Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-11-09 / 124. szám

Sátoraljaújhely, 1905. November 9.

124 (4478.)

Harmincharmadik évfofy am

■ ■1 s "

Hegjelen minden második napon

kedd, csütörtök és szombat este.

Szerkesztőség és kiadéhiratal: 6Ator*lja-TJ]bely, Ifitór 9. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Apró hirdetéseknél minden garmond szó A fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérben minden garmond sor SO fill.

■Urrr^.

.........1.'."l.' ..............""V

POLITIKAI HÍRLAP.

ifj. Macznor Gtynla dr. Ferenyi Józael

főszerkesztő. fömunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 12 korona félévre 6 ko> negyedévre 3 k_>r.

— Egyes szám ára 8 fillér. —

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó ut;'s 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz* betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény.

€gésségünk.

Irta: Chndovszky Móric dr.

(Folyt, és vége.)

II).

Úgy emberi meg akta számítás szerint öt-hat év fog eltelni, amíg a vízvezeték és csatornázás létesülhet. Ennyi ideig is van annyi tenni való, amelylyel Uj- hely közpiszkosságát meglehet javítani. Nyáron vizünk nincs. Ivóvizet nem lehet sem jelentésekkel, sem aktával, sem tologatással előteremteni. Azt oly helyről keli állandóan beszállítani, ahol azt kellő jó mennyiségben elérni lehet. Azt ingyen kell kiszolgáltatni mint ivóvizet. Ez közszükség, ezt ki kell elégíteni, aki ennek ellentáll, az sok száz ember egésségének megron- tója, az gonosztevő.

Itt van a csörgői út mentén fúrt próba-kút, a városnak csak be kell szállítania a vizet s két szomorú emlékű nyár összes bosz- szuságát el fogja felejteni Ujhely lakossága.

A fennálló kutak mellett arról kell gondoskodni, hogy azok talaja, amelyen keresztül a viz 8Züremkedik, ne fertőztessék. Ott van az a közegésségügyileg égbekiáltó helyzet, hogy a város egy részének a kútvizét állandóan fertőzi a marha-vásártér ürüléke és piszka. Hogy ily módon azok a kutak vize állandóan veszedelemben, amelyek a Ronyva és a vásártér között vannak, az csak rendes folyománya. Ma Uj- helyen újra typhus járvány van. A kutak fertőzött vize terjeszti azt. A marhavásártér helyzete jelentékeny tényező abban. Mért nem teszik el azt a talajvíz áramlásának legalsó vonalába? Avagy az oly közömbös dolog, hogy mennyi embertársunk jut ebbe a veszedelembe? Le a vásártérrel.

De nemcsak e hely, hanem minden ház- és telektulajdonos megtanulhatná azt, hogy a szeny- vizek, csatornák és gödrök tartalma kútjaikat szenyezheti. Legyenek oly önzők, épitsék meg azt úgy, hogy áthatatlan kőmedencében a szeny összegyűjthető legyen s azt csupán ki kell fuvaroztatni s nem szabad a talajba bele ereszteni. Önmagukat, családjukat védik először, aztán szomszédjaikkal tesznek jót. Aki ezt nem érti, meg keil vele értetni. Van arra rendelet, törvény, őrei legyenek, végrehajtói. Akivel megteszik, azzal jót tesznek;

a komaság és sógorság kötelékei meg fognak vele erősödni s nem meglazulni.

Három hó óta Ujhelyen szemetes kocsi jár. Istenem ! Ha úgy naponként tiz szemetes kocsi járna, tán az sem volna elég, amin a ház- és telektulajdonosok s a közterületek sok évi piszkát el lehetne távolítani. Nem csak a közönségnek, de a városnak is tennie kell arról, hogy a közpiszkosság kisebb legyen.

Több Ízben idegenekkel utaztam, akik véletlenül tanúi voltak annak, hogy Ujhelyen hogy söp- rik a várost. Nem kérdezték, hogy mért van ez igy, vagy úgy. Azt mondták, hogy ez kész gonosztett. Avagy nem olvassuk-e azt a havi statistikai jelentésekben, hogy Zemplén vármegye 8 első sorbau Ujhely városa a tüdővészesek egyik legnagyobb góca? Ha valaki egyszer végig élvezi ennek a viznélkül söprésnek nyári kellemetességeit, úgy elcsodálkozni nem fog a statis tika adatain. A közös piszoknak oly mérvű felkavarását, amint azt utcaseprőink teszik, másutt köz- egésségügyi kihágásnak minősítenék s megbüntetnék azt, aki igy cselekszik. E söprés igazán maliciózus kivitele nem csupán oly módon terjeszti a tüdövészt, hogy a port beszivjuk, tüdőnket fertőzzük, hanem az útca fertőző pora fertőzi a piaci élelmiszer árusok hús, zöldség, tej, vaj, gyümölcs, kenyér árusok élelmiszereit úgy, hogy ily módon mi fertőzött, tehát kis fokban mérgezett tápszereket kaphatunk. Igazán megszívlelendő az a dolog, ha úgy kedd meg péntek délben vagy délutáu a vármegyeháza előtt lévő gyümölcsáru- sok dinye. alma, szőlő terményeit állati és emberi piszokkal fertőzött porral, szórják be útca- seprőink azon címen, hogy a köz- tisztaságot gyakorolják. Ha nem söpörnek locsolással együttesen, inkább ne söpörjenek. Sokkal kevesebb kárt fognak okozni, ha az utca piszka ott marad, mintha azt felkavarják.

Nem szólok a gyalogjárók tisztátlanságáról, amiről könuyü volna tenni, csak a háziurakat kellene egy kissé ahhoz szoktatni, hogy eltisztittatom a gyalogjárót helyetted, hanem az igen drága dolog. Továbbá a közönség, főképpen a bolt lakók megtanulhatnák azt, hogy a boltok hulladéka a szemétládába s nem

a holt elé való. Ha ez nem menne, lehetne szintén róla tenni.

Ne menjünk a mellékutcákba, mert ott egyedül a jó Isten az, aki a nagy tisztítást végezi. Nem sokat kívánna a kisebb utcák közönsége, ha legalább egyszer havonként láthatná azt, hogy az a bizonyos legendaszerü újhelyi piszok eltűnne.

Párád kisközségben volt a nyáron egy újhelyi társaság; megkérdezték a kisbirót, hogy van az, hogy oly feltűnő szép és tiszta a községük? „Mert hát rendnek muszáj lenni“, felelte a kisbiró. Pedig csak kisbiró s nem rendezett tanácsú város stb.

IV.

Szép terebélyes fasorokon vezető utakon, hol az utcák nevei őrzik azok emlékét, akik a vá ros közönségének igaz jóltevői voltak, jutunk be a városba. A régi zsidó temető környékén egy rácscsal bekerített park, benne egy volt polgármester mellszobra, a református temető helyén árnyas, tízszeres fasor, amely egész a vasúti töltésig ér s a vasúti töltés mellett áttér egy szép, nagy gőzfürdő mellett a második pályaudvarig. A városban az utcák locsolva, tisztántartva, azt a benyomást gyakorolják, hogy az emberek törődnek a széppel és jóval. A házak tiszták s az emberek is, mintha ünneplőben járnának, pedig köznap van. A X. magyar gyalogezred most tartja sétahangversenyét, hogy a Hecs- ke-téren lévő nép- és gyermekkertben, ahol hajdanában a marha- vásártér volt, fejezze be körmenetét. A régi templom-tér mögött lévő vásárcsarnok közönsége kíváncsian tódul ki, hogy katonáinak örüljön. Közbe közbe 3—4 gyárkémény sipja szól a Borsiba vezető sugár-ut mentén. A városi villamos csendesen sípol, hozza az ungvári meg nyíregyházi gyorsvonat utasait, a városi nagy szállóba, ahol ma a budapesti Nemzeti Színház 10 tagja, a városi színházban előadást fog tartani.

*

Bizony ez csak álom volt. Mert hát, a temetők omladozó kőfalait látjuk. Utcáin nincsenek utca jelzők, nincsenek házszám jelzők, nincs vásárcsarnok, ha nem a vásár fabódéi helyén az utca- és az árusítók szennyével vegyesen el keverődött tápszereket árulnak.

Aki nem hiszi próbálja meg" szűrni tejét, próbálja megolvasztani vaját, hány miligramm szerves azaz bomló piszok jut naponként asztalára, fertőzi ót és családját.

Keressen gyermekeinek és felnőttéinek fát és bokrot ahol tiszta levegőt szívhat. Azt megtalálja másutt, de nem Ujhelyen. Diana fürdő parktelepét szemét lerakóval és bűzös, fertőzött vizi árokkal vették körül; azt hiszem gyermekeink egéssége mégis többet ér, minthogy ily helyre ki- lehessen vinni. Ott a magas hegy, a várhegy stb. Hát ha ezen utak volnának s a pályaudvaron egy felvilágosítást nyújtó tervrajz, azt gondolom a magyar turisták egyrésze szivesen élvezné a magashegy tetején létesülendő kilátóról szép vidékünk képét. Ha a Rajna völgyének Siebengibün- geje 40000 utast lát évenkint, úgy az Újhelyi hegységet is bebarangolná pár száz ember, akik ennek a fejében pénzt hagynának Ujhelyen ; nekünk meg volna oly hegyi sétánk, amelyért ellehetne feledni a Diana dísztelen diszkertjét.

Nem sok kell mindéhez, csak egy kis érzék, megérezni a polgárság közszükségletét s eltelni azzal a tudattal, hogy polgártársainknak közbecsülése a vezető legszebb jutalma.

fi vármegye rendkívüli közgyűlése.

Sátoraljaújhely, 1906. nov. 8.

Zemplén vármegye törvény- hatósági bizottsága 1905. nov. 8-án rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés tárgysorozatát lapunkban már előzőleg közöltük.

Derűs őszi nap ragyogott be a közgyűlés idején az ősi székház ablakain, hazafias, lelkes volt a hangulat; emelkedtek a szivek, a hazafiui érzés melege betöltött mindeneket. Mert érdekes, nagy horderejű volt az a tárgysorozat, mely ma letárgyalásra került.

Nagy érdeklődés nyilvánult meg közéletünkben a gyűlés iránt megyeszerte, mert hiába: nagy időket élünk, nagy dolgok forognak szőnyegen.

A rekonstruált Fejérváry kormány leiratai, bemutatkozó levelei ; az uj főispán kinevezésének ügye: ezek voltak a főbb tételek.

Hogy vármegyénk törvényhatósági bizottságának mondhatjuk

BiEHl DEZSŐ

— női ruha-kelme különlegességek, —

——- selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete -■ - .......

.—

Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában.

Lapunk mai száma 4 oldal