Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-11-14 / 126. szám
Sátoralj auj hely, 1905. November Í4. 126. (4480.) Harmincharmadik évfolyam —r— Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: S&toralja-IJjbely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó A fill,, vastagabb betűkkel 8 üli. Njilttérben minden garmond sor 30 üli. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Ferenyi József fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona félévre 6 kői negyedévre 3 kor. ~ Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij; Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 fill, Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 üli. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Uj 67-es alakulás. — nov. 14. Hogy hazánk jelen válságos politikai helyzetéből a kibontakozás csakis a 67-es alapon lehetséges, azon komolyan gondolkodó politikus kezdettől fogva nem kételkedett. Andrássy Gyula s a Vele ro- konérzelmü politikusok által vallott álláspont egyedül az, amely mig egyrészről a nemzeti jogok védelmét biztosítja, másrészről a felségjogokból sem akar elvenni semmit. Igen helyesen, és becsületes, hazafiui gondolkozásához méltóan cselekszik legújabban is Andrássy, amikor egy nagy hatvauhetes párt alakulásának előkészítésén fáradozik s mikor a Nagy Ferenc vezetése alatt, a Tisza-pártból kivált uj disszidensekhez a kibontakozás tárgyában igen értékes operatumot intéz. Feltétleuül bizonyos, hogy Andrássy Gyula gróf e munkálatánál el fogja találni azt a hangot, a melyet ha már meg nem akarnak valahol hallani, azokkal azután igazában nincs mit kezdeni. Andrássy szózata nem lesz más, mint a béke szava, a kibontakozás utjának mély politikai belátás, igazi államférfiul bölcse- ség által sugalmazott módozatok mellett való megjelölése. A 67-es keretet, az alapot magát fönn kell tartani. Az uj disszidenseknek, Tiszáéknak s a A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Miklóssy Malvin története. A „Zemplén“ számára irta: Főnyi Ilona. A mikor Miklóssy Malvin hosz- szas betegsége után először belenézett a tükörbe: megijedt attól amit ott látott. Nem ismert önmagára. Ismét csak megnézte, de most még szomorúbb lett a kép. A baja, az a ragyogó aranyszőke baj — nem volt sehol — belyete rövid, pehelykönnyü- ségü ritka haj födte a fejét. Az arca — az a hófehér, rózsás arcbőr eltűnt — s valami fakó, sárgás szinü bőr lett helyette. A szemei, azok a beszédes, sötét szemek — oly kifejezéstelenül néznek maguk elé, — a termete az a szép sugár, de mégis arányosan telt alak milyen más lett, vékony, hajlott, más, egészen más s a mig nézte ezt a megváltozott alakot, azon vette észre magát, hogy sir, hogy a könyei hullanak. Eleinte igyekezett visszafojtani, de később annál eiementárisabb erővel törtek elő a könyek és ő lerogyott a kanapéra s úgy zokogott soká. többi 67-eseknek módot, alkalmat kell nyújtani arra, hogy saját egyéni meggyőződésük ellenére nem cselekedve bár, de a nemzeti jogok integritását vallva s ezeket védve, — közeledhessenek a 67-es alapon álló többi politikusokhoz és ezekkel az uralkodó álláspontjához is. Andrássy dolgozatát nagy érdeklődéssel várják. És elvégre is, ehez a megegyezéshez, az ellentétek elsimításához nem is kell valami rettenetes nagy dolog. Semmi más nem kell, csak egy kis jóakarat. Mindenkinek a véleményét tiszteletben tartjuk anélkül, hogy a magunk becsületes meggyőződését feladnánk. Minden nevesebb politikusunknak helyt kell állania a mai küzdelemben, hacsak a gyávaság bélyegét nem akarja önmagára sütni. És ezzel kapcsolatban : minden vezér emberünknek kötelessége a kibontakozás létesítésére teljes tehetségét latba vetni, az ellentétes elemeket egymáshoz közelebb hozni. A kormány programmjárói. Y. Nemzetgazdasági reformok. Irta: Andor Károiy. Amilyen szűkmarkú a kormány az olyan ígéretekben, amelyek Ausztria és Magyarország jelen közgazdasági helyzetét megváltoztatnák, épen olyan pazar, amikor a belgazdasági reformokat, a szociál politikát keríti sorra. Fényesen bebizonyítja, hogy A mikor kissé lecsilapodott, kezdte bánni a gyöngeségét. Megbántotta a jó istent, a ki pedig megsegítette, vissza adta az egészségét, pedig amig éjjel-éjjel után virrasztónak mellette, már mindenki azt hitte: hogy csak órákig élhet, az orvosok sem biztak felgyógyulásában és mégis jobban lett. Isten megmutatta, hogy mindenható és bebizonyította, hogy aki ő hozzá folyamodik azt nem hagyja meghallgatatlanul. Hisz ha néha percekig eszméleténél volt, emlékszik, hogy ostromolta az eget: istenem ! add vissza az egészséget, hisz olyan nagyon szeretnék élni, most, most, a mikor már tudom, hogy szeret, amikoi boldog lehetnék, most hogy nemsokára meg lenne az eljegyzés is, ne, ne küldd a halált, élni, élni akarok és boldog lenni. És most, hogy meglátta milyen nyomokat hagyott a betegség, milyen rombolást vitt véghez, most, hogy látja: oda lett a nagy szépsége, kétségbeesik és a mig a könyei hullanak azt gondolja: hogy talán jobb lett volna elaludni örökre, fel nem ébredni akkor, amikor egyszer olyan sokáig eszmélet nélkül volt. gazdasági életünk pang, jóllehet agrár állam vagyunk, hogy a földterhek miatt gazdáink a tönk szélén állanak, hogy a kisipar haldoklik, a gyáripar tökéletlen s folyton vajúdik; — de amikor ezeket bizonyítja, elfelejt reámutatni e gyarló közgazdasági állapotok előidézőjére: a régi kormányrendszerre. Á hibákat illetőleg igaza van a kormánynak, nem fest túlerős színekkel, de mindezen bajokon csak úgy lehet segíteni, ha a mindenkori kormányok nem szolgáltatják ki hazánkat Ausztria önző gazdaságai politikájának. Magyarország gazdasági, ipari és kereskedelmi elmaradottságát csak úgy lehet helyrehozni, ha függetlenítjük magunkat Ausztria érdekeitől. Az önálló vámterület hívének vallja magát a kormány s mégis mit olvasunk ki programmjából? Azt, hogy a jelenlegi viszony fentartását hazánk gazdasági létkérdésének tartja s kijelenti, hogy Ausztria piacai nélkül mozdulni sem tudnánk s annyi időre való gazdasági reformokkal óhajtja előkészíteni az önálló vámterület talaját, hogy azt két emberöltő alatt sem lehet valóra váltani. A gazdasági reformoknak azonban mint eddig, ezután is útját vágja Ausztria; ha a régi rendszer megmarad, megmaradnak elmaradottságunk okai is és igy nem lévén gazdasági fejlődés, nem lesz önálló vámterület sem. Nem mond valót a kormány, a mikor azt állítja, hogy Magyarország és Ausztria között 1907-ig a régi vámszövetségi viszony áll fenn. Köztünk az 1899. évi XXK. t.-c. értelmében nem jött létre a vám- és kereskedelmi szövetség, s hazánkra nézve az önálló vámterület jogállapota állott elő. Ezzel a merész valótlansággal árulta el a kormány, hogy a vámközösséget ki akarja tolni 1917-ig És ismét sírni kezd, zokog s csak akkor ijed fel amikor az édes anyja simogatja a fejét. — Ne sírj édes kis lányom, ne sirasd azt ami múlandó, hisz megmaradt a lelki szépséged, jóságod; ezt el nem pusztítja semmi, semmi. — Ne vigasztalj anyám, fájnak a szavaid, csak meghalni, pihenni szeretnék. Elhallgattak mindketten. A leány tovább sirt, görcsösen, fájdalmasan, az anya visszafojtotta könyeit, de nagyon fájt a szive. — Malvinkám! talán elég erős lennél már arra, hogy Írjál egy pár sort Gergely Gézának, gondolhatod milyen nyugtalanul várja soraidat, két hónap óta nem kapott tőled egy sor Írást sem s ő mindennap kérdezősködött hogyléted felől. A leánynak felvillantak egy percre a szemei, de aztán ismét csak nézett maga elé réveteg, merev szemekkel. Majd pár perc múlva megszólalt. — Igazad van anyám, Írni fogok neki, megnyugtatom. A mikor egyedül maradt s íróasztalánál kezébe vette az aranyszegélyes levélpapírt gondolkozott egy s ezzel azután útját vágja az önálló vámterületnek. Magyarország és Ausztria kereskedelmi szerződése ugyanis 1917-ben jár le, de 1915-re mondható föl, amikor is a tárgyalások a külön vámterület alapján megindulhatnának. Ezt akarja a kormány megakadályozni. Nincs itt önálló vámterületről egy érdemleges szó sem, puszta Ígéret az, amelynek a tények ellene mondanak, Igen együgyü a kormány, ha azt hiszi, hogy mivel őket orruknál fogva vezethetik Ausztriából, nekünk is mindent el kell hinnünk, amit szép szavakba foglalnak. Elég csúnyaság, hogy még a legprimitívebb gazdasági ismerettel sem rendelkeznek, vagy ha igen, szándékosan megakarják csalni nemzetüket. A gazdasági jólét megteremtésére szükségesnek tartja az általános földtehermentesitést, illetőleg a földterhek előnyösebb convertálását. Szép szó, de lehetetlenség. Ehez négy és fél milliárd államkölcsönre volna szükség és még ez sem segítene az eladósodott közép- és kis birtokosokon, akiknek a száma egy- millióegyszázharmincezerre rug. A konvertálás csak a nagybirtokosoknál segítene, de azok úgy is kapnak bármely hazai vagy külföldi pénzintézettől kedvezőbb kölcsönt; a kis birtoknál pedig annyiban változnék a helyzet, hogy az adósság felmondha- tósága nem veszélyeztethetné a gazdát harminc vagy negyven évig, do az adósság csak fenmaradna anélkül, hogy földje termelő képességének előmozdítására befektetési összeget kaphatna. Hogyan remélhető tehát a gazdasági helyzet javulása 1917-ig, tehát olyan rövid idő alatt? Különben is maga a kormány is elismeri, hogy mindez csak rengeteg állam-adósság mellett volna keresztülvihető, mert az állami költség- vetés kerete akkora kiadási tételt nem kissé . .. Nem! mégsem írja azt, hisz megöli a lelkét, összetöri a szivét, hiú, kacér leánynak fogja tartani. (3, aki előtt mindig csak nemes és hófehér akart lenni... de mégis ! megteszi, nem tehet másként, nem akarja, hogy talán — mert nagyon jó lelke van — szánalomból azt mondja: szereti igy is, nem, ezt megakadályozza mindenáron, nem teszi őt is boldogtalanná, ha már ő az lesz örökre. És reszketett a keze, de azért csak irt, irt.. . „Kedves Géza 1 Ma valami különös, mondhatnám bűnbánó hangulatban vagyok ; a lelkiismeretem szólalt fel és én nem vagyok képes magát tovább ámítani. Őszinte leszek, hisz ha fáj is sokszor az igazság, mégis csak jobb, hisz egyszer úgy is csak a tudatára jönne: hogy én csak ámítom. Jobb most, mikor még nem késő! Hiú, kacér leány vagyok én is mint a többi; hizelgett nekem, hogy a legszebb férfi, a csinos, müveit, elmés doktor, az én szemeimben vesztette el a leikét, azt hazudtam, hogy szeretem; pedig a szivem még csak nagy választékban és jutányosán kapható HRABÉCZY KÁLMÁN gyógyáru üzletében (DROGÉRIA.) Sátoraljaújhely, Főtér. Lapunk inai száma 6 oldal,
