Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-08-05 / 85. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 5. sok helyütt rothad; a káposztát és répát ellepte a féreg, elfonnyadva kesereg a itroszkává kiégett, sovány földben. Csak egy hónap, — és minden megváltozott. A reménylett jobb lét helyére az ínség költözött be, rémes esztendő előtt állunk! Készletünk semmi, behozatalra ha számíthatnánk is, miből fedezzük a tulmagas árakat? Hiszen koldusok vagyunk, nincs mire támaszkodnunk. Belviszályáink, az áldatlan politikai helyzet megbénította gazdasági erőnket is, — bár merre tekintünk: vigasztalót sehol nem .látunk. Az afrikai bolond hőségtől átégetett föld nem fizette meg a földműves munkáját, a nagyobb városok élelmezését csak méregdrága árak mellett láthatja el úgy — ahogy a vidék! A kenyér és egyéb piaci termékek árával azonban még ha megbirkózhatnánk is erőink végső megfeszítésével, de legjobban megnehezíti a helyzetet a hús mértéktelen drágasága. — Marhaállományunk csekély, s mert takarmány valamivel több lesz mint a múlt éven, a gazdaközönség nem hajtja föl eladásra a jószágot, de tartja tavaszra, mikor még a a mostaninál is sokkal magasabb árt remél érte. A sertésvész, még mindig országos csapás; a sertéshús és zsir éppen kétszeres árán áll az 5 év előttinek. Élelmezésünkben pedig a hús és zsir viszi az elsőrendű szerepet. Ezek árának csökkentésére okvetlenül tenni kell valamit. A budapesti mészárosok már 8 fillérrel felemelték a hús árát, követve a bécsi és berlini példát. Kétségtelen, hogy a pesti példa nálunk se maradt sokáig utánozatlanul. Azt elismerjük, hogy kevés lévén a piacra kerülő marhaállomány, a mészárosok is drágábban jutnak hozzá, mint rendes körülmények közt. Ezen kívül, kivált városunkban oly hallatlan magas vágatási dijak és fogyasztási adók terhelik őket, hogy ezek az elsőrendű tényezői a húsárak botrányos emelkedésének. Pedig ezen lehet és kell is segíteni. A város saját hatáskörében intézkedik a vágóhíd dijai felett, tekintettel kell lennie a tanácsnak a mai tarthatatlan helyzetre s habár ideiglenesen is, de mérsékelni kell e dihive, ki fehér lovat áldoz s nem fogadja el a püspök kezéből a szentelt kenyeret. Henye vezér, több száz főnyi lovas csapattal közeledett Búcs meg fenyítésére. Ősszel érkeztek, az áradások kezdetén. A jobbágyság már felköltözött a . zombori és tarcali magaslatokra, Búcs családjával és kevés számú cselédséggel maradt visz- sza megvíhatlannak vélt fészkében. A jobbágysággal hamar végzett a király serege. Sgytől-egyig megke- resztelkedtek, templomot építettek s Henye által a király nevében feloldattak a Búcsnak tartozó engedelmesség alól, ha ez nem akarná az uj vallást fölvenni. Több mint félévet kellett volna várnia a téritő seregnek, ha Búcs fészkét szárazon akarja megközelíteni. Dereglyét készítettek s Henye néhány főbb emberével maga ment a nyakas magyar sasfószkéhez, hogy őt a királyi szó befogadására bírja. A lakóhelyre bejutniok nem lehetett. A dereglyéről s az erőditvény falairól tárgyaltak egymással. Búcs hajthatatlan maradt. Es hogy ezt tettel is bebizonyítsa, fehér lovat vezettetett elő, a táltos ledöfte azt s a külsánc felett emelt oltáron égette el tetemét. (Bálványnak áldozott az uj vallás hívei szerint, innen a Bálvány domb neve.) Henye megkísérlő alkura venni a dolgot. jakat. A fogyasztási adók egy részének leírását pedig kérni kell a kormánytól, van rá a mai drágaságot tekintve olyan jogunk, mint jégkár után az adó elengedése. Nem mulaszthatjuk el ezekkel kapcsolatban fölhozni, — mert hiszen a tej is elsőrendű fogyasztási cikk — hogy a temesvári főkapitány e napokban néhány ezer liter tejet öntetett a Temesbe és néhány ezer koronával könnyítette meg a tejhami- sitó kufárok zsebeit. Miskolczon is példás intézkedéseket tett az alispán a fogyasztó közönséget kizsákmányoló kofák- és kufárok megrendszabályo- zására s egyszerre megvan a kívánt eredmény, a piac sokkal olcsóbb lett. Miért csak mi maradunk mindig hátul ? Mit tett még a mi városunk hatósága máig ez ügyben ? Mivel tudná igazolni, hogy védi a polgárság érdekeit a túlkapások ellen. Pedig tennie kell valamit, mert aztán tesz a polgárság magáért még ő ellenük is. Sokszor feltettük már e kérdést, legyen valahára eredménye is a panaszoknak, különben magunk fordulunk oda, ahonnan bizonyára orvosolni fogják a sérelmes állapotokat. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( A polgármester fuvar- és nap ■ dijai. Tudvalevő, hogy Sátoraljaújhely város képviselőtestülete határo- zatilag kimondotta egyik gyűlésében, hogy Székely Elek polgármesternek szabadság ideje alatt a tanács gyűlésekre Ujhelybe való utazásaiért fuvar- és napidijak felszámítását engedélyezi. Mint értesülünk dr. Búza Barna azon indokolással, hogy semmi szükség arra, hogy a polgármester a tanácsülésekben részt vegyeD, mivel teendőit a h. polgármester is teljesítheti: a határozatot megfelebbezte. hírek. Vízhiány. Varosunkban nagy a vizhiány. Ha így tart két hétig: akkor lesz aktuális oz a cikk. Vendég: Már megittam a piccolo feketémet. Adjanak egy pohár vizet. Főpincér: Sajnáljuk, de nem adhatunk. — Jobbágyaid elhagytak, nézd, ott áll a parton az igaz Isten temploma, ott imádják Urunkat. Térj meg, légy vezére urad és királyod dicső seregének. Fény, pompa vesz körül, ezrek felett parancsolsz. — Nem hagyom el őseim hitét. Hadúr az én uram, mondd meg királyodnak, hogy hü szolgája vagyok de ebben az egyben nem engedelmeskedem neki. A dereglyék nagy száma készült a tél folyamán. Vitézek és jobbágyok ezzel foglalkoztak. Tavaszfelé a királyi haderő Bucs elfogatására indult. A meredek falak dacára is bejutottak az erődítménybe, Búcs nejét és leányát elfogták s de- relyéikre hurcolták. A táltost leölték, Búcs maga azonban nem volt található. Visszatérőben volt a haderő, célját ha nem is teljesen, de elérte. Az elől haladó dereglyén ült Henye vezér, midőn a fogoly leány Dancka, északi irányba mutat, s anyját figyelmezteti valamire. A nő sírni kezd, a vezér is rájok figyel. Néhány száz ölnyire tőlük úszott nemes paripáján Búcs. Henye fokozott gyorsaságra ösztönzi embereit, rövid időn dárda ha- jitásnyira közelítették meg a menekülőt Vendég: Hát miért, szeretném tudni. Főpincér: Nincs. Vendég: Ugyan ne beszéljen ostobaságokat. Viznek kell lenni. Főpincér.: Nincs kérem szépen, Itt vizhiány van. Ami viz még akad, azt a korcsmárosok és a piaci árusítók foglalják le. Vendég : Miért a korcsmárosok ? Főpincér : Hogy beöntsék a borba. Vendég : Hát a piaci árusítók ? Főpincér: Hogy beöntsék a tejbe. Vendég: Piramidalis! Főpincér: Több: paralellepipe- donalis. Vendég: Ne mondjon rossz vicceket. Inkább hozzon málnaszörpöt, valamivel csak el kell oltani szomjúságomat. Főpincér: Sajnálom, az sincs. Málnazaft volna, de a szódavízből már csak a szóda van meg, meg az üvegek, meg a firma. A viz az nincs. Vendég: Ez jó! Főpincér: Nem kérem: rossz. Hanem talán bort tessék parancsolni, most az megjavult. Valamivel kevesebb vizet töltenek hozzá. A tokaji asszunak például mostan csak a fele viz. Egészen iható lett. S mondha- hatom : uraságod gyönyört fog érezni, hogy legalább az asszuborban ihatik vizet, 50 percent vizet! Nagy szó még ez is.. Azok a régi asszuboraink, melyben 68°/o volt a viz: már elfogytak. Sajnos. Vendég: Sajnos. Hát semmifele vizük nincs? Főpincér: Van egy fajta. De az nagyon zavaros. Parancsol ? Vendég: Hozzon. Főpincér: Hoz. Vendég : Borzalom ! Miféle viz ez? Főpincér: Folyó viz. A Rongyva folyó vize. Vendeg: De hisz ez fertelmes. Főpincér: Vigasztalja uraságod eme dal: Ki a Rongy va vizét issza, vágyik annak szive vissza, Vendég : Elég, kínoznak a viccei; ezt a viznek nevezett moslékot öntse ki. Főpincér: Legyen, van azonban szűrt vizünk is. (hoz szűrt vizet.) Tessék. Ez azonban pénzbe kerül. Vendég: De jó ember: ez a viz is fekete. Szinte gyászol. Főpincér: Azt nem lehet mondani, legfeljebb kissé bánatos. — Add meg magad Búcs! kiált át Henye. Soha, volt a válasz. Pillanat múlva Henye dárdája repül a lovas felé s az keresztül szúrva holtan bukott a vízbe. Testét sohasem találták meg, a mocsár iszapja betemette s róla nevezik az ért, ahol elesett ma is Bócsérnak. (Bucsere, az idők folyamán nyelv átalakulással elváltozva.) Búcs neje a dereglyéről levetette magát a vízbe. Nyilak százai fúrták át testét, ott fekszik ő is valahol férje közelében a Bócs-ér fenekén. Dancka fogoly lett. Ő azonban nem követte szülői példát, felvette a keresztény hitet s Henyének lett felesége, ki terjedelmes birtokot kapott a tarcali, mádi és tállyai határokban s róluk nevezik e határok egy részét ma is Danckának, egy részét pedig Henyének. * Mennyi vér öntözött, mennyi dicsőség, balszerencse suhant át fölötted századokon át édes szép hazám! Nincs egyetlen göröngye már áldott földednek, mely ne volna szent előttünk ; nincs ezeréves múltadban egyetlen óra, mely eseményeket ne szült volna! Vajha levonnók belőlük a tanúságot s mielőbb felépiihctnők szomorú múltadon a jövendő dicsőségéti Cz. F. Vendég: Kotyvalék! Vigye fenébe. Bármit fizetek, csak adjanak iható vizet. Főpincér: Jó pénzért mindent kap az ember, még vizet is. Mért nem tetszett előbb szólni. Van u. n. vegyi viz. A patikába csinálják. Vendég: Csinálják? Főpincér: Igen úgy mondta itt a doktor ur, hogy vesznek két hyd- rogént és egy oxigént s azt összekeverik. Vendég: Igen, igen emlékszem: ILO. Hozzon. Főpincér: Hoz. Vendég: No látja ez tiszta. De ón azt hiszem kelleténél több oxigén van benne. Főpincér: Lehet, hogy valamivel többet kevert hozzá a patikus. Vendég: S mi az ára? Főpinczér: Uraságodnak olcsóbb. 50 fillér. Vendég: Tényleg olcsó. Es egészen iható. Főpincér: (gyanúsan mosolyog.) Szünet. Vendég: (tífusz tünetek között kiszenved.) —th. Pöstyéni levél. Postáén, 1905. aug. 3. A legtöbb magyar ember, akinek igazán szüksége van a gyógykezelésre és nemcsak luxusból hagyja el nyáron lakóhelyét, nehezen szánja rá magát, hogy fürdőbe menjen. Minek is tagadnék: leginkább anyagi okok a rugói ennek a vonakodásnak. Félnek nagyon a beteg emberek, hogy szórakozást, jólétet meg minden mást — persze jó drága pénzen — okvetlen nyernek a fürdőhelyen, csak épen azt nem, amiért jöttek: gyógyulást. Hát bizony ez igy van a legtöbb fürdőhelyen. Csak ritkaságszámba megy az a fürdőhely, ahol a kellemest a hasznossal egyesítheti a beteg ember. Valóban elmondhatjuk, hogy egy ilyen fürdőnek minden jó tulajdonságát egyesíti Pöstyén-fürdő, melynek hire szerencsére egész Európát bejárta már. Alig akad csúzban, kösz- vényben vagy más hasonnemü bajban szenvedő beteg ember, aki ne hálásan és megenyhülve a fájdalmaktól, vagy teljesen gyógyultan hagyná el Pöstyént. Szótlanul és sokat beszél Pöst.yén csudáiról a mankó- muzeum, melyben azon betegek hátrahagyott mankói vannak elhelyezve, akik mankón jöttek a fürdőbe és mankó nélkül, egészségesen hagyhatták el a gyógyhelyet. A fürdői élet itt korán reggel kezdődik. Reggel PA óra van. Itt állok kellő közepén a Vágón átvezető, tavaly kétszázezer korona költséggel épült hatalmas hídnak, melyen át a fürdőtelepre jutnak. Már most, korán reggel a hid csak úgy hemzseg a fürdőbe siető, gyógyulást kereső betegek sokaságától. De minek is mondom, hogy : sietnek. Hiszen a fürdővendégek egy része a lábán sem állhat! Tolókocsik, kis gyaloghintók, egy- és kétfogatu bérkocsik viszik a sajnálatraméltókat a várostól öt percnyire fekvő fürdőkbe. S mennyi megható látvány 1 Itt egy atya vagy anya saját gyermekét, ott a gyermek saját szülőjét, a férj saját hitvesét, vagy a nő saját férjét tolja a kis kocsiban a fürdő felé . . . S mily jól esik az érző emberi szívnek, ha azt látjuk, hogy akadnak a betegek közt olyanok, akik már 3—4 heti fürdőzés után mankón tudnak járni, sőt nem ritkán anélkül is tipegnek. Csoda-e, hogy a gyógyultan távozó fürdővendégek nem ritkán éveken át hálából zarándokolnak ide minden nyáron egy-két heti tartózkodásra. Jönnek minden évben, holott már alig van szükségük a fürdőre. 1905 tavasz és nyár. Reklámcikkek: Színes suhogó reklámtaft méterenként fit 1.35 Fekete , , „ írt .95, 1.35, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.85 Liberty Sublime minden színben „ „ —.78 Luisienne brillante „ „ —.95 Fekete ruhaselymek méterenként 85 krtól följebb. _Man------ " Újdonságok: Voile Grenadine a legszebb színekben. Yoile de Saio „ „ Popeline brillante „ „ mindhárom 120 centiméter szélességű. Dús választék gyönyörű skót-selymekben. Travers csikós és kockás Taffta-Riche ruhára és blúzra 120 cm. széles Radium és créppo brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chinó és Mille-fleurs-selymek. — Gyönyörű osipke-, gyöngyös vásznon himzett-ruhák. Irish csipkék és vászon- hímzések. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. Szénásy, Hoffmann és Tsa Budapest, Bécsi-utca 4.
