Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-07-11 / 74. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 11. iparosokkal is összeköttetésben állot­tak s azoknak is hasonló céheikkel solidaritásban éltek. A legfőbb céhszabály Körmöc város levéltárában található. A sok szabályzat közül a neve miatt igen érdekes a fejmosök és borbélyok szabályzata, amelyet a tanács 1647-ben erősített meg. Ebben az időben történik említés valami Burián Mátyás nevű hang­szergyártóról is, ki Mossoczy tinnini püspöknek egy regál-nak nevezet^ orgonarészt készített s aki úgyszól­ván az egész felső vidék orgonáit ké­szítette és újjáépítette. A toronyórák mellett a 17-ik század közepe táján már a zsebóra sem volt ritkaság. A vizmalom, a hajó és hídépítés is virágzik. A nyomdák száma ekkor már körülbelül 30 volt. A porosz háború után 1760-ban Mária Terézia elhatározta, hogy az iparhóz értő porosz hadifoglyokat le­telepíti Magyarországon. 477 hadi fo­goly közül volt 47 sütő, 26 orvos és sepész, 4 kalapos, 1 angol székkészitő, 5 koésigyártó, 7 esztergályos, 8 faze­kas, 7 cserépkészitő, 3 aranyműves, 50 takács, 2 késcsináló, 1 szíjgyártó, 38 molnár, 28 kőműves, 38 ács, 16 mészáros, 4 paszomántkészitő, 5 ká­dár, 47 kovács, 5 szűcs, 12 lakatos, 8 festő, 7 tímár, 75 cipész, 35 posztó­csináló, 21 harisnyakészitő, 40 szer­számkészítő, 9 kertész, 6 nyerges, 1 órás, 2 erszénykészitő, 1 rézműves. Ezt a jegyzéket azzal a felszólí­tással küldötte szét a királynő, hogy a községek tetszésük szerint válassza­nak közülök. (Folyt, köv.) VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A közigazgatási bizottság ülé­se. A vármegye közigazgatási bizott­sága f. hó 10-én tartotta julius havi rendes ülését. Az ülésen — miután a főispáni szék üres és az alispán szabadságra ment — Thuránszky László főjegyző elnökölt. A bizott­sági tagok közül br. Sennyey Miklós, Id. Meczner Gyula és Meczner Béla jelentek meg. Előadók voltak: dr. Szirmay István tiszti főügyész, Pintér István árv. elnök, dr. Löcherer Lőrinc főorvos, Mauks Endre p. ü. igazgató, Beregszászy István kir. tanfelügyelő és Hönsch Dezső az államépitészeti hivatalfőnöke. — Fejérváry minisz­terelnök leiratban tudatta a bizott­sággal miniszterelnökké történt kine­vezését és különösen mint pénzügymi­niszter kérte a bizottság támogatását. A bizottság a leiratot észrevétel nél­kül irattárba helyezni rendelte. Elis­meréssel vette tudomásul a bizottság az árvaszéki elnök abbeli jelentését, hogy az április—júliusi negyedévi te­vékenységi kimutatás szerint az ár­vaszéki hátrálókok száma tetemesen leapadt. Kivételesen jó egészségi ál­lapotokról számolt be a tiszti főorvos is, kinek jelentése szerint a heveny ragályos betegségek száma már évek óta nem volt oly csekély, mint az el­múlt junius hónapban. (Bár gyakrab­ban hallanánk ezt a jelentést.) A pénzügy igazgatónak az ex-lex miatt alig volt jelenteni valója; a tanfel­ügyelő és az államépitészet jelenté­seiben sem fordult elő nagyobb jelen­tőségű és közérdekű dolog. )( Tevékenységi kimutatás. Az alispáni hivatalban 1905. márczius hó 1-től május hó 31-ig beérkezett s a múlt időszakból hátralékban ma­radt összesen 9306 drb ; ebből elin- téztetett 8707 darab, hátrálék 599 darab. Ebből Dókus Gyula alispánnak kiosztatott 814 darab, elintézte hát­rálék nélkül. Thuránszky László főjegy­zőnek kiosztatott 176 darab. Ebből elintézett 164 darabot Hátrálék 12 darab. Bernáth Aladár I. al- tb. főjegy­zőnek kiosztatott 948 drb. Ebből el­intézett 939 darabot. Hátrálék darab. Isépy Zoltán II. aljegyzőnek kioszta­tott 1207 drb; ebből elintézett 1108 darabot. Hátrálék 99 darab. Prihoda Etele III, aljegyzőnek kiosztatott 806 darab. Ebből elintézett 726 darabot. Hátrálék 80 darab. Görgey Géza IV. aljegyzőnek kiosztatott 855 darab, eb­ből elintézett 851 darabot. Hátrálék 4 darab. Dr. Bajusz Zoltán V. aljegyző­nek kiosztatott 852 darab. Ebből elin­tézett 776 darabot. Hátrálék 76 darab. Dr. Löcherer Lőrincz főorvosnak ki­osztatott 433 darab. Elintéztetett hátrá­lék nélkül. A tiszti ügyészségnek ki­osztatott 430 darab. Ebből elintézte­tett 423 darab. Hátrálék 7 drb. Bo deczky Ede főlevéltárnoknak kioszta­tott 753 darab. Elintézte hátrálék nél­kül. Henk Imre th. m. kir. állatorvos­nak kiosztatott 216 darab. Elintézte hátrálék nélkül. Beregszászy István kir. tanfelügyelőnek kiosztatott 179 drb. Ebből elintézett 172 darabot. Hátrálék 7 drb. Pintér István árvaszéki elnöknek kiosztatott 48 darab. Ebből elintézett 43 darabot. Hátrálék 5 darab. Résztvett 18 ülésben. A vármegyei árvaszékhez beérkezett 9886 darab­ból elintéztetett 9060 darab. Hátrálék 862 drb. Ebből Spillenberg Barna ül­nöknek kiosztatott 1449 drb. Elintézett 1224 darabot. Hátrálék 225 drb. Pilisy László ülnöknek kiosztatott 1607 da­rab. Elintézett 1578 darabot. Hátrálék 29 drb. Mester István ülnöknek kiosz­tatott 1967 drb. Elintézett 1790 dara­bot. Hátrálék 147 drb. Ifj. Bajusz Jó­zsef ülnöknek kiosztatott 1683 drb. Elintézett 1613 darabot. Hátrálék 70 drb. Dr. Szentgyörgyi Zoltán jegyző­nek kiosztatott 1545 drb. Elintézett 1528 darabot. Hátrálék 17 drb. Mizsák József h. ülnöknek kiosztatott 1416 drb. Ebből elintézett 1235 darabot. Hátrálék 181 drb. A járási főszolga- birák közül: 1. A szerencsi járás fő- szolgabirája a beérkezett 2027 darabot hátrálék nélkül elintézte. 2. A tokaji járás főszolgabirája a beérkezett 1901 darabból 1870-et elintézett. Hátrálék 31 drb. 3. A sárospataki járás főszolga­birája a beérkezett 1268 darabból 1261-et elintézett. Hátrálék 7 drb. 4. A sátoraljaújhelyi járás főszolgabirája a beérkezett 1847 darabból elintézett 1840 darabot. Hátrálék 7 darab. 5. A bodrogközi járás főszolgabirája a beér­kezett 2040 darabból elintézett 2026 darabot. Hátrálék 14 drb. 6. A gál- szécsi járás főszolgabirája a beérkezett 1291 darabot hátrálék nélkül elintézte. 7. A nagymihályi járás főszolgabírójá­hoz beérkezett 1810 darabból elintéz­hetett 1762 drb. Hátrálék 48 drb. 8. A varannai járás főszolgabirája a beér­kezett 1451 darabot hátrálék nélkül elintézte. 9. A homonnai járás főszol­gabirája a beérkezett 1876 darabból elintézett 1859 darabot. Hátrálék 17 darab. 10. A szinnai járás főszolgabi­rája a beérkezett 730 darabot hátrá­lék nélkül elintézte. 11. A sztropkói járás főszolgabirája a beérkezett 1089 darabból elintézettlOSO darabot. Hát­rálék 9 drb. HÍREK. Fürdők divatja.- jul. 11. Megkezdődött a fürdőzés. Az, a melyről mostanság beszélni divat. Ilyenkor a divatozó ember fürdőbe s ezzel egy csomó adósságba merül. A fürdőzésért beteg most a nő. A für­dőhöz kád és viz, a fürdőzéshez azon­ban már kifogás is kell. S erre leg­egyszerűbb és legbiztosabb kifogás — a betegség. A férj dolgozik hat na­pon, hogy az asszony hét napig pi­henjen. A fürdőző nő pihen a férj fáradalmaiért is, a férj pedig azért dolgozik s fárad, hogy a feleség an­nál kényelmesebben pihenhessen. A háziorvos ilyenkor egy kissé a házi­barát szerepére válalkozik. Nem oly értelemben, mintha a férjet megcsalná, hanem csak úgy, hogy a fürdőbe vágyakozó asszonynyal ösz- szebeszélve, a férjet rászedje. Az or­vos ur, mint házibarát nem csábítja el az asszonyt, hanem csak betegnek mondja a gyomrát. Levegő változás kell sürgősen a megrendült egészség helyreállítására és természetesen arra csak azt tanácsolja alkalmasnak, ami­ben a „beteggel“ előre megegyeztek. S ha a férj ellenkezni próbál, hát akkor kitör a háború a házasfelek között. Vége a családi békességnek. Ilyenkor azután a házi orvosnak kell a dolgot jóvá tenni. Közbelép s bé­kítő szavaival, no meg egy kis csala­fintasággal ráveszi a makacskodó férjet, hogy a feleségét küldje für­dőzni. Végre enged a férj s az asz- szonyt fürdőzni, a „kedves doktor­kát“ pedig a pokolba küldi. Ami persze nem történik meg, mert hát az orvos nem megy olyan könnyen a túlvilágra, inkább ő küld másokat oda. Akik még el nem mentek für­dőzni, azok már készülődnek javá­ban. A női fejek fájnak, a férfiaké főni kezdenek. S az asszonyka el­megy, szórakozik, üdül, pihen ; egy­szóval vígan van. De a férj uramék is kirúgnak néha-néha a hámból és mikor álmo­san, kótyagos fővel ballagnak haj­naltájt haza, előveszik a tollat és bólingatva Írják Ő Nagyságának: „Alig várlak, hogy jöjj, nem járok sehová, mindig rád gondolok stb ___“ F. Ö. — Gyászhir. Nagy csapás érte a legyesbényei ev. ref. egyházat, mivel szeretett lelkésze jobblétre szenderült. A 80 éves nemes Nagy Károly ev. ref. lelkészt, ki 52 éven keresztül dolgozott az Ur szőlőjében, boldog családi életének 48-ik évében e hó 7-én kísérték örök nyugalomra. — A koporsó feletti gyászbeszédet Zombory Gedő megyasszói ev. ref. lelkész, ki­tűnő szónok mondotta, a sirkertben pedig Zitás István t szadai ev. ref. lelkész búcsúzott el lendületes beszéd­ben számos kartársa nevében is. Nagyszámú rokonság és a környék­beli papság vett részt a temetésen. Nyugodjék békével! — Óriási tűzvész Töketerebesen. Megemlítettük lapunk legutóbbi szá­mában, hogy Töketerebesen f. hó 8-án óriási tűzvész pusztított. A tűzvész oly gyorsan és oly nagy mértékben terjedt, hogy az egész községet a vógpusztutástól féltették. A tűzvész­ről azonnal távirati jelentésben érte­sítették Dókus Gyula alispánt, ki in­tézkedéseket tett, hogy a sátoralja­újhelyi tűzoltóság a tűzhöz kivonul­jon. Időközben azonban a gálszécsi tűzoltóságnak sikerült a tüzet elfoj­tani. A veszedelmes elem azonban alig egy pár óra leforgása alatt óriási pusztítást vitt véghez a virágzó köz­ségben, dacára annak, hogy a gróf Andrássy uradalom összes tisztjei s cselédsége emberfeletti erővel töreke­dett a tűz elfojtására. Tudósítónk hír­adása szerint pár óra alatt nyolcvan ház esett melléképületeivel együtt a tűzvész áldozatául. A mentési mun­kálatok közben Kovács Sándor ura­dalmi gépész egy háztetőről a tüzbe esett. A szerencsétlenül járt embert még élve mentették ki s súlyos se­bekkel hozták be a sátoraljaújhelyi közkórházba. Az oltási munkálatok­ban gr. Széchenyi Domonkos is részt vett, ki a tűz lefolyása alatt sokszor tanujelét adta bátorságának és önfel­áldozásának. — A község borzasztó pusztulás képét mutatja s a kárt — bár az épületek egy része biztosítva volt — még megközelítőleg sem le­het egyelőre kiszámítani. — Kereskedők kirándulása a Székelyföldre. Augusztus 13-án lesz Székelyudvarhelyt az O. M. K. E. székely kerületének gyűlése. Másnap két csoportban kirándulásra indulnak a Székelyföld szép vidékére. Az első csoport Korond Szováta fürdőket és a parádi sóbányát nézi meg. A máso­dik csoport Székelyudvarhelyről kiin­dulva Csíkszeredába megy. Útközben Homoróda, Lobogó és Dobogó fürdő­ket, a szentkeresztbányai vasgyárt és bányát nézni meg. Másnap foly­tatják az utat Borszék felé utbaejt- vén a gyergyói hires márványtelepe­ket és számos történelmi nevezetes­ségű helyet. Gyergyószentmiklóson meghálnak és Tölgyesnél átrándulnak a román határra, Borszéken 18-ig időznek, onnan Szászrégenen át utaz­nak haza. A kocsidij személyenként az első csoportnál 6 korona, a máso­dik csoportnál 28 korona. A részvételt Harmath Sándor elnöknek Marosvá­sárhelyre augusztus 1-éig kell beje­lenteni. Kívánatra részletes program- mot is küld. A kirándulásban család­tagok is résztvehetnek. — Különlegesség. A Sátoraljaúj­helyben is létező, néhány tagot szám­láló baptista hitközség tagjai nyom­tatványokat osztogatnak vasárnapon­ként a helybeli más hitfelekezetek templomaiba igyekező híveknek, a mely nyomtatványokon saját imahá­zukba hívják a másvallásuakat. A do­log érdeméhez még nem szólunk, ezt elvégzik a lelkészek a szószékről, de nem hagyhatjuk szónélkül a nyom­tatványok homlokán díszelgő különös meghívást, mely szól eképen : „MEG­HÍVÓ A BÁpTISTA HiTkŐSEG isTENj TjszTELErEjRE. JÓkAj UiCÁ 822.“ Nem mindennapi dolog. Vajon nem tartanák-e szükségesnek magyarul megtanulni a nyomtatvány kibocsátói ? — Utcai botrány. Varhev János napszámos tegnap este alaposan be­csodálkozva tért lakására. Neje, aki férje keresésére indult, folyton nyo­mában volt és folytonosan szidalmazta urát, aki minduntalan teleitta magát és ilyen állapotban tért haza nap-nap mellett. Előtte botorkáló férje előbb csak dünyögve haladt tovább és tűrte az asszony szitkozódásait, mikor azon­ban egy utcaszöglethez ért, hirtelen visszafordult és nejét ahol csak érte, össze-vissza ütötte. A botrányos ve­rekedésnek az arra járók vetettek vé­get, akik a brutális férjet az asszony­tól nagy nehezen szétválasztották. A megvert asszony iszákos férjét följe­lentette a rendőrségnél. — Felhívás. A „Kassai Nemzeti Szövetség“ a következő felhívást in­tézi a magyarországi hazafias ifjúság­hoz és közönséghez: Kassa szab. királyi város át van hatva azon meg­győződéstől, hogy az országszerte lángra lobbant nemzeti érzést a Rá- kóczi-ereklye-kiállitás eszméjével ő gyújtotta meg akkor, midőn az erek­lyék gazdag tárával megszólaltatta a kétszáz év előtti, kuruc érzések táro­gatóját, mely a szabadságnak, a nem­zeti érzésnek teljességével töltötte be a lelkeket. A Kassai Nemzeti Szö­vetség célját, működési körét, kultur feladatát átvette egy uj egylet, a Köz­művelődési Egylet. Ez a Közművelő­dési Egylet rátermett és hivatott ke­zekkel ép oly buzgón mint — úgy tetszik — szerencsével halad a kitű­zött célnak utján. A Kassai Nemzeti Szövetség átengedvén a teret fent- nevezett egyletnek, emlékét azzal óhajtja megörökíteni, hogy a rendel­kezésére álló vagyonát, egy ingyenes Deák szálló megteremtésére szenteli. Teszi ezt abban a reményben, hogy különösen a tanuló ifjúság, de min­den jó magyar hazafi módját törek­szenek ejteni annak, hogy megláto­gassák Kassa sz. kir. várost, hová a magas királyi kegy elhelyezni ren­delte a nemzet legdrágább ereklyéjét, a nagy Rákóczinak szent hamvait. Nem lehet kétségünk az iránt, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents