Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-07-11 / 74. szám
Sátoraljaujhely, 1905. július íí. 74. (4429.) Harmincharmadik évfolyam. ■* j i,wi, _ Hegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-TJjbely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 üli., vastagabb betűkkel 8 üli. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. itj. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Ferényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kot negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. —— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ut 'n 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Kultúra és a városok. Budapest, julius 9. A haladás és a fejlődés korszakát éljük. Lázas tevékenység jelzi a jelenkor működését. Versenyfutás mindenütt és nem létezik egyetlenegy ágazat sem, melyben ennek nyilvánulása hiányoznék. Az ipar, a tudomány, a művészet, a kereskedelem óriási fejlődést, mesés haladást mutat fel. A mi nehány év előtt még az utópiák fogalmaihoz tartozott, miről álmodni alig mertünk, a megvalósulás stádiumába lépett és bizonyos megelégedéssel, megnyugvással és áhítattal tekintünk e realizált müvekre. Hálás pillantást vetünk ez alkotásokra. Az emberi ész tökéletesítése felé való irányítást jelzi, mely közel hozza az Istenséghez, melynek képmására teremtetett. Mindennapi imájában, fohászában kell, hogy megemlékezzék azon véghetetlen jóságokról, melybe a nagy Mindenhatóság részesítette. A szabadság és a szabad gondolkozás fenséges eszméi átplán- tálásával támadt a megújhodás, ébredtek öntudatra a nemzetek. Átérezték, hogy szabad eszmék csak szabad és müveit emberben fejlődhetnek. Ennek folytán a kulturális intézmények fejlesztését tűzték ki célul. És 48-ban lettek ez eszmék letéve. Szunnyadoztak — mivel szunnyadásra lettek kárhoztatva - 1867-ig. A feltámadás napja közeledett és a politikai viszonyok változtá- val a homályba szorult zsenik napfényre kerültek és a szabadság melegétől áthatva a kultúra után már rég áhítozó lelkek annak rohamos fejlesztése után áhítoztak. Világosság kezdett derengni mindenütt. Az ország szivében lüktetet legvehemensebben, ottan értették meg első sorban a kultúra szükségességét, ottan érezték leginkább annak hiányát. A nagy Széchenyi jóslata foglalkoztatta a nagy elméket és Zemplénvármegye halhatatlan szülötte gróf Andrássy Gyula éles elméje megértette a kor igényeit és az ő kezdeményezése folytán megkezdődött a főváros rekonstrukciója, kiszélesitése. A kis Pest aránylag igen rövid idő alatt a nagy Budapestié átalakíttatott. A vármegyék székhelyei csakhamar követték szivük szép példáját exempla trahunt. A szív erős lüktetése a perifériákat nem hagyhatta érintetlenül és a kultúra után való sóvárgás volt a jelszó, mely áthatotta a nemesebb lelkeket, uj életet öntött a hazafias keblekbe. És e hazafias érzés felvillanyozta a mi szép és dicső vármegyénket is. Székvárosa büszke lehet alkotásaira. Az utolsó évtizedben oly haladást tett a kultúra nagy mezején, hogy bámulatba ejti a legvérme- sebb reménykedőket is. Több állami kultur intézmény ékesíti a várost és ez legszebb és legjobb hévmérője a haladásnak. De a humanitárius téren sem maradhatott el és e kor igényeinek megfelelő palotát emelt a sze- génysorsu betegek számára, ahol a leggondosabb ápolásban részesülnek. Ez az „Erzsébet közkórház.u Kimondhatatlan jótétemény ez, mely hálára kötelezte a szenvedő emberiséget. Egy másik ily humanitárius intézmény kisebb méretű ugyan, épülőfélben van, ez felekezeti jelleggel bir. Ezt az izraelita szentegylet „Chewra kadischa“ emelteti és rituális elveken alapul. Minden esetre dicséretet érdemel e gondoskodás, mert jellemzi ezen egylet nemes gondolkodását. Nézetünk szerint talán lehetett volna ezt összekötni egy más humanitárius intézménynyel t, i. el- agottak számára való menhelylyel. Hogy igazságosak legyünk, ki kell emelnünk, hogy vármegyénk többi városai és nagyobb községei is sokat mutathatnak fel a kulturális téren, melyek közül az első helyet Nagymihály foglalja el. Haladjunk csak folyton, ha lassan is. Eile mit Weile. Még igen sokat kell pótolnunk, még nagyon sok az analfabéta! Dr. Tliomán Dávid. A magyar ipar a régi időkben. Irta: Andor Károly. — julius 9. Ha, amikor előrelátja mindenki, hogy az emberiség anyagi jólétének súlypontja az iparra megy át, amikor tűnőiéiben van már az a válaszfal, mely az iparos osztályt a társadalom többi rétegeitől elkülöníti: nem lesz érdektelen hazánk mai virágzó iparának régi múltjára visszapillantanunk. A gyárak növekvő tekintélye mellett nehány magyar mesterség is megtartotta a magáét, mintha éreznék, hogy az ő múltjuk visszamegy a honfoglalás, sőt a magyar ősipar idejéig. A tímár, szűcs, varga, kovács, fegyvercsiszár az önálló magyar iparosvilág elitje, ők együtt vándoroltak eleinkkel s különösen a fegyvercsiszárok egész Európában híresek lettek az Árpádok idejében. Történeti adataink bizonyítják, hogy Szent István király idejében már a kovács, bognár, esztergályos, öntő, szakács, fazekas, viaszgyertyaöntő, aranyműves, szekérgyártó, méhész, halász, varga, méhserfőző, kerékgyártó, faragó, szíjgyártó, fegyvercsiszár tisztességesen megélt a letelepült magyarok között. A szabó iparosok sem voltak ismeretlenek s fényűző eleink sokat adtak a díszes ruhára. A nemesség már a tizenkettedik században selyemből, bársonyból készült, aranynyal, ezüsttel hímezett és boglározott ruhát viselt s az ékszereket is igen kedvelte, amiből fejlett ötvösiparra kell következtetnünk. A halászat népünk egyik ősfoglalkozása volt, nemkülönben a mészárosság is. Az Árpádházbeli királyok idejében igen megbecsülték az iparosokat. Kiváltságokban részesítették őket s a külföldieket is kiváltságokkal édesgették be hazánkba. Az ipar békés fejlődését azonban igen megnehezítették a folytonos hadakozások. A tatárjárás pedig több mint száz évvel vetette vissza hazánkban az ipart, a mely csak akkor lendült fel újra, amikor a vert pénz nagyobb meny- nyiségben került forgalomba. Róbert Károly és Nagy Lajos királyok idejében már nagy kivitele is volt hazánk iparának. A kiváltságokat élvező iparosok szövetkeztek egymással, megalakultak a céhek, amelyek nyomára 1268-ban akadunk először. A céhek őrködtek az iparosok kiváltságai fölött, ezek tartották fenn a mesterek között a rendet s a tisztességes verseny utján nagyban előkészítették a különböző iparágak fejlődését. Ebben az időben, a tizennegyedik században már a céhszabályokból megállapítható, hogy a régi mesterségek mellett a kender-, len- és gyapjúszövés, a faedények esztergályozása, a viaszöntés és ácsmesterség is virágoztak. Uj mesterségek voltak még a tűcsinálók, üst- és sárgarézmüvesek. Az inkább művészeti iparágak közül Róbert Károly idejében az ötvösség, a festés, metszés és a szobrászat volt kiválóbb. Az építészetet ez időben művésziesebb színvonalon leginkább német és olasz mesterek gyakorolták, ámbár az egyszerű nép vesszőből és sárból készített házait is hivatásos iparosok teremtették. Ebben az időben igen hires volt a magyar kocsigyártás, amely iparágnak a külföldre is nagy kivitele volt. Az üvegesek és mükertészek is ez időben telepedtek le hazánkban. Á tizenötödik század elején a lőpor alkalmazása fegyveriparunkat alakította át, ekkor kezdenek szerepelni a lőpor, tarack, lőcsövek, ágyuk, ágyúgolyók készitői. Az ijasok és hegyesek pedig lassankint eltűnnek. Külföldről telepedtek le hazánkban a himezők, aranyozok és a szőnyegszövők, meg a különböző divatcikkek készitői. Mátyás király uralkodása után azonban a majdnem állandó háborús időkben ezek az iparágak pangásnak indultak. A hintó- készités azonban még jóidőre spe- ciálitása maradt a magyar iparnak. A törökbódoltság idejében a felsővidék volt a magyarság menedékhelye. A városok mindig nagyobb jelentőségre vergődnek. Idevonulnak az iparosok, akik a céhrendszer oltalma alatt szépen megvagyonosod- nak s a polgárság tekintélyes osztályát alapítják meg. Különösen virágzott a fegyveripar és meghonosul a vászon és a posztószövés, amelynek készítésében Angliával is fölvették posztószövőink a versenyt. A privigyei, kőszegi, gá- csi, gombai posztóból igen szép kivitelünk is volt ebben az időben. Hires volt emellett timáriparunk is s a magyar bőr szintén európai kiviteli cikké lett. A bányavárosok voltak azon idők ipari központjai. Az előkelőbb polgárok az aranyművesek soraiból kerülnek ki s az ötvösök mellett már zománcozót is találunk. Az órásmesterségről is a bányavárosokban történik először említés. A hires besztercei toronyórát Tamás mester készítette, a haraugot pedig Zebald mester tartotta rendben. Az önálló iparos ez időben még nem volt nagyszámú, de annál több segéddel dolgoztak, akik a céhek törvényei szerint a mesterek családjához tartoztak. A besztercei 1382-iki adókönyvben szabót, cipőst, vargát, kovácsot, ácsot, bognárt, timárt, késest, fegyverkovácsot, páncélgyártót, irha- készitőt, halászt, sarkantyust, mészárost, péket, mézeskalácsost, viaszkost és egy Mihály nevű festőt is találunk. Kincses Kolozsvár városában az 1453-iki népösszeirásban a mesterségek következő számarányát találjuk : 30 szabó, 19 varga, 13 kovács, 10 tegezgyártó, 8 ijgyártó, 8 deák, 7 kerekes, 7 nyilas, 5—B nyerges, szíjgyártó, molnár, szekeres, ács, üveges, 4—4 szűcs, halász, 3—3 tímár, takács, aranyműves, asztalos, lakatos, csiszár, vajda, biró, 5—5 kőfaragó, paracsütő, lepényes, kapás, kalmár, kecskés, mészáros, nyirő, szitás, boros, 1 — 1 buzogányos, csukás, fazekas, fegyveres, fesíőnő, gyékényes, hegedűs, bustartó, kéneses, késgyártó, kádár, kulcsár, koszorús, lúgos, madarász, meszes, pohárnok, olajos, pásztor, remete, rónás, sós, szenes, szénégető, tollas, tapasztó, vámos, kántor. Itt az a sajátságos, bogy a remete és a kántor is iparos számba mentek. Igen biresek voltak a körmöci iparosok a 16-ik és 17-ik században. Fenmaradt levelek bizonyítják, hogy a körmöci kézműveseket és bányászokat az országban több helyen szívesen alkalmazták. A tolnaiak 1613- ban megköszönik Körmöc városának, bogy a vízvezeték készítésére alkalmas mestert küldött. Az iparosság itt olyan jó módnak örvendett, hogy a vidék nemesi birtokait előbb zálogba, I majd örök áron megvette. Á külföldi A LEGBIZTOSABB POLOSKAIRTÓ SZER. SICs!“ 1 üveg ára 60 fillér. *£*2 Kapható: HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér. Lapunk mai száma 4 oldal.
