Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-25 / 25. szám

3. oldal. ZEMPLÉN Március 24. itatott helyeken van elterjedve s fel­tűnést keltő, hogy jelen alkalommal ezért a bűnért müveit, jogász em­bert, egy város polgármesterét kellett törvénybe idézni. De véleménye szerint ezen kö­rülmények nemcsak feltűnővé, hanem súlyosabbá is teszik az esetet, mit még súlyosít ama körülmény, hogy mindazt, mit terhelőként jelöl ki a vád anyaga, az esküvel megerősített, összes tanúvallomások beigazoltnak, megtörténtnek állítják elénk. Egybehangzó tanúvallomásokból állapítható meg, hogy úgy a zászlók bevonása, mint a szinházkertben tett nyilatkozatok a király személye tisz­teletlen megsértésének ismérveit fog­lalják magukban, mit nem ment semmi más, csak a vádlott lobbané­kony, ingerlékeny természete : az egyetlen gyenge mentség, mely leg­feljebb enyhítő körülményül szolgál­hat, de a vétséget menteni nem képes. Megállapítható a szándék is, mert a zászlók bevonása s a később tett királysértő nyilatkozatok, a templom ■ ba való meg nem jelenés, az ünnep­ségen való részvételre felhívó főis- páni átiratnak teljes negligálása, el nem intézése oly szoros láncolatban állanak, hogy összeségükben nem tekinthetők másnak, mintegy egysé­ges, következetesen sértő magatartás­nak, a jubileumi ünnep s a király személye iránt. Nem tér ki a tanúvallomások taglására, nem színez, mert jelen esetben a bíróság megállapítottnak vehető vétségre van hivatva a szo­kottnál súlyosabb büntetést mérni, melyet a BT. 140. §-ába ütköző ki­rálysértés vétségéért a vádlottra ki­szabni kér. A védelem. Dr. Fried Lajos mondotta el az­után a védőbeszódót nagy hatással, szónoki képessége, csodálatos logikája olyan ragyogtatásával, mely nemcsak a jelenvolt érdeklődő közönségre, de a bíróságra is szemmel látható ha­tást gyakorolt. Olyan összefüggő, szerves egé­szet, oly szoros logikai complexumot képezett a páratlan eloquentiával el­mondott beszéd, hogy azt vázlatában ismertetni nem kisérelhetjük meg. A kiváló védő e védbeszéde méltán sorakozott azok mellé, melyek Fried Lajosnak, mint criminalistának ismert nevet szereztek, de a beigazolt tényt meg nem történtté tenni még sem lehetett képes. Az egybehangzó tanúvallomások phalanxán nagy réseket ütött a be­széd bámulatos logikai rendje s súlyos érvei, de a phalanxot teljesen össze­törni a legragyogóbb védelem is gyengének bizonyult. Az Ítélet. A védőbeszéd elhangzása után a bíróság visszavonult Ítélethozatalra. Háromnegyed 1 óra tájban hirdette ki Góth Ferenc törvényszéki elnök az Ítéletet, mely bűnösnek mondotta ki Székely Eleket a BT. 140 § 1. pont­jába ütköző királysértés vétségében s ezért a 9B § figyelembevételével őt egy havi fogházra, hivatalának el­vesztésére s a költségek megfizeté­sére Ítélte. A vádlott s védője fellebeztek, mig az ügyész megnyugodott az Ítéletben. JKeczner gyula főispán válasza a borászati szakosztály üdvöz­lésére. — márc. 24. Ismeretesek lapunk t. olvasói előtt amaz előzmények, melyek * a Hegyalja borvédelmének ügyében úgy egyes, tekintélyes birtokosok, mint a vármegyei gazdasági egyesület borá­szati szakosztálya által kifejtve let­tek s amelyeknek eredménye volt az az ankét, mely a földművelésügyi minisztériumban f. évi márc. hó 7-én impozáns részvéttel s valószínűleg üdvös utóeredményekkel is folyt le. Erre az ankétre a Hegyalja kö­zönségén kívül az egész ország is figyelemmel tekintett, mert annyira közérdekről volt szó, hogy az min­denkit méltán érdekelhetett. Tekintettel erre a nagy hord­erejű eseményre, legjobbjaink ipar­kodtak szavukat fölemelni a hegy­aljai borvédelem érdekében s éppen igy jöhetett létre az elért igen ked­vező eredmény. Vármegyénk főispánja, akit bár betegsége távol tart most a helyi ér­dekű gyűléseken való megjelenéstől, a távolban sem feledkezett meg e nagyon is fontos kérdésről s abbáziai üdülése közben is dolgozott egy elabo- rátumon, amely a hegyaljai érdekek védelme tekintetében kiválóan sike­rült munka s egy jeles közgazdász­nak minden irányba kiterjedő figyel­mét dokumentálja Meczner Gyula főispán elaborátuma ugyanis teljesen fedi a vármegyei gazdasági egyesület borászati szakosztálya által a minisz- teriumbeli ankétre előkészített vála­szok tartalmát, tehát annak az erős bizonyítéka, hogy az egymástól távol levő felek tényleg a leghelyesebb utat találták meg e nagy fontosságú mun­kájukban. Mikor az ankét egybeült a minisztériumban március 7-ikén, ak­kor legelsősorban Meczner Gyula fő­ispánnak elaborátumát olvasták föl s mondhatni ennek nyomán indult meg és folyt tovább az egész tárgyalás, amelynek lefolyása részleteiben már ismeretes olvasóink előtt, az akkor megjelent lapközleményeinkből. A gazdasági egyesület borászati szakosztálya f. hó 16-án Thuránszky László szakosztályi elnök vezetése alatt részletesen tárgyalta az eddigi, e téren kifejtett tevékenységeket és ez ülés során különös méltatásban részesítette Meczner Gyula főispán em­lített közgazdasági munkálatát, amely­nek készítéséért meleghangú távirat­ban is üdvözölte őt. A főispán levólbeli válasza ma érkezett meg Thuránszky László bo­rászati szakosztályi elnökhöz, mely­ben köszönetét mond az üdvözlésért. A főispán levelét a borászati szak­osztály elnöke azért adta át lapunk­nak közlés végett, hogy tekintettel arra, miszerint szakosztályi ülés leg­közelebb csak április hó folyamán lesz, kívánatos hogy a levél tartal­mát az érdekeltek s főként a szak­osztály tagjai előzetesen ismerjék. Meczner Gyula főispán levele szószerint ez: Nagyságos Elnök ur! Tisztelt szakosztály I Folyó évi március hó 8-án tar­tott ülésükből kifejezett szives meg­emlékezésük, elismerésük és min­denek felett becses jókivánataikért fogadják hálás köszönetemet. Lelkemben, szivén ben Zemplén vármegyével s különösen ennek gyöngyével, a Tokaj-Hegyaljával össze vagyok forrva. Itt születtem, nevekedtem. Itt találtam fel családi boldogságomat. Itt dolgoztam, fá­radtam igen sokat. Itt dolgozom s szeretnék még dolgozni többet, igen sokat. Ide köt a földnek göröngye, mely fájdalom 1 rohamosan csúszik ki lábaink alól 1 Nem sok ugyan az, a mit a Hegyalja érdekében tettem s te­hettem a március hó 7-én lefolyt miniszteri értekezleten igénytelen nézeteimnek leközlése által, de mindenesetre nagy öröm részemre az, hogy nézeteim a t szakosztály megfontolt s egyértelmű vélemé­nyével találkoztak. Elismerésük kifejezése nagy ju­talom részemre, mit meg sem ér­demelhettem, de azt hiszem mind­nyájunk működése iránt a legszebb elismerés és jutalom lenne az, ha szép reményeink valóra válnának ; miben a t. szakosztálynak szerény tehetségemmel s főispáni állásom teljes súlyával is szolgálatára lenni ezentúl is elsőrendű kötelességem lesz. Fogadja nagyságos Elnök ur s t. szakosztály kiváló tiszteletemnek őszinte nyilvánítását. Abbázia, Villa Teuta 1908. év március hó 20-ik napján. Alázatos szolgájuk és hívük : Meczner Gyula. HÍREK. — Gondnoksági kinevezés Mecz­ner Gyula főispán a nagymihályi állami népiskola gondnoksági elnö­kévé Pólányi Gézát, a gondnokság tagjaivá pedig: Bajusz Andort, Be- reznay Jánost, Barnai Andort, Czi- bur Bertalant, Fröchlich Gyulát, dr. Kállai Józsefet, Kolozsvári Ödönt, Rontsinszky Ágostont, Spiegel Samut és Tóth Árpádot nevezte ki. — Kinevezés. A pénzügyminisz­térium vezetésével megbízott minisz­terelnök Margitay Ferenc tokaji la­kost ideiglenes minőségű pénzügyi számellenőrré a sátoraljaújhelyi pénz­ügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőséghez, a tokaji járásba a járási számvevői teendők ellátása iránti megbízatással, kinevezte. — Hazafiatlan papnövendékek. A nagyváradi gkath. papnöveldéből magyarellenes viselkedés miatt négy, III. éves theológust kicsapott a püs­pök. A jópélda bizonyára megfogja tanítani azokat, akik Magyarorszá­gon közhivatalra készülnek, hogy még sem lehet egészen szabadon garázdálkodni a nekik kenyeret adó magyar nemzet ellen. — A sátoraljaújhelyi izr. nöegy­let értesíti a t. közönséget, hogy a március 29-iki jubileumi ünnepség keretében tervezett táncestélyt (ba­tyubált) közbejött fontos körülmények miatt meg nem tartja. A váltott pá­holyjegyek árát Gál Mór tőzsdéjében a jegyek ellenében visszaszolgáltat­ják. A vármegyeház termébe d. e. fél 11 órára kitűzött ünnepi díszköz­gyűlés azonban programmszerüen meg­tartat k. — Tüzeset a Kossuth utcán. Ma, folyó hó 24-én délelőtt 11 óra tájban Frischman Ernő kereskedő Kossuth- utcán levő házának padlásán tűz ke­letkezett. A tüzeset azonban nem fa­julhatott veszélyes méretűvé, mert a házbeliek csakhamar észrevették, hogy a padláson tűz ütötött ki A tűz szín­helyén Friss Heiman városi tűzoltó parancsnok vezetésével kellő időben megérkezett tűzoltóság a tüzet csak­hamar lokalizálta úgy, hogy az a tetőn ki sem törhetett. A tűz keletkezésé­nek okául a tűzoltóság a villanyve­zetéki sodrony átizzását állapította meg. A keletkező tűz érthető riadal­mat idézett elő a Kossuth-utcán, kü­lönösen a lakók s szomszédok kö­rében azonban az aggodalom túlzott­nak bizonyult. — Átköltöző hivatalok. 1908. május 1-től a kir. tanfelügyelői hiva­tal a Rákócy utcán levő Gyarmathy- féle házba ; a kir. közjegyzőség pedig a Kossut-utcán levő Guttmann-féle házba költözik át. Mindkét hivatal az eddiginél sokkal megfelelőbb el­helyezést nyer s ami legfőbb, bent lesznek a város középpontjában, a nagyközönségnek könnyen hozzáfér­hető helyeken. — Uj pénznem. Debrecen város törvényhatósága átiratot intézett a hazai összes törvényhatóságokhoz az iránt: Írjanak fel a pénzügyminisz­tériumhoz, hogy a koronaértékben való számolás megkönnyítése szem­pontjából a 20 filléreseket vonja he s azok helyett 5 filléres bronz, és 50 filléres nickel érmeket veressen. A 10 filléresek meghagyandók. — Az eszme mindenesetre igen helyes s megérdemli, hogy azt vármegyénk törvényhatósága is támogassa. — Vállalkozók figyelmébe. A ki­rályhelmec—perbenyik—révleány vári, továbbá a bodrogszerdahely—lukai törvényhatósági közutak egyes szaka­szainak kiépítésére Zemplénvármegye alispánja f. é. április 16-án d. e. 10 órára tűzte ki a versenytárgyalást az alispáni hivatal helyiségeibe. Bá­natpénz az ajánlati összegek 5°/o-a. Feltételek megtudhatók a sátoralja­újhelyi kir. építészeti hivatalnál. — Tenyészbikavásár Töketerebe- sen. A „Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület“ folyó hó 80-án tartja meg III-ik tenyészbikavásárját Tőketere- besen a grófi uradalom istállóiban, mely a bejelentett állatok száma után Ítélve mindenesetre sikeresnek Ígér­kezik. Felhajtatnak berni, simmen- tháli, pinzgaui (félvér és telivér) va­lamint magyar bikák. A vásáron résztvesznek a szomszédos kerületi állattenyésztési felügyelők is, hogy a kerületükben szükséges apaállatokat az egyes községek részére beszerez­zék. Mindazon községek, melyek kér­vényüket a zemplénvármegyei állat- tenyésotési felügyelőséghez már előbb beküldték, avagy a vásár napján a jelenlévő felügyelőnek a helyszínén benyújtják teljes vételáron, de 3 féléves kamatmentes részletfizetési kedvez­ménynyel vásárolhatják meg szük- séglendő tenyészbikáikat. Az állami kedvezményhez szükséges okmányok kiállítása céljából a községi küldöt­teknek magukkal kell hozniok a köz­ség meghatalmazását és pecsétnyo­móját. A megvásárolt bika árát a felügyelőség fizeti ki az eladónak, miért is a községi kiküldötteknek magukkal pénzt hozni nem szüksé­ges. A bikák vasúti szállítására vi- teldij kedvezmény biztosíttatott, mely­nek igénybevétele csak a Gazdasági Egyesület titkári hivatalától besze­rezhető igazolványoknak a vasúti fu­varlevélhez való melléklése mellett lehetséges. A vásár 30-án reggel 9 órakor kezdődik. — Telefon Nagymihályban. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeletet intézett a kassai posta- és távirdaigazgatósághoz, utasítva ezt, hogy Nagymihályban a telefon kiépí­tése iránt azonnal intézkedjék. A postaigazgatóság kiküldöttje már ki is utazott Nagymihályba a munkála­tok vezetése végett. Rövid időn belül tehát Sátoraljaújhely telefon össze­köttetésbe jön vármegyénk e nagy forgalmú vidéki városával, amely úgy Nagymihálynak, mint a központnak csak előnyére válik. — Tűzvész Kurucfalván. A Ho- monnával csaknem összeépült Kuruc­falva községben óriási tűzvész pusztí­tott a múlt pénteken, midőn a falu lakossága részint a mezőn, részint a homonnai hetivásáron volt távol. Két házsorban 35 lakóház s száznál több melléképület esett a pusztító elem martalékául. A kár igen nagy, mert biztosítva alig volt valami. A vesze­delem elfojtásánál nagy tevékenysé­get fejtettek ki a homonnai tűzoltók, s főként az állami felsőkereskedelmi, faipari és polgáriskola derék nővén dókei, kiket az igazgató kibocsátott az előadásokról, hogy kárvallott em­bertársaiknak segítségére siethesse­nek. — Uj cégek. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszéknél ujjabban a követ­kező uj cégek, illetve cégváltozások jegyeztettek be: Számét Záli szatócs üzlet. Herskovics L... és társa déli­gyümölcs és csemege. Üzlettulajdonos Herskovics Lázár és Weisz Mórné. Cégvezető Herskovics Daőső. Sátor­aljaújhelyi malomépitészet és gépgyár, Reisman és Róth. Tulajdonosok Reis- man Károly és Róth József. — Yásár pénz nélkül. Babjak János koskóci lakos abban a meg­győződésben élt, hogy nem minden embernek szükséges a vásárra okvet­lenül pénzzel mennie. Ő is anélkül ment s javában szedegetett össze ci­pőt, lajbit s más hasznos tárgyakat, mikor a csendőrsóg lefülelte a kiváló kereskedői szellemmel megáldott po- lyákot, elszedve tőle a tizkörmön szer­zett ingóságokat, őt pedig a bíróság­nál feljelentette. — Öngyilkosság. Hromulyák András alsókörtvólyesi 75 éves, jó-

Next

/
Thumbnails
Contents