Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-11-25 / 131. szám
November 25. ZEMPLÉN 3. oldal. egy minden téren gyakorlott, szakképzett erőt igényelnek. A város átalakítási munkájában kimagasló szerepe jut a város mérnökének. Okuljunk a múlton, hogy meg ne bánjuk a jövőben. Szükséges ehez az is, hogy az alispán együtt órezzen a várossal, hogy ott, hol a város 2—3 méter széles tűz s egészségre veszélyes udvarok létesítését s 8 méter széles utcák kihasitását nem véleményezi, ne engedje meg ő se. Valóban megbotránkoztató az, a mi jelenleg az uj városnegyedek alakulásánál történik. Nézzük a hecske, a boglyoska, a ronyvakert, gyártelepi úttól jobbra s balra épült negyedeket, mindenütt szembetűnik, hogy vagy éktelen girbegurba szűk utcák hasitattak ki, vagy pedig, hogy a felparcellázott részből minél több jövedelem legyen, apró- cseprő pár méternyi udvarral biró fun- dusok engedélyeztettek. Ennek a visszaélésnek meg kell szűnnie, nem szabad egy város fejlődését örök időkre tönkre tenni. 2. A vízvezeték létesítése egy oly köz- s egészségi szükséglet, mely elől bármily nagy áldozatba is kerüljön az, kitérni nem lehet, nemcsak elodázni nem szabad, de minden rendelkezésünkre álló eszközzel siettetni kell, annál is inkább, miután ez hihetőleg visszatéríti a bele fektetett tőkét. Felette sajnálom, hogy komoly kísérlet nem tétetett arra, hogy a máj uskut-völgy ben s a Zsólyomkán fúrások eszközöltettek volna s uj források megnyitásával a mostan felhasználatlanul elfolyó vízmennyiség egy közös.medencében egyesítve, legalább 3 közkutat táplált volna a Wekerle-téren, a Kossuth-utcán és a gör. kath. templom táján, annál is in kább sajnálom, mert ezen közkútik létesítése nem került volna sokba s üzembe tartására semmi kiadás nem kellett volna, de a város megelégedett a szakértők theorethicus véleményével, hogy ezen völgyekben nincs viz, pedig a 2 patak medre az ellenkezőről győz meg. Tekintve azt, hogy hivatalos ösz- szeirás szerint a városban 25 köz- és 425 magán kút van s ebből 257-ben van elég és jó viz, tekintve a rendkívül nedves őszt s hogy a vízvezeték a közel jövőben kilátásba helyezi a bővebb vízmennyiséget, ez idő szerint nem tartom szükségesnek, hogy a mostan létesitett 4 uj kúton kívül újabb kutak ásattassanak s hogy a város berendezkedjék a viz házhoz szállítására, mely igen jelentékeny kiadással járna, de annál nagyobb súlyt fektessen seprésnél az utcák öntözésére. Tudtommal uj locsolóhordók haladéktalan beszerzése el lett rendelve. 3. A közvilágítás bár igen jelentékeny összegbe kerül, de különösen a mellékutcákban nagyon gyarló, az újonnan épült városnegyedekbe kellene elhelyezni a régi kőolaj lámpákat s a villany-égők számát legalább 70—80-nal szaporítani, illetőleg a kevesebbet fogyasztó, de jelentékenyen fényesebb Nernst-lámpákat alkalmazni. 4. A tűzoltó intézmény lürhetlen állapotáról a képviselőtestület minden tagja meg van győződve. Ez évenként 7—8 ezer koronáját emészti fel a költségvetésnek, anélkül, hogy arányban lenne ezzel az ellenszolgáltatás. Ha a 8 eddigi fizetett tűzoltó meg lesz tartva s a városi seprősök fizetése felemeltetik s tűzoltói szolgálatra begyakoroltatnak, akkor a gyári tűzoltók s esetleg a katonaság igénybe vételével elég erő fog rendelkezésünkre állani, esetleg nagyobb tüzekkel is megküzdeni. 5. A Ronyva patak medrének szabályozása egy fontos egészségügyi kérdés. Sajnos, hogy őseink, midőn megvetették alapját e városnak, megfeledkeztek arról, hogy egy folyó mily fontos szükséglet egy város életében (vagy pedig hihetőleg akkor a pataknak még bő vize volt). E folyócska nagy arra, hogy szabályoztassók s kicsi ahhoz, hogy egy város piszkát, szemetjét eltakarítsa. Medrének ott, hol a város területét érinti, kikövezve s kőparttal ellátva kellene lenni, sőt a nagy hídtól legalább a villanygyárig be is fedve. Hogy elegendő vize legyen, egy szabályozó gát építésére lenne szükség s e végett malmokat kellene kisajátítani. Attól tartok, hogy még soká fogja e város levegőjét rontani, mig mindez megtörténhet. 6. A torzsási mulató létesítése úgy látszik általános óhaj — ezzel lett indokolva — s igen sürgősnek jelezve. Hát nem mondom, hogy most nincs reá szüksége azoknak, kiknek nincs oly helyük, hol sajátjukban szabadban tölthetnék felesleges idejüket, mert bizony a Dianna, mint közkert, több oknál fogva erre a célra nem alkalmas, de nézetem szerint a Torzsás távol van arra, hogy valaki poros utján gyalog kiránduljon oda s közel, hogy bérkocsiért 2, illetőleg 4 koronát fizessen s hozzá fekvésénél fogva nem az a hely, mely frekventált kiránduló helyül rendeztessék be. Ha itt közvetlen közelben egy alkalmas terület parkiroztatnék s abban mulató építtetnék, azt hiszem a Torzsásra kirándulók száma nagyon is megcsappanna, annál inkább, mert ezt áprilistól novemberig vehetné igénybe, esetleg még télen is. Azért részemről nem tartanám helyesnek nagyobb pénzáldozatot hozni egy torzsási mulatóra, ez által elvonni azt a város közvetlen közelében létesítendő parktól, továbbá fenntartása is igen jelentékeny összegbe kerülne ott távol az erdőben, midőn itt közelben is állítólag a hegyközség által jól őriztetett borházainkat törik föl. (Vége köv.) Egy képviselőtestületi tag. Szilánkok. — nov. 25. Nem különös az, hogy ahol bizonyára oly szivélyeson látták volna az uj megyefőnök urat, mint pl a ma egy heti tornacsarnoki installáción, oda nem ment el, sőt már előzőleg elutazott; ellenben most szive talán egyedüli vágyát képezi bevonulni ama tisztes épületbe, mely épület szobáit előtte becsukták és kapujából bútorát kilökték. A tervezett roham sikerétől vagy sikertolenségétől (hisszük, hogy ez utóbbi eset fog bekövetkezni) úgyszólván csak nehány órányi időköz választ bennünket el és szivszorong- va lessük, váljon fognak-e akadni oly törv. biz. tagok, kik hajlandók installálni? Megvallom, hogy én valamire még ennél is kíváncsibb vagyok és ez a valami az, váljon ez után is úgy fogunk-e disztingválni, mint eddig tettük, hogy ha pl. valaki hazafi.it- lanságot, politikai nagy komiszságot követett el, akkor azt mondtuk, hogy egy kicsit hazaáruló, de egyénileg oly tiszta, hogy a kristály hozzá képest valóságos cloak ka és mindennek tetejébe siettünk őt még egy forró kebelbeli szorításra is meginvitálni. Hát tisztelt hölgyeim és uraim még egyszer kérdem, váljon még mindig a régi módi szerint fogunk e kérdést illetőleg disztingválni? Az most igen fontos és igazán aktuális társadalmi kérdés. * Véletlenül láttam a nemzetköziek fölvonulását; az egész nagyon gyönge volt, lehettek vagy negyvenen. Kissé meg is sajnáltam őket, elgondolva, hogy ez egyszerű emberek mily rettenetesen el vannak bolonditva! mig ugyanis a Jakabok (e névvel jelölik a nemzetközi szocialisták vezetőit) húzzák a nagy fizetést, élnek úri kényelemben, addig nemzetközi heveikkel már azt is elhitették, sőt programújukban is olvasható, hogy a hitbizományokat és a papi birtokokat felfogják osztani, már t. i. a nemzetközi munkások között. Ez utóbbi két szó a programmban ugyan kiírva nincsen, de természetes igy biztatják a munkásokat, hogy viszonzásul aztán ahol szükségesnek látják, nagy kavarodást csináltassanak velők. Egyet készséggel nyugtázunk a vezér uraknak és ez az, hogy szeretnék a fentebb nevezett birtokokat egymás között elparcellázni, de azt már kötve hisszük, hogy azokból csak talpalatnyit is hajlandók volnának juttatni a vezetésük alatt levő nemzetközieknek is. Hát csak hadd fájjon a Vészi, Veltner, Bokányi, Goldner és a többi vezér ur foga e kötött földterületre, ebből ugyan az övék egy hold sem lesz sohal * Sátoraljaújhely mint gyárváros. Unos-untig hallható a panasz — és egész jogosan, — hogy iparunk, gyáraink alig jöhetnek számításba és nagy részben ez okozója szegénységünknek, sőt a kivándorlásnak is. — E szabály alól városunk örvendetes kivételt képez, mit azonnal be is bizonyítok. Valamelyik este azt mondja kis lányom, hogy édes apám föl mondom a földrajzi leckét, éppen Sátoraljaújhely van föladva; mellesleg jegyzem meg, hogy a kisasszony a zárdái elemi iskola Illik oszt. tanulója. Meghallgattam. Kezdetben csak ment szépen a recitálás, mig egyszer csak büszkén kivágja a gyerek, hogy hét szeszgyára van (már t. i. városunknak) melyben sok nyers szeszt készítenek. Ezt már nem voltam képes elhallgatni és szinte haraggal kérdeztem a gyerektől, hol vetted ezt a badarságot ? Gyermekem csöppet sem jött zavarba, egész bátran felelte, hogy a könyvben szóról-szóra az áll, mit ő mondott. Elővettem a könyvet és tényleg annak 23-ik oldalán felülről a negyedik sorban szóról-szóra az áll, hogy hét szeszgyára van stb. Látva a csodabogarat, olvasgatni kezdtem o jeles tankönyvet. Mindjárt Sátoraljaújhely városánál a következő nevezetességekre tanítják apró gyermekeinket u. m. van egy fürdője a zsó- lyomkai fürdő és a római katholikus kórház. Hát kérem szépen azt tudom, hogy a Zsólyomkán van egy bódé a mit fürdőnek csúfolnak, mert az sem nem fürdő, sem nem vendéglő, hanem egy piszkos zug; ellenben azt mai napig sem tudom, hogy hol és merre vagyon azon kórház, hová csakis római katholikus betegeket vesznek föl? Nem tudora, nem értem, hogy ezeket a haszontalan semmiségeket minek nyomatják papírra, minek szerezzenek ezekről tudomást gyerme keink ? A tankönyvben*ezeken kívül is található még egy csomó csodabogár és képtelenség, az irálya pedig kérem szépen oly magyartalan, hogy az botrányos és rettenetes 1 a tankönyv cime különben a következő : Zemplén vármegye rövid Földrajza a népiskolák . III. osztályú tanulói számára, írták : Győrffy János és Hámori Márton. Szerzőket nincs szerencsém ismerni, de majdnem biztosra veszem, hogy mindketten rég rendes tagjai a tudományos akadémiának, ha pedig még véletlenül nem volnának a halhatatlanok kis gárdájában, legrövidebb idő alatt oda fognak kerülni ; eme kürülményt azért veszem biztosra, mert akadémiánk rendszerint ily műveket szokott megkoszorúzni! Úgy tudom, hogy a zárdái iskolák főtisztelendő Katinszky Géza ur igazgatása alá vannak rendelve, ez alkalomból kifolyólag el nem mulaszthatom a többi szülők és csekélységem nevében is kérni az igazgató urat, szíveskednék mielébb az összes tankönyveket alaposan átrevidiálni és az ilyeneket, mint a III. ősz. földrajz, minél előbb megfelelőkkel kicseréltetni, nehogy gyermekeink a csodabogarakból egész gyűjteményt legyenek kénytelenek bemagolni! Csapó Lajos. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter a nagygéresi anyakönyvi kerületbe : Kiss Vilmos jegyzőt anyakönyvvezetővé, Widder Samu jegyzőgyakornokot anyakönyvvezető-helyet- tessé, — Szanyi Lajos s.-jegyzőt pedig a homonnazávodi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki, )( Képviselőtestületi ülés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete f. évi november hó 28-án délután 3 órakor képviselőtestületi ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. Bizottsági jelentés az 1906. évre ösz- szeállitott legtöbb adót fizetők megállapítása tárgyában. 2. A képviseletből alakult küldöttség javaslatának folytatólagos tárgyalása. 3. A vármegye számvevősége által visszaküldött 1904. évi gyámpénztári számadás bemutatása. 4. Vass István segély ügyében hozott törvényhatósági határozat kihirdetése. 5. Dr. Haas Bertalan képviselőtestületi tagnak jogi bizottsági tagságról valói lemondása és helyette másnak a választása. 6. Az Erzsébet közkórház igazgatóságának felebbezése és ügyészi vélemény a kórházban elhaltak sírhely dijának elengedése tárgyában. 8. A törvény- hatóság által jóváhagyott 1905. évi köztemetői költségvetés bemutatása. 9. A törvényhatóság által jóváhagyott 1902. évi háztartási zárszámadás bemutatása s ezen jóváhagyással egyidejűleg elrendelt észrevételekre adott pénztári, adóügyosztályi és számvevői jelentés. )( Hivatalos hirdetmény. Az 1903. évi zárószámodásokat a város pénzügyi bizottsága újból felülvizsgálván, az 1886 évi XXII. t. c. 142. §-ának rendelkezéséhez képest 1905. évi november hó 25 étől kezdődőleg 15 napi közszemlére a városháza tanácstermében kitétetett. Erről a város közönségét azzal értesítem, hogy az észrevételek 1905. évi december hő 9-ik napjáig d. u. 5 órájáig adhatók be az iktató hivatalba. Sátoraljaújhely r. t. város, 1905. évi november hó 24-én. Székely Elek, polgármester. )( XJjabb pályázati hirdetmények s. -jegyzői állásra. A sókuti körjegyzőségben megüresedett s már egy- alkalommal meghirdetett s.-jegyzöi állásra pályázat nem érkezvén be, a varannói járás főszolgabirája ez állás betöltése végett újabb pályázati hirdetményt bocsátott ki. Pályázati határidő f. évi dec. 15. )( Pályázat körszülésznői állásra. Bodrogvécs és Kisujlak községekben üresedésben lévő körszülésznői állásra hirdet pályázatot Bodrogvécs község elöljárósága. Fizetés 64 korona. Pályázati határidő 1905. decz. 3. JEGYZETEK a hétről. Ujhelj irodalmi élete. Mostan, mikor a kedélyeket a napi politika eseményei tartják folytonos izgalomban: e rovatban, melyet távol tartunk a politikától: pár szól akarunk szólani Sátoraljaújhely irodalmi életéről. „ A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek kiírató» bajainál úgymint idült bronekltis, szumárkurut és különösen lábbudozőkuál iiiílueuza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögét és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvígenkint i.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFFMANN-LA. BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL ÍSváiez l
