Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-04-18 / 43. szám

Április 18. 3. oldal. legtöbb tanintézetben a husvét utáni hét közepéig tart. — Megszűrt gyermek. Hlavati András, tőketerebesi származású, 78 éves napszámos és Kurucz János csongrádi származású 56 éves nap­számos Sztigár Mihály helybeli nap­számosnál béreltek lakást, egv 10 éves János nevű II. osztályú tanuló fia állítólag több Ízben meg­dézsmálta volna pénzüket iolyo hó 16-áról 17-ére menő éjjel csak a két lakos és a kis fiú hált otthon. Hajnal felé Kurucz észrevette, hogy a fiú Hlavati András pénzét elemelte, amit nyomban közölt vele. Erre a pén­zéből kifosztott Hlavati olyan dühbe jött, hogy az ágybanfekvő gyermeket késével fejen szúrta. A kisfiút a kö­vetkező pillanatban elborította a ver és siránkozására csakhamar össze­futottak a szomszédok, akik súlyos sebét bekötözték; majd előjött egy rendőr és a szurkáló rabiátus Hlava- tit társával együtt bekísérte. A gyér- meket az orvos rendeltére a kor- házba szállították ápolás végett. A 78 éves Hlavati nehány évvel ezelőtt került haza a fegyintézetből, ahol emberölés miatt már 12 évet ült. Most már jó ideig ismét ártalmat- lanná teszik a vér után szomjazó, megvénhedt gyilkost. _ X nagykövesdi táviróhivatal ügye. A nagykövesdi táviróhivatal ügye immár a megvalósulás felé kö­zeleg. A nagykövesdi lakosság kérel­mére a posta- és távirdaigazgatóság hajlandó lesz felépittetni és létesítem a táviróhivatalt, mely még ez évben megnyílna. A dolog végleges befeje­zését "csupán az a formai kivánalom hátráltatja, hogy a postaigazgazgató- ság a távirdahivatal kellő müködhe- tése céljából garanciákat követel. Ha ez is megadatik, úgy Nagykövesden mihamarabb megnyílik a távirdahi­vatal is. — Yásári látványosság. A sok országos vásári látványosság kö­zött egy izgalmas jelenetnek voltak szemtanúi azok, akik április 17-én délután fél 1 óra tájban a vásártéren Suszter István helybeli rostásmester körül tömörültek. A vásár zaja köz­ben valakinek a lova annyira közel ért Suszter rostáshoz, hogy a ló na­gyot lódított rajta. Mikor a rostás magához tért, mérgesen visszafordult és a ló mellett álló ifjabb Pandák József kovácsvágási 23 éves földmű­vest, akiről hirtelen azt hitte, hogy a ló tulajdonosa, — megütötte. Pan­dák, aki a dologban teljesen ártatlan volt, mert a tulajdonának képzelt ló­hoz őt semmiféle érdekszálak nem kötötték, nem kevésbbé lett mérge­sebb a rostásnál. Fogta magát és a kezében volt hosszú bottal úgy ütött végig Suszter fején, hogy a vér el­borította és neki — az orvosi látle­let szerint — 8—12 napi gyógyulást igénylő sérülést okozott. A két ellen­fél, akiket a véletlen kevert bajba, nem békültek ki, hanem abban a jó hitben, hogy egyiknek is, másiknak is igaza van, följelentették egymást a kir. járásbíróságnál. — Országos vásár volt tegnap Sátoraljaújhelyben, mely igen népes és forgalmas volt. Az állatvásár szám­beli forgalmát a jövő számban kö­zöljük. — A legelső magyar újság. Most múlt 200 esztendeje, hogy Magyar- országon megjelent az első újság, mely magyar érdekeket képviselt. Az első magyar újság azonban latin nyelvű volt. A Mercurius veridicus ex Hungária első száma 1705. április lo-én jelent meg Kassán Esterházy Antal kuruc tábornok szerkesztésében és célja az volt, hogy a külföldet Rákóczi udvaráról, a magyar szabad­ságharcról híven tájékoztassa. Kassáé tehát a dicsőség, hogy az első ma­gyar hírlap ott jelent meg. A lap később a főszállással együtt helyről- helyre vándorolt. — Későbbi számai ugyanis hol Lőcsén, hol Késmárkon, Jiol Besztercebányán jelentek meg. ZEMPLÉN — Gyilkosság Sztropkón. Sztop- kóról irja tudósítónk: Egy Ameriká­ból visszavándorolt Zvolenszki Jó­zsef nevezetű ember, aki korcsmái engedélyt is nyert, élhetett volna magának boldogan, de a szeszes ita­loknak túlságos élvezete és felesége iránti gyűlölete boldogtalanná tette az elég jómódban levő ember életét. A.feleségét nap-nap mellett elverte. Egy alkalommal az égő lámpát dobta reá, amely lámpától a ruhája meg gyuladva, nagymérvű égési sebeket kapott s igy feküdt betegen orvosi segély nélkül, a tirannus férj pedig örvendezett nejének kínos helyzetén. Bár az áldozat keresztény volt, a zsi­dók könyörültek rajta és ráerőszakol­ták a férjet, mint rosszlelkü embert, hogy orvost hozasson hozzá és gyógy­kezelésben részitse. A szegény asz- szony elkeseredetten tűrte szenvedé­sét és majdnem mindennapi verését. De végre a keserű pohár megtelt s a különben szelíd lelkű nő borzalmas tettre határozta el magát. Elhatározá­sát tett követte s férjét alvó állapot­ban folyó hó 15 én kivégezte még pedig úgy, hogy két golyót röpített az agyába. A sztropkói járásbiró a gyilkosság megtörténte után a szeren­csétlenség helyére ment és reggel 5 órakor már az előleges nyomozatot megejtette. Az asszony beösmerte bű­nét. Nem tagadott. Mostan az asz- szonynak szenvedéseiből kifolyólag elkövetett büntette felett Ítélni fog a biróság. A tettes asszony egyelőre a sztropkói járásbíróságnak börtönében megtörve a fájdalomtól hallgatja a börtön ablakai alatt négy kis árva gyermekének bánatos sírását. — Jegyzői értekezlet. A homon- nai járás jegyzői kara e hó 12 én a jegyzőségek uj csoportosítása tárgyá­ban Haraszthy Miklós járási főszol­gabíró elnöklete mellett értekezletet tartott, melyen a többek között a községek megterhelése nélkül egy uj jegyzőség felállítása is elhatározta­tott. A jegyzőség székhelye, mint ér­tesülünk Laborczfőn (Habura) lesz s Nagy-csertész és Boró községek fog­nak hozzátartozni. — Megerősített alapszabály. A „Királyhelmeci bodrogközi kaszinó“ alapszabályait a belügyminiszter lát- tamozta. — Öngyilkosság. Folyó hó 17-én reggel 7 órakor a városi közvágóhí­don öngyilkosságot követett el Pusch- man Ferenc privigyei születésű, 24 éves, róm. kath. vallásu béltisztitó segéd. A fiatal embert — mint be­szélik — a szerelem kergette az ön- gyilkosságba. Egy polgárleányt akart elvenni, akit azonban nem adtak hozzá. Bosszúból azután egy másik leányt kért meg, akivel jegyben is állott, de mivel az utóbbi időben megbánta a másodszor megkisérlett házasságot, — búskomorrá lett és hétfőn reggel a közvágóhíd padján egy kötélre felakasztotta magát. Mire észrevették és dr. Stern Ármin vá­rosi alorvos Jióró Gyula helyettes ralkapitánynyal a helyszínére érke­zett, — már nem lehetett rajta segí­teni. Hulláját a vágóhidról a közte­mető hullaházába szállították és on­nan temették el. — Táncmulatság Homonnán. A homonnai iparos és kereskedő ifjak önképzőköre a „Stefánia szálló“ összes termeiben saját pénztára javára, 1905. évi április hó 24-én, husvét másod­napján műkedvelő szinielőadással egy­bekötött zártkörű táncmulatságot ren­dez. Éz alkalommal színre kerül a „Sárga csikó.“ — Megölte a szeretőjét. A csa­lódott szerelmesek oly gyakori bosz- szujának ismét egyik áldozata lett Tállyán Fejszák László m.-szigeti születésű cselédlegény. Ugyanis szere­tője Fortunovics Julia, azért mert nőül venni nem akarta: e hó 16-án virágvasárnap a konyhából való ki­kisérés alkalmával, a már jó előre elkészített éles konyhakéssel a ka­puba érve úgy szivén szúrta, hogy rögtön szörnyet halt. — Talált pénz. Heller Áron hely­beli lakos egy kendőbe kötve kisebb összegű pénzt és egy kulcsot talált a vásártéren. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. — Fizetésképtelenség. Grün Ár­min sátoraljaújhelyi kereskedő fize­tésképtelen lett. IRODALOM. Az én szülőföldem. Az a széles róna, Az a homok síkság, Ahol a szem csupán Délibáb hegyet lát, Nem az én világom Nem az az én hazám Nem e rónaságon Ringatott a dajkám. Ott távol északon Kék hegyek ölében Az az én otthonom, Az a szülőföldem, Ahol minden este S reggel a szürkület Bíborral vonja be Az azur-kék eget. Látom kis lakomat Távol fehérleni Előtte a kis kert Virágokkal teli. A bus fülemülét Mintha most is hallnám Busan dalogatni Árnyas bokor alján. Szladek Sándor. „Mélység és magasság“. Irta: Ju­hász László, újpesti ev. ref. s. lelkész. Harminc külömböző alkalomra Írott imádságot, hat egyházi és hat alkal­mi beszédet foglal magában a sűrűn nyomtatott és terjedelmes könyv, mely a Mélység és Magasság címét viseli, mivel a benne foglalt eszmék a földi lét mélységeiből az égnek magassá­gába emelik a lelket. A beszédek mind nagyon érdekesek. Tárgyválasz­tásuk kutató elmérő! tanúskodik. Be­rendezésük kifogástalan. Argumentu­mai és bizonyítási módszere bölcsé­szeti és költői egyben. Problémáinak megoldása frappáns és megnyugtató. Akik bánatukra vigasztalást, lelki se­beikre gyógyirt keresnek, azok örömet fognak találni e könyv olvasása köz­ben. Mert e könyv szerzője nemcsak pap, hanem poéta is. Mikor a bibliát olvassa, ujjai akkor is a lantot kere­sik. Érdekes könyv már csak azért is, mert a mai reális világ gyötrő ta­nításai idején is megtalálta azt az igazságot, hogy a hazaszeretet, a val­lás és a költészet egymásba olvadva segítik egymás szárnyalását. — Ára fűzve két korona diszkötésben 3 ko­rona. Megjelent Budapesten a „Frank­lin társulat“ kiadásában. —1. „Ungmegye múltjából“ irta farkas­falvi Mauks Ernő. Szeged, 1905. ára 1 korona. Az előttünk fekvő történeti monográfia szerzőjének lelkiismeretes és gondos munkájáról tanúskodik. A mü szerzője fölhasználta a rendelke­zésére álló forrás munkákat, amelyek­ről következetesen be is számol. Az érdekes történeti munkát nyugodt lé­lekkel ajánljuk mindenkinek, aki Ungmegye érdekes történeti múltjá­ról hü képet akar szerezni. Nem el­hamarkodott munka, hanem gondos ta­nulmányozás eredménye. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ április 15-én megjelent 8. számában a „Könyvtári részben“ dr. Halász Sándor minisz­teri tanácsos, a postatakarékpénztár aligazgatója befejezte kitűnő monog­ráfiáját. „A közigazgatási hatóságok pénzkezelése a postatakarékpénztár cheque- és clearingforgalomban* cim alatt. Ennek a füzetnek „DöntvéDy- tári részében“ folytatódik a fegyelmi ügyekre vonatkozó elvi jelentőségű határozatok közzététele, melyet Hor­váth Elek belügyminiszteri titkár, fegyelmi ügyi előadó állított össze és Kaffka László miniszteri tanácsos, ennek a fegyelmi osztálynak vezetője revideált. Igen érdekesek különösen a tettleges bántalmazások, az előze­tes vizsgálat, felfüggesztés, fellebbvi- tel, időközi lemondás, kézbesítés stb. ügyekre vonatkozó elvi kijelentések. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyv­tár és Döntvénytár* előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 ko­rona, negyedévre 3 korona, 1 hóra 1 korona. Az előfizetéseket és kézira­tokat dr. Doleno'z József ügyvéd, Budapest, VIII, József-körut 74. sz. a. II. em. 11. ajtó kell küldeni. Az „Amatőr“ szerkesztősége la­punk utján is értesíti olvasóit, hogy a lap április 15-iki száma kivételesen husvétkor díszes ünnepi számként fog megjenni. közgazdaság. Heti jelentés a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról. Budapest, 1905. ápril. 16. (A „Hermesu jelentése.) Mig a külföldi tőzsdék csaknem kivétel nél­kül régen érvényben nem volt szi­lárdságot tanúsítanak, addig a buda­pesti értéktőzsdén még mindig a bel­politikai viszonyok hatása alatt teljes üzlettelenség uralkodik. Ennek követ­keztében az árfolyamok legnagyobb része az elmúlt héten is némi lemor­zsolódást tüntet fel, azonban jelenté­kenyebb árhanyatlás egy papírban sem mutatkozik. A magyar politikai viszonyok ha­tása alatt a bécsi tőzsde is lanyha volt, és csupán a fegyverek és lősze­rek gyártásával foglalkozó vállalatok részvényei tüntetnek fel árfolyam­emelkedést, mivel Szerbia legköze­lebb kibocsátásra kerülő kölcsönének egy részét a hadi felszerelések töké- letesbitésére fogja fordítani és e célra előreláthatólag Ausztriában is fognak nagyobb megrendelések eszközöltetni. Az e nemű papíroknak a bécsi tőzsdén való árfolyamemelkedése a budapesti piacon azonban nem talált visszhangra, amennyiben az ország egyetlen fegyvergyárának, a fegyver és gépgyár r. t. részvényeinek az el­múlt héten a tőzsde általános lanyha hangulata folytán árfolyam hanyat­lásban volt részük. Nagyobb állami kölcsönkibocsá- tások közül e napokban a német 30g millió márkás 31/2 százalék emmisz- sziója lett lebonyolítva, melyet az e hó 12-én történt subskriptió alkalmá­val kb. 15-szörösen jegyeztek túl, és a legközelebbi időben Angolország is egy újabb 10 millió font sterling ösz- szegü járadékot fog kibocsátani, mig a fent említett szerb kölcsönre vonat­kozó tárgyalások is előreláthatólag legközelebb befejezést fognak nyerni. Magyarországon egyelőre a politikai viszonyok tisztázódásáig újabb jára­dék kibocsátása természetesen nem várható, de valószínű, hogy e viszo­nyok rendezése után nálunk is egy nagyobb állami járadékkölcsön fog kibocsátásra kerülni. A nevezetesebb árfolyamváltozá­sok a lefolyt héten következők vol­tak : 4 százalékos koronajáradék: 98.05 ; Magyar hitelrészvény : 772.50 ; Fegyver és gépgyár r. t. részvény: OOA A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. S. L. R. Köszönjük. A kért tárcát magá­ban foglaló lappéldányból sajnos nem tudtunk többet felkajtatni. A „Kaland“-ot egy kis ideig vissza tartjuk, hátha mégis fel tudnék használni valahogy. F. Ilona. Köszönet érte. Be fogjuk so­rozni. Sz. Á. Bpest. Nem használhatjuk a jó tárcát sem, ha a papírnak mindkét oldalár* van Írva. Nem közölhető. Slendriánság (cikk.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Éhlert Gyula,

Next

/
Thumbnails
Contents