Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-11-11 / 125. szám

Sátoraljaújhely, 1905. Novembei íí. 125. (4479.) Harmincharmadik évfolyam Hegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: öAtoralja-Ujűely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor HO fill. POLITIKAI HÍRLAP. iíj. Meczner G-ynla dr. Ferenyi József főszerkesztő. fémunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona fólévra 6 kor negyedévre 3 kor. —■ Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetés; dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény, |Rémnapok Oroszországban. — nov. 11. A felvilágosodást, az emberi­séget lábbal tiporják, meggyaláz­zák Oroszországban. Rémhírek jönnek s járják be a földgömböt. A muszka hősök, kik két álló esztendeig viseltek háborút a japánokkal s kik a legcsufosabb kudarccal hátráltak mindenfelé — haza jöttek s otthon keresnek kárpótlást számtalan ve­reségeikért. Hogy miből áll ez a kárpót­lás ? A wutkitól lerészegedett lovagok emberkinzásaiból. Na­ponta olvassuk, hogy szegény ártatlan gyermekeket lábuknál fogva vernek a falba; a felnőtte­ket, legyenek férfiak avagy asz- szonyok, irgalmatlanul felkoncol­ják, elaggott emberek nyelvét húzzák ki, fejükbe szeget vernek s azután egyszerűen ledorongol­ják. Egész családokat kiirtanak, házaikat kirabolják, élő emberek­nek követ kötnek nyakára s úgy dobják a vízbe. Egyetlen város­kában 3000 ember lett hajlékta­lanná s mint üldözött vadak menekültek az erdőségek sűrű­jébe. Vadállati kegyetlenséggel vég­zik ezen munkájokat; közben mindenfelé rabolnak és pusztíta­nak ; — a rendőrség, a hatóság mindezt behunyt szemekkel nézi, sőt a főcinkosok maguk a kor­mányzók. S mindez történik Európában, Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Egy parthie alsós. A „Zemplén“ eredeti tárcája. (Történik Sátoraljaújhelyben a Weisz Miksa kávéházában a „Tükör 2.“ asztalnál. Kalábereznek 1 és 2. Mindent be lehet mondani.) 1. Na, osszon. 2. (Oszt.) 1. (Rendezi a lapokat.) 2. Zöld az adu. 1. Pássz. 2. Pássz. 1. Makk. 2. N’ná majd makkot fogok en­gedni, hiszen abból magának kvint cassája lehet, meg volátja, meg tudja az ultiméval, meg Fedák Zsazsa. Én felveszem a maga fejére: a tökre. 1. Ne beszéljen annyit. Mondja be a mije van. 2. Maga le fog fordulni a szék­ről. Minek is született maga? Sajná­lom a maga szegény mamáját. 1. (Idegesen ordít.) Ne povedál- jon már annyit 1 Nem elég, hogy a lapja jár, még a száját is jártatja. Játszik vagy nem játszik? Európa kellő közepén, a müveit, civilizált világ pedig nézi hátbor- zongva, de tétlenül. Megfoghatatlan előttünk, hogy az európai államok, amelyek olyan büszkék a civilizáció, a haladás s a humanizmus vívmányaira, nem emelik fel tiltó szavukat. Hallgat minden nagyhatalmasság, csak két köztársaság: az Egyesült-Államok és Francziaország emeli fel tilta­kozó szavát az egész emberiség megcsúfolása, meggyalázása ellen. Ezt tűrni tovább nem szabad ; minden államnak kötelessége az emberiség nevében felemelni til­takozó szavát, közbelépni s meg­akadályozni a vadállati kegyet­lenséget. Ha a legkisebb trónocska ve­szélyben van, mindjárt ott terem a fegyveres beavatkozás, de mi­kor ezer és ezer felebarátunk elpusztulásáról vau szó, hallgat minden uralkodó. S a dolognak az adja a leg- szomorubb képet, hogy e „hősök“ szomorú diadalát Európa népei tétlenül nézik. Ez szörnyűbb, mint maga a mészárlás. — nov. 11. Az uj főispán beiktatása. Palla- vicini Alfréd őrgróf, Zemplénvár- megyébe kiküldött főispán, beiktatá­sának határnapjául nov. 20-át jelölte meg és levélben kereste meg vár­megyénk alispánját, hogy a jelzett napra az ő installálása céljából vár­megyei rendkívüli közgyűlést hívjon össze. — Úgy értesültünk, hogy vár­megyénk alispánja — a törvényha­tósági bizottság határozatához képest 2. Hát hallgasson ide. Bemondom a kvintemet a cassával, a túlit, az ultimót, meg a voltátot. 1. Na, kálTstennek! 2. (Gondolkozik.) Várjon csak még. Nem feledtem ki semmit? Be- mondtam a kvintet, a cassát, a túlit, ultimót s a voltátot, de bemondom a Fedák Zsuzsát is, az a hölgy nekem úgy is tetszik. 1. (Kezébe temeti a fejét és gon­dolkozik.) Hát maga bemondta ugy-e a kvintet, a cassát, volátot s a túlit, meg a Fedákot. 2. N’ná és az ultimót is. 1. Azt nem mondta be. 2. Majd őrült leszek nem mon­dani be az ultimót, mikor teli va­gyok tökkel? 1. Hát akkor beszéljen érthetően, bemondta az uhut is? 2. (Felpattan.) Hát minek néz maga engem, majd én elhallgatok egy biztos uhut? Figyeljen hát ide. Be- mondtam a kvint cassa túli ultimo volát Fedák Sári uhut. 1. No végre. Hát most figyeljen ide. Van nekem egy vannakom, kon­tra parti, kontra cassa, contra volát és uhu. Szóval minden contra, 2. És az uhu és a Fedák Sári — a főispán ebbeli kívánságának nem hajlandó eleget tenni s erről őt hivalos utón is értesítette. Most már a főispán előreláthatólag maga fogja a gyűlést egybehívni, a bizottsági ta­gok azonban a meghívót visszautasít­ják, mert a főispán funkcióját a tör­vények értelmében mindaddig meg nem kezdheti, amig a hivatalos es­küt a közgyűlés színe előtt le nem teszi, illetőleg állását el nem foglalja. Hogy ez mikor fog megtörténhetni, azt senkisem tudja, de valószínű, hogy — soha. Nagy feltűnést kelt, hogy f. hó 10-én egy csendőr csapat vonult be városunkba, akiknek sze­replése valószinüleg a főispáni in­stallációval lesz kapcsolatban. Lányi és Bihar legújabb rendelete értelmé­ben felvonultatja a főispán a csen­dőr csapatot és igénybe veheti a kir. ügyész asszisztenciáját is. A já­ték azonban veszedelmes és ami fő; hosszadalmas és komikus is. A kir. ügyész eljő fiakkeren, jegyzőkönyv­vezető és szolga kíséretében a „Ren­deletek tárával“ s egy újabb találmá- nyu tintatartóval felszerelve. Esetleg pápaszemet is akaszt orrára. A pecsé­tek veszedelmesen nagyok, de kitel- lik egy csapat csendőr fizikai erejé­től, hogy lefejti azokat az ügyész utasítására. így szabad lesz a beme­net. Az uj főispán bemegy a főis­páni irodába, ott körlevelet fogalmaz, azt kinyomatja és elküldi mind­azoknak akiket illet. Természetes, hogy a körlevélben megbatároztatik az in­stallációs közgyűlés napja. Tegyük fel, hogy ez az u. n. közgyűlés össze lesz híva. Pontban 9 órakor megnyitja az ülést — de ki fogja megnyitni ? Mi következik ezután ? Mert esküt a főispán csakis a közgyűlés színe előtt tehet s addig, mig az esküt és itt le nem tette, nem funkcionálhat. Minthogy pedig ezen az u. n. köz­gyűlésen sem egyetlen vármegyei tisztviselő, sem egyetlen bizottsági-r r,~T~: n és a túli és az ultimo meg a nagy togó ? ? ? 1. Miféle nagy togo? Hiszen nem is mondott be nagy togót. 2. Jó vicc. Minden reoontra. Á mi pedig a nagy togot illeti, azt legelőször mondtam be. Magának tán nincs füle? 1. Hát akkor rekontra nagy togó. 2. Isten a csillagok között! Hi­szen még nem is kontráztam a nagy togót s már maga recontráz?! 1. Hiszen maga egy idő óta idi­óta. Hiszen nem contrázhatja a saját nagy togóját, ha maga mondja be. 2. (Élénken.) Én nem mondtam be a nagy togót. Én túlit mondtam, meg ultimót, meg a gromobojt a vo- láttal, meg a kvint cassával. 1. Miféle gromobojt? 2. Amit már maga meg is con- trázott. De én nem hagyok magam­mal packázni. Recontra gromoboj. 1. (Kiabál Én nem contráztam a gromobojt! Én azt contráztam a mit bemondott. A cassát, a partit, meg a vannakot . . . azaz a Fedák Sárit, meg a nagy togót ... De a gorombojt nem. 2. (Gondolkozik.) Hát jó. Én te­tag nem fog megjelenni, akkor hol a közgyűlés ? Mi lesz ? Ki fogja elő­olvasni az esküt, ki fog majd arról tudomást venni ? Ki fog éljenezni ? Ilyen célra ma Zemplénben nem kap­hatók még statiszták sem. Mert ha akadna bizottsági tag, vagy tisztvi­selő, aki kíváncsiságból is elmenne, az a saját bőrének az épségét koc­káztatja, még a csendőr fedezet da­cára is. Impozánsnak nem Ígérkezik tehát ez az installáció. Rendelet a tisztviselői, szolgasze- mólyzet s a községi elöljáróságok­hoz. Az alispán a törvényhatóság legutóbbi határozatait külön is meg- küldötte az összes vármegyei tisztvi­selők és szolgaszemélyzetnek, vala­mint Sátoraljaújhely város s az ösz- szes községek elöljáróinak ; a határo­zatban tudvalevőleg bennfoglaltatik azon rendelkezés is, hogy őket a fő­ispánnal való mindennemű hivata­los érintkezéstől szigorúan eltiltja. A kormány programmjáról. IV.' A hadügyi reformok. irta: Andor Károiy. Amilyen fontosnak tünteti fel a kormány a nemzetre nézve a válasz­tójog reformját, épp olyan vitán kí­vül álló részletkérdéssé szeretné tör- piteni a katonai reformokat. Pedig hát nem úgy van. Ez az egyetlen kérdés az a megmászhatatlan határkő, amely a kormányt a nemzettől elvá­lasztja, ez a válságnak valódi oka s ha a kormány jött volna tisztán csak a katonai engedményekkel felszerel­ve : ma már meg volna a parlamenti béke. A parlamenti reformok szülték meg az obstrukciót, amelyért az ellen­zéknek egyetlen, de fontos mentsége hát bemondtam a kvint, cassa túli, ultimót, nagy togót, Fedák Sárit és a gorombojt. Maga a túli, ultimo, volát, Fedák és goromboj kivételével mindent contrázott. Tehát recontra. Igen. De mi lesz az uhuval ? 1. Semmi, de a recontrának szub- kontra. 2. Maga mer szubbolni ? Meg meri szubbolni a gromobojt és a Fe­dákot. 1. (Ordít) Semmi közöm a gro- mobojhoz és a Fedákhoz 1 Éu azt szubbolom, amit maga rekontrázott. Á gromobojt és a Fedákot nem is contráztam. 2. (Nyugodtan.) No jó, jó, hát állapítsuk meg, hogy is állunk, ügy-e maga vette fel ? 1. Én? Hát nem maga vette fel tökre ? Hát nem maga adott ki ? Hát nem maga mondta be a kvint, cassa, túli, ultimót a csikós nadrággal ? 2. Miféle csíkos nadrággal ? Hisz nincs nálam a tökalsó, hogy mond­hatnám be a csikós nadrágot? 1. (Elhülve.) Nincs magánál a tök alsó ? Akkor hogy mondhatott be tuletroát és volátot ? Hiszen akkor minden rekontra és én bemondom a szőrös majmot. ~ női rnlia-kelme különlegességek, — —.VTT-. selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete — Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában. Lapunk ma! száma 10 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents