Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-08-12 / 88. szám

ZEMPLÉN 4. oldal. lyes föllépésével azonban már csirá­jában elfojtotta. — Egy éves önkéntesek folyamo­dásai. Az egyévi önkéntesek folya­modásait idáig a legbonyolultabb el­járással lehetett elintézni. Aki ön- kéntesi sorba került, szaladgálhatott hónapokig; folyamodásához számta­lan írást kellett hozzácsatolnia. A honvédminiszter most a közös had­ügyminiszterrel egyetértőleg egysze­rűsít az eljáráson. A rendeletben, amely tegnap érkezett le a törvény- hatóságokhoz, kijelenti a miniszter, hogy változatlanul hagyja minden tekintetben az 1839. évi VI. t.-cikk- nek az önkéntességi jogról való ren­delkezéseit csupán az önkéntességi folyamodványok felszereléseire vo­natkozólag rendeli el a következő lényeges modósitásokat: 1. A belépti bizonyítványt a születési és illetőségi bizonyítvány melléklésével jegyző­könyv pótolja, amelyet minta szerint állítanak ki. Ha a belépő részéről elkövetett bármily bűncselekmény az önkéntességi jogot kétségessé teszi, a jegyzőkönyv az elöljáró katonai parancsnoksághoz terjesz­tendő elő, mely e fölött testületileg határoz, elutasítás esetén pedig a jegyzőkönyvben foglalt kérvény fe­lett a közös hadügyminiszter a hon­védelmi miniszterrel egyetértőleg dönt. 3. Az államköltségeknél két tanú aláírása kell a jegyzőkönyvhöz; se apai, se gyámi hozzájárulás nem kívántatik. E rendeletet megküldték a katonai parancsnokságoknak és a honvédkiegészitő parancsnokságok­nak. — A szerencsi társaskör uj ott­hona. A szerencsi társaskör e napok­ban uj otthonának helyéül 10,400 ko­ronáért telket vásárolt, melyen a mo­dern kor minden követelményének megfelelő otthont szándékozik beren­dezni tagjainak. A társaskörnek uj otthonában kettős tekepályája és ten- nisztere is lesz. — Tyuk a szivarban. Egyik vi­déki lapban olvassuk a következő kis érdekes történetet: Szerkesztőségünk­höz ma egy külsőleg kitünően sike­rült kuba-szivart küldtek be. Sietünk kijelenteni, hogy ez a beküldő részéről nem „vesztegetési“ szándékkal tör­tént. A szivar azért lett a nyomda- festékre érdemessé, mert az alsó vé­gén egy jól megtermett tyukfark kan­dikált ki s valóban a boncolás fel­adata lenne kideríteni, hogy a fark mellé nem-e csavarták bele a szivarba a hozzá való tyúkot is. A szivar egy egész dobozból került ki, mely ezt a feliratot viseli: „Magy. kir. dohány­gyár Kassa, 1904. febr. E.“ Ez volna a dolognak a humorosabb része, a tragikum azonban ott kezdődik, hogy a mi dohányegyedáruságunk aránylag nem csekély drágasága mellett a do­hányzó közönség megkövetelhet a dohánygyártól annyi figyelmet, hogy a dobozban árult szivarok közé ne csempészhessenek oly példányokat, melyekben az előttünk fekvő hasonló „mümellékletek“ vannak belecsavarva. — Az alvó ember órája. Lipko- vies Menyhért helybeli pinezér zse­béből, mialatt egy kertben, a fa hűvös árnya alatt aludt, ösmeretlen tettes ellopta zsebóráját. A károsult jelen­tést tett a rendőrségnél, a hol az óra és tolvaj előkerítése iránt intézkedtek. — Rendkívül érdekes kiállítás nyilik meg aug. hó 18-án a fővá­ros egyik előkelő klubjában a gróf Batthyány Tivadar elnöksége alatt működő „Józsefvárosi Függetlenségi Kör“ (VIII. kér. József-körut 8. szám.) termeiben. Gróf Kreith Béla a kör tagja átengedte kiállításra immáron világhírűvé vált Szabadságharci és Kossuth ereklye múzeumának leg­szebb és legérdekesebb darabjait, me­lyek a kör összes termeiben jutnak kiállításra. Kiválóan érdekes a kiál­lítás vértanúi szobája, mely nemze­tünk kivégezett dicsőinek van szen­telve, a kivégzések képeivel, az ösz- szes vértanuk arcképeivel, Damja­nicsné sajátkezüleg hímzett, 13 ko- ponyás zászlójával stb. A Szent Ist­ván napra fölrándulók ne mulasszák el megnézni e kiválóan becses kiál­lítást. — Népünnepély Sárospatakon. Szent István napján a sárospataki kollégiumi kertben már évek óta népünnepélyt rendeznek. A kitűnő eszme Molnár János ottani főbírótól ered, akinek buzgólkodása folytán az ünnepély évente népesebb olyannyira, hogy tavaly a jelenvoltak száma kö- rül-belül 4000 emberre volt tehető; az idei ünnepélyre is nagyban folynak az előkészületek s ez alkalomból a rendezőség hirdetmény utján hívta fel a mutatvány ózó kát, mézes kalá- csosok s egyébb szórakoztató eszkö­zök tulajdonosait, hogy a népünnepé­lyen jelenjenek meg. A hirdetmény lapunk mai számában van közzé téve. — Tűz a király szőlőjében. F. hó 5-én délután tűz támadt ő felsége tareali szőlőjében. Az egyik borház gyuladt ki s teljesen le is égett. A legnagyobb kár az által támadt, hogy a borházban levő összes szüretelő edények és felszerelések elégtek s azok pótlása a legközelebbi szüretig nagy nehézségbe ütközik. — A bizalmas katonai levelek. A közös hadügyminiszter fölkérte a magyar belügyminisztert, hogy a ha­tóságok figyelmét hívja föl arra, hogy a bizalmas tartalmú katonai szolgá­lati leveleket mindenkor ajánlottan adják föl. A belügyminiszter most ennek a figyelembevételére utasította az illetékes hatóságokat. — A ki a saját gyászjelentését megcímezte. Egyik felvidéki lap írja : Tokaj mellett egy kis tanyán meg­halt a minap Papp Dániel volt gaz­datiszt, a kinek tréfáiról az egész vidék beszél. Igen érdekes ember volt s nagyon szerette a társaságot. De egy idő óta a szívbaja miatt visszavonult és nehogy háborgassák, legjobb barátjainak sem árulta el tartózkodó helyét. Mindig az elmúlás fölött tépelődött és bántotta az a gon­dolat, hogy a régi jó cimborák nem értesülnek majd haláláról. Körülbelül egy féléve be ment Tokajba és ki­választott kétszáz díszes gyászjelen­tést, amelyeket unalmas óráiban meg­címezett. Szerdán egy szivgörcs vá­ratlanul halálát okozta, egyetlen cse­lédje pedig hűségesen elvitte a pos­tára a megcímzett gyászlapokat. A vig cimborák tudták, hogy beteges Papp, de nem tulajdonítottak annak veszélyességet. Megismerték a kéz­írást és azt hitték, hogy Papp meg­gyógyult. A gyászjelentés mögött tréfát sejtettek. Beállítottak tehát a temetésre csengős kocsikon, a gyász minden jele nélkül. Csak a halott láttára tűnt el ajkukról a mosolygás, — A választók nevei. Több vár­megye központi választmánya azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe a keresztneveket az állam hivatalos nyelvén kell-e be­írni, vagy pedig az illető választó anyanyelve szerint. A belügyminisz­ter a fővároshoz ma küldött iratában kijelenti, hogy az egyes választók keresztnevét lehetőleg a magyar he­lyesírásnak megfelelő alakban kell beírni. Amennyiben tehát a hazánk területén lakó nemzetiségek részéről használt keresztnevek az állam hiva­talos nyelvére lefordíthatok, azokat a jegyzékbe magyarosan kell fölvenni; ha azonban valamely sajátságos név magyarra nem forditható, azt az ere­deti alakban lehet bejegyezni. Az el­len nem tesz kifogást a miniszter, hogy — a választók személyazonossá­gának könnyebb megállapítása oká­ból — a választó idegen hangzású keresztnevét a névjegyzékben zárójel között feltüntessék. IRODALOM. Vergődés. Soká űzött, soká hajszolt A szenvedés őrült láza, Mig fáradtan rogytam össze Boldogságom sirhalmára. Mint a szivensebbzett galamb, Úgy vergődik tépett lelkem, Keserveim gyászéjjelén Egy haldokló sóhaj lettem. Meddig tart még e szenvedés, Meddig sorvaszt e mély bánat, öh szólj lelkem édes álma, Meddig sírjak még utánad? Fájdalmimtól összetörve, Tenger-kinnal küzdők érted, S te reményiül bíbor mezét Hitvány koldusrongygyá téped. Jöjj szerelmem szép angyala, Deritds föl már bus lelkemet; Oszlasd széjjel homlokomról A borongó gyászfelleget. Leheld halvány ajkaimra Bíbor aj kid égő csókját, Oh csillapítsd a szenvedést, E lázas szív kínos szomját. Szendröi Holozsnyay Cyrill. A „Vasárnapi Újság“ szerkesztője Nagy Miklós augusztus 1-én megvált szerkesztői tisztétől. Negyvenkét év óta dolgozott e lapnál s 1867 feb­ruárja, tehát több mint 38 év óta működött, mint a „Vasárnapi Újság“ és melléklapja szerkesztője. Most elő­rehaladt kora és egészségi állapota késztette, hogy nyugalomba vonul­jon. A lap szerkesztésében azonban mint munkatárs, sok évi tapasztala­tainak felhasználásával tovább is közre fog működni. A „Vasárnapi Újság“ szerkesztését Nagy Miklós távozásával Hoitsy Pál vette át mint felelős szerkesztő. A szerkesztő-vál­tozás alkalmából a „Vasárnapi Új­ság“ augusztus 6-iki száma első he­lyén közli a távozó szerkesztőnek a kö­zönséghez intézett búcsúszavát, a szer­kesztőség megemlékezését, Mikszáth Kálmánnak Nagy Miklósról irt jel­lemrajzát s Nagy Miklós életrejzi adatait, valamint mostani s ifjabb korából való egy egy arcképét. A szám további tartalma: a szépirodalmi közlemények közt Szabolcska Mihály és Dalmady Győző versei, Bérezik Árpád „Az erdószlak“ cimü humoros elbeszélése s a „Rngénytár“ mellék­leten Nagy Endre eredeti és Hamlin Gorland angolból fordított regénye (képekkel). Spaits Sándor honvéd­századosnak a keletásziai harctéren fölvett fényképeiből három érdekes jelenet kép, Neogrády Antal egy rajza, két művészi táj fénykép, Rá­kóczi udvari orvosának síremléke, Bogyó Pál kecskeméti apátplebános gyémántmiséjéről három, a nagy-kö- Jösi uborkavásárról két fénykép, tár­cacikk a hétről. „A haladás s a Va­sárnapi Újság“ címmel, „Egy hami­sított természeti csoda“ stb. s a ren­des heti rovatok: Irodalom és művé­szet, Közintézetek s egyletek, Sakk­játék, Képtalány, Egyveleg stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre négy korona, a „Politikai Ujdonságok“-kal és „Világkroniká“- val együtt hat korona. Megrendel­hető a Franklin-Társulat kiadóhiva­talában (Budapest, IV. kér., Egye­tem-utca 4 szám). Ugyanitt megren­delhető a „Képes Néplap“ a legol­csóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A világ szép asszonyának, Helé­nának az elszöktetését és az azzal meginduló trójai háborút, a klasszi­kus világ legnevezetesebb hősregéjét, az Endrei zalán-féle Világ-Történel­mének eheti füzete kezdi el. A mun­kából mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Augusztus 12. TANÜGY. = Nyugdíjazás. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Kimák János zebegnyői g. kath. elemi iskolai tanítót 46 évet meghaladó szolgálata után nyugdíjazta. — Az ungvári kir. bábaképző- intézet ügyrendének kivonata- 1. A téli tanfolyam kezdődik : február 1-én, végződik junius végén; az őszi: szep­tember 1-én, végződik január végén. 2. Az előadási nyelv magyar; a rut- hének és tótok saját nyelvükön is kapnak külön oktatást. 3. A felvétel a jelentkezés sorrendje szerint esz­közöltetik. Egy tanfolyamra 30 tanít­ványnál több nem vétetik fel. 4. A felvételhez szükséges okmányok: a) keresztlevél, b) erkölcsi bizonylat, c) orvosi bizonyítvány. Általában kö­zépkorú, egészséges ; — városok és nagyobb községek részére pedig csak írni, olvasni tudó egyének vétetnek fel. 5. Kisebb községekbe törekvő s ezek között első sorban a már köz­ségi bába minőségben működött nö­vendékek az illetékes közigazgatási hatóság előterjesztésére a nmélt. m. kir. közoktatási kormánytól az inté­zet igazgatójának előterjesztésére 50 —100 korona; a nmélt. belügyi kor­mánytól pedig a törvényhatóság alis­pánja utján 180 korona készpénzse­gélyben részesülhetnek. Ezenkivü- kivételesen tandíjmentességet is nyer­hetnek és használatra kaphatnak egy, az illetékes község tulajdonát képe­zendő felszerelt bábatáskát. 6. Váro- rok és nagyobb községekbe törekvő növendékek az intézet részéről anyagi segélyben csak kivételesen részesül­nek ; ezek szükségletei egy tanfolyam alatt a következők : a) behatási, tan- és vizsgadij 40 korona; b) lakás és élelmezése költség 5 hóra cca 100 korona; c) 3 felszerelt bábatáska 30 korona; d) oklevélre bélyeg 2 korona, 172 korona. Előleges beiratkozáshoz az 5-ik pont alatt jelöltek okmányai­kat, a 6-ik pontban jelöltek az ok­mányok mellett ellenben 10 korona beiratkozási dijat is tartoznak bekül­deni. 7. A terhesség 8-ik hónapján túl lévő nők az intézet szülészeti kliniká­jára felvétetnek és lebetegedésük, illet­ve felüdülésükig ott teljes ellátás, ápo­lás és orvosi kezelésben díjtalanul ré­szesülnek. A gyermekágyasok ápolási dijai az intézet állandó ügyviteli költ­ségét képezik, ez okból azok behajtá­sára az intézet (mint ez a közkórhá­zakban ápoltaknál szokás) nincs utalva. 8. Daj kaságra törekvő gyermekágya­sok elhelyezését az intézet igazgató­sága közvetíti. Ezen elhelyezésekért a dajkát felfogadó fél nyolc korona dijat fizet, mely összegből hat korona az intézet jótékonysági alapjára, két korona pedig az intézeti szülésznő jutalmazására fordittatik. Dajkaságra csakis alkalmas és minden esetben orvosilag megvizsgált nők lesznek ajánlva. 9. A gyakorlati bábaoktatás elősegítése céljából kívánatos, hogy az intézet szülészeti klinikája mentői népesebb legyen; ez okból a bába­iskola nagyjelentőségű feladatának is szolgálat tétetik azzal, ha a szegé­nyebb sorsú terhes nők lebetegedé­sük tartamára a nevezett szülészeti klinikára utaltatnak. 10. Levelezések az alábbi címhez intézendők. Ungvár, 1905. augusztus 7-én. Az ungvári kir- bábaképzó-intézet igazgatósága. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Előfizető ßa. Tessék elkérni a Pesti Hír­lap kiadóhivatalától azt a számot, melyben Tóth Béla a Ballagi állításával is foglalkozva „esti levelet“ irt emez ige két alakjáról. Ég azt elolvasva fogadja el azt az állítást, a melyikkel rokonszenvez. G. B. Kolozsvár. Figyelmet sem érdemel, A. Gálszes. Már fent van a miniszté­riumban. Nem közölhető : Elére (cikk.) Felelés szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents