Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-08-17 / 89. szám

Auguzstus 17. ZEMPLÉN 3. oldal. — Eljegyzés. Farkas József sztropkói járási számvevő jegyet vál­tott Daráss Gizikével, a sztropkói állami elemi iskola tanítónőjével. — Dinnyehéjak a járdákon. Itt a dinnye-szezon, uton-utfélen dinnyét eszik mindenki s a haja rendszerint a járdákra keVül, hogy a dinyét otthon evőknek legyen miben kitörni a lá­bukat. Az elhajigált dinnyehajak már sok szerencsétlenséget okoztak ; kér­jük a rendőrséget, legyen figyelemmel a gondatlanokra s ne sajnálja egy- egy arra érdemesnek a fülét meg­húzni, megtanítván arra, hogy a testi épsége mindenkinek kedves. — A hadgyakorlatok. Á Zem- plénvármegyében tartandó ez idei hadgyakorlatokról már tettünk em­lítést. Ujabbi értesülésünk szerint szeptember hó 10-én kezdődnek a hadtest gyakorlatok Gálszécs kör­nyékén. A hadtest gyakorlatokat ve­zényli Pucherna Ede altábornagy, kassai hadtestparancsnok. A hadtest­gyakorlatokon résztvesznek a hadtest­hez tartozó összes csapatok, valamint a m. kir. honvédség. A zárógyakor­lat szeptember hó 12-én tartatik meg Legenyemihályinál. Szeptember hó 13-án a gyakorlatokon résztvett csa­patok állomás helyeikre vonulnak. És pedig a gyalogság vasúton, a lo­vasság és tüzérség menetelésekben. A gyakorlatok tehát a mai naptól számítva kerek négy hetet vesznek igénybe. — Adóelengedés a gazdáknak. Az abormis időjárás felette sok kárt okozott a gazdálkodó közönségnek, különösen azoknak, akik tengerivel vetették be földjeiket. Azok a gaz­dák, akik vetéseikben kárt szenved­tek, adóelengedésben részesülnek, ha ebben az irányban idejekorán, még a héten megteszik a lépéseket. Deb­recenben az adóügyi tanácsnokkal egy bizottság megy ki a földekre a kárt konstatálni s az adóelengedésre jogosultak névsorát ezen az alapon összeállítani. Jó volna, ha Sátoralja­újhelyben és a vármegyében is ideje­korán gondoskodnék a gazdaközön­ség arról, hogy amennyiben kár esett a vetésekben, ezen károk arányában adóelengedésben részesüljön. A beje- jentés határideje azonban a jövő hé­ten lejár és igy jó lesz sietni annak, aki ebben a kedvezményben része­sülni akar. — Uj gőzmalom Zemplénvárme- gyében. Reismann Károly sátoralja­újhelyi gépgyáros a zemplénmegyei Szegilong községben gőzmalmot léte­sített. — Zárlat-feloldás. Sátoraljaúj­hely városában folyó évi junius 16-án megállapított sertés orbánc miatt el­rendelt zárlat a vármegye alispánjá­nak augusztus 15-én kelt 14213. sz. határozatával feloldatott. A sertés hetivásár augusztus 15-től a szoká­sos napokon meg fog tartatni. — Humorisztikus előadás a „Klub“ kávéházban. Bocskay Béla a Tarka Színpad komikusa folyó hó 18 és 19-én a „Klub“ kávéházban ki­tűnő műsorból álló humoros dales- télyt rendez, melyre a mulatni vá­gyó közönség figyelmét felhívjuk, annál is inkább, mert Bocskayt már a múltból, mint kitűnő komikust és Bocskay Bellát, mint bájos előadó énekesnőt ismerjük és feltehető, hogy ez alkalommal is kedélyesen fogunk szórakozni. — Titokzatos esemény. Tekenő- készitő oláhok érkeztek a minap Szin- nára. Serbán Júliát egy 15—16 éves leányt holtan hoztak magukkal, nya­kán széles vágással. A szerencsétlen­ség megtörténtét olykép adták elő a hatóságnak, hogy a midőn szekerük­kel egy lejtőn haladtak lefelé : Serbán Julia kendőjének egy lefüggő része — amely kendő a nyakán körül s a mellén keresztbe volt csavarva s há­tul megkötve — a haladó kocsike­rékbe akadt s hirtelen oly rántást idézett elő, hogy a nagy szorítás a a leányt megfojtotta. A boncvizsgálat megállapította, hogy a leány halála a gerinc elszakadása és hátsó csigo- yatörés volt, melyet valamely na­gyobb erőnek hurkolólag a nyakra gyakorolt behatása idézett elő. Hogy véletlen szerencsétlenség-e vagy más okozta a leány halálát, megállapít­ható eddig nem volt. — Hirtelen halál. Ma reggel a helybeli vasúti állomáson, mikor a 424. számú vonat az állomásra ért, egy hét hónapos gyermek szüleinek karjai közben hirtelen elhalt. A kis gyermek állítólag görcsökben szen­vedett ki. — Kutbafult gyermek. Izbugya- rabócon folyó hó 4-én Horváth Ger­gelynek 3 éves Mária nevű leánykája egy utszéli kútba esett s ott lelte halálát. Á kút nagyon alacsony ke­rítéssel van ellátva s ennek követ­keztében esett be a kis gyermek. — Talált csontvázak. Nagycsebb községében a Dúsa partjának szabá­lyozásakor e hó 2-áo a munkások emberi csontvázakra akadtak. Fried­man Zsigmond nagycsebbi lakos e hír hallatára a földréteget több he­lyen felhányatta és mintegy 3 méter mélységnyire nagyobb mennyiségű emberi és állatcsontvázakra akadt. Úgy látszik a csontmaradványok igen régi korból valók és valószínű, hogy egykoron ütközet lehetett a nevezett helyen, ahol egy közös sírban hán­tolták el az elesetteket. — Praktikus angol. Londonban szombat estónkint sok százezer mun­kás ül vonatra, hogy a vasárnapi pi­henőre családja körébe távozzék. Á sok százezer — fizetést felvett — mnnkás közt sok ezer illuminált álla­potban lévő is találkozik. Ezek sok kellemetlenséget okoztak a többi uta­soknak, nem kevesebbet a vasúti sze­mélyzetnek is. Az angol azonban okos és udvarias elsősorban. Ha szé­les e világon vannak vasúti kocsik „Nem dohányzó,“ „Női szakasz,“ „Ét­kező“ stb. felirattal, miért ne lehetne több még egygyel. Uj feliratokat al­kalmaztak egyes kocsikra: „Ittasok­nak.“ Rövid idő múltán nem volt a londoni pályaudvarokon részeg em­ber, mindenki vigyázott magára, ne hogy a „pellengér kocsiba“ kerüljön, így oldja meg a praktikus ész azt a kérdést, melyet alkoholizmus címen szerte tárgyalnak a tudósok, de ed­dig eredménytelenül. — Szavalati estély és táncmulat­ság. A királyhelmeci deák ifjúság f. évi augusztus hó 19-én Bodnár Fe­renc királyi járásbiró védnöksége alatt, a „Rigó“ száló nagytermében szavalati estélyt s ezzel kapcsolatban nyári táncmulatságot rendez. Belépő dij : személyenkint 2 korona, család­jegy 4 korona. A tiszta jövedelem Kemechey Jenő részére felállítandó emléktáblához alapul szolgáló ösz- szegre fog fordittatni. Felülfizetéseket a nemes cél érdekében, köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rende­zőség. — Zemplénvármegye állategész­ségügye. Zemplénvármegyében az ál­lati betegségek közül a rühkór: a bodrogközi, szinnai, sztropkói, tokaji, a sertésorbánc: a bodrogközi, gál- szécsi, nagymihályi, sárospataki, zá- toraljaujHelyi, szerencsi, tokaji, va- rannói; a sertésvész ; a bodrogközi, gálszécsi, homonnai, nagymihályi, sárospataki, szerencsi, sztropkói, to­kaji és varannói járásokban van el­terjedve. A többi állati betegségek szórványosan fordulnak elő. KÖZGAZDASÁG. * Szilágyi Diskánt, miskolczi gép­gyáros cég kitűnő borsajtóira, vala- miut legújabb „Villám“ centrifugális bogyózó és zúzógépére felhívjuk ol­vasóink figyelmét. Kiemelendők kü­lönösen a cég által feltalált és készített „Kossuth“ „Kincsem“ és „Hegyalja“ borsajtók, nemkülönben a nagy Üze­mű préseléshez készített Rákóczy „kettős kosaru“ sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése ge­nialisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része acél, alsó része faszerkezet. En­nélfogva a must sehol sem érintke­zik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, zamatját nem befolyásolja. A torkolt sem koll ösz- szevagdalni, hanem kisebb darabok­ban is könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági orszá­gos kiállításon a cég borsajtói első díjjal, aranyéremmel lettek kitüntetve. A cég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. Közönség köréből. — Alak ós tartalomért a beküldő felelés. — 1. Igen tisztelt Szerkesztő ur\ Tőketerebes legújabban állandó szerepet kezd játszani a helyi újsá­gokban és a miniszteri bureaukban, akárcsak hajdan a világlapokban. Vannak alakok, kik gondoskod­nak róla, hogy le ne kerüljön a ta­pétáról. Ez alakok túlszerénységből (vagy talán a sötétség szeretetéből ?) névtelenül terelik a figyelmet Tere- besre cikkeikkel, „feljelentéseikkel“, médiumul az állami iskolát szemel­vén ki. Kezdik azon, hogy egy kinevezés ellen hazugságokkal telt förmedvényt írnak az „Alkotmányiba. Hogy mily intencióval, elég a lapra utalnunk, a hol ez megjelent. Majd bombát dobnak az egész tantestület ellen a minisztériumhoz intézett feljelentés alakjában. Persze névtelenül, mert ez a fő. Vizsgálatot provokálnak, melyből kisül, hogy a képzelt bomba afféle tüzenybombács- ka volt. Azután jött egy hitoktató hazafi- ságának meghurcolása. Ez sem talált célpontot. Majd egy szegény — magyarul irni-olvasni nem tudó — egyént hasz­nálnak fel a „névtelen hősök“, hogy feljelentést tegyen a minisztériumnál, látszólag egy — bűnbakul felhasz­nált — tanún ellen, de tényleg azért, hogy ennek hátán a gondnoksági el­nök hátát keressék. Eredmény: a ta­nítóra, hogy szúnyog lett az elefánt­ból ; az elnökre, hogy a feljelentés írója (?) maga csudálkozott el legjob­ban — miután saját nyelvén meg lett neki magyarázva, — hogy mi min­dent nem irt ő (?) az elnök ellen. Nemrégen jött aztán nem is egy, se nem két lapban egy vérvád, mely­ben a névtelen lovagok egy köztisz­teletben, becsülésben álló, kötelessé gét mindenha kitüntetéssel teljesítő tanítónőt hurcolnak meg sub titulo: brutális, állatiasan kegyetlen stb. ta­nítónő. A legszigorúbb tárgyilagos­sággal megejtett hivatalos vizsgálat aztán kiderítette, hogy a vád merő rosszakaratból lett felfújva s apuska valahogy visszafelé sült el, mert némi betekintést engedett a névtelen hő­sök táborába. Ismerjük a tollat, de az infor­mátorokat (majdnem imposztorokat irtunk) is, kik e tollat vezették. Nem hoztuk még eddig a neveket nyilvá­nosságra, mert egy kicsit több em­berszeretet vezet a végrehajtó toll iránt, mint a sötétség lovagjait em­bertársai irányában; kíméltük, mert kérte, hogy hátha érzékeny csapás lenne reá nézve nevének nyilvános­ságra hozatala. Az informátoroknak ez ugyan nem fájna, mert nem képesek érezni annak erkölcsi súlyát, ha megtudja is a világ, hogy ők — hogy is mond­juk csak: — rágalmaztak. E nem sikerült attak után az is­kola gondnoka ellen ment — való­színűleg ismét névtelenül — feljelen­tés. Eredmény: a gondnok egy jot­tányi kifogás nélkül igazolta magát. Ekkor aztán — az előbbi harcok Rückwärtsconcentrierunggal végződ­vén — meg lett változtatva a taktika „Adminisztráció egy állami iskolában“ cim alatt. Hogy a sanda mészáros (vagy mészárosok ? az egyek, vagy kettők „terebesiek“ firma alatt) célt találjon, kiválaszt két fix pontot, a merre sandít, hogy a harmadik, ille­tőleg negyedik irányba üthessen. — Dicshimnuszokat zeng az egyik gond­noksági tagnak és az iskola igazga­tójának, hogy az elnökön és gond­nokon ránthasson egyet. Erre nem reagálok. Dicshimnuszokat mindenki zenghet, kinek zengeni adatott; ki- nek-kinek gusztusa szerint, különö­sen, ha ez úgy a zengőnek, mint a megzengettnek jól esik. Ismétlem, ennek intencióját nem kutatom, de szorosan tartom magam a tárgyhoz, hogy válaszoljak vádakra, melyekkel a cikkben, mint elnök illetve lettem. Egyszerűen hazugság, hogy én a gondnoksági gyűlést nem akartam volna összehívni. A nálam felsőbb (?) parancsra megjelent s parancsot (?) hozó iskola-igazgatónak csak azt mondtam, hogy — véletlenül más teendőim is lévén a gondnoksági el­nökségen kívül — másnap állapítha­tom meg csak a gyűlés határidejét. Másnap aztán tudomásomra lévén hozva a „véletlen szerencse“ által diktált utasítási § is, csakugyan sza­kíthattam annyi időt, hogy a gyűlést összehivhattam. Hogy ez lényegében igy történt, azt az erre a gondnokság plénuma előtt megkérdezett igazgató sem ta­gadta. Nem igaz az, hogy egy árva szó­val is akadályozta volna az ügy ke­resztülvitelét akár az elnök, akár más gondnoksági tag, mert különben nem lett volna egyhangú a határozat, amit pedig „terebesiek“ is bizonyít. Nem igaz az, hogy más, mint a 38 C°-os meleg — amit nem minden natura bir el — tette volna fullasz- tóvá a levegőt. De hát Terebesen is meghonosodott már annyira civili­záció, hogy nem ismerik el senki ha­landónak azt a magának vindikált souverain jogát, hogy az ő „eszmé­jéhez“ — bármily világod rengető is az — hozzá ne lehessen szó/an*. — De hisz „Béla futásánál“ még ez sem történt. Egyszerűen az ügy le- té-gyalása után örömömet fejeztem ki az egyetértés felett, mely a tárgya­lásnál uralkodott s kértem a gond­noksági tagokat, hogy ez egyetértő hangulatot tartsák meg jövőre is és kerüljük egymás negligálását, mint ez az imént letárgyalt ügy kiindulá­sánál történt. Hogy ez az én, éppen a béke­szeretet, egyetértés szempontjából a leghiggadtabb alakban történt felszó­lalásom ok lett volna arra, hogy a „terebesiek“ által felmagasztalt gond­noksági tag ur a gyűlést megsértse azzal, hogy azt, magából kikelve, otthagyja, ez nemcsak előttem, de a gondnokság valamennyi tagja előtt érthetetlen. Akinek idegrendszere nem birja ki még a leghiggadtabb hangot sem, az ne menjen a fórumra. Ami pedig a „szegény jó iskola- igazgatót“ illeti, talán lesz szives „terebesiek“ megmagyarázni, mivel zúdítottam zuhanyt ártatlan nyaka közé? Azzal talán, mert figyelmez­tettem, hogy az iskola adminisztrá­cióját illető ügyekben elvárom tőle, hogy velem, mint a gondnokság el­nökével beszélje meg első sorban az ügyeket? Hiszen ez az elnöki fele­lőséggel járó hatáskörhöz tartozik. Vagy talán azzal, (ha jól emlék- sem, „terebesiek“ is erre fekteti a fősulyt), mert utasítottam a gondnok­sági gyűlésen, hogy a büntetés pén­zekből begyült pénzekről szóló posta­takarékpénztári könyveket adja át az iskola gondnokának gondozás végett, nagyon természetesen az ennek ka­matai felett való rendelkezési jogát a tanitó-testületnek nem érintve ? De hisz a gondnoksági utasítás egyenesen, minden kétséget kizárólag rendeli, hogy az iskola körébe tar­tozó mindenféle pénzt, értéket az is­kola gondnoka kezeljen.

Next

/
Thumbnails
Contents