Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-10-26 / 119. szám
Október 26. Z É M P L É N. 3. oldal mint látjuk mi itt a kisebb vidéki városokban. Itt ahol eltitkolni mit sem lehet, ahol egyik ember a másikat jószerint gyerekségótől ismeri, mindenkinek élete nyitott könyv és a nagy nyilvánosság Ítélkezése elől el nem vonható. De éppen ebből fo- lyólag aztán szomorúak is a mi tapasztalataink, mert az izmosodás helyett senyvedést kell látnunk, a legjobb remények sem válnak valóra; embereink még nem érettek meg arra a pályára, ahol nemcsak családok, de egy egész nemzet vár tőlük eredményekkel teljes tevékenységet s várja, hogy e tevékenységükkel a nemzet közgazdasági életében számottevő és megingathatlan szereplők legyenek. Sátoraljaújhelyben — hol a hivatalos és hiteles statisztika adatai szerint csaknem kétszerte több az üzletek száma mint pl. Kassán, természetesen a népesség arányát tekintve — a különféle üzletek egymásután jelentik be fizetésképtelenségüket. Pedig egy-egy bolt ajtó bezárása mindig egy seb a nemzeti közgazdaság testén. Ha már most az indító erőt vizsgáljuk, mely nálunk a fizetésképtelenségek nagy számát idézi elő, akkor furcsa tapasztalatra jutunk. E tapasztalatok eredményét röviden a következőkben összegezhetjük: Nálunk boldog-boldogtalan nyakra-főre üzletet nyit. Az mellékes náluk, hogy birnak-e a kellő kereskedelmi ismeretekkel; gondolják. hogy majd belejőnek. De ami ennél hasonlithatlanul főbb kérdés: kevesen vetnek számot azzal, hogy bírnak-o ők azzal az anyagi erővel, mely alapul, még pedig biztos alapul szolgál egy — minden eshetőségre számitott — kereskedői élet hullámzásaiban s amely tőkén ezután önmagától épül fel a kereskedő legfőbb erőssége: a hitel. Kellő anyagi erő hiányában, egyedül a hitelre utazva, üzletet nyitni először vakmerő vállalkozás, másodszor bűn; mert a bukás folyton feje felett lebeg a kellő üzleti tőke nélkül csak vegetáló kereskedőnek s ez nem engedi őt szilárd talajon haladni; nem fejlődhetik ki benne az egyéni önnállóság biztos és felemelő érzete sem s a pónzetlen kereskedő olyan, lesz mint a Rongyva pataki malom; néha jár, ha jön egy- egy kevés eső, de bizony nem ér az egész egy fabatkát sem ! Városunkban szorgalmas, becsületes, törekvő fiatal kereskedők közül csak legutóbb is Róth Sándor, Róth Vilmos, Salamon Béla és Wessely Mór lettek fizetésképtelenekké. Elhisszük, hogy nem ők az okai szerencsétlen helyzetüknek, mert hiszen előttünk éltek, szorgalmuk semmi kívánni valót nein hagyott fenn. De a mostoha sors és a nagy verseny felemésztette azt a pár ezer koronájukat is, amelyeket üzletükbe befektettek. A fiatalabb kereskedők helyesebben tennék, ha mint segédek még néhány évig működnek s bevárják, hogy teljesen megerősödve vehessék fel az élet porondján a sikerrel biztató küzdelmet. Hiszen nálunk a kereskedősegédet mondhatni fényesen fizetik. Jobb jövedelmük van mint egy aljárásbirónak s habár becsüljük az emberben az önállóságra való törekvést, de azért az önállóságnak ideje csak akkor érkezett el, ha az illető, mondjuk úgy: a saját lábán megállani képes. Gondolkozni érdemes e tárgy felett. Mert az egyén mindig felelőséggel tartozik tetteiért a köznek is s az egyéni erőben gyökerezik a nemzet közereje. HÍREK. Egy kis barbarizmus. — okt. 26. Bus, szomorú látvány mindig, ha halottat kísérnek ki az utolsó útra — a temetőbe. De százszor szomorúbb, vigasztalan, sötét kép, ha minden kíséret nélkül, virágtalan, egyszerű fakoporsóban visznek valakit végső lakhelyére. Szomorú, szomorú . . . s az embernek önkénytelenül is köny jő a szemébe ; megsiratja azt a szegény ismeretlent, aki talán távol hozzátartozóitól, messze szeretteitől hirtelen, véletlen hal meg, vagy pedig az élet nehéz terheit nem bírván, összeros- kadt a súlya alatt. . . Nem ismerte senki, nem siratja senki s még az sincs iránta egy szikrányi kegyelettel sem, aki csak kötelességből, csak azért, mert ez a rendeltetése — viszi ki utolsó útjára. Megbotránkozva lehet többször szemtanúja bárki is annak a lelket rázó néma kegyeletlenségnek, ahogy itt a névtelen szegény halottakat viszik a temetőbe. Méltán fellázad az ember vére és a szánakozás fojtja el, amint látja, hogy ahelyett a megszokott lassú menet helyett, amelylyel a csöndes embereket vinni szokták — vágtatva, úgy, mintha egyszerű séta-kocsizásra mennének — viszik a szegény halottat. Úgy sem ébred fel, gondolja magában az az egyszerűen gondolkozó kocsis-ember, hamarább oda érünk. És a kocsi rohan, a koporsóban pedig jobbra-balra döccen az a szegény élettelen test. Mozog, kopog, de a zaj elvész a lovak patkóinak dübörgésében. Elszomorító bus látvány. Hát a mai felvilágosodott korban, a mikor már az egyszerűbb emberek sincsenek olyan nagyon hátramaradva, — még most is történnek ilyen dolgok ? Hisz ez ázsiai sötétséget vet a mi modern városunkra, — az elmaradottság bélyegét üti rá — s valami borzasztó, félelmes, nyugtalanító érzés fog el, ha ilyeneket látva, arra gondolunk, hogy mindnyájan erre jutunk egyszer. A kit illet, aki azt az állapotot megakadályozni van hivatva, bárki legyen is az, utána nézhetne és tapasztalhatná ezt a megbotránkoztató, szomorú látványt, amit azok a rohanó koporsók nyújtanak. Humánus dolog lenne, ha intézkedne, hogy a megszokott lassú lépésben vinnék ki azokat is, akiket nem ismert senki s a kik virágtalan, egyszerű fakoporsóban mennek az utolsó útra . . . — Az első hó. Ma délután 3 óra körül erős északi szélben lehullottak az első hópelyhek. Bent a városban nem hagytak ugyan nyomot maguk után, de a közeli hegyek ormait szép fehérre festették. Az első hóval megfelelő hideg is beköszöntött, a hideggel pedig a fűtésre, télikabálra, meleg cipőre vonatkozó gondok. A hó az elolvad, de a gondok, sajnos, megmaradnak még jó néhány hónapig, sőt azontúl is. — Alaptalan vádak egy körjegyző ellen. A „Polgár“ c. fővárosi napilap egyik legutóbbi számában támadást intéz Olthváry Miklós alsóbereckii körjegyző ellen, azt állitván róla, hogy nem tartja tiszteletben a törvényeket és az egyszerű nép tudatlanságával visszaélve, F.-Bereckiben ház- ról-házra jár s a meg nem szavazott adókat rendszeresen behajtja. Utána jártunk a dolognak s konstatáljuk, hogy a „Polgár“ fenti közleménye nem felel meg a valóságnak, ameny- nyiben Olchváry Miklós körjegyző a Bodrogszerdahelyen folyó betétszer- kesztési munkálatok miatt a folyó év október havában nem is járt Felsőberecki községében és igy ott meg nem engedett adószedést nem is eszközölhetett. Megtörtént azonban az, hogy szeptember havában a községi bírák egy-egy kimutatást kaptak, mely szerint az abban feltüntetett községi-, ut- és ártér-adókat időnként tartoznak behajtani. A felsőbereczkii biró azonban ezekből az adókból sem hajthatott be egy fillért sem, mert Hala- venkó János és Baum Mór ottani lakosok az ex-lex örve alatt annyira föllázitották az adózó polgárokat, hogy a mai napig is alig öten-hatan fizették ki adójukat. Októberben senki egy fillért sem fizetett. A megrágalmazott körjegyző a „Törvénytelen adószedés“ cimü közlemény szerzője ellen megtette illetékes helyen a följelentést. — Elfogott katonaszökevények. A Miskolczon állomásozó cs. és kir. 65-ik gyalogezred két katonája, Illés István és Madarász István közlegények az ezredtől megszöktek. Az ez- redparancsnokság azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a szökevény katonák elfogatása iránt, őrjáratokat küldvén ki felkutatásukra. Ez intéz- kédések eredménynyel is jártak, a mennyiben otthonában, Zemplénvár- megyében mindkét szökevény kézre- került. Illés Istvánt Girincs községben fogták el, ahova családjához szökött, a másikat, Madarász Istvánt Takta-Harkány községben. Illést már beszállították a miskolczi katonai börtönbe, Madarászt a mai nap folyamán szintén beszállítják. — Köszönet nyilvánítás. A cékei róm. kath. plébánia hivatal a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat: A sátoraljaújhelyi dohánygyár igazgatója Neuwirth György ur kegyes volt a dohánygyári munkások közt a cékei rk. uj templomra gyűjtést eszközölni s 106 koronát alulírotthoz küldeni. Kegyességükért fogadják úgy az igazgató ur, valamint az adakozók hálás köszönetünket. Céke, 1905. okt. 24- én Hlebik János róm. kath. lelkész, Czigánpál György gondnok. — Vasutasok gyűlése. A „Magyar Vasutasok Országos Szövetsége“ e hó 29-én, vasárnap délután 5 órakor a helybeli kis állomás egyik termében alakuló gyűlést tart. — Betörés és lopás. Folyó hó 25- én este 9 óra tájban a Kossuth- utcai napi piaci bódék közül Jaczkó András és Stercz Györgynó árubódéját két napszámos-ember, aki ez idő szerint foglalkozás nólkü van, feltörte és onnan mintegy 60 korona értékű húst és szalonét ellopott. A betöréses lopásnak a Kossuth-utcán őrt álló rendőr nyomára jött és azonnal hozzá látott a tettesek kézreke- ritésére. A nyomozásnak csakhamar kedvező eredménye lett, mert Spenik János és Mühlhancz István rendőrök a tetteseket Nyircsák István és Nyir- csák Pál hajdúnánási napszámosok személyében egy vasút melletti korcsmában elfogták. A betörő-tolvajokat, miután tettöket nyomban beösmerték, a rendőrkapitánysághoz bekísérték és egyelőre nem is bocsátják szabadon, mert a nyomozás során kiderült, hogy a két testvér más büntetendő cselekmény elkövetésében is ludas. — Fogyasztási szövetkezet Sztrop- kón. Tudósilónk Írja Sztropkóról, hogy az ottani járás intelligenciája, a polgárság és a gazdaközönséggel egyértelműben e hó 22 én értekezletet tartott Sztropkón, ahol egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy fogyasztási szövetkezetét létesítenek. A részvényesek már is tömegesen jelentkeznek s előrelátható, hogy a szövetkezet kedvező kilátásokkal fog megalakulni. Ezen fogyasztási szövetkezetnek már azért is van Sztropkón létjogosultsága, mert szilárd és erkölcsös alapra lesz fektetve s a fogyasztó közönség meghatározott árért s a legjutányosabban szerezheti be szükségleteit. Miután a hitelszövetkezet versenyt vesz föl a sztropkói vidéket eddig uralt kereskedőkkel, valószínű, hogy ez a város és vidéke lakosságának csak használhat, megmentvén őket egyesek túlkapásaitól. Ami pedig elsőrendű tény: az, hogy a hitelszövetkezet a sztropkói kiskereskedőknél eddig be nem szerezhetett árukat raktáron tartva: ezzel a város és környéke lakosságának minden igényét kielégíteni képes leend. — Megkerült elmebeteg. Megírtuk, hogy Sinkó Sándor tápiósági születésű 23 éves, róm. kath. vallásu cipészsegéd folyó hó 20-án a helybeli „Erzsébet“ közkórház elmeosztályából megszökött. A szökött elmebeteget — mint értesülünk — a rendőr- kapitányság által kibocsátott körözőlevél alapján otthon, Tápióság községében feltalálták. — Katonai lóvásár Ujhelyben. A m. kir. kassai 5. honvéd huszár ezred pótlovazó bizottsága által folyó évi november hó 3-án délelőtt 9 órakor Sátoraljaújhelyben a városháza előtt készpénz fizetés mellett pótlovak fognak vásároltatni. — A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól táp- láltaknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniök ; magasságuk 159—166 cm.; koruk 472—7 óv között legyen ; azon lovak, melyek ezen követelményeknek meg nem felelnek, úgyszintén levágott (eourtirozott) farkuak nem fogadtatnak el. Az ár alku szerint és a ló minősége szerint, 650 koronáig mehet s a kialkudott összeg, a lólevél előmutatása mellett fizettetik ki. — Tanulságos előadások Sztropkón. Lapunkban már említést tettünk arról, hogy Sztropkón az ottani intelligencia az Urániával egyetértőig, igen nagy horderejű intézkedéseket telt a nép művelése érdekében. Ez ügyben újabban a következő tudósítást vettük: Ä sztropkói állami iskolában az ottani gondnokság és tantestület buzgó közreműködésével az „Uránia“ magyar tudományos egyesület népszerű tudományos felolvasásokat tart. Az egyesület most vetített képekben mutatja be a közönségnek és az iskolás gyermekeknek dr. Simonyi Jenő és Gerő Ödön tudósainknak leírásait. A bemutatott képeknél nevezett tudósaink leírását Csiffáry Vazul Antal tanitó felolvassa, hogy annak látását a közönség értelmileg is fogja fel, illetve ös- merje meg. Eddig be lett mutatva két előadás, melyek úgy az intelligencia, mint a közönség tetszését teljesen megnyerték. — Reuter Rezső körjegyző a tulajdonát képező grammofounal fogja szórakoztatni a közönséget s különösen az ifjúságot. Czóljuk e nemesen érző uraknak a népet a korcsmázástól megmenteni e e helyett értelmi képességüket fejleszteni. A jövedelem jó tanulók és szegónysorsu iskolás gyermekek felruházására fordittatik. Olykor ingyenes előadások is lesznek. — Betegsegélyező pénztári ülés. A sátoraljaújhelyi kerületi betegse- gélyző pénztár igazgatósága folyó évi október hó 29-én délután 2 órakor a pénztár helyiségében ülést tart. — Az erdők ujjáültetéie. A jövő évi őszi és tavaszi erdősítésekhez szükséges csemetekészletek szállítását Feilitzsch földmivelósügyi miniszter elrendelte. A csemeték ingyen és a folyamodónak legközelebb eső állomáshoz ingyen küldetnek. Előnyben azokat az erdőültetőket részesítik, akik kopár és vízmosásos helyeken erdősítenek. Folyamodványokat december 15-óig közvetlenül az illetékes erdőfelügyelőségekhez kell benyújtani. — Talált öv. Egy úri ember a Némahegy-feló vezető utón egy női övét talált, melyet tulajdonosának leendő kézbesítés céljából átadott a rendőrkapitányi hivatalnak. — Az a hölgy, aki az övét elvesztette, a talált tárgyat ott átveheti. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. F. I. Helyben. Köszönettel vettük és besoroztuk. Felelős szerkesztő és laptulaj do»*« : Éhlert Gyula.
