Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-11-09 / 124. szám
S. oldal ZEMPLÉN November 9. minden tagja a legnagyobb érdeklődéssel kisérte a napi politika eseményeit, legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a bizottsági tagok impozáns nagy számban jelentek meg. Óriási volt a hallgató közönség tömege is — mig a nagy tanácsterem karzatán, a derűs őszi napot még szebbé tevő díszes hölgy közönség foglalt helyet. E vármegyére — mint éppen lapunk előző számának vezér cikkében irtuk — ma az ország többi 62 vármegyéje nagy figyelemmel tekint, vezető, irányitó szót várva innét. Nem is csalatkoztak várakozásukban. Alkotmányos életünk védbástyái között, Zemplénvármegye a legerősebbek egyikének bizonyult, — ez a vármegye nem lett hűtlen a múltak dicsőséges emlékeihez. A közgyűlésen vármegyénk mágnás világa mondhatjuk teljes számmal megjelent. A legelsőt, a legnagyobbat közöttük, kire ma e nemzet szeme van függesztve, akitől a magyar nemzet sérelmeinek orvoslását az uralkodóval leendő egyetértés alapján bizton reményli, Andrássy Gyula grófot a közgyűlési terembe való belépésekor negyedóráig tartott taps, éljenzés, igazi ünneplés köszöntötte. Hasonlóan ovációban részesült Hadik Béla gróf volt főispánuk is. A magyar megbecsüli ma is akiket szeret, a közérzés ilyetén megnyilatkozása arra vall, hogy gróf Andrássy Gyula politikája az, ami lelkesít, ami az igazságnak talaján épült s alkalmas arra, hogy nemzeti életünkben az oly kívánatos kibontakozást megteremtse. Gr. Andrássy Gyulán kívül megjelentek még a közgyűlésen: Andrássy Géza, Andrássy Sándor, Hadik-Barkóczy Endre, Hadik Béla grófok ; — Sennyey Géza báró, valamint úgy a helybeli, de különösen a vidéki törvényhatóságibizottsági tagok igen nagy számmal. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: A közgyűlés megnyitása. Dókus Gyula alispán d. e. 10 órakor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést. Üdvözli a nagy ősök remény- teljes, a magyar alkotmányhoz hű utódait, akik nagy számban való megjelenésükkel már is bizonyítékát adták annak, hogy amidőn a megtépett alkotmány védelméről van szó, akkor e vármegye minden fia együtt érez. Megnyitó beszédében egyúttal Ígéretet tesz arra, hogy a törvényhatóság határozatait mindenkor, minden körülmények közt feltétlenül végrehajtja. Felemlíti, hogy ez által is dokumentálni kivánja azt, hogy az ő lelkének minden érzése egygyé forrt e vármegye közérzésével és az a bizalom, mely őt 38 év óta a vármegye vezérembereinek sorába állítja, méltó ő hozzá. Mélyreható, igen nagy értékű szavai után, éljenzés közepeit a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A kormán)' kiuevezésére vonatkozó leiratok. Id. Meczner Gyula arra kérte a közgyűlést, hogy a tárgysorozat 1., 2. és 4. pontjai együttesen tárgyaltassanak. Indítványa elfogadtatott. Ezután lsépy Zoltán II. aljegyző felolvasta br. Fejérváry miniszterelnöknek a,kormány kinevezéséről szóló leiratát. Óriási abeugolás és „hoch“ felkiáltások üdvözölték az uj kormányt — A miniszterelnök leirata után Kristóffy József iratát olvasta a jegyző, melyben belügyminiszterré történt kinevezését tudatja. (Közbe kiáltások : abcug, hoch stb. Dr. Fried Lajos közbekiáít: szép kompánia !) Felolvasta továbbá lsépy Zoltán aljegyző, a miniszterelnöknek az önkéntes adófizetések és önkéntes újoncokra vonatkozó intő leiratát, melyben arra figyelmezteti a vármegyét, hogy ha jó, szófogadó gyermek nem lesz, úgy a háztartási segélyt (értsd tisztviselők fizetése stb.) kénytelen lenne megtagadni. A miniszterelnök leirata azonban kevés hatást ért el. Mert id. Meczner Gyula, a zemplénvármegyei disszidens párt elnöke hatalmas, érvekben gazdag beszédében az általa fogalmazott s a százas bizottság által elfogadásra ajánlott határozati javaslatban keresztül húzta a törvénytelen kormány fenyegetéseit. Id. Meczner Gyulának nagy értékű beszédét, valamint ennek kapcsán benyújtott határozati javaslatát itt közöljük : Méltóságos Alispán ur! Tisztelt törvényhatósági bizottsági Közgyűlés! A Deák Ferenc történeti nevezetességű feliratára emlékeztető azon határozati javaslat, melyet a Képviselőház okt. 10-én elfogadott s melyet az o.-liszkai választó kerület nagynevű s nagyérdemű képviselője An drássy Gyula gróf terjesztett be, mi által maga iránt nemcsak vármegyénket, de az egész nemzetet hálára kötelezte, felmenti szerénységemet attól, hogy a Fejérváry kormánynak im- parlamentáris, alkotmányellenes voltát részletesen bizonyítsam. Méltóztassanak még is megengedni, hogy a tárgy fontosságához mérten felszólalásomat s a százas bizottság megbízásából teendő indítványomat, lehető rövidséggel megokolhassam. A Fejérváry kormány ujabbi kiadásában magát parlamentárisnak negélyezi, azért, mert a többséget megnyerni akarja; miután azonban a képviselőház ismételten s a főrendiház is ezen kormánynak bizalmatlanságot szavazott, majd a képviselők többsége vád alá helyezése iránt is megtette a lépéseket, tehát a létező törvényes többségnek nemcsak bizalmát nem bírja, sőt törvényes elitéltetésre várhat, máskülönben pedig a parlament elé állani és helyt- állani nem mer, sem uj választás kiírásával a nemzet ítéletének elébe nézni nem volt és nincs bátorsága, hanem ehelyett úgy a politikai, mint a jogi felelősségnek megkerülésével, bujkál s kijátsza az 1866: XXI. t.-c. 66. §. rendelkezését is, nehogy az általa sanyargatott törvényhatóságok, sérelmes eljárása ellen a képviselőháznál orvoslást kereshessenek, mert a képviselőházat ismételten törvényellenére elnapoltatja s mindezekhez törvényes felhatalmazás nélkül, sőt a képviselőház tiltakozása s eltiltásának ellenére az ország pénze s vagyona felett rendelkezik: világos, hogy ezt a kormányt parlamentáris, alkotmányos kormánynak elismerni nem lehet; s midőn ezeknek dacára a törvényesség fényes mezét magára öltve, a törvény s alkotmány őreként tetszeleg, sőt a királyi ügyészséghez intézett s az alkotmányért küzdő igaz hazafiak elrettentését célzó utasításában a törvény tekintélyének megóvását tűzi feladatául . . . ő, akire nem kisebb tekintély, mint az országgyűlés mindkét háza s a képviselőház ismeretes határozata süti reá az alkotmányellenesség bélyegét, sőt vád alá helyezését sürgeti-: szereplése egyenesen a komolyság rovására történik. Minden hazafiason érző és gondolkozó polgárra nézve a választás nem nehéz a tekintetben, hogy kinek higyjen, ki után induljon s mit tartson különösen a Fejérváry-, Kristóffy- és Lányi-kormány parlamentáris, alkotmányos és törvényes voltá-. ról ? De ha még lehetett tűnődő naiv lélek, ki ennek a kormánynak törvényes voltában kétségeskedhetett, kiábrándulhatott annak suttyomban közzétett programmjától, mely Programm a politikai kalandozás és szédelgésnek operettszerü megnyilatkozása ; mely programra azonban minden komolyságot nélkülöző, minőségben is, mint ezt Andrássy Gyula gróf a temesiekhez intézett válaszában találóan jegyezte meg: „uj szerencsétlenség, mert Ígéretei csábitó hangja osztályküzdelmet idézhet elő s kockajátékot üz a király és nemzet legszentebb érdekeivel.“ Ami pedig úgynevezett s imént felolvasott intő körlevelét illeti, ez tisztán az alkotmányjogi biztosítékoknak kijátszását célozza. Ezen kormányt tehát alkotmányosnak el nem ismerhetjük s a dicső múltú Zemplénvármegye, ezen kormány irányában csak eléggé ki nem fejezhető bizalmatlansággal viseltethetik. Mely okok folytán van szerencsém a százas bizottság megbízásából a következő indítványt elfogadás végett tisztelettel előterjeszteni: Zemplén vármegye közönsége a Fejérváry kormánynak újból lett kineveztetéséről s kapcsolatban Kris- tóffy Józsefnek belügyminiszterré lett kineveztetéséről, az ezeket tudomásul hozó 4558/M. E. számú miniszterelnöki és 6681/eln. számú belügyminiszteri leiratokból hazafiui fájdalommal értesül, mert ezen kormányt alkotmányosnak el nem ismerheti, miután nem parlamentáris s olyan programmot vall magáénak, mely minden belső reálitás hiánya mellett, Magyarország önállóságát, államiságát s a társadalmi békét is veszélyezteti. Mindezeknek folytán vármegyénk közönsége a jolentkező Fe- jérváry-kormány iránt a legnagyobb fokú bizalmatlanságot fejezi ki s a közlött leiratok felett ily értelemben napirendre tér s azokat irattárba helyezni rendeli. Napirendre tér továbbá a minisztériumnak kinevezése alkalmából a törvényhatóságokhoz intézett 4571/M. E. 1 számú 1905. évi október hó 23-án kelt körlevele felett is s ezt szintén irattárba helyezni rendeli, mert Zemplénvármegyének már-már ezer éves múltja s Magyarország történetében való szereplése nem adott arra semmi okot, hogy megérdemelje azt, miszerint egy inparlamentális, alkotmányellenes kormány a törvényességre figyelmeztesse ; minek folytán a folyó évben hozott alkotmányvédő határozatait egész erejükben fenntartja. Fenntartja különösen a meg nem szavazott adók behajtása s a meg nem ajánlott újoncok kiállítására nézve, mert ezek élő törvényeknek egész sorozatában találjuk alapjukat; minek ellenében az alkotmány- ellenes kormánynak az 1883 : XLIY. t. c. erőszakos félremagyarázásán kiinduló intelmei tekintetbe nem jöhetnek, mert az idézett törvénynek minden intézkedése csak a „törvényesen megszavazott s beszedetni rendelt adók és közjövedelmekre“ vonatkozik (86. §.) mivel ezen törvény bizonyára nem a meg nem szavazott adók kezelése, behajtása beszedése érdekében hozatott s legkevésbbé hozatott azon célzással, hogy az 1867 : X. t. c. azon intézkedésének, mely szerint „országgyűlési megállapítás s megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem lehet“ kijátszására szolgáljon s hogy az évenkénti adó s újonc megajánlási jogban biztosított s épen a törvényhatóságokról szóló 1886 : XXI t. c. 20. §-ában is kifejezett legbecsesebb alkotmányjogi biztosítékot kétessé és semmissé tegye. Ezen határozataival kapcsolatban kijelenti Zemplén vármegye közönsége, hogy következzék bár mi, fenyegetőzzék az alkotmány- ellenes kormány bármiképen: a szigorú törvényességtől el nem tér, sem magát attól eltérittetni nem engedi; támaszkodva a királyi hitlevél s a királyi eskü szentségére, rendithetlen hazafisággal fog ezentúl is ragaszkodni az alkotmányhoz, melyért minden, a törvény által engedett eszközökkel és módokon, kitartással küzdeni fog; „Súlyos aggodalmai közt is bízva, hogy a király elbocsátva rossz ta- tácsadóit, meg fogja találni az alkotmányos kibontakozásnak helyes módjait s a kormányt a nemzet bizalmával renelkező többségből fogja kinevezni“ s ismét szeretettel ölelendi atyai keblére magyar nemzetét, hogy viharteljes hosszú életének hátralevő idejét, a hozzá törhetlen hűséggel ragaszkodó, törvényes jogaiban kielégített magyar nemzetnek áldása, nyu- godttá és édessé tegye. A határozati javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Inditvóny a főispáni beiktatásra vonatkozólag', Dr. Búza Barna behatóan boncolja a kormány törvényellenes eljárását. Vásártérré telte — úgymond — e kormány az ors'ágot, melyen szemétdombokkal körülvéve magát, minden becsületet, tisztességet prédára enged. Különösnek találja, hogy egy országban, melynek Andrássy Gyulái és Apponyi Albertjei vannak, Kristóffy-féle elemek kormányozhass sanak. — Majd felemlíti, hogy Zemplénvármegye is kapott egyet a díszes társaságból. Ide is kiküldöttek Fejérváryék egy alakot, akinek az lenne a feladata, hogy a nemzeti el- lentállást Zemplénvármegyében törje le. — Egy előkelő idegent, egy Fejérváry táborbeli gyászvitézt akarnak beültetni abba a főispáni székbe, — úgymond — melyben eddig még mindig a nemzet nagy fiai ültek. — Benyújtja a következő határozati javaslatot: Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága a Fejérváry-kor- mány kinevezésében szomorú bizonyságát látja annak, hogy az a kárhozatos törekvés, mely hazánk súlyos válságát az alkotmány megtörése uiján kivánja megoldani, még most sem szűnt meg úgy a nemzet, mint a király mérhetetlen veszedelmére és kárára működni. A Fejórváry-kormányt Magyar- ország törvényes kormányának most sem ismeri el, mert az, hogy ez a kormány állítólag uj választásokkal igyekszik programmja számára parlamenti többséget szerezni, legfeljebb törekvés a törvényes jelleg megszerzésére, amely azonban jelenlegi kormányzásának törvénytelen és alkotmányellenes voltán épen nem változtat. Ezt a törekvést is azonban csak akkor tekinthetjük őszintének, ha a kormány az országgyűlés feloszlatásával s uj választás kitűzése által azcrfmal hozzálátna annak alkotmányos foganatosításához; de midőn e helyett a kormány az országgyűlést egész december 19-éig elnapolván, annak egyenes tilalma ellenére önkényesen intézi tovább az ország ügyeit, a parlamentáris kibontakozásnak ezt az állítólagos nagy választékban és jutányosán kapható HRABÉCZY KÁLMÁN gyógyáru üzletében (DROGÉRIA.) Sátoraljaújhely, Főtér.
