Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-10-26 / 119. szám
S. oldal ZEMPLÉN. Október 26. szövetség elnökének elnöklete alatt. Ezen közgyűlés a szövetség megalakulása óta a hetedik volt s tekintettel a fejlődés menetére, melyet az összehasonlítás feltüntet, bízvást elmondhatni: hogy az intézmény tekintélyes közgazdasági és népsegélyező tényezővé nőtte ki magát s hogy az évenkénti közgyűlések hova inkább a fontosabb társadalmi események színvonalára emelkednek. — Tanúskodik erről nemcsak az ügybuzgalom örvendetes gyarapodása az érdekelt szövetkezetek vezető emberei részéről, hanem a kormány és a fővárosi sajtó fokozódó érdeklődése is, melyek az ügy fontosságához mérten nyilatkoztak meg. Gróf Mailáth József elnöki megnyitó beszédében önérzettel hivatkozott a komoly, zajtalan munka sikerére, melyet sem az indokolatlan ellenszenv, sem a közöny meg nem hiúsíthattak s mely az irigységet is elnémította. Képviselve voltak a belügyi és a földművelési kormány Badisics György és Sontagh Sándor, a dunántúli szövetkezetek szövetsége gróf Pallavicinyi Ede elnök, a zemplénvár- megyei gazdasági egyesület Nemthy József ügyvezető elnök-helyettes s több tekintélyes fővárosi lap kiküldött tudósítói által. Azonkívül a szövetséghez tartozó szövetkezetek csekély kivétellel igazgatóságuk, vagy azok tagjai képviseletében vettek részt a közgyűlésen, kiknek névsorát alább közöljük. Jelen volt Meczner Béla országgyűlési képviselő is. A titkári jelentés, amelyet Blasek Jenő az anyag ügyes csoportosításával s a szövetkezetek fejlődését feltüntető mozanatok eleven színezésével állított össze, arról tanúskodik: hogy a szövetséghez tartozó szövetkezetek az elmúlt évben tetemes erőgyarapodást értek el. Az üzletrészek értéke a másfélmillió koronát jelentékenyen haladja túl, harmadfélmilliónál több takarékbetétje van s négy millió koronánál több hitelügyletet bonyolított le. Szabolcsvármegye gazdasági előrehaladottságát Zemplónvármegye fölött az is dokumentálja, hogy az élőbbemnek — noha területe és népessége kisebb, mint vármegyénké — több hitelszövetkezete van, mint az utóbbinak s szövetkezetei erősebbek. megnyugtatja a sok ember látása. Hajón mentek. Fájdalmas reminiszcenciákat ébresztett benne a nagy viz látása. Kevés utas volt, itt-ott egy női alakot is lehetet látni. A kis Pista, tényleg igen jól viselte magát s több hasonkoru gyerekkel vidáman játszadozott. Erdős a korlát mellett állott, végtelen keserűséggel gondolt vissza az elmúlt boldog időkre. Szórakozottan nézte a partvidéket. Zöld volt még a mező, de már látni lehetett az ősz közeledését, érezni lehetett nyirkosságát. így elgondolkozva állott ő. — Mily jó volna — gondolá — ide beletemetkezni, senki sem tudná, milyen bánatból menekültem meg. — Senki sem siratna . . . — De mégis ... a fiam ... a fiam . . . ismételgető magában. — Papa, papa — gyere csak — kiabálta a kis fiú — itt van mama. Vissza fordult s látja, hogy az ő fia egy elegáns hölgy felé fut, kis kezeivel csapkod és kiabál: mama ... mama . . . hol voltál oly sokáig ? Erdős roppant zavarában valami mentegetőzés félét mormogott s lába szinte gyökeret vert. — Az arca, az arca . . . mor- mogá— olyan mint a feleségemé volt. S az elegáns hölgy? Talán kiszabadította magát a kis zsarnok kezei közül? A titkári jelentésből vonható következtetések minden irányban örvendetes haladásról tanúskodnak s hogy az újabb szövetkezetek szaporodása mérsékelt, az a vezetőség céltudatos irányítására mutat, mely szo- rint sokkal jobb ha a meglevő szövetkezetek izmosodnak meg s lesznek mindinkább feladatuk betöltésére alkalmasabbakká, mintha a szövetkezeti buzgóság számos apró, gyönge s igy életképtelen vállalatot létesít, a melyek gyakran az üdvös eszme méltatlan kompromittálására vezetnek. Az elösmeréssel tudomásul vett titkári jelentés után két felolvasás következett a szövetkezeti eszme köréből ; az elsőt dr. Szesztay Zoltán nyíregyházi ügyvéd — a szövetség szabolcsi csoportjának ügyésze — tartotta a szövetkezetek hatásáról a nép jogi érzékének fejlesztésére vonatkozólag. Tartalmas, ügyes munka, amelyet méltó elösmerésben részesített a közgyűlés. A felolvasó világos, vonzó modorban mutatott rá mindama vonatkozásokra, melyekben a szövetkezeti intézmény népünk elhanyagolt jogi viszonyaira jótékony hatással bir. A szövetkezetek megköny- nyitik a nép földvásárlását s ezzel kapcsolatban, de a hitelképesség érdekében is gondot fordít telekköny- vének rendezésére. Á személyi megbízhatóságon alapuló hitelképesség gazdasági előnyét kihasználhatókká teszik a szövetkezetek, ami által az érintett előny mellett a népet pontossághoz, rendhez szoktatják, elejét veszik a kártékony hitelforrások felkeresésének. A szövetkezetek nemcsak a viszonylag olcsó és gyorsan lebonyolítható hitelnyújtással segélyezik a népet, de okos tanácscsal is. Ke- vesbednek a haszontalan perek. Legszembetűnőbb azonban a hitelszövetkezetek hatása a pusztító incasso-pe- rek számának feltűnő csökkentésénél, ami igen fontos és nagyon üdvös eredmény. Reá mutatott még a felolvasó népünk egy helytelen és felettébb kártékony szokására, melyet terményei részben való értékesítéséi _ nél követ az által, hogy apróbb vásárlásainál nem pénzzel, hanem búzával, tengerivel, szóval terménynyel fizet, amikor is az árut drágán veszi s terményét a kapzsi élelmesség olcsón számítja s igy duplán károsodik Talán ájuldozott ? Oh 1 nem 1 Szeretetteljesen vette a kis fiút az ölébe s mosolyogva csókolgatta piros arcocskáját. Erdős megállóit s bámult. Nem bírta ezt végignézni, vissza vonult . . . Kezdte irigyelni azt az ismeretlen nőt. íme! hogy csókolgatja az ő fia azt az idegen nőt. Ki az ? Mit akar, mi jogon tartja karjai közt az ő fiát? Felállott. Összeszedte erejét, de érezte, hogy csak támolyog. Esotlenül megemelte kalapját... Szemei könyben úsztak. — Üljön le uram 1 — segített zavarán a szép leány — a kis fiú igen jól érzi magát nálam . . . De Erdős agy szót sem tudott kinyögni, iszonyatosan szorongatta valami. — íme! az ő fia vele most nem is beszél, csak evvel a . . . csak ő vele s az, hogy cirógatja . . . Vak dühhel tekintet a leányra, pillantásaik találkoztak s a leány halott halvány lett. —• Szereti ezt, a kis fiút? kérdő végre Erdős az elkeseredés hangján. A leány csak a fejével biccentett, hogy igen. — Legyen hát a magáé — szólt Erdős s meghasadt a szive a fájdalomtól. a szegény ember. Á felolvasást — ismételjük és hangsúlyozzuk — érdeme szerint méltatta a közgyűlés, a midőn az elnök meleg hangon elismerésén kívül tetszésének zajos ovációban adott kifejezést. A második felolvasó Vass János ref. lelkész volt, aki a „szövetkezeti emberről“ értekezett. Az eszme — úgymond — amelylyel népünk már megbarátkozott, lelkes támogatókat kíván a jövőben is, hogy a tört nyomok szélesre taposhatok legyenek. Kívánatos tehát, hogy a kezdeményezők buzgalma, odaadó munkássága méltó követőkre találjanak, hogy a dús aratást Ígérő vetés a nép erkölcsi és anyagi hasznára betakarítható legyen. Élénk, színes, közvetlen hangú felolvasás volt, melyet a közgyűlés szintén teljes elösmerésben részesített. Mindkét felolvasás kinyomatni s a szövetkezetek között szétosztatni határoztatott. A fehértói szövetkezet képviselője indítványozta, hogy a kereskedelmi minisztériumtól a szövetkezetek évi nagygyűléseire azok képviselői számára kedvezményes vasúti jegyre szóló engedély kérelmeztessék. Ezen méltányos kívánság, miután a szövetkezetek nem közvetlen haszonra spekuláló intézetek, hanem a közérdek szolgálatában állanak s igy az állam támogatására jogosan tarthatnak számot, helyesléssel fogadtatott s a megfelelő intézkedések megtételére az elnökség felkéretett. Gróf Pallavicinyi Ede a „Szövetkezet“ cimii szaklapra irányította a közgyűlés figyelmét. A közgyűlés befejeztével gróf Mailáth József elnök a szövetkezetek képviselőit s az eszme iránt érdeklődő jelenvoltakat megvendégelte. Az ebéd derült hangulatban folyt le, amelyet a számos tartalmas pohárköszöntő élénkített. Elsőnek az elnök emelt poharat, amelyet a szövetkezeti eszme harcosaiért s azok közül vendégeiért üritett. Megemlítjük e helyütt, hogy gróf Mailáth József elnöki megnyitójában különösen hangsúlyozta a társadalmi tevékenység aktuális fontosságát. A politikai láthatár kevés vigaszt nyújtó zordsága kell, hogy élén- kebb munkásságra hangolja a társadalmat, amely ezidő szerint egyedül végezhet alkotó munkát. Egyébiránt bízva reméli és kívánja a „jobb időket,“ amidőn a közélet sivárságának zsibbasztó hatása, amely lidércnyomásként nehezedik reánk, véget ér, s a nemzet felüdülve, megujjult életerővel láthat a felhalmozódott munkához. Meczner Béla képviselő gróf Mailáth Józsefért, mint a közélet önzetlen és fáradhatatlan bajnokáért emelt poharat. Gróf Pallavicinyi Ede az önkormányzat képző iskolájaként tüntette fel a szövetkezeteket s buzdította annak híveit az autonomikus tevékenység propagálására, mint amely nélkül a közügyek intézésének hathatós ellenőrzése képtelenség s ha az önkormányzati szellem hanyatlik, az önkényes és az egyéni érdek jegyében való irányzat kerekedik felül. Beszéltek még Molnár János sárospataki főbíró, aki gróf Pallavicinyi Edét éltette, dr. Szabó Sándor, aki a szövetkezet szellemi munkatársa dr. Szesztay Zoltán és Vass Jánosra emelte poharát, végül Szabó András, aki pohárköszöntőjében az egyesületi eszmét aposztrofálta. Nem hiányzott a jó cigány muzsika sem, sőt egy kis művészi hangversenyben is volt részünk, amikor Kolozs vette ki a prímás kezéből a hegedűt. A vidám lakomának a gyorsvonat közeledése vetett véget. Jelen voltak az említett szereplőkön kívül Brett Gyula Bodrog- keresztur, babocsai Nagy Adolf Bé- nye, Bányász János Nagykövesd, Benkő János Hernádnémeti, Bedeő Lajos Karász, Danyi József Erdőbé- nye, Csendes Mihály Bököny, Dunki Kálmán Miskolcz, Diószegby Pál Őrhegy, Blasek Jenő, Erdélyi Farkas Oros, Horváth Endre Sárospatak, Horváth Gyula Balsa, Fuhrmann Antal Vencsellő, Jászay Zoltán Megy- asző, dr. Farkas Róbert Királyhel- mecz, Fetykó János Perbenyik, Kilián Bertalan Bodrogkeresztur, Kerekes Béla Tarczal, Kalapos Endre Perbenyik, Meczner Béla Sátoraljaújhely, — Nemthy József Gálszécs, —■ Mády József Rozvágy, Molnár János Sárospatak, Nánássy Andor Ujfehértó, Kovács Endre Sárospatak, Csernay Ödön fővárosi újságíró, dr. Szontagh Antal Budapest, Badisics György Budapest, dr. Szabó Sándor Sárospatak, dr. Kiss Ferencz Keme- cse, dr. Szesztay Zoltán Nyíregyháza, Zloczky Demeter Oros, dr. Zloczky Pál Királyhelmecz, Traply Béla Agárd, Suhajda Béla Turabőd, Radisics György Budapest, Orosz András Sza- lóka, Póchy Ádám Szacsur, dr. Tárczy Pál Királyhelmecz, Tóth Sándor Királyhelmecz, Sápos Ferencz Perbenyik, Szabó András, Szabó Aladár, Orbay Dezső, Pásztor József Pálháza, Uray Béla Ibrány Popovios József Ke- meose, Rieszdorfer József Sárospatak, Szikszay Sándor Apagy, Kolozs József Királyhelmecz, Pásztor János, Orbán Dezső, Kossuth János Sátoraljaújhely. x—y. Fizetésképtelenségek. — okt. 26. Földművelő államnak vagyunk kikiáltva. Tagadhatlan, hogy nemzeti életünk főere földművelésünkből táplálkozva lüktet végig azon a nagy testen, melyet magyar államnak nevezünk; de ez a főér nem volna képes magában, a szintoly nagy fontossággal biró mellékerek nélkül a mi nemzeti életünket fentartani. Ezek a mellék erek pedig az állami közgazdaságban : az ipar és a kereskedelem. A földművelés, az ipar és a kereskedelem az a három tényező, melyek közös és helyes együttműködésben, kellően konszolidálva önállóságunk alapkövei; amelyek közül bármelyik is ha sorvad: azt közgazda- sági életünk, hitelünk sínyli meg. Népeknek, államoknak a világversenyben csak akkor van méltó helyük, ha a fenti három tényezőt oly erőssé tehették, hogy azok sem múló megrázkódtatások, sem a pénzpiac hullámzásaival életképességüket el nem vesztették, de krónikus bajok anélkül suhanhatnak át felettük, hogy azok bármi komolyabb nyomot hagynának maguk után. Ha közgazdasági helyzetünket az adott viszonyok közt behatóbban tanulmányozzuk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a kereskedelemnek hazánkban ma elsőrendű szerep jutott s a legfontosabb feladatok erre várnak a nemzeti élei megszilárdításában. A magyar kereskedelem azonban, mely gyermek korán ugyan túl van már, de még érettnek, életerősnek nem mondható — amint szomorúan tapasztaljuk — újabban nem a megerősödés, de a végelgyengülés felé halad. Hasonlít egy mellbeteg ifjúhoz. A pirosság, az életerő még nem hagyta el teljesen, de azon az utón van, hogy ha légváltozást nem kap, elsorvad. Ez pedig nem jól van igy, ezt megengedni nem szabad, hacsak ön- gyilkosságot nem akarunk nemzeti létünk ellen elkövetni. A nagyvárosok fiai, a kérdéssel tudományos szempontból is foglalkozó szakszervezetek talán nem látják a baj gyökerét oly világosan, BOR- ÉS SZESZ MÉRŐK kaphatók; HRABÉCZY KÁLMÁN gyógyáru üzletében (Drogéria.) Sátoraljaújhely, Főtér.
