Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-12-21 / 142. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. December 21. pessé tenni a társadalmat. A csemete már megfogant, kár volna alig meg­eredt gyökereit kitépni. Zenei műkö­dése pedig a kényesebb ízlést is ké­pes kielégíteni. Az pedig ugyan fon­tos tényező a szép kultuszában, mert bizony mondjuk, hogy — tisztelet a kivételeknek — társadalmunk zenei műveltsége — értve általánosságban a finomabb zenében való gyönyörkö­dés képességét — rettenetesen elma­radott. Szóval szükség van a Kazinczy- körre, csakhogy a működésének irá­nyítására hivatottak komolyan vegyék feladatukat, a felolvasni hivatottak pedig ne rejtsék tudományukat véka alá, hanem igyekezzenek értékesiteni a köz javára. Hazafias kötelességet ró le mindenki, akit tehetsége és sze­rencsés életkörülményei a szellemi téren való vezetésre képesítenek, ha tudásukat megosztják. És bízvást hozzátehetjük, hogy eszmék népsze­rűsítésének, irányzatok helyes érvé­nyesítésének, ismeretek elterjesztésé­nek az Ízlés és közfelfogás nemesí­tésének praktikusabb módja alig van a felolvasásoknál. A müveit nyugati nemzetek eme magasabb iskoláztatás jótéteményeit folyton élvezik, ott a felolvasások valóságos szellemi szük­ségletekké váltak. Tudomány, művé­szet, ipar, kereskedelem, hivatott ok­tatók által nyerik a folytonos hala­dás okozta mérték szerint való isme­retterjesztést, melynek jótéteményei­ből — amint a tudós cikkiró is mond­ja — a munkásosztály sincsen kire­kesztve. Most épen ez utóbbiakról kívánunk megemlékezni s hogy is­métlésbe ne essünk, a lyceum fontos­ságát a munkások tanitásában, lát- körük szélesítésében, felfogásuk he­lyes irányításában, Ízlésük nemesíté­sében találjuk. A cél ugyanaz mint amott. De — ha nem tévedünk — talán nehezebb annak elérése a sza­bad lyceumnál, ahol az anyag nyer­sebb, ahol a kellő előképzettség hián szükölködők felfogásához több körül­tekintéssel kell keresni a helyes utat, mint a társadalom műveltebb réte­geinél. Mi azt hisszük, hogy a sza­bad lyceum sikeréhez az abban mű­ködők pedagógiai képzettsége elke­rülhetetlenül szükséges kellék. Mert itt már az oktatás módszere is figye­lembe veendő, amely szakképzettséget tételez föl. Különben egyéni véle­ményt nyilvánítunk, amelyet lehet, hogy a gyakorlat megcáfol. Melegen óhajtjuk tehát a szabad lyceumot s mint csekély erőnkből te­lik, szívesen közreműködünk annak sikeresitósében, de a cikkiró ur fel­fogását arra nézve, hogy ahoz semmi­féle szervezkedés nem szükséges, té­vesnek jelentjük ki. Nem olyan szervezkedést óhaj­tunk ugyan, mely more patrio anket- tezéBsel és bankettezéssel szokott kezdődni és végződni s aztán egyéb semmi nem következik utánok, hanem azt szükségesnek tartjuk, hogy a mozgalom vezetői és tényezői bizo­nyos egyöntetű tervet állapítsanak meg s a működést irányítsák, ren­dezzék, amire mégis szükséges a szer­vezkedés. Hogy a felolvasások telje­sen díjtalanok legyenek s hogy a hallgatóság semmi nemű egyleti kö­telezettséggel ne zaklattassék, az ön­ként értetődik, de köllség nélkül fü­tött helyiséget, világítást, némi ki­szolgálatot, hirdetést stb. nem bizto­síthatni, amiért is vagy a város, vagy pedig az önkéntes adakozáshoz kel­lene fordulni s mindezen tenni valók ellátására valamelyes szervezet nél­külözhetetlen. Legfőbb dolognak tartjuk azon­ban azt: hogy a felolvasásokat ahoz értő szakemberek kezdjék meg, hogy Útmutatásul szolgáljanak a tanítani képes, de tájékozatlan hivatottaknak, akik mintegy mértéket vehessenek a módszerre és az alkalmas témák fel­dolgozásának célszerű módjára nézve. A jó kezdés itt igen fontos. Ha az érdeklődés fölkeltetett, az már félsi­kert jelent s ha akad a nemes ügy­nek városunkban néhány buzgó tá­mogatója, akik kitartanak, úgy az életrevaló terv megvalósul és bizony zajtalanul, hivalkodás nélkül igen sok jónak lészen forrása. Napszámos mun­kára én is szives készséggel vállal­kozom. Dr. Kossuth János. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Vármegyei közgyűlés. Zemplén vármegye törvényhatósága folyó évi dec. hó 29-én d. e. 10 órakor tartja Sátor­aljaújhelyben rendes évnegyedes köz­gyűlését. A közgyűlés nevezetesebb tár­gyai lesznek: 1. Az 1876. évi VI. t.-cz. 3. §-a alapján a közigazgatási bizott­ságba, gróf Andrássy Sándor, Lehoczky Endre, Matolai Etele, Meczner Béla és idb. Meczner Gyula kilépése folytán 5 tagnak 2 évre leendő választása. 2. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a alapján az igazoló választmányba 5 tagnak 1 évre leendő választása. 3. Az 1873. évi XX. t.-cz. 6. §-a alapján a lóavató bizottság elnökeinek választása. 4. Alispán jelen­tése a közigazgatás általános állapotáról. 5. Belügyministeri leirat őrgróf Palla- vicini Alfrédnek a vármegye főispánjává történt kinevezése tárgyában. 6. Belügy­ministeri leirat a tisztviselők és községi elöljáróknak az adók el nem fogadásá­ból támadható károsodások ellen önkén­tes adományok által való biztosítása tárgyában. 7. Belügyministeri leirat a főispáni lakás elzáratása tárgyában. 8. Belügyministeri leirat az alispán ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat el­rendelése tárgyában. 9. Belügyministeri leirat a vármegye állami javadalmazásá­nak deczember hó 1-től való beszünte­tése tárgyában. 10. Honvédelmi ministeri leirat a póttartalékosoknak tényleges szolgálatra való behívása tárgyában. 11. Kereskedelemügyi ministeri leirat Hönsch Dezső műszaki tanácsosnak, a sátoralja­újhelyi m. kir. államépitészeti hivatal főnökének hasonminőségben Nagyszől­ősre történt áthelyezése tárgyában. 12. A képviselőház 1905. évi junius hó 21-én tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonata. 13. Dr. Búza Barna bizottsági tag indít­ványa a politikai helyzetre való tekin­tettel szükséges intézkedések tárgyában. 14. Somogy vármegye közönségének át­irata, melyben Zemplén vármegye kö­zönségét és Dókus Gyula alispánt az alkotmányvédelme körül tanúsított haza­fias magatartásáért üdvözli. 15. Somogy vármegye közönségének átirata a nemzeti ellenállás országos szervezése tárgyában. 16. Kassa szab. kir. város közönségének átirata a közös hadsereg és honvédség legénységének szolgálaton kívül oldal­fegyver nélküli megjelenése tárgyában. 17. Kis-Kíiküllő vármegye közönségének átirata az általános választói jog tör­vénybe iktatása ellen az országgyűlés képviselőházához intézett felirata tárgyá­ban. 18. Moson vármegye közönségének átirata Ő Császári és Apostoli királyi Felségéhez intézett felirata tárgyában. 19. Csanád vármegye közönségének át­irata az állami javadalmazás beszünte­tése tárgyában. 20. Vas vármegye kö­zönségének átirata a póttartalékosoknak tényleges szolgálatra való behívása tár­gyában. 21. Kolozs vármegye közönsé­gének átirata a vándorczigányok kóbor­lásának meggátlásáról szóló szabályren­delete tárgyában. 22. Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő köszönőlevele a vármegye által hozzá intézett üdvözlé­sért. 23. Báró Bánffy Dezső országgyű­lési képviselő köszönőlevele a vármegye által hozzá intézett üdvözlésért. 24. Gróf Zichy Aladár országgyűlési képviselő köszönőlevele a vármegye által hozzá intézett üdvözlésért. 25. Az alispán je­lentése a vármegyeházának csendőrség­gel történt megszállása tárgyában. 26. Ürgróf Pallavicini Alfréd levele, melyben főispáni állásáról történt lemondását tudatja. 27. Igazoló választmány jelen­tése a vármegye legtöbb adót fizető bi­zottsági tagjainak 1906. évre összeál­lított névjegyzéke tárgyában. 28. A vár­megye 1906. évi dologi szükségleteinek beszerzésére nézve kötött szerződések jóváhagyása. 29. Tiszti főügyész véle- ményes jelentése a Szinnán létesítendő adóhivatal ügyében. 30. őrgróf Palla­vicini Alfréd átirata, melyben az általa folyó évi november hó 27-én letett eskü alkalmából felvett jegyzőkönyv egyik példányát a vármegye alispánjához a levéltárba leendő elhelyezés végett át­teszi. 31. A községek zárszámadásainak és költségelőirányzatainak tárgyalása. Végül a közgyűlés által intézendő már beérkezett s a még beérkezendő ügyek. )( Az állandó választmány a tör­vényhatóság közgyűlését megelőző napon, december hó 28-án d. c. 9 órakor tartja ülését, )( Képviselőtestületi ülés. Sátor­aljaújhely rend. tan. város képviselő­testülete 1905. évi december hó 28-án délután 3 órakor rendkívüli képviselő- testületi ülést tart a következő tárgy- sorozattal : 1. Az 1903. évi zárszám­adás vizsgálata. 2. Az 1904. évi zár­számadások vizsgálatára határidő ki­tűzése. 3. Pénzügyi bizottság javaslata az epreskert haszonbérletére vonat­kozólag Jávorszky által beadott aján­latra. 4. Az írószerek és nyomtatvá­nyok beszerzése tárgyában tanácsi bejelentés 5. A közigazgatásilag el­itéltek elzárása tárgyában követett rendőrkapitányi eljárás bejelentése. 6. Bibércen termelt burgonya árveré­si jegyzőkönyvnek bemutatása. 7. Az 1906. évi köztemető, nyugdíj, kövezet és községi közmunka költségvetések tárgyalása. 8- Pénzügyi bizottsági ja­vaslat a kis boglyoska felett elvonu­ló szekér ut kiépítési költségeinek hozzájárulás tárgyában. 9. Ugyanaz a Bpesti állatorvosi iskola Diák ott­hon létesítése tárgyában beadott segély kérvényre. 10. Ugyanaz a Deák Já­nos és társai erdőszolgák által be­adott fizetés emelés iránti kérvényre 11. Ugyanaz a római katholikus to­ronynak villamos órával leendő ellá­tása tárgyában beadott ajánlatra 12. Ugyanaz Fekete János és társai vá­rosi kocsisok által beadott fizetés emelés iránti kérvényre. 13. Ugyanaz az országgyűlési képviselőválasztás alkalmával felmerült költségek meg­térítése tárgyában kiadott alispáni rendeletre. 14. Ugyanaz a Caroüneum leánynevelő intézet által beadott sző­lő karó adományozása iránti kérvény­re. 15. Tóth András kovács mester­rel a kovács munkákra vonatkozólag megkötött szerződés bemutatása. HÍREK. „A krisztkindli“. — dec. 21. Annyi millió csomagot, dobozt, skatulyát sohase lát az ember sehol sem, mint most karácsony hetében. Bácsikák, nénikék viszik, hordják nagy buzgalommal, boltból ki, boltba be, hosszú nagy sorban, a csomag­lavina nő, egyre nő a végtelenségig, elárasztja az utcákat, tereket, betölti a házakat, városokat, mindenüvé jut belőle, egyik helyre több, a másikra kevesebb, a ki vette, mindegyikbe bolepakolt szeretetéből is egy részt, s mikor Karácsony estéjén kibontja a skatulya tetejét, a szeretet meleg­sége sugározza be az arcokat, min­denüvé jut ebből a fényből valami, egyik helyre több, a másikra kevesebb. Hosszú nagy sorban viszik a cso­magokat, ezeknek a jóságos arcú bácsikáknak meg nénikéknek nagy sokasága veszi gondos tanulmányo­zás alá a sok-sok kirakatot. Az on­nan kiözönlő fény megtörik a sze­mek csillogásában, a figyelő arc vá­gyódó, töprengő kifejezéseket is mu­tat. Az, akinek szerettei is vannak, otthon a szép karácsonyi ajándék tárgynál csak másodsorban gondol a tárgy szépségére, az első, a leg­főbb az, hogy ugyan ébresztene, kel- tene-e az olyan örömet, amilyent ő gondol és remél! A töprengő arcnál keservesebb a vágyódó arc látása. A forró, meleg szeretetet erős gúzsba köti az a nagy valami, amiből soha sincsen elég, aminek Pénz a neve, korlátozza mód felett s a szeretet érzése mellé oda lopódzkodik az anya­giakban való hiány érzése is. A bácsikák meg nénikék azért csak viszik a krisztkindliket nagy- titokban, rejtegetve, suttyomban,hogy senki meg ne lássa a nagy estéig. A nagy estéig pedig ezen a héten mindenütt az egész földkerekségén — millió és millió pénz forog kriszt- kindlikért. Odaadjuk a pénzt a ke­reskedőnek, a kereskedő a nagyke­reskedőnek, a nagykereskedő a gyá­rosnak, a gyáros a munkásainak, — a pénz forog, megy eszeveszetten, dehogy is állana meg egy helyben sokáig. Nem ilyen a természete egy cseppet sem. A meleg szeretet is, a pénz is nemzetközi dolog. Jekaterinnenburg nemes városában éppen úgy szeret­hetnek az emberek és éppen olyan kevés lehet a pénz, mint Kajászó Szent-Péteren. Azonban a sovinizmus Jekaterinnenburgban egészen más, mint nálunk a fentebb tisztelt he­lyen. Nagyon jól méltóztatnak ismerni politikai és gazdasági viszonyainkat s a sovinizmus — ez a kivesző fél­ben levő valami — nem nagyon dü­höng nálunk. Mi boldogan megve­szünk mindent, ami idegen — sőt divatból talán még boldogabban. — Ha rajtam állana, bizony egyszer igy karácsony hetében neki állítanék egy pár ezer embert megszámoltatni, össze- statistikázni, hogy a karácsonyi aján­dékokat vásárló nagy magyar közön­ség hány pengő forintja szalad ki külföldre. Annak azután sirva néz­hetünk utána, nem jön az többet ide vissza szép Magyarországba. Tulságba nem lehet vinni a dol­got az igaz. A merev korlátokat át lehet lépni anélkül, hogy az ember hazaáruló lenne, azonban sajnos, a mi közönségünk legnagyobb része jóval a korlátokon kívül kereskedik. Jobbnak, szebbnek, érdemesebbnek, divatosabbnak talál mindent, ami nem magyar, ami idegen s ez a csudála­tos meggyőződés napról-napra erő­sebb gyökeret ver a mi népünkben. Es mindezekre pedig nagybölcsen rámondják, hogy hiszen az az ő pár fillérjük már nem teszi szegényebbé az országot és hogy az egész beszéd csak frázis. Ezért volna jó az a sta­tisztika, megmutatni a tisztelt honfi­társaknak azt a nagy summát, amit a tabellák végösszegei kitesznek. A hosszú sorban járó, sok-sok csomagocskákkal ellátott bácsikák és nénikék bizony mód felett elesudál- koznának ennek látásán. Magyar portékát vásárolj édes felebarátom. Abból az igaz, nagy sze- retetből, amelylyel szeretteid számára vásárolsz, juttass egy parányit a ma­gyar hazának is. Csak egy kicsikét légv soviniszta, inkább kevesebb po­litika essék ebben a politizáló ország­ban, de tegyünk is már valamit. — Mindenki a maga tehetsége és módja szerint. Most alkalmunk van rá bő­ven. Bizony megáld érte minket a Magyarok Istene. L. A. — Dókus Gyula diszpolgársága. Sztropkóról írja tudósítónk, hogy a sztropkói járás összes 65 községe Dókus Gyula alispánt, a törvény hü őrét, díszpolgárává választotta. A 65 díszoklevelet minden község egy-két kiküldöttje rövid idő alatt Malonyay Tamás főszolgabíró vezetése mellett átfogja nyújtani az alispánnak. Em ütésre méltó, hogy a kelesei nagy uradalmak földbirtokosa, lovag Ho- mulács Sztaniszló, aki mint uj föld- birtokos, Galíciából alig egy pár hete költözött be hozzánk szabadság érzetéből kifolyólag belátta a magyar nemzet jogos követelését s ő is csat­lakozott a tót ajkú, de szívben magyar érzelmit község képviselőtestületének közgyűlési határozatához, sőt a disz- oklevet átnyújtó deputációnak szin­tén egyik tagja lesz, — Az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesület fölterjesztésben

Next

/
Thumbnails
Contents