Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-08-22 / 91. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 22. kitűnik, hogy leggyorsabb lépések­kel halad a gazdasági konszolidáció felé Ungvármegye. Az erőtelje­sebb gazdasági élet lüktetését tük­rözi vissza a mármarosi hálózat is, mig stagnálóbb képet nyújt Bereg- vármegye. Az ungi hálózatnak van ugyanis aránylag legtöbb tagja, az üzletrészekre a befizetések legszor­galmasabban teljesittetnek s taka­rékbetétje is értékesebb, mint a be­regi és máramarosi hálózatoké együttvéve. Az ungvármegyei és a máramarosvármegyei kisgazdakö­zönség ezen örvendetes vagyoni gyarapodása a jobb gazdasági visz- szonyokkal s az előnyösebb kere­seti alkalmakkal is összefügg. Felső Ungban 3 éve folyik a nagyberez- na-uzsoki országhatárszéli vasút 40 millió koronás építkezése s ugyan­csak az Unghegyvidéken található nagy ipari vállalkozások, a kincs­tári erdők üzemei stb. mindmeg­annyi biztos kereseti források a munkás népnek. Mármarosban a szlatinai, rónaszéki, sugatagi sómü­vek, magán nagyipari vállalkozások, a kincstár kiterjedt erdőüzemei tu­tajozásai s kihasználásai szintén megélhetést, sőt szerény tőke gyűj­tését teszik lehetővé. Mindezeknek hijjával van a szegény Bereghegy- vidék, melyről maga a természet is mostohábban gondoskodott s a hol két uradalmi gőzfürészen kívül nincsen nagyipari váljolkozás. A kisember megélhetése itt nehezebb s csekély jövedelmét napi megél­hetése emészti fel. A kirendeltség jövőbeli felada­tául tekinti, hogy a már megala­kított hitelszövetkezetek minél in­kább megizmosodjanak, a népesség minél nagyobb százaléka tömörül­jön a hitelszövetkezetekbe, mert csak az erőteljes hitelszövetkezetek válhatnak oly váraivá a szövetke­zeti eszmének, a honnét a kisgaz­daközönség minden irányú anyagi és szellemi megerősítését sikerrel lehet munkálni. A három vármegyében szervezett hitelszövetkezetek üzleti tiszta nyere­ménye az 1904. éven 26,361 korona 22 fillér volt. Már magában véve ez az összeg ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy a ruthén népben sike­rült a jobb érzelmeket életre kelteni s hasznosabb munkát soha sem vé­gezhetett volna egy-egy kirendeltség, mint mikor ez elhagyott és kizsarolt népet az anyagi boldogulás útjára vezetve, ez által a nemzet közéletére és erejére is nagy hatással biró hasz­nos és emberszerető dolgot müveit. A szövetkezetek vagyona három millió hatvannégyezer hétszáz huszon­kilenc koronára rúg. íme ilyen intézkedésekkel s nem meddő szófecsérlések és bankettezé- sekkel kell közremunkálniok az ál­lam vezető embereinek, ha magas állásukban igazán nagyot és mara­dandó értéküt akarnak teremteni. Nagyon kívánatos volna, hogy a kirendeltség vonja be Zemplénvár- megye felső vidékét is működési kö­rébe, mert bizony sok itt is a tenni való, HÍREK. — A Szent István napi búcsú. Augusztus 20-án, Szent István nap­ján tartatott meg a sátoraljaújhelyi rk. plébánia templomban a búcsú. Óriási néptömeg özönlött be a kör­nyékbeli községekből is városunkba ez alkalomra s különféle áru bódék, mézeskalácsos sátrak és a gyümölcsös, dinnyés kofák körül ugyan nagy volt a tolongás. A korcsmák is elég han­gosak voltak a jókedvű búcsujáróktól, de azért igen sokan voltak, akik a búcsú igazi célját tekintették s ájta- tosságban töltötték a szép ünnepnapot, mely nemcsak egyházi, de nekünk magyaroknak legszebb nemzeti ünne­pünk is. A plébánia templom zsú­folva volt ájtatos közönséggel. Meg­jelentek a polgári és katonai hatósá­gok főbb tisztviselői is. — Dr. Árvay Nagy Bálint sárospataki segédlelkész tartotta az ünnepi szónoklatot, fejte­getve a vallásosság értékét a nemze­tek életében s rámutatva az u. n. „mühazafiság“-ra, mely ma fennen hangoztatott jelszavakban nyilvánul meg, de reális értékében semmi. Szó­noklatának befejező mondata volt: a hitet nem ismerők saját hazánkban lesznek hontalanokká. — A szép be­széd mély hatást tett a hívekre. Az ünnepi nagymisét Hiszem Kálmán apát, kerületi esperes, terebesi plébá­nos végezte fényes segédlettel. Isteni tisztelet közben mozsárlövések is hangzottak fel. A búcsujáró közön­ség legnagyobb része csak az esti órákban oszlott el a .városból. Rend­zavarás nem történt. Örömmel jegyez­zük meg, hogy nem csak középülete­ink, de a magánházak is felvoltak lobogózva s az első magyar király ünnepén a nemzeti zászlók százait lengette a szél. — Hivatal-átvétel. Schmidt La­jos rendőrkapitány szabadsága letel­vén, átvette a rendőrkapitányi hiva­tal vezetését. — Zemzlónvármegyei kiállítók a tátrai borvásáron. A bortermelők or­szágos szövetkezete által rendezett tátrai borkiállításon részint borokat, részint csemege-szőlőket állítottak ki: Bernáth Béla tállyai, dr. Láczay László sárospataki és Kovács Ferenc tállyai szőlőbirtokosok. — Népgyülés az általános vá­lasztói jog érdekében. A magyaror szági szociáldemokrata párt vezető­sége folyó hó 20-án, Szent István napján az általános titkos választói jog érdekében nagyobb szabású nép- gyülést tartott, melyen a párthivek igen nagy számban jelentek meg. — A népgyülés délután 4 órakor vette kezdetét és 6 óráig tartott. Miután elnöknek megválasztották Keresz- tessy Sámuel szabót, jegyzőnek pe­dig Friedman Mór nyomdászt, a gyű­lés a budapesti kiküldöttnek, Kralik Ferenc asztalosnak higgadt szónok­latával megkezdődött. A gyűlés hi­vatalos szónoka a szociál-demokrata párt elveit ösmertette. Általános figye­lem között beszélt az általános tit­kos választói jogról, melyet közsé­genként! szavazással kíván mindenek előtt, a nemzeti követelések megvaló­sulását is megelőzve, törvényerőre emelni Jó hazafinak tartja magát, aki a nemzeti követelésektől elállani nem akar, mégis a nemzetközi alapon álló szocialisták hive, mert — nézete szerint — minden nemzet munkás­népe elnyomatásban, jogfosztásban sínylődik s mindezekkel szemben csak nemzetközileg védekezhet a munkásnép. Az önálló vámterület hive és éppen azért — úgymond a szónok — ha már Ausztriától gazda­ságilag elszakadunk, kell, hogy a had­seregben a magyar nyelv érvényesül­jön. Kívánja továbbá ő és a szociál­demokrata párt az egyesülési és gyü­lekezési jogot törvénybe iktatni; a főrendiházi intézményt törölni; in­gyenes állami népoktatást, ingyenes jogvédelmet, a progresszív adót, a fo­gyasztási adó eltörlését és a fény- üzési cikkek megadóztatását, az ál­lami baleset- és rokkantbiztositást, a vármegyei önkormányzat megszűnte tését, legfeljebb egy évi katonai szol­gálatot, a papi vagyon szekularizá­cióját stb. Ezután dr. Búza Barna képviselő szólott. Mindjárt beszéde elején a jelenvoltak tetszése és éljen­zése közben kijelentette, hogy min­dig hive volt és lesz az általános titkos választói jognak, azzal a meg­szorítással, hogy e jog a magyar íráshoz és olvasáshoz köttessék. E megszorításokat fontos nemzeti érde­kek kívánják, amelyeknek megvaló­sítása elől a magyar szociálisták sem zárkózhatnak el. A magyrar faj ural­mát, a nemzet megerősödését fogják e megszorítások előbbre vinni és biz­tosítani. Kijelentette továbbá Búza, hogy hive a gyülekezési és egyesü­lési jognak, az ingyenes állami nép­oktatásnak, a progresszív adónak, a fogyasztási adó eltörlésének stb. Vé­delmébe vette végül a szociáldemokra­ták napirenden lévő támadásaival szemben a függetlenségi pártot, mely a népjogok védelmében mindig be­csületes munkát végez és amely úgy szólván egyedüli a pártok között, mely az általános titkos választói jo­got programmjába vette. Kötelessé­gének fogja tartani közreműködni, hogy a koalíció prograrnmjával a nemzeti követeléseknek megvalósu­lása után — az általános választói jog mentői előbb törvényerőre emel­kedjék. A képviselőt szónoklatának befejezése után a szociálisták meg­éljenezték. Még Králik Ferenc felelt röviden Búza Barnának a szociál­demokratának a választói jog kérdé­sénél és a függetlenségi párttal szem­ben elfoglalt álláspontjára vonatkozó kijelentéseire és végül megköszönte az általános titkos választói jog kér­désében tett megnyugtató kijelenté­seit. Azután felolvasták azt a hatá­rozati javaslatot, melyet a Budapes­ten legutóbb tartott népgyülésen a szociáldemokrata párt magáévá tett. A határozati javaslatot itt is egyhan­gúlag elfogadták. A népgyülésen je­lenvoltak azután a Marseillese ének­lése közben rendben szétoszlottak. — Mint tudósítónk értesít, Sárospata­kon is volt f. hó 20-án szoeiálista gyűlés, melynek pontjai az általános választójog és a koalíció, a sajtó stb. voltak. A népgyülés f. hó 20-án d. e. 11 órakor .tartatott meg s azon Baticz Gyula újhelyi kiküldött be­szélt a koalíció ellen. Molnár János sárospataki főbíró a koalíciót éltette. Mielőtt a két ellentétes szónoklat ha­tása alatt álló szoeiálista gyűlés két pártja az eszme nagyobb dicsőségére : komolyabban összetűzött volna, Ber­náth Béla sárospataki szolgabiró a gyűlést berekesztette. — Késelö cimborák. Egy Ko­rona-utcai mulatóhelyen borozott tár­sával Molnár Imre helybeli tégla­gyári munkás. Éjfélután, mikor a két cimbora hazafelé indult, két ös- meretlen alak utjokat állta, majd cgyikök megragadta Molnár Imre tár­sát és mindenáron a földhöz akarta teremteni. Molnár azonban segítsé­gére sietett és amikor a verekedő kedvében lévő ösmeretlent megfogta, ennek társa egy késsel baloldalon szúrta Molnárt. Sérülése súlyos, de nem éleiveszélyes. A megszűrt mun­kást a kórházban ápolják, az ösme- retlen tetteseket pedig a rendőrség keresi. — Az uj korcsma felavatása. Szegi községében nemrég uj korcs­mát nyitottak. Mi sem természetesebb, hogy a falu legényei vasárnap töme­gesen fölkeresték az uj korcsmát és — mint az eredmény mutatja — jól mulattak. Egész délután üritgették a poharakat, mig estére annyira elké­szültek, hogy hazafelé menőben egy­mást kellett támogatniok. Ebben a virágos kedvű állapotban a jó fiuk összevesztek, majd verekedésre került a sor, amelynél Kvoncz János szegi-i napszámost legjobb barátja, Vass Fe- rencz szurkába meg. A súlyosan sé­rült fiatal legényt ápolás végett a helybeli „Erzsébet“-kórházba hozták. — Megtébolyodott fiatal leány. Sajnálatos végzet érte f. hó 2l-én Löwenwirth Dórát, egy szegény öz­vegy anyának felnőtt, szebb remé­nyekre jogosító gyermekét, aki mint napdijas a városnál volt alkalmazva és csekély keresetéből nagyban hozzájá­rult a család fenntartásához. A fiatal szép leányon már napokkal ezelőtt mutatkoztak az elmezavar tünetei, tegnap pedig annyira erőt vett rajta e kór, hogy hozzátartozóinak a kórházba kellett szállítani a szerencsétlen leányt. A mig Petőfi-utcai lakásáról a kórházba vitték, kínos jelenetek játszódtak le közte és kísérői között. Minduntalan ki akart ugrani a kocsiból, haját tép­deste és folyton kiabált. Kísérői nagy- nehezen eljutottak vele a kórházhoz, ahol annak legszomorubb osztályá­ban, az el me-osztályban helyezték el az elméjében megzavarodott fiatal leányt. í­— Tűz a vidéken. Szombaton, f. hó 19-én d. u. l/t2 órakor Perbenyik községben eddig még ismeretlen ok­ból tűz ütött ki, melynek 8 lakóház és hozzátartozó melléképületek, vala­mint 14 gazdának behordott életne műje esett áldozatául. A tűz tovater­jedését a Királyhelmecről gyorsan ki­vonult önk. tűzoltóság buzgó és fá­radhatatlan tevékenysége akadályozta meg. A tűzoltóság sikeres működése Szűk Ödön tűzoltó főparancsnok és Pauliczky Gusztáv szivattyú-főpa­rancsnok odaadó vezetésének köszön­hető. Különös elismerést érdemelnek még Varga Pál és Volszhandel Já­nos tűzoltók, kik Szokol János nevű gazdát az égő házból saját életük kockáztatásával mentették ki. — Fendöröb adómentessége. A m. kir. közigazgatási bíróság egy kú­riai fellebbezésre végérvényesen ki­mondotta, miszerint a községi rendő­rök, de sőt a járási rendőrfelügyelők is fel vannak mentve a IV. oszt. kereseti adó alul, még pedig: az- 1875. XXIX. t. c. 5. §-ának I. c) pontja alapján, melynek érvényét a községekre nézve is megállapítja. A zsold, ill. fizetés után már kivetett IV. oszt. kér. adót tehát felebbezés utján töröltetni lehet. KÖZGAZDASÁG. Heti jelentés a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról. Bndapest, 1905. aug. 19. (A „Hermes“ jelentése.) Mig a külföldi tőzsdék a portsmouthi béke- tárgyalásokra, melyek a béke létre­jöttét remélték, továbbá a kedvező külföldi gazdasági viszonyokra és a tervbevett német és angol fejedelmek közötti találkozásra kedvezően voltak befolyásolva, addig nálunk a tőzsde a lefolyt héten igen csekély forgalom mellett stagnált és az üzlettelensóg következtében az árfolyamok lassan lemorzsolódtak. Helyi értékek közül a magyar kereskedelmi részvénytársaság rész­vényei emelkedtek a magasabb osz- talékhirekre, mig a hitel részvények, f. hó 23-án közzéteendő és érdekkel várt félévi mérlegre árfolyamban szi­lárd irányzatúak voltak. A pénzpiac dacára annak, hogy a szükséglet a médiói ellátásra na­gyobb összegre tartott igényt : nem változott. A lefolyt hét legneveze­tesebb árfolyamváltozásai a követke­zők voltak: 4°/o-os magyar korona járadék: 69.80; Magyar hitelrészvény: 784; Magyar jelzáloghitelbank részvény: 507; Magyar leszámító és pénzváltó bank részvény: 475; Osztrák magyar államvasuti részvény: 674 ; Danubius hajógyár részvény: 222; Rimamurányi vasmű részvény: 550. * Szőlészeti és borászati kong­resszus. Az érmelléki borvidék szőlő- termelői szeptember hó 5. 6 és 7-ik napján a m. kir. földmivelésügyi kor­mány borászati főosztályának közre­működése mellett Székelyhidon bo­rászati kongresszust tartanak. — A kongresszus célja, hogy a magyaror­szági szőlőművelés és annak okszerű fejlesztését harmonikus egységbe hoz­Schneidig egyenruhák jutányosán készíttetnek Egyéves önkéntesek figyelmébe! wáld jakab KASSa, iF’ó-u.tcza ©. szám. üt Négy kiállításon kitüntetett elsőrendű szabász.

Next

/
Thumbnails
Contents