Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-12-02 / 134. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 2. kedvet az ernyedtség váltja fel. A jövőbe látás ösztönével alapozott pártalakitás munkája felé fordul tehát a közfigyelem s bizony lárma ide, lárma oda, kívánatos volna már ott folytatni a dolgot, ahol elhagytuk. — dec. 2. Dókus Gyula Szerencs város disz polgára. A zemplénvármegyei városok és nagyközségek követik Sátoraljaújhely példáját s igyekeznek a hazafias magatartásu alispán iránti ragaszkodásuk és tiszteletüknek kifejezést adni. Első volt Sátoraljaújhely város, amely Dókus Gyulát díszpolgárává választotta; Tiszakarád nagyközség feliratilag üdvözölte. Újabban Szerencsről értesítenek bennünket arról, hagy a város képviselőtestülete folyó hó 1-én tartott közgyűlésén Dókus Gyulát — dr. Kovács Gábor kezdeményezésére s úgy az ő valamint a város elöljáróságának hazafias szellemtől áthatott indítványa folytán az alkotmány elleni erőszak letörése elleni küzdelemben tanúsított önzetlen hazafiságáért — nagy lelkesedéssel a város díszpolgárává választotta. Egyben kimondotta, hogy felfüggesztése dacára is őt tekinti törvényes alispánjának s őt mindenkor támogatni fogja. A közgyűlésből egyszersmind a következő táviratot intézték Dókus Gyula alispánhoz: Méltóságos Dókus Gyula alispán urnák Sátoraljaújhely. Képviselőtestületünk megbízásából és a magunk nevében is honfiúi lelkesedéstől áthatva üdvözöljük Méltóságodat az alkotmányunk sérthetetlenségéért folyó nemzeti küzdelemben tanúsított önzetlen, hazafias magatartásáért. Biztosítjuk Méltóságodat, hogy Szerencs község képviselőtestülete és elöljárósága hazafias működésében és törekvéseiben mindenkor rendíthetetlenül követni és bárhonnan jövő jogtalan erőszakos megtámadással szemben támogatni fogja. Egyszersmind örömünkre szolgál közölhetni azt, hogy községünk képviselőtestülete Méltóságodat törhetetlen hazafias magatartásáért ma tartott közgyűlésén egyhangúlag Szerencs város díszpolgárává megválasztotta. Kelt Szerencsen, 1905. év december 1-én. Csuka Mikiás, Molnár István, Ktytgyxö. főbíró. Bfinfenyitö feljelentés Dókus Gy ula alispán ellen. A sátoraljaújhelyi kir. ügyészség a büntető törvénykönyv 480. szakasza alapján — miniszteri rendelet végrehajtásának megtagadása miatt — vádat emelt Dókus Gyula alispán ellen. F. hó 1-én kézbesítették az alispánnak a járásbíróság idézését és pedig f. évi dec. 13-ára Schiller Kálmán aljárásbiró hivatalos helyiségébe. Az alispán védekezését önmaga fogja előterjeszteni, kíséretében lesz azonban dr. Szirmay István vármegyei főügyész is. Az Ítéletet az egész vármegye közönsége kíváncsian, de a független bíróságba helyezett teljes bizalommal várja. A vármegyék ellenállása. Budapest, 1905. nov. SO. A remény sugara lopózik a kételkedők szivébe, midőn látja a polgárság szilárd összetartását az alkotmányellenes erőszakkal szemben. Ez az ellenállás mégis csak meg fogja törni a kormányt s azokat is, akik a kormányt kiküldötték. Ellenfeleink respektálják a vármegyék tekintélyét s azért iparkodnak a vármegyék ellenállását minden erőszakos eszközzel is megtörni. Ha pedig ez nem sikerülne, egyszer és mindenkorra tönkre akarják tenni. Á vármegye rendszer sohasem tetszett az osztrákoknak, a nemzet önállóságának védő bástyái azok s e bástyákon sok hiú ábrándjukat verték már vissza. Nem csoda tehát, ha kimúlását siettetik. Hivatkoznak a modern államok életére, a decentralizáció hátrányaira, csakhogy e rendszer elavultságát bebizonyítsák. Kétségtelen, hogy ez az intézmény nem modern s ha nemzetünk önállósága, törvényeink tekintélye meg volna, semmi szüeség sem volna reája; de régisége s a nemzetnek hozzája való ragaszkodása mutatja, hogy reá nemcsak a múltban, de most a jelenben is szükség van. A jelen viszonyok között mit tehetne a nemzet a centralizált köz- igazgatás mellett ? A hivatalnoksereg a kormánytól függ, kenyerét veszti aki ellene szegül. Géppé aljasitják a tisztviselőket, kiknek értelmiségük mellett még arra sincs joguk, hogy egyéni nézetük, politikai elveik legyenek. Á centralizáció rabszolgái ezek, akiknél a legutolsó iparossegédnek is több joga és szabadsága van. Ezek kénytelenek volnának behajtani az adót, ha arra parancsot kaptak s ha az adózó azt megtagadná, mögöttük a szurony, a karhatalom. Csak önálló országnak erőssége a centralizáció, amelyben a kormányférfiak a nemzeti érzület letéteményesei, kik függetlenek minden idegen befolyástól s inkább halni készek, semhogy a centralizációban rejlő hatalmat nemzetük ellen használják föl. Mi távol vagyunk ettől. Á kormány nem a nemzeti bizalom szülötte s az uralkodó olyan kormányt is nevez ki, amely mögött a nemzeti akarat képviselői közül egy sincs, aki szemben találja magát az egész parlamenttel. Ha most ennek a nemzetre erőszakolt kormánynak kezei között volna a centralizáció ereje, örökre sírba temethetné vele a nemzet alkotmányát. Hiábavaló volna akkor a parlament, hiábavaló a polgárság politikai joga, mert a kormány akaratát velük szemben mindenkor érvényesíthetné. Csak egyedül a vármegyerendszer mellett van némi ellenálló képességünk. Ha a nervus nerum akadálytalanul folyhat a hatalom zsebébe, lehet akkor bármilyen szépszavu papiros alkotmányunk. Tüntethetünk, nevetni fognak rajtunk. A titkos választói jog kérdésével akarják a halálos csapást mérni a vármegyékre. Ki akarják mutatni, hogy e modern vívmánynak ellensége a maradi rendszer s megvalósulásának egyedüli akadálya. Hogy ezután, ha csakugyan sikerül a népet a maga teljességében jogokhoz juttatni, annak haragja és pusztító tüze először is a vármegyét söpörje el a föld színéről. Igen, ez az osztrák törekvések célja 1 Saját erejüknek veszedelme nélkül magával a nemzettel akarják ledönteni az önállóságnak még romjaiban is erős bástyáját. Aljas, de jól kifőzött terv ez s ha a vármegyék, illetőleg a koalíció nem siet elejét venni e bajnak, a katasztrófa be fog következni. Á koalíciónak a mai világpolitikai áramlatok között be kell vennie programmjába az általános titkos választói jogot, be még akkor is, ha meggyőződése ellen van ez, be azért, hogy a kisebb bajjal elkerüljék a nagyot. A felszínre vergődött néphatalom nem ismer vármegyét, csak barátot vagy ellenséget s ez utóbbit elsöpri a föld szinéről. Legyünk tehát barátai. Nem vóletlenség az osztrák birodalom mostani mozgalma a titkos választói jog mellett, amit az uralkodó szavai szerint meg is fognak kapni. Ez szándékosan kibontott vörös posztó, melynek célja a mi népünknek teljes felingerlése s az akadályoknak a néphatalom utján való ledöntése. Ébrednünk kell, mig nem késő; mig a titkos választói jog előnyeit a nemzeti önállóság védelmére is felhasználhatjuk. S ha a nemzet, a nép látni fogja, hogy jogokat nyer azoktól is, akik a haza függetlenségéért küzdenek, egy sorba áll velük s be fogja bizonyítani, hogy igaztalanul nevezik őket hazátlan csőcseléknek s csakugyan érdemesek a polgári jogokban való egyenlő részesedésre. Ez az én szerény véleményem s a mig egyrészt örömmel tölt el a vármegyék ellenállása, másrészt aggó dalommal tekintek a közel jövőbe, hol titkos kezek ássák annak a sírját. Akadályozzuk meg aknamunkájukat. Az általános választói jogot úgyis meg kell adni előbb utóbb, legyen tehát az régi védőbástyánk újabb erőssége s akkor a pokol kapui sem vesznek erőt rajta! Andor Károly. VÁRMEGYE ÉS VAROS Városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. nov. 28. A városháza nagytermében november hó 28-án délután rendkívüli közgyűlés volt, melyen folytatták és be is fejezték a képviselőtestületből alakult küldöttség javaslatának tárgyalását. Azonkívül a napirenden volt többi tárgyak is elintézést nyertek. Székely Elek polgármester délután 3 órakor nyitotta meg a közgyűlést, mire Pat.aky Miklós főjegyző felolvasta a legtöbb adót fizető városi képviselőtestületi tagok 1906. évi következő névjegyzékét: Özv. here. Windisch-Grätz La- josné, gr. Wallis Gyulánó, dr. Haas Bertalan, dr. Bessenyei Béla, Dókus László, Juhász Jenő, Dókus Ernő, Katinszky Géza, Roth Bernát, Dókus Gyula, id. Reichard Mór, Zinner Henrik, Hönsch Dezső, Schweiger Ignác, Szentgyörgyi Vilmos, Láczay Élek, Schön Sándor, Ambrózy Nándor, Haas Adolf, özv. Hornyai Ferencné, Gortvay Aladár, dr. Schön Vilmos, Kincsessy Péter, Davidovics Adolf, dr. Reichard Salamon, dr. Ligeti József, Weinberger Mór, Markovics Miksa, Haas Fülöp, özv. Kellner Jó- zsefné, Krausz Lipót, Újhelyi Takarékpénztár, Szunyoghy Dezső, Kovács Károly, Teich Zsigmond, Lővy Adolf, özv. Guttman Izraelné, dr. Kovaliczky Elek, Rose József, id. Bánóczy Kálmán, Görgey Gyula, Friedrich Mór, id. Meczner Gyula, Újhelyi izr. anyahitközség, Kun Frigyes, Isépy István, Gireth Mihály, Újhelyi Népbank, Szeghy Gyula, Deutsch Adolf, Képes Gyula, Klein Salamon, Reichard Gyula, Widder Gyula, dr. Fried Lajos, Haas Mór, Roth József, Éhlert Gyula, dr. Nyomárkay Ödön, Ósváth Ferenc, Székely Imre, Bettelheim Márton, özv. Szentgyörgyi Lajosné, Alexander Manó, Wessely Mór. — Póttagok : Dr, Kellner Soma, Bauer Antal, Polgár Sámuel, Fuchs Jenő, Csernyiczky István, Szőllősi Arthur, Zsaruay Lajos, Schwarc Farkas, Rose Salamon, Gottlieb Sámuel, Lepesch Jakab, Lipsitz Adolf, özv. Mendik Jánosné, Kádár Gyula, Langerman Károly, Dókus Mihály, Gyarmathy Béla. A névjegyzéket a közgyűlés elfogadta, a határozatot kihirdetettnek jelentette ki és a hirdetményi táblán kifüggesztetni rendelte. Á határozat a kihirdetés napjától 15 nap alatt fe- lebezhető. Azután az ösmeretes javaslat folytatólagos tárgyalására került volna a sor, de dr. Hornyay Béla képviselőtestületi tag indítványára a napirendre kitűzött többi tárgyakat vették elő. Vass István volt rendőrőrmester segély ügyében hozott törvényhatósági jóváhagyó határozat kihirdette- tett és a hirdetményi táblára való kifüggesztése elhatároztatott. A határozat a kihirdetés napjától .számítandó 15 nap alatt felebbezhető. Dr. Haas Bertalan képviselőtestületi tag a jogi-bizottsági tagságról lemondott. Helyette Izsépy Istvánt választották be. Schmidt Lajos rendőrkapitány — mint annak idején megírtuk — a gyártelepi állomás kibővítése iránt előterjesztést adott be a város képviselőtestületéhez. A tanács az előterjesztést a kellő lépések megtétele végett áttette a képviselőtestülethez, a közgyűlés pedig megbízta a polgármestert, hogy a gyártelepi állomás kibővítése iránt a kereskedelemügyi miniszterhez sürgős feliratot intézzen. A vármegyei törvényhatóság az 1905. évi köztemetői költségvetést jóváhagyta, amit a közgyűlés tudomásul vett. Azután az általunk ismertetett javaslat néhány hátralevő pontja került tárgyalás alá. Á napipiac kérdésével kapcsolatban tanácskoztak a városi mérnöki állás rendszeresítéséről is. A közgyűlés a polgármester, Meczner Gyula, dr. Hornyay Béla, dr. Búza Barna és Alexander Vilmos képviselőtestületi tagok hozzászólása után elhatározta, hogy a napipiacot addig véglegesen nem rendezik, mig a mérnöki állás rendszeresítve nem lesz. A mérnöki állásra vonatkozólag kimondották, hogy évi javadalmazása 3400 korona fizetés, 600 korona lakbér és a szabályrendeletben kitüntetett mellék- jövedelem lesz. Elhatározták továbbá, hogy a szabályrendeletet ilyen értelemben a legközelebbi, december 4-én tartandó rendes közgyűlésen módosítják és jóváhagyás végett a törvény- hatósághoz sürgősen felterjesztik, hogy az a decemberi vármegyei közgyűlésen tárgyalható s annak utána a választás rövid időn belől megejthető legyen. Á városi közkert létesítését — amennyiben az a napi piac helyének kérdésével függ össze — azzal egyidejűleg fogják keresztül vinni. A város rendezésének és utcák szabályozásának kérdésénél elhatározták, hogy a Fő-utcát képező Széchenyi- teret és Kossuth-utcát mindkét oldalon aszfaltjárdával fogják ellátni; egyben utasították a polgármestert, hogy annak idején a terv és költség- vetés elkészítése iránt intézkedjék 8 az általános utcarendezés kérdésének megoldására a városi mérnököt utasítsa. A küldöttség javaslata ezzel be lévén fejezve, a rendkívüli közgyűlést a polgármester 5 óra előtt berekesztette. )( Képviselőtestületi értekezlet. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete a minden két hétben megtartani szokott legközelebbi értekezletét ma este 7 és fél órakor tartja a Kovacsics-féle étteremben. Az értekezletet társasvacsora követi. )( Kivételes nösülési engedélyeket kaptak : Radványi Mihály János bod- rogkisfaludi, Petrócz Mihály ordas- falvai, ifj. Kocsis József monoki, Bidleny Mihály alsókörtvélyesi, Lengyel János legyesbényei, Zsofcsák Mihály lazonyi, Ruszinkó János mé- hesfalvai, ifj. Istók Mihály parnói, Kőbán András, Keleni Turóczi Dániel monoki, ifj. Gaj Iván repejői, Kupái Bálint taktaharkányi, Hajducs- kó Mihály lácfalvai, ifj. Csvercsok A-f rrvcAÍn^iiCMCDT tfCMEMETQ 1711 TCOMCQ7CTCQ°Hű^UAITA^7FR
