Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-07-15 / 76. szám

Julius 15. ZEMPLÉN 3. oldal. A kassai csizmadia céhnek 1598- ból való céh szabályai szerint: „Ha az uj esztendő napja előjő, akkor tar­toznak az Atyjoknak (céhmester = atyamester) tisztösséges ajándokkal. Az Atyjok is tartozik a mellé egy tisztösséges ebéddel, az mellé elógh borral, mig az ebéd áll. Az mester* legényöknek, annak felette, ha az mu­tatás közben lesznek az Atyjok házá­nál, fegyvert nem szabad oda vinni. Aki pedig oda fegyvert viszen, an­nak 6 font az böntetése, aki hábo­rúságot indít s ott az Atyjok házá­nál, annak is hat font s az mulatás közben tartozik az egyik a másiknak mind kimenetelben, mind bejövetel­ben egymást megkövetni és tisztes­ségben tartani, mert ki ezt nem mi- veli, annak büntetése egy fél font lészen.“ Ugyanezen szabályzat szerint a vándorlóknak az atyamester tartozik 3 napig ételt adni. A legény csak akkor mehet mulatni, ha azt gazdá­jának előbb bejelentette, a városból pedig a céh engedelme nélkül nem távozhatott. A beteg legényt két hé­tig a mester ápolta, azután az atya­mesternél legénytársai felváltva őriz­ték s a költséget a céhládából födöz- ték. A céhláda a céh pénztára és levéltára volt, itt őrizték a céh sza­bályzatát és pecsétjét is. Igen érdekes a beregszásziak céhszabályzata, amelyet Hunyadi Já­nos ^1446-ban szent Dorottya napja után való negyedik vasárnapon adott a beregszászi iparosoknak s amelyet II. Lajos király 1523. esztendőben, ami birodalmunk nyolcadik eszten­dejében, majd Lorántffy Zsuzsánna 1654-ben megerősítettek. Ennek ne­hány érdekes pontját itt felemlítem. Aki a céh tagja akart lenni, an­nak remeket kellett készíteni s azzal együtt 25 pénzt letenni a céh szük­ségére. Ha bevált: A köszönő pohár, amellyel tar­tozik a céhnek, két köböl (1 köböl = 8 itce) bor és négy fazék ételből ké­szített légyen. A mesterasztalra nyolc köböl bort és mindannyi ételt kell szerezni, amennyi elégségés és tisztességes lé­gyen mindazokkal együtt, melyek ahoz tartozandók. A két céhmestereknek és déká- nyoknak, kiket közéjük választanak esztendőről esztendőre: két nadrágot és két keztyűt tartoznak adni. Majd megállapítja a céh rang­fokozatát : szolgamester (két évig), mester, dékány. Azután beszél az ide­gen iparosokról, akiknek a városban csak „sokadalom“ (búcsú, vásár) ide­jén szabad árulni. Érdekes a szabók szövetelcsenése ellen hozott szabály: „Ha valaki ez ő közülök (szabók) való mesterembert azzal kárhoztatná, hogy a kezében adott posztót avagy egyéb matériát a köntösbe mind belé nem csinálta volna, hanem annak valamely részét eltagadta s magának hagyta volna, az ilyen köntöst a céh elé kell vinni és hogyha a mester­emberek egészbe benne találják a köntösben a matériát, amint a szabó kezébe adták, — a méltatlanul való kárhoztatásért a köntös akárminő le­gyen, azt ketté metszék, fele a céhé, fele peniglen a bíróé Ha peniglen a szabómesterben találkozik fogyatko­zás : érdeme szerint megbüntettessék, a köntös helyébe is mást, ahoz hason­lót állasson.“ Aki a céhtáblára (gyűlés) el nem ment, 1 köböl bor vagy 25 dénár büntetést kapott, de ha elkésve ér­kezett csak, a büntetése egy pint bor volt. Kiterjeszkedik azonkívül az inas­nevelés és legénytartás legapróbb részleteire is s a megerősítő fejedelmi tekintélyek törvényerőt kölcsönöztek e szabályzatnak. A céhek tagjaik számára nem­csak kötelességeket róttak ki, hanem érdekeiket is védelmezték. Ellenőriz­ték a munkát s megakadályozták a tisztességtelen versenyt s az idegen ipar beözönlését. A céh középhelyt foglalt a vá­ros földesura és a pór nép között s előnyös állása volt a városi tanács­csal szemben is, mint szolidáris szö­vetség. A város jóléte az iparosoknak is közös érdeke lévén, a kiváltságok fejében reájuk rótt rendőri és kato­nai kötelezettségeket a legszíveseb­ben teljesítették. Veszedelem esetén a város falainál minden iparoscso­portnak meg volt a maga helye. (Bu­dán például ma is meg van a Ha­lászbástya). A kihágásokat maga a céh bün­tette, de ha nagyobb volt a vétség, nem a rendes bíróság, hanem convo- cati (mint a mai esküdtszék) mon­dottak a céhtagok felett Ítéletet. * Sokat változott azóta a világ. A céhrendszerrel együtt kipusztult az iparból a szolidság, az iparosból a megelégedettség és a kedély. Nincs ma már iparoshumor, elveszett az a vándorlólegényekkel együtt. — Fogy vagy teljesen hiányzik a vagyon, pusztulóban az ipar szeretető és te kintélye. Ma talán már Tóth Gáspár polgári szabómester uram is gyáros­nak hívná magát, vagy ha szegény iparos lenne, a fia úgy vallaná be, hogy: magánzó. A szabadipar elnyomta a kisipa­rost, a gyárak legyőzték a céheket. A céh megóvta a közönség és iparos érdekeit, a kartell becsapja mind a kettőt. Elégedetlen iparosaink nem kívánkoznak ki a koporsóból, mint a váli szabó, akit mint tetszhalottat vittek ki a temetőbe, de útközben felrúgta a koporsó födelét, kiugrott s egyenesen a korcsmába szaladt. A koporsót üresen temették el s a fej­fára a csizmadia komája ezt a rig­must faragta: lit e sírban Cérna szabó koporsója nyugszik, Maga pedig a korcsmában, felesége boszu­[ságára bort iszik. De talán jó is, hogy elmúlt a céhrendszer, a mai borral nem igen lehetne céhtáblákat tartani. Azóta nemcsak az idő, do ez is megválto­zott. VÁRMEGYE ÉS VAROS. A százas bizottság értekezlete. — julius 15. A vármegye törvényhatósága leg­utóbbi rendkívüli közgyűlésén meg­választott s a kormány rendeletéit ellenőrző bizottság f. hó 15-én tar­totta Thuránszky László főjegyző elnöklete mellett első értekezletét, melyen a politikai helyzettel kapcso­latosan több fontos intézkedés meg­tételét határozta el s egyidejűleg a vármegyei rendkívüli közgyűlés sür­gős összehívásra kérte fel Thuránszky László h. alispánt. Az értekezlet lefolyásáról részle­tes tudósításunk a következő: Thuránszky László főjegyző üd­vözölve a szép számban megjelent bizottsági tagokat, az értekezletet reg­gel 8 órakor megnyitotta s bejelenti, hogy a kormány egy „intő szózatot“ (melynek tartalmával külön cikkben is foglalkozunk) intézett Zemplénvár- megye törvényhatósági bizottságához, melyre nézve az értekezlet azt hatá­rozta, hogy azt a legközelebbi rend­kívüli közgyűlés elé terjeszti. Elnöklő főjegyző ösmertette a tokaji és nagymihályi főszolgabirák bejelentéseit, melyek szerint honvéd póttartalékosok részére behívók ér­keztek hivatalaikhoz. Az értekezlet elhatározta, hogy a behívók a vármegyei rendkívüli közgyűlés határozatának megfelelően a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldendők. Benedek Pál, Búza Barna, Spil- lenberg József és Matolai Etele bi­zottsági tagok indítványozták, hogy a tartalékos katonák fegyver gyakorlatra szóló behívóit se kézbesítsék a ható­ságok. Dr. Szirmay István főügyész szó­lalt fel ezután s hivatkozva egyrészt a rendkívüli közgyűlés határozatára, — mely csak a póttartalékosok be­hívóira tett intézkedést, — másrészt azon körülményre, hogy a tartaléko­sok behívóinak kézbesítését a törvény rendeli, kéri az értekezletet, hogy ez irányban intézkedést ne tegyen s hangsúlyozza, hogy az ellenállás min­den neméhez, amely a törvény szikla talaján áll, lelke mélyéből hozzájárul, de oly intézkedések megtételét, ame­lyek a hazafias ellenállás komolysá­gát veszélyeztetnék, nem látja célra vezetőnek, már csak azért sem, hogy ne mondhassák azt, hogy Zemplén- vérmegye elhagyta a törvényes állás­pontot. Több bizottsági tag hozzászólása után az értekezlet elhatározta, hogy f. évi julius hó-27-ére rendkívüli köz­gyűlést hivat össze, melynek tárgyai lesznek: 1. A m. kir. kormánynak kine­vezéséről szóló miniszterelnöki leirat, melylyel a vármegye közönségének támogatását kéri. 2. A m. kir. miniszterelnöknek a vármegye közönségéhez intézett „intő szózata.“ 3. Úgy a közös, valamint a hon­véd tartalékos katonák behivójegyei kézbesítésének kérdése feletti hatá­rozathozatal. Ezekután a bizottság gyűlése vé­get ért. )( Vármegyei rendkívüli közgyű­lés. Zemplénvármegye törvényható­sági bizottsága f. hó 27-én rendkívüli közgyűlést tart, melyre Thuránszky László főjegyző a következő elnöki körlevéllel hívja meg a bizottsági ta­gokat: Elnöki körlevél. A t. várme­gye törvényhatósági bizottság f. évi julius hó 8-án megtartott rendkívüli közgyűléséből 597/905. szám alatt ho­zott határozatával kiküldött százas bizottságnak mai alulírott napon tar­tott ülésében történt elhatározása folytán az 1886. évi XXI. t. c. 46. §-a alapján Sátoraljaújhelybe f. évi julius hó 27-ik napjának d. e. 9 órá­jára ezennel kitűzött rendkívüli köz­gyűlésre a törvényhatóság t. bizottsá­gi tagjait tisztelettel meghívom. A rendkívüli közgyűlés tárgyai: 1. A m. kir. kormánynak kinevezéséről szóló miniszterelnöki leirat, melylyel a vár­megye közönségének támogatását kéri. 2. A m. kir. miniszterelnöknek a vár­megye közönségéhez intézett „intő szózata.“ 3. Úgy a közös, valamint a honvéd tartalékos katonák behivó­jegyei kézbesítésének kérdése feletti határozat hozatal. Sátoraljaújhely, 1905. évi julius hó 15-én. Az alispán szabadságon: Thuránszky László, főjegyző. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaúj­hely város kápviselőtestülete folyó hó 14-én d. u. 2 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott Székely Elek polgár- mester elnöklete alatt. A gyűlésnek csupán egy tárgya volt, melylyel 2—3 perc alatt végeztek. Elhatározták ugyanis, hogy a Chevra Khadischa temetkezési egylettel a régi közkór­ház megvétele tárgyában kötött adás­vételi szerződés elfogadását újabb 30 napos közgyűlésre tűzik ki. JEGYZETEK a hétről. * Magyar kiválóság, Hiába, van a szovinizmusban va­lami megragadó. Mikor az ember minden téren a sajtója érvényesülé­sét követeli, mikor istápolja, buzdítja a tehetségeit, mikor nemzetének fényt, dicsőséget akar szerezni; mindez meg­ragadó és kedves dolog. És hasznos nagyon. Csak az a nemzet tud bol­dogulni, melyik a lét nagy harcába beviszi a faji összetartozás nagy fegy­verét és nemes önérzetét. Kételkedő, gyenge, kihitü nem­zet hamar más nemzet fenhatósága alá kerül. Az önérzetes nemzet min­dig előbbre tör. A magyar nép zöme önérzetes volt mindig, csak egy kis csapatja, az aulikus politikusok hit­ték azt, hogy a magyar a maga ere­jéből nem tud boldogulni. Országunk majd minden nyomorúságát az auli­kus csapat, az udvari kegyben süt­kérező kishitüek okozták. Hogy azonban egy nemzet önér­zete megerősödjék, ahhoz jelek kelle­nek. Jelek, melyek azt mutassák, hogy a nemzet nem degenerált, van­nak tehetségei, genialis emberei. A magyar nemzetnek mindenkor akad­tak nagy tehetségei minden téren. Nagy hadvezéreink, államférfiaink, politikusaink és szónokaink, íróink és festőink mindig voltak. Most meg az kezd kiderülni, hogy műszaki dol­gokban várhat a világ a magyar nem­zettől igen sokat. Itt van ez az Ecseghy Kiss Ist­ván, aki most azt a korszakos hadi­tengerészeti felfedezést tette, szerény, derék, magyar fiú. Nem is végzett valami nagy iskolákat, még mérnöki oklevele sincs, csak a kassai gépé­szeti iskolát végezte — igaz, hogy ez a maga nemében nagyszerű inté­zet — s előállott olyan felfedezéssel, aminek például az angolok eddig nem tudtak nyomára jönni. Pedig az an­gol tengerész nemzet, hadi hajóiban van az ereje, folyton kísérletezik, folyton próbál s még sem bírták ki­sütni azt, amire a derék magyar fiú ime most rájött. Hát ez kiváló jele a magyar faj produkció képességének. Újabb jele annak, hogy műszaki téren óriási dol­gokat fog ez a nemzet még produ­kálni. Csak terjedjen el a műszaki tudás a magyarok között, csak ha­toljanak be'.e az anyag felhasználá­sának titkaiba, majd megfogjuk látni, hogy a magyar ész mire lesz képes. Hogyne töltene el önérzettel ez a tu­dat minden magyar embert. Hogyne fogadnánk lelkes örömmel minden ilyen jelet, mely fajunk zseniálitásá- nak biztosítéka. * Mit írjunk még e hétről, mely — zajló események után — az ese- ménytelenség jegyében folyt le. A politikai szélcsendet csak a geszti Napoleon újság-manőverei zavarják. Egyébként minden csendes. A nem­zet erejét gyűjti s — vár.. Készül a szeptemberi nagy ütközetekre s el­jövendő nagy diadalok sejtése mele­gíti a lelkeket. HÍREK. — Személyi hirek. Székely Élek polgármester ma kezdte meg hat hétre terjedő szabadságát, melyet Nyir- bogdányban fog tölteni. — Schmidt Lajos rendőrkapitány négy heti sza­badságra elutazott. — Dudás Gyula zemplénvármegyei kir. s. tanfelügyelő szabadságáról visszatért s hivatalos működését e hó 15-én megkezdte. — Kinevezés. A kereskedelem­ügyi miniszter Barna Bertalan kir. segédmérnököt, id. Barna Bertalan sátoraljaújhelyi ügyvéd fiát, kir. mér­nökké nevezte ki. 1905 tavasz és nyár. Reklámcikkek : Szines suhogó reklámtaft méterenként fit 1.35 Fekete » . „ frt .95, 1.35, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.85 Liberty Sublime minden színben „ „ —.78 Lnisienne brillante „ „ —.95 Fekete ruhaselymek méterenként 65 krtól följebb. Menyasszonyi rubaselymek mtrenként 78 „ Újdonságok: Voile Grenadine a legszebb színekben. Yoile de Soie „ „ Popeline brillante „ „ mindhárom 120 centiméter szélességű. Dús választók gyönyörű skót-selymekben. Travers csikós és kockás Taffta-Riche ruhára és blúzra 120 cm. széles Radium és créppe brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chinó és Mille-fleurs-selymek. — Gyönyörű osipke-, gyöngy­ös vásznon hímzett-ruhák. Irish csipkék és vászon- himzések. Legújabb 1 Fekete Boll-tafft 50 cm. frt 1 90 ath. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. Szénásy, Hoífmann és Tsa Budapest, Bécsi-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents