovics rendőrör- mestertől, hogy ki tűzette ki a zászlót. Nasztanovics „azt felelte, hogy a rendőrkapitány. Ő ezt a jogkörébe való illetéktelen beavatkozásnak tartotta s meghagyta, hogy a zászlót vonják be. Közben hire jött hogy a kormány lemondott s ezért nem intézkedett később, mikor megtudta, hogy jubileumi ünnep van, a zászló kitűzéséről. Ennyit mond a zászló bevonás ügyével kapcsolatban. A szinházkertben történt kifejezésekre vonatkozólag felvilágosításul adta elő, hogy Schmidt rendőrkapitány erősen rátámadt, ami módfelett felizgatta. Hogy minő kifejezésekkel élt arra már nem emlékszik, de a királyt sérteni nem akarta és ez nem is lehetett szándékában. Ez volt vázlatban a Székely Elek felvilágosító beszéde a tárgyalás ele jén. Székely Elek e felvilágosításait szokatlanul halk hangon adta elő a büntető bíróságnak s azután csak egy-két tanú vallomására tett pár futólagos, jelentéktelen megjegyzést a további tárgyalás során. A tanuk vallomása. Ezek után a beidézett tanuk kihallgatása következett. Első sorban Schmidt Lajos rendőrkapitányt hal- gatta ki a büntető bíróság. Schmidt Lajos előadja, hogy a jubileumi ünnepély napján a rendőrség épületére kitüzette a lobogókat, a templomi istentiszteletről visszajö- vet azonban azokat már nem találta helyén. A zászlók bevonása miatt Nasztanovics Mihály rendőrörmestert kérdőre vonta, ki azt a felvilágosítást adta, hogy a zászlók a polgármester rendeletére lettek bevonva, ő ezután a lobogókat újra kitüzette, azonban azokat Ladár János zárkaőr újból bevonta, mert látta, hogy Hodzinyár városi szolga a városháza épületéről szintén bevonja azokat. Elment ezután a városi színház kertbe, hol már az ott egybegyült társaság körében a zászlóügy szóbeszéd tárgyát képezte. E beszéd során Székely következő kitételekkel élt: „én császárt nem ünnepelek,“ „szégyelje magát az a városi tisztviselő, ki ma a temlomban volt.“ A vallomás szerint e kifejezéseket Székely Elek indulatos hangon mondotta. Pataky Miklós az elnök ama kérdésére, hogy ellenséges viszonyban van-e a vádlottal, azt feleli, hogy közte s Székely között feszült viszony van azóta, mióta ő a nagyközségnek rendezett tanácsúvá való átalakulásakor az átalakulás mozzanatait felsőbb utasításra megfelebbezte. Egyebekben elmondja, majd szemébe mondja Székely Eleknek, hogy a zászlók kitűzéséről rendszerint ő szokott intézkedni s igy a jubileumi ünnepség alkalmából is kitüzette. A zászlókat azonban Székely Elek rendeletére később bevonták. Közben Székely Eleket a kir. törvényszék elnöke rendreutasitotta, mert kérdést intéztvén hozzá: a választ ülve adta meg. A korona-tanú. Á bizonyítási eljárás során a leg- terhelőbb vallomások egyikót Nasztanovics Mihály c. rendőrőrmester tette. Székely Elek védekezésének forgó pontja ugyanis amaz állítása volt, hogy a zászló bevonásban részéről azért sem lehetett a király ellen sértő szándék a az ünnep elleni célzatosság, mert ő nem is tudta, hogy az nap miféle ünnep van. Nasztanovics Mihály pedig azt a szenzációs vallomást tette, hogy mikor ő reggel Székelylyel találkozott, ez azzal a kérdéssel fordult hozzá: — Miért vannak kitéve a zászlók ? Mire Nasztanovics Mihály ezt felelte : — A koronázási jubileum alkalmából tűzette ki a kapitány ur; — nagyságos polgármester ur. — Be kell vonni a lobogókat — mondotta erre Székely Elek. Az elnök felszólítására Nasztanovics Mihály e vallomását Székely Elek szemébe is megismételte s annak igazságára meghiteltetvén, a védelem alapja ez irányban teljesen megdőlt. Az időtől kezdve a vádlott a tanuk vallomását a legnagyobb közönynyel hallgatta végig s nem tett a vallomásokra megjegyzéseket. Jelentéktelen vallomások. Á biróság ezután négy jelentéktelen tanúvallomást hallgatott meg. Kurej Mihályét, ki Nasztanovics őrmester parancsára a rendőrség épületéről a lobogót bevonta, Móricz Jánosét, ki szintén hallotta a Székely által Nasztanovicsnak adott, s a lobogók bevonását elrendelő parancsot, Zabovnyik Gyuláét, ki a polgármester parancsára a városháza épületéről vonta be a Pataky Miklós főjegyző által odakitüzetett lobogókat s végül Ladár Jánosét, ki a rendőrség épületéről vette le másodízben is a Schmidt kapitány által kitűzni rendelt nemzetiszinü zászlókat. Jelentéktelen vallomást tett különben Hodzinyár András is, az egyetlen tanú, kinek még meghitel- tetését is mellőzte a biróság. A rendkívül gyorsmenetü tárgyalás során a fenti tanuk kihallgatása délben már véget ért s igy bizonyossá vált, hogy a délután folyamán várható lesz az Ítélet is. A feltevés igaznak is bizonyult. Az utolsó vallomások. A bizonyítási eljárás második felében kerültek meghallgatásra a Bogyay Béla, Valkovszky Elek, Székely Imre, Szűcs Gyula, Faller Gyula, Herényi József tanúvallomásai. Bogyay Béla a szinházkertben a következő kitételeket hallotta Székely Elek szájából: „szégyelje magát azon városi tisztviselő, ki ma a templomba volt.“ „Én se a császárt, se a Habsburgokat nem ismerem, azok nem adtak nekünk semmit, csak elvettek tőlünk“. „Ha tudtam volna, hogy a városi tisztviselők templomba mennek, azt betiltottam volna.“ E kitételek elhangzását erősítették meg a Valkovszky Elek s Székely Imre vallomásai is. E vallomások során nyert beigazolást Székely Elek beszédének egy ily része is: „Császárt nem ünnepelek, ha a képviselőtestület parancsolja, akkor azonban ünnepelem s jubilálni fogom a főispánt is.“ Faller Gyula, Szűcs Gyula, s Chotvács Herényi József csak később jöttek el a szinházkertbe, mikor Székely Eleknek a vád tárgyát képező kijelentései már elhangzottak s igy a bizonyítás anyagába sulylyal eső dolgot mondani nem tudtak. Dr. Szepesi Arnold s Horváth József kihallgatásával fél egy órára a bizonyítási eljárás befejezést nyert. E két utóbbi tanúvallomása sem vezetett mentő körülmény fellelésére s így egyetlen mentő körülményül a tárgyalás során csak Székely Elek ingerlékenysége, izgatott állapota, vérmes természete nyert beigazolást. A terhelő tanúvallomások elhangzása után nemcsak a jelen volt jogász, de az érdektelen közönség is azt az impressziót nyerte, hogy a biróság a királysértés vádját beiga- zoltnak fogja venni s a királysórtő polgármestert elfogja ítélni. A tanúvallomásokra megjegyzéseket sem az ügyész, sem a védő, sem a vádlott nem kívánván tenni: elnöklő Oóth Ferenc tárgyalási elnök felkérte Füsthy Antal kir. ügyészt, mint a vádhatóság képviselőjét a vádbeszéd megtartására. A vádbeszéd. Füsthy Antal kir. ügyész mondotta el azután vádbeszédét. * Beszéde bevezető részében rámutatott arra, hogy a király személyének megsértése inkább a műveletlen emberek körében, a korcsma gőztől KALAP ÉS URIDIVAT ÜZLET! Szenes Lipót Sátoraljaújhely, Főutca (a Szakácsy cukrászda mellett.) Borsalino olasz, Jameson angol, Habig F. 8 C. és Pichler Antal gráci halapgyárah egyedüli raktára. Ajánlja nagyválasztéku, legjobb minőségű uridivat áruit u. m.: legújabb divatu kalapokat, finom férfi czipök, fehérnemllek, nyakkendők, zsebkendők, esernyők, utibőröndők, bőráruk stb. mindennemű uridivat cikkek különlegességeit. Kizárólag jé áru! -----]Vlérsékclt szabott ár 1 rzrr Lapnuk mai száma 4 oldal.
