Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-10-19 / 116. szám

Október. 19.

ZEMPLÉN

3. oldal.

sen Kulcsár Ferenc állami tanítóhoz ígérkezett el s mint kész helyre jött oda. — Az utón, nem tudva a K. F. lakcímét, kérdezősködni kezdett utána. Simonná cselédhurcoló erre elfogta a kislányt, beerőszakolta üzletébe, ruháját, cselédkönyvót őrizet alá vette, azután beállított K. F.-né- hez, tudatva, hogy van szolgáló, csak fizessen 50 krajcárt. Az úrnő tiltakozott az alaptalan zsarolás ellen, mert Gaál Anna az ő levélbeli megbízásukra utazott Ujhelybe s kész helyre jött. Simonnét azonban nem könnyű elriasztani. Kifejtette teljes ékesszó- lással: mit sajnálja azt a pénzt, úgy sem a nagysága pénze az, fogja le a cselédtől. A rendőrség emlegetésére azonban Simonné lemondott az 50 krajcárokról, de mi nem mondunk le arról, hogy az ilyen sáskákat irtani kell. — Ezzel kapcsolatban fölmerült az a terv, hogy üdvös volna a cselédközvetitésnek hatósági utón való eszközlése. Ez azonban egyelőre kivihetetlennek látszik, de haladunk ez irányban, mert, mint halljuk, a polgármester hajlandónak mutatkozik szorgalmas, tiszteséges és dolgos székely cselédeknek újhelyi úri házakhoz leendő elhelyezését hatósági támogatással eszközöltetni, ha legalább 30 cselédleány elhelyezése végett nála jelentkeznek. Most tehát csakis a cselédtartó gazdákon múlik, hogy ez az egészséges idea a megvalósulás stádiumába lépjen.

— A felsöbodrogi vizszabályozó társulat rendes évi közgyűlését folyó hó 14-én tartotta meg Tőketerebesen az érdekeltség élénk részvétele mellett A közgyűlésen gróf Andrássy Géza társulati elnök elnökölt, miniszteri megbízottként pedig Szokolay Emil műszaki tanácsos jelent meg. A közgyűlés igaz részvéttel és mély fájdalommal emlékezett meg a társulat igazgató választmánya egyik kimagasló tagjának — gr. Andrássy Tivadarnak — haláláról s emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta. Tudomásul vétetett a társulat 1904-i megvizsgált számadása s a bizottság jelentése. Az 1905. évi számadások megvizsgálására Péchy Gusztáv, Pilissy László és Spillenberg József t. tagok és ifj. Koch Gábor takarékpénztári főkönyvelő mint szakértőkből álló bizottság küldetett ki. — Azután elfogadták az igazgató-választmánynak a szabályozási munkálatokra vonatkozó terjedelmes javaslatát s megállapították az 1906. évi költségvetést. A tiszavölgyi társulat rendes évi közgyűlésén a felsőbodrogi vizszab. társulatot gr. Andrássy Géza elnök és Szladek Károly igazgató- főmérnök fogják képviselni.

— A „Zemplén Naptára.“ Pár nap múlva kikerül a sajtó alól és forgalomba lesz bocsátva A „Zemplén Naptára“ az 1906. évre. — A közkedvelt és nagy elterjedtségnek örvendő naptár, mely vármegyénk hivatalai, kereskedői, birtokosai s köz- és magánintézeteinek nélkülözhetetlen kézikönyvet képez, immár a XXIII. évfolyamba lép. A naptár tartalma most is gazdagon változatos minden irányban s kiterjeszkedik minden olyanra, amely vármegyénk lakosságát érdekli. A tulajdonképeni naptár után igen értékes és változatos irodalmi rész következik, mely képekkel is gazdagon van illusztrálva. Az irodalmat a Hivatalos rész követi, mely magában foglalja vármegyénk törvényhatósági bizottsága tagjainak — virilisek és választottaknak — névés lakásjegyzékét; a vármegyei bizottságok, küldöttségek és választmányok, úgyszintén a vármegyei tiszti kar teljes név- és címtárát, úgy a központi, mint a vidéki tisztviselői, segéd-, kezelő- és szolgaszemólyzettel. A közigazgatási címtár után a vármegye területén levő összes állami hivatalok és hivatalnokok név- és címtára, iskolák, egyesületek, társulatok, testületek, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, ipartelepek, hírlapok, pénzintézetek, részvénytársaságok, szövetkezetek vannak felsorolva. — A községi címtár elsősorban a vármegye székvárosát kimerítő rész- etességgel ismerteti; azután járásonként csoportosítva feltünteti a vármegye összes községeinek névjegyzékét, még pedig a mi ezt a naptárt szinte nélkülözhetleuné teszi: a vármegyénkben uj nevet nyert községek uj és régi neveinek felsorolásával. A községeknél a lélek- szám, a jegyzők, lelkészek és községi bírák nevei is felvannak tüntetve, szolgálati idejük megjelölésével. — Minden járás címtára után találhatók a járás területén levő puszták, telepek, majorok, tanyák nevei. A részletes címtár után betüsoros indexe jön a községeknek, az utolsó posta és távirda állom, feljegyzésével. Végül bélyegrovat, törvények mutatója, táblázatok s kiválóbb cégek értékes hirdetései, országos vásárok jegyzéke, vasúti menetrend stb. egészítik ki a naptárt. — Dacára, hógy különösen most, midőn vármegyénk községei csaknem felerészben uj nevet nyertek, a naptár összeállítása rendkívül nagy gondot és költséget igényelt, a kiadóhivatal a naptár árát az eddigi 80 fillérben állapította meg. Felhívjuk különösen vármegyénk közönségének figyelmét ez értékes és nélkü- lözhetlen kézikönyvre s kérjük hogy megrendeléseiket a „Zemplén“ kiadó hivatalánál mielőbb megtenni szíveskedjenek, mert a készlet előreláthatóan rövid idő alatt elfogy.

— Lóvizsgálat. Fqlyó hó 18-án délelőtt a helybeli összes lóállomány vizsgálat alá került a Kecskén. A lovakat Hlavathy Kálmán és Borcsik Gyula állatorvosok vizsgálták meg és beteg lovat nem találtak. A vizs- gálotot a rendőrkapitány rendelte el azért, mert egy lovat előzőleg takonykórosnak találtak.

— Leesett egy póznáról. Bodrog- keresztur községében súlyos szerencsétlenség érte e napokban Mészáros Lajos hernádnémetii származású napszámost. Égy villany-póznához létrát helyezett egy másik társával, hogy a huzalt érő fagalyat eltávolítsa. Amint a létra tetejére ért, az kissé megbillent és Mészáros a három ölnyi magasságból lezuhant, miközben olyan veszedelmes sérüléseket szenvedett, hogy ápolás végett a helybeli „Erzsébet“ közkórházba kellett szállítani.

— Csalás. Kostán Mária helybeli cseléd valahogy egy Vargófcsik János nevére kiállított hajójegy váltásához szükséges utalványhoz jutott e napokban. Az értéktelen papíron túl akarván adni, rábeszélte Balogh András helybeli lakost, aki éppen az uj hazába kívánt vitorlázni, hogy vegye meg tőle a hajó-jegyet. Balogh elhitte Kostán Mária meséjét és szívesen átvette a „hajó-jegyet“ 50 korona lefizetése ellenében. Csak amikor ahhoz értő emberek megmagyarázták neki, hogy az 50 koronáért egy értéktelen papírdarabot kapott, — tudta meg, hogy a cseléd megcsalta, mire Kostán Máriát a rendőrkapitányságnál feljelentette.

— Megzavart tolvaj. Ovcsik Antal helybeli téglavető lakásába egy ösmeretlen férfi az ablakon át be akart hatolni. Ovcsik azonban a kertben járt és észrevette a tolvaj szándékát. Mikor nesztelenül feléje közeledett, az ablak mellett álló ember is neszét vette a dolognak és hirtelen futásnak eredt, miközben azokat a tárgyakat, melyeket az ablakon át kezével elért és zsebrevágott, — mind eldobálta magától. Ovcsik följelentést tett az ösmeretlen tolvaj ellen a rendőrségnél, ahol kézrekeritése végett a nyomozást megindították.

— Betörési kísérlet. A helybeli róm. kath. plébánia-templomban lévő perselyeket kívánta megdézsmálni az az ismeretlen betörő-tolvaj, aki a templom sekrestyéjének ablak-rácsozatát megrongálta. Egy létra segélyével juthatott az ablakhoz és ott a rácsozatot kifeszitette, de a templom belsejébe nem juthatott, mert egy

másik vasrácsban ismét csak ellenállásra talált.

— Súlyos baleset. Folyó hó 16-án Karád körül járt szekerével Lakatos József üstfoltozó cigány. Lesoványodott lova már nem bírta húzni a szekeret, mire Lakatos pihenőt tartott az ut szélén. Alig állapodott meg, egy ösmeretlen ember vetődött hozzá, aki arra kérte a cigányt, javítaná ki elromlott, elrozsdásodott fegyverét. Az üstfoltozó cigány amolyan ezermester lévén, elvállalta a munkát és mindjárt ki is alkudtak 2 koronában. Szétszedte a fegyvert és csövét, de miután nem tudta róla lesrófolni a meg rozsdáit részeket a tűz felé tartotta. Alig melegedett át a cső, váratlanul nagy durranás következett be. A csőben töltény volt, mely a tüztől elsült és Lakatos József jobb kezefejét összeroncsolta. A szerencsétlenség után az ösmeretlen ember, aki nem világosította föl a cigányt arról, hogy a fegyverben töltény van, ijedtében elmenekült, a meglőtt üstfoltozót pedig felesége szekerükön a helybeli közkórházba hozta, ahol most ápolás alatt áll.

— Roosevelt elnök ajándéka a japán császárnénak. A Singer varrógépgyár épp most készítette el a legszebb varrógépet, amely valaha varrógépgyár által előállittatott. A megbízást Roosevelt elnök adta, aki e varrógépet a japán császárné számára, leánya Miss Rooseveltnek Japánban történt barátságos fogadtatásáért szóló köszöneté fejében fogja a császárnénak elküldeni. Miss Roosevelttel való beszélgetése közben ugyanis a császárné azon kívánságának adott kifejezést, hogy szeretné, ha varrógópje lenne. Miss Roosevelt ezen kívánságról azonnal értesítette édesatyját, aki azt a Singer gyárban nyomban meg is rendelte. A varrógépek összes, súrlódásnak ki nem tett részei aranynyal átvont vasszerkezetében Amerika és Japán cimerei vannak; a gép szekrénye mahagonifából van, mely a japán színekben tartott selyemmel és plüssel van bélelve. A gépet az elnök egy e célra kirendelt követe fogja Japánban átadni. Az eredeti Singer varrógépek .gyárát ért ezen nagy kitüntetés azon bizalomról tesz tanúságot, melylyel mindenütt és mindenki a cég gyártmányai iránt viseltetik.

— Magas jutalék kereshető.

Ügyes equisiteurök előleget kapnak. Uj és különleges. (Nem biztosítás, vagy könyv, részletsorsjegy stb.) — Ajánlatok „K 250“ alatt Fischer J. D. hirdetési irodába, Budapest, Ger- lóczy-utca 1. intézendők.

IRODALOM.

Agyonsirom magamat . . .

Agyonsirom magamat az éjszaka, Velem sir az égnek minden csillaga; Simák, sírnak a csillagok felettem, Siratgatják bubánatom,

Boldogtalan szerelmem.

Könyes szemmel nézem a bus éjszakát, Belesirom lelkem buját, bánatát; Siralmamra minden csillag megremeg, Csak a rózsám hideg szivét Meginditni nem lehet.

Ha lehull majd szép csillagom az égről, Akkor ered mega köny a szeméből; Hej, de késő, késő lesz már a bánat, Szegény szivem, megölt szivem Többé fel már nem támad 1

Szendröi Holozsnjaj Cyrill.

“Az Amatör.“ Igazán szép és díszes e kitünően szerkesztett folyóirat, mely múlt számával érte el első évfordulóját. Az a sok meleg hangú üdvözlet, melylyel ez a folyóirat a lelkes szerkesztőjét olvasói elhalmozták, csupán elismerése annak a ki tartó munkásságnak, mely a kezdet óriási nehézségei dacára is elsőrangú folyóirataink nívójára emelte a hazai amatőr fényképezőknek az első művészi orgánumát. A most megjelent

26-ik számában ugyanis az alakuló- félben levő „Magyar Amatőrök Országos Szövetségé“-nek érdekében a lap szerkesztője Kohlman Artur dr., lelkes hangon fejtegeti ez intézménynek — a hazai amatőrök összességének szempontjából — felette fontos hivatását. A sok érdekes cikken kívül e számot is szebbnél-szebb képek tarkítják.

TANÜGY.

= Kirendelés. A vall. és közokL m. kir. miniszter az izbugyaradványi állami népiskolához Gere Erzsébet budapesti lakos, oki. tanítónőt állandó helyettesi minőségben kirendelte.

— Áthelyezés. A vall. és közokt. m. kir. miniszter Kovács Dezső bajai képezdei segédtanárt hasonminőség- ben a sárospataki állami tanítóképző intézethez helyezte át. — A vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter a Barta Róza nyugdíjazásával megüresedett tanítói állásra, a mádi állami népiskolához Vértes Ignác medgyes- házi állami néptanítót helyezte át.

= Iskolahiány Tokajban. Tokaj

város nagyszámú tankötelesei közül mintegy 150 nem fér be a városban levő elemi népiskolákba. A városi hatóság által tett jelentések alapján vármegyénk közigazgatási bizottsága felterjesztést intézett a közoktatás- ügyi minisztériumhoz, javasolván, hogy Tokajban Weisz Regina oki. tanítónőnek nyilvánossági joggal biró magán elemi iskola nyithatására engedély adassék. Nem kétséges, hogy a minisztérium a kért engedélyt párnap alatt megadja s így az iskolából kirekedt gyermekek nem fognak tanulás nélkül felnőni.

= Meghívás. A „Zemplénvár- megyei ált. Tanítóegyesület Felső- Köre“ Nagymihályon, az áll. kisdedóvóban, 1905. évi október hó 26-án

d. e. 10 órakor évi rendes gyűlését tartja a következő tárgysorozattal:

1. elnöki megnyitó. 2. Gyakorlati tanítás a VI. leány osztály ban a természettanból ; a tanítás anyaga: „Különnemű elektromosság", tartja: Gosz- tonyi Mariska helyb. állami tanítónő. 3. Gyakorlati tanítás a mértan köréből, a VI. fiúosztályban; a tanítás anyaga: a hasáb ismertetése, felülete és köbtartalmának kiszámítása, tartja: Chira László helyb. állami tanitó. 4. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 5. Eszmecsere, bírálat a meghallgatott gyakorlati tanításokról. 6. „Az alkoholizmus“, fölolvasó: László E. Flóris áll. tanító. 7. Szükséges-e a magyar nyelv és helyesírásánál a nyelvtan tanítása? értekezés; előadó: Kneiszl Emil helyb áll. tanitó. 8. Tisztujitás. 9. A pénztár átvizsgálására és átvételére bizottság jelölése. 10. A jövő gyűlés helyének kitűzése. 11. Esetleges indítványok. A közgyűlést követőleg a „Csillag“ szálló éttermében közebód; egy teríték ára 3 korona. — A közebóden résztvenni óhajtók legkésőbb október 23-áig László E. Flóris állami tanítónál jelentkezzenek.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

M. F. Bécs. A lap hová küldésért vonatkozólag várjuk szives utasítását.

Gamma. 1. Csak érettségi bizonyítvány alapján lehet egyéves önkéntés. 2. Nem. S. Betöltetlen.

Felelés szerkesztő és laptulajdonos:

Éhlert Gyula.