Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-12-21 / 142. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 21. pessé tenni a társadalmat. A csemete már megfogant, kár volna alig megeredt gyökereit kitépni. Zenei működése pedig a kényesebb ízlést is képes kielégíteni. Az pedig ugyan fontos tényező a szép kultuszában, mert bizony mondjuk, hogy — tisztelet a kivételeknek — társadalmunk zenei műveltsége — értve általánosságban a finomabb zenében való gyönyörködés képességét — rettenetesen elmaradott. Szóval szükség van a Kazinczy- körre, csakhogy a működésének irányítására hivatottak komolyan vegyék feladatukat, a felolvasni hivatottak pedig ne rejtsék tudományukat véka alá, hanem igyekezzenek értékesiteni a köz javára. Hazafias kötelességet ró le mindenki, akit tehetsége és szerencsés életkörülményei a szellemi téren való vezetésre képesítenek, ha tudásukat megosztják. És bízvást hozzátehetjük, hogy eszmék népszerűsítésének, irányzatok helyes érvényesítésének, ismeretek elterjesztésének az Ízlés és közfelfogás nemesítésének praktikusabb módja alig van a felolvasásoknál. A müveit nyugati nemzetek eme magasabb iskoláztatás jótéteményeit folyton élvezik, ott a felolvasások valóságos szellemi szükségletekké váltak. Tudomány, művészet, ipar, kereskedelem, hivatott oktatók által nyerik a folytonos haladás okozta mérték szerint való ismeretterjesztést, melynek jótéteményeiből — amint a tudós cikkiró is mondja — a munkásosztály sincsen kirekesztve. Most épen ez utóbbiakról kívánunk megemlékezni s hogy ismétlésbe ne essünk, a lyceum fontosságát a munkások tanitásában, lát- körük szélesítésében, felfogásuk helyes irányításában, Ízlésük nemesítésében találjuk. A cél ugyanaz mint amott. De — ha nem tévedünk — talán nehezebb annak elérése a szabad lyceumnál, ahol az anyag nyersebb, ahol a kellő előképzettség hián szükölködők felfogásához több körültekintéssel kell keresni a helyes utat, mint a társadalom műveltebb rétegeinél. Mi azt hisszük, hogy a szabad lyceum sikeréhez az abban működők pedagógiai képzettsége elkerülhetetlenül szükséges kellék. Mert itt már az oktatás módszere is figyelembe veendő, amely szakképzettséget tételez föl. Különben egyéni véleményt nyilvánítunk, amelyet lehet, hogy a gyakorlat megcáfol. Melegen óhajtjuk tehát a szabad lyceumot s mint csekély erőnkből telik, szívesen közreműködünk annak sikeresitósében, de a cikkiró ur felfogását arra nézve, hogy ahoz semmiféle szervezkedés nem szükséges, tévesnek jelentjük ki. Nem olyan szervezkedést óhajtunk ugyan, mely more patrio anket- tezéBsel és bankettezéssel szokott kezdődni és végződni s aztán egyéb semmi nem következik utánok, hanem azt szükségesnek tartjuk, hogy a mozgalom vezetői és tényezői bizonyos egyöntetű tervet állapítsanak meg s a működést irányítsák, rendezzék, amire mégis szükséges a szervezkedés. Hogy a felolvasások teljesen díjtalanok legyenek s hogy a hallgatóság semmi nemű egyleti kötelezettséggel ne zaklattassék, az önként értetődik, de köllség nélkül fütött helyiséget, világítást, némi kiszolgálatot, hirdetést stb. nem biztosíthatni, amiért is vagy a város, vagy pedig az önkéntes adakozáshoz kellene fordulni s mindezen tenni valók ellátására valamelyes szervezet nélkülözhetetlen. Legfőbb dolognak tartjuk azonban azt: hogy a felolvasásokat ahoz értő szakemberek kezdjék meg, hogy Útmutatásul szolgáljanak a tanítani képes, de tájékozatlan hivatottaknak, akik mintegy mértéket vehessenek a módszerre és az alkalmas témák feldolgozásának célszerű módjára nézve. A jó kezdés itt igen fontos. Ha az érdeklődés fölkeltetett, az már félsikert jelent s ha akad a nemes ügynek városunkban néhány buzgó támogatója, akik kitartanak, úgy az életrevaló terv megvalósul és bizony zajtalanul, hivalkodás nélkül igen sok jónak lészen forrása. Napszámos munkára én is szives készséggel vállalkozom. Dr. Kossuth János. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Vármegyei közgyűlés. Zemplén vármegye törvényhatósága folyó évi dec. hó 29-én d. e. 10 órakor tartja Sátoraljaújhelyben rendes évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai lesznek: 1. Az 1876. évi VI. t.-cz. 3. §-a alapján a közigazgatási bizottságba, gróf Andrássy Sándor, Lehoczky Endre, Matolai Etele, Meczner Béla és idb. Meczner Gyula kilépése folytán 5 tagnak 2 évre leendő választása. 2. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a alapján az igazoló választmányba 5 tagnak 1 évre leendő választása. 3. Az 1873. évi XX. t.-cz. 6. §-a alapján a lóavató bizottság elnökeinek választása. 4. Alispán jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 5. Belügyministeri leirat őrgróf Palla- vicini Alfrédnek a vármegye főispánjává történt kinevezése tárgyában. 6. Belügyministeri leirat a tisztviselők és községi elöljáróknak az adók el nem fogadásából támadható károsodások ellen önkéntes adományok által való biztosítása tárgyában. 7. Belügyministeri leirat a főispáni lakás elzáratása tárgyában. 8. Belügyministeri leirat az alispán ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése tárgyában. 9. Belügyministeri leirat a vármegye állami javadalmazásának deczember hó 1-től való beszüntetése tárgyában. 10. Honvédelmi ministeri leirat a póttartalékosoknak tényleges szolgálatra való behívása tárgyában. 11. Kereskedelemügyi ministeri leirat Hönsch Dezső műszaki tanácsosnak, a sátoraljaújhelyi m. kir. államépitészeti hivatal főnökének hasonminőségben Nagyszőlősre történt áthelyezése tárgyában. 12. A képviselőház 1905. évi junius hó 21-én tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonata. 13. Dr. Búza Barna bizottsági tag indítványa a politikai helyzetre való tekintettel szükséges intézkedések tárgyában. 14. Somogy vármegye közönségének átirata, melyben Zemplén vármegye közönségét és Dókus Gyula alispánt az alkotmányvédelme körül tanúsított hazafias magatartásáért üdvözli. 15. Somogy vármegye közönségének átirata a nemzeti ellenállás országos szervezése tárgyában. 16. Kassa szab. kir. város közönségének átirata a közös hadsereg és honvédség legénységének szolgálaton kívül oldalfegyver nélküli megjelenése tárgyában. 17. Kis-Kíiküllő vármegye közönségének átirata az általános választói jog törvénybe iktatása ellen az országgyűlés képviselőházához intézett felirata tárgyában. 18. Moson vármegye közönségének átirata Ő Császári és Apostoli királyi Felségéhez intézett felirata tárgyában. 19. Csanád vármegye közönségének átirata az állami javadalmazás beszüntetése tárgyában. 20. Vas vármegye közönségének átirata a póttartalékosoknak tényleges szolgálatra való behívása tárgyában. 21. Kolozs vármegye közönségének átirata a vándorczigányok kóborlásának meggátlásáról szóló szabályrendelete tárgyában. 22. Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő köszönőlevele a vármegye által hozzá intézett üdvözlésért. 23. Báró Bánffy Dezső országgyűlési képviselő köszönőlevele a vármegye által hozzá intézett üdvözlésért. 24. Gróf Zichy Aladár országgyűlési képviselő köszönőlevele a vármegye által hozzá intézett üdvözlésért. 25. Az alispán jelentése a vármegyeházának csendőrséggel történt megszállása tárgyában. 26. Ürgróf Pallavicini Alfréd levele, melyben főispáni állásáról történt lemondását tudatja. 27. Igazoló választmány jelentése a vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1906. évre összeállított névjegyzéke tárgyában. 28. A vármegye 1906. évi dologi szükségleteinek beszerzésére nézve kötött szerződések jóváhagyása. 29. Tiszti főügyész véle- ményes jelentése a Szinnán létesítendő adóhivatal ügyében. 30. őrgróf Pallavicini Alfréd átirata, melyben az általa folyó évi november hó 27-én letett eskü alkalmából felvett jegyzőkönyv egyik példányát a vármegye alispánjához a levéltárba leendő elhelyezés végett átteszi. 31. A községek zárszámadásainak és költségelőirányzatainak tárgyalása. Végül a közgyűlés által intézendő már beérkezett s a még beérkezendő ügyek. )( Az állandó választmány a törvényhatóság közgyűlését megelőző napon, december hó 28-án d. c. 9 órakor tartja ülését, )( Képviselőtestületi ülés. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete 1905. évi december hó 28-án délután 3 órakor rendkívüli képviselő- testületi ülést tart a következő tárgy- sorozattal : 1. Az 1903. évi zárszámadás vizsgálata. 2. Az 1904. évi zárszámadások vizsgálatára határidő kitűzése. 3. Pénzügyi bizottság javaslata az epreskert haszonbérletére vonatkozólag Jávorszky által beadott ajánlatra. 4. Az írószerek és nyomtatványok beszerzése tárgyában tanácsi bejelentés 5. A közigazgatásilag elitéltek elzárása tárgyában követett rendőrkapitányi eljárás bejelentése. 6. Bibércen termelt burgonya árverési jegyzőkönyvnek bemutatása. 7. Az 1906. évi köztemető, nyugdíj, kövezet és községi közmunka költségvetések tárgyalása. 8- Pénzügyi bizottsági javaslat a kis boglyoska felett elvonuló szekér ut kiépítési költségeinek hozzájárulás tárgyában. 9. Ugyanaz a Bpesti állatorvosi iskola Diák otthon létesítése tárgyában beadott segély kérvényre. 10. Ugyanaz a Deák János és társai erdőszolgák által beadott fizetés emelés iránti kérvényre 11. Ugyanaz a római katholikus toronynak villamos órával leendő ellátása tárgyában beadott ajánlatra 12. Ugyanaz Fekete János és társai városi kocsisok által beadott fizetés emelés iránti kérvényre. 13. Ugyanaz az országgyűlési képviselőválasztás alkalmával felmerült költségek megtérítése tárgyában kiadott alispáni rendeletre. 14. Ugyanaz a Caroüneum leánynevelő intézet által beadott szőlő karó adományozása iránti kérvényre. 15. Tóth András kovács mesterrel a kovács munkákra vonatkozólag megkötött szerződés bemutatása. HÍREK. „A krisztkindli“. — dec. 21. Annyi millió csomagot, dobozt, skatulyát sohase lát az ember sehol sem, mint most karácsony hetében. Bácsikák, nénikék viszik, hordják nagy buzgalommal, boltból ki, boltba be, hosszú nagy sorban, a csomaglavina nő, egyre nő a végtelenségig, elárasztja az utcákat, tereket, betölti a házakat, városokat, mindenüvé jut belőle, egyik helyre több, a másikra kevesebb, a ki vette, mindegyikbe bolepakolt szeretetéből is egy részt, s mikor Karácsony estéjén kibontja a skatulya tetejét, a szeretet melegsége sugározza be az arcokat, mindenüvé jut ebből a fényből valami, egyik helyre több, a másikra kevesebb. Hosszú nagy sorban viszik a csomagokat, ezeknek a jóságos arcú bácsikáknak meg nénikéknek nagy sokasága veszi gondos tanulmányozás alá a sok-sok kirakatot. Az onnan kiözönlő fény megtörik a szemek csillogásában, a figyelő arc vágyódó, töprengő kifejezéseket is mutat. Az, akinek szerettei is vannak, otthon a szép karácsonyi ajándék tárgynál csak másodsorban gondol a tárgy szépségére, az első, a legfőbb az, hogy ugyan ébresztene, kel- tene-e az olyan örömet, amilyent ő gondol és remél! A töprengő arcnál keservesebb a vágyódó arc látása. A forró, meleg szeretetet erős gúzsba köti az a nagy valami, amiből soha sincsen elég, aminek Pénz a neve, korlátozza mód felett s a szeretet érzése mellé oda lopódzkodik az anyagiakban való hiány érzése is. A bácsikák meg nénikék azért csak viszik a krisztkindliket nagy- titokban, rejtegetve, suttyomban,hogy senki meg ne lássa a nagy estéig. A nagy estéig pedig ezen a héten mindenütt az egész földkerekségén — millió és millió pénz forog kriszt- kindlikért. Odaadjuk a pénzt a kereskedőnek, a kereskedő a nagykereskedőnek, a nagykereskedő a gyárosnak, a gyáros a munkásainak, — a pénz forog, megy eszeveszetten, dehogy is állana meg egy helyben sokáig. Nem ilyen a természete egy cseppet sem. A meleg szeretet is, a pénz is nemzetközi dolog. Jekaterinnenburg nemes városában éppen úgy szerethetnek az emberek és éppen olyan kevés lehet a pénz, mint Kajászó Szent-Péteren. Azonban a sovinizmus Jekaterinnenburgban egészen más, mint nálunk a fentebb tisztelt helyen. Nagyon jól méltóztatnak ismerni politikai és gazdasági viszonyainkat s a sovinizmus — ez a kivesző félben levő valami — nem nagyon dühöng nálunk. Mi boldogan megveszünk mindent, ami idegen — sőt divatból talán még boldogabban. — Ha rajtam állana, bizony egyszer igy karácsony hetében neki állítanék egy pár ezer embert megszámoltatni, össze- statistikázni, hogy a karácsonyi ajándékokat vásárló nagy magyar közönség hány pengő forintja szalad ki külföldre. Annak azután sirva nézhetünk utána, nem jön az többet ide vissza szép Magyarországba. Tulságba nem lehet vinni a dolgot az igaz. A merev korlátokat át lehet lépni anélkül, hogy az ember hazaáruló lenne, azonban sajnos, a mi közönségünk legnagyobb része jóval a korlátokon kívül kereskedik. Jobbnak, szebbnek, érdemesebbnek, divatosabbnak talál mindent, ami nem magyar, ami idegen s ez a csudálatos meggyőződés napról-napra erősebb gyökeret ver a mi népünkben. Es mindezekre pedig nagybölcsen rámondják, hogy hiszen az az ő pár fillérjük már nem teszi szegényebbé az országot és hogy az egész beszéd csak frázis. Ezért volna jó az a statisztika, megmutatni a tisztelt honfitársaknak azt a nagy summát, amit a tabellák végösszegei kitesznek. A hosszú sorban járó, sok-sok csomagocskákkal ellátott bácsikák és nénikék bizony mód felett elesudál- koznának ennek látásán. Magyar portékát vásárolj édes felebarátom. Abból az igaz, nagy sze- retetből, amelylyel szeretteid számára vásárolsz, juttass egy parányit a magyar hazának is. Csak egy kicsikét légv soviniszta, inkább kevesebb politika essék ebben a politizáló országban, de tegyünk is már valamit. — Mindenki a maga tehetsége és módja szerint. Most alkalmunk van rá bőven. Bizony megáld érte minket a Magyarok Istene. L. A. — Dókus Gyula diszpolgársága. Sztropkóról írja tudósítónk, hogy a sztropkói járás összes 65 községe Dókus Gyula alispánt, a törvény hü őrét, díszpolgárává választotta. A 65 díszoklevelet minden község egy-két kiküldöttje rövid idő alatt Malonyay Tamás főszolgabíró vezetése mellett átfogja nyújtani az alispánnak. Em ütésre méltó, hogy a kelesei nagy uradalmak földbirtokosa, lovag Ho- mulács Sztaniszló, aki mint uj föld- birtokos, Galíciából alig egy pár hete költözött be hozzánk szabadság érzetéből kifolyólag belátta a magyar nemzet jogos követelését s ő is csatlakozott a tót ajkú, de szívben magyar érzelmit község képviselőtestületének közgyűlési határozatához, sőt a disz- oklevet átnyújtó deputációnak szintén egyik tagja lesz, — Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület fölterjesztésben
