Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-12-16 / 140. szám

Sátoraljaujheiy, 1305. December í6. 140. (4493.) Harmincharmadik évfolyam.------------—--------------------■ ________' Hegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal s eátoralja-t7jnely, lőtér 9. szám. / Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njllttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Meczner Gyula dr. Ferenyi József főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész ívre 12 korona félévre 6 kői negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ütés 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Kibontakozás vagy bonyodalom? Budapest, 1905. dec. 15. Elmultak-e már a válság leg­kínosabb napjai, vagy csak ez­után fognak bekövetkezni, — annak egyedül az Isten a meg­mondhatója. Lázas hévvel hirde­tik minden oldalon, hogy teljes erővel dolgoznak a kibontakozá­son, de eredményt nem látunk. December tizenkilencedikére csak kuszáltabb lesz a bonyodalom. Nekünk e nehány nap alatt nem születik meg a Messiás, ha ennyi ideig hiába vártunk reá. Ki itt a hibás? Kire hárul a felelősség a meddő munkában avagy munkátlanságbau eltöltött esztendőért ? A kormány azt mondja: a nemzet; a k9alició azt módja: a kormány. Én azt mondom, hibás mind a kettő. A szabadelvű pártról nem is beszé­lek, azt most figyelembe sem veszi egyik sem. Sokszorosan hibás mindakettő. Jogilag és erkölcsileg vétkes a kormány, mert lehetetlenségre fecséreli az időt; taktikailag hi­bás a koalíció, mert egyszerre nem kapván meg mindent, nem enged szóhoz jutni semleges programmu kormányt sem. Nem igaz az a hangoztatott frázis, hogy ha most nem ka­punk meg mindent, végleg bú­csút mondhatunk függetlenségi A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A magyar és német nadrág párbeszéde. (Gúnyhat 1790-ból.) A „Zemplén“ eredeti tárcája. Á XVIII, század kilencvenes éveinek politikai irodalma kétségte­len bizonysága annak a nemzeti visz- szahatásnak, amely kiváltképen II. József alkotmányellenes kormányzása nyomán fakadt. E visszahatás első eredménye gyanánt az alkotmánynak helyreállí­tását és átalakítását jelezhetjük. De mindez nem kizárólagos eredménye e nemzeti visszahatásnak. A nemzeti újjászületés apostolai egyszersmind a társadalomnak nemzeti szellemben való újjáalkotását is célul tűzték. Az országgyűlés és az irodalom egyesült erővel igyekszik e nemzeti cél eléré­sére. Áz igaz magyar szellem meg­honosítása a társadalmi életben — volt a jelszó. Ebben a forrongó, válságos idő­ben a nyelv és a ruha nagy jelen­tőségűek. A nemzetiség létele veszé­lyben volt. E két eszköz ilyenkor mindig a leghathatósabbnak bizo­nyult. törekvéseinknek. Parlament kell a törvényhozáshoz, oda nem elég pusztán a kormány s a statusquo merev fentartása mellett minden eszköz rendelkezésére áll a kép­viselő uraknak, hogy a függet- lenségellenee törekvéseknek útját állják. Egy a bizonyos, hogy a mai helyzet már sokáig nem tarthat. Ma kormány kell és pedig olyan programmal, amely nem érinti a nemzeti követeléseket s alkal­mat nyújt mégis azok alkotmá­nyos megvitatására. Nem pusz­tán ügyvezető kormány, hanem olyan, amely a választási reform keresztülvitelére alkalmas. Ezt elkészítve és szentesítve azután vigye minden párt pro- grammját a nemzet elé, amely­nek föltétien Ítélkezési joga van azok fölött. A múlt választáson nem programmok fölött határo­zott a nemzet 8 ez tette lehe­tővé a különböző pártárnyalatok koalícióját. Ez az egyesülés azon­ban soha pozitív eredményt nem fog szülni, erre már természeté­nél fogva sem alkalmas s csak arra való, hogy a jelen kormány törekvéseit meghiúsítsa. Ha Ausztriában olyan szent­nek tüntették fel a múlt válasz­tások alkalmával a nemzet ítél­kezési jogát, most kifogyva min­den törvényes eszközből, fordul­janak ismét ahhoz. Küldjenek Az 1790/91-iki országgyűlés a nemzeti nyelvre fektette a legfőbb súlyt. Az írók lelkesedéssel üdvözlik az országgyűlés munkáját. Péczely és Verseghy valósággal dicsőitő hym- nuszokat zengenek. De volt az or­szággyűlésnek néhány tagja, mely nem elégedett meg ennyivel. Kivánta, hogy a törvény ere kötelezze a nem­zeti ruha viselését. Az irók ismét fölemelik szavukat. Gvadányi József a Falusi nótáriusban, melyet szavai szerint „az abajdócz magyar gaval­lérok és dámák ellen“ irt a legiga­zibb hazafias érzület nyer kifejezést. És Arany János jól sejti, hogy a nemzeti visszahatás a magyar öltö­zet tekintetében, főleg Gvadányi nép­szerű művének tulajdonithátó. Mel­lette a legnagyobb sikerrel Dugonics agitált Etelka cimű regényében. Gva­dányi „A nemes magyar dámákhoz“ intézett versében a magyar nőket ilyképen üdvözli: Érdemietek ti is minden szeretetet, Mert elővettétek azon öltözetet, Mellyel őseitek fedezték testeket, Mindaddig, a meddig kiadók lelkeket. Valameddig ti az idegen rnhákat Viseltétek holmi enczen-bencz cznndrákat, Nem ismerte világ a magyar dámákat, Hanem személyekben annyi álarcákat. Sok tekintetben komolyabbnak kell tartanunk a „Gedanken über die Nationaltracht der Frauenzimmer in semleges kormányt azzal a pár­toktól biztosított munkaprogram­mal, hogy a választói jog reform­ján kivül semmi érdemleges in­dítványt nem tesznek s annak megszavazása után a király osz­lassa fel a házat, hogy az pro­grammok szerint csoportosuljon újból. Ez esetben azt hiszem haj­landó volna a koalíció is az ex­lex állapot megszüntetésére s meglévén a kiterjesztett válasz­tói jog, a nemzet Ítéletét osz- tályitéletnek nem minősíthetné senki sem idelent, sem odafönt. Akkor jöjjön a kormány új­ból politikai teljes programmal. Akkor odaállíthatja Bécs kíván­ságait a nemzet elé s ez szaba­don fog választani az eléje ter­jesztett programújuk közül. Ha az övéket választja a többség, ám használják ki a kedvező al­kalmat ; de ha nem, vonják le végre valahára a következtetést s ne akarjanak továbbra is tör­vényes látszatot adni törvényte­len törekvéseiknek. Nem Lukács-féle békejavas­lat kell ide és nem delegáció. Ismerjük annak titkos vezető rugóit. Nem a delegáció fog dik­tálni a nemzeteknek, hanem a nemzetek adnak utasítást dele­gátusaiknak. Ez csak olyan bé­csi kibúvó, melynek Lukács tudva bűnös, nem tudva együgyü szószólója. Ungarn und einige andere Gegen­stände wider das berüchtigte Buch Ninive“ (1790.) cimü német nyelvű röpiratot; mely szintén a nők nem­zeti viselete mellett tör lándzsát. E röpiratnak különös fontosságot az a körülmény kölcsönöz, hogy Írója mint külföldi ember hirdeti: a magyar nő nemesebb, szebb öltözetet nem vá­laszthat magának a magyarnál; to­vábbá kifejti, hogy a magyar a né­metnek sem nyelvét, sem ruháját nem gyűlöli. Érdekes megfigyelnünk, hogy a magyar viselet mellett kifejtett ak­cióra, mily erős visszahatás keletke­zett. Akadtak egyesek, kik a magyar­ság mozgalmát olyannak akarták föl­tüntetni ; mint amely a németek ellen irányul. Arra is számítottak, hogy az udvart a nemzeti mozgalom ellen erélyesebb eszközök fölhasználására fogják birni. A Babel, Ninive, Etwas für Ungarn, és a Gespräch zwischen einer ungarischen und deutschen Hose (Thorn und Danzig, 1790.) cimü iratok e célzattal készültek. Az alábbiakban ez utolsó gúny­irat hű fordítását adom olvasóim ke­zébe. Ez a tizenhat kis 8-adrét lapból álló gúnyirat a nemzeti divatot a németségelleni tüntetésnek mondja. Éppenséggel nem szellemes irat. De hol vannak a többi hires politikusok? Wekerle, Széli olyan csendesen vannak, pedig a két szélsőség között az áthidalást nekik kellene lehetővé tenni. A semleges programmot ezeknek kellene képviselni; de ők ugy- látszik nem ismerik fel ennek a semlegességnek áldásos előnyeit s azt hiszik, leszerepelnek 8 nép­szerűtlenekké válnak lefelé és fölfelé. Igazi politikus előtt a népszerűség tizedrangu kérdés, önként követi az a sikeres és tiszta vállalkozást. Beszéltetnek magukról, de várják a kedvező szélfordulatot: sikert, kockázat nélkül. Pedig ma nincs más mód a kibontakozásra. Ha ez nem sike­rül, kiszámíthatatlan időkig ku- szálódik tovább a mostani sze­rencsétlen állapot, amelyből sem Andrássy, sem Kossuth, sem Pejérváry nem vezetheti ki a nemzetet. De hol van a mi Mes­siásunk ? Várva várjuk, jöjjön valahára s vezesse ki népünket a biztos tönkrejutásból. Andor Károly. A magyar nyelvért! — de*. 16. A „Magtar nyelvet és népneve­lést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület“ városunkban, f. hó 16-án d. e. 10 órakor a városháza nagyter­mében díszközgyűlést tartott. Gúnytárgyává teszi a magyar divatot és igy akar elégtételt szerezni az állí­tólag megsértett németségnek. — Mindenesetre érdekes a kis gúnyirat. Szinte ég a magyar gyűlölettől és képtelenül ostoba osztrák-német ész­járásra valló logikával igyekszik állá­sát védeni. A gúnyirat egész terjedelmében igy szól: A magyar és a német nadrág párbeszéde. (Thorn és Daucig, 1790.) Egykor láttam egy magyar és egy német nadrágot egymás mellett függeni. A magyar nadrág gazdagon himzett volt és egy bandieristáé le­hetett. A német nadrág közönséges, durva posztóból készült és legfel jebb egyszerű polgáremberé lehetett. Bárcsak vennének az emberek pél­dát e két nadrágról — gondolám magamban. Itt nincs elenszenv, nem­zeti gyűlölködés és magyar nad­rággőg. A két nadrág oly nyugod­tan függött egymás mellett, mintha egyszabásúak lettek volna, mintha ugyanazokra a lábakra készültek volna. Közelebb léptem, hogy a pom­pás hímzést megtekintsem, midőn hangokat hallottam. Figyelni kezdtem, közelebb lépek s hallom, hogy a két nadrág beszélget egymással. Hozzá­nagy választékban és jutányosán kapható HRABÉCZY KÁLMÁN gyógyáru üzletében (DROGÉRIA.) Sátoraljaújhely, Főtér. Lapunk utal «xárna 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents