Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-02-28 / 23. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Február 28. két elolvastuk, kiváncsiak lettünk ez ügyben Dókus Gyula alispán vála­szára is, kinek törvénytiszteletét s jogérzékét ismerve, magunk is elcso­dálkoztunk, hogy a „Homonna és Vidéke“ felfedezhetett „csak papiro­son levő törvényeket“. Felkerestük Dókus Gyula alis­pánt, ki az ügyre vonatkozólag la­punk tudósítójának a következőket mondta: „Olvastam a „Homonna és Vi­déke“ szóban forgó közleményét, melyben tőlem az 1886. évi XXI. t.-c. 24. S-ának végrehajtását kérik. Én azonban az 1892. XXVI. t.-c. rendelkezéséhez tartom magam és erre utalok a cikk írójával szemben.“ A válasz vétele után figyelmesen átnéztük az 1892. XXVI. t-c.-et, melyre a megye alispánja hivatko­zott s abból azt az épületes felvilá­gosítást nyertük, hogy a „Homonna és Vidéke“ vezetőcikke oly törvény be­tartására és végrehajtására kéri a megye alispánját, amely törvényt az idézett, későbbi törvénycikk már — hatályon kívül helyezett. Ezek szerint a „Homonna és Vi­déke“ cikkírójához nem intézhetünk más kérdést, csak azt, hogy ha nem tud arabusul, minek is beszél arabusul ? . . . A politikai helyzet. Négy hete, hogy az ország kimondta Ítéletét s négy hét óta egy lépéssel sem jutot­tunk közelebb a kibontakozáshoz; az ország lesi, várja, hogy megmondják neki személyi avagy tárgyi akadá­lyok miatt nem birnak-e előbbre jutni — de eredmény nélkül. Gr. Andrássy Gyula már nem vesz részt a kibon­takozási tárgyalásokban. Tisza István gróf járul Őfelsége elé, hogy előter­jesztést tegyen a további kihallgatá­sok dolgában; másrészt Hódossy Imrét és Láng Lajost emlegetik, mint pre- zumptiv kormány elnököt. Széli Kál­mán, Wekerle Sándor és Csáky Al­bin gróf meghivatásáról is sokat be­szélnek, akiket a király már előrelát­hatólag Budapesten fog meghallgatni. Megtámadott mandátumok. Búza Barna dr. sátoraljaújhelyi képviselő ellen beadott petíció a m. kir. kúria első tanácsába osztatott, előadója: Válkay Bertalan; dr. Demkó Kál­mán nagymihályi képviselő ellen be­adott petíció ugyancsak az első ta­nácsba osztatott; előadója : Istvánfy József. Az uj fiumei kormányzó. Báró Roszner Ervin fiumei kormányzó * * — Tudja mit Mihály, felezzük meg azt az öt forintot, de többet nem adok egy krajcárral sem. — No Isten neki! odaadom, de csak a nagyságos urnák. * Esteledett. Apró pihékben hullott a hó. — Menjünk fiam haza! — szólt ki az öreg ur. — Ne menjen már Berci bátyám — szólt Görey Tamás — este van már s erdőn megy keresztül jó dara­bon s most csatangolnak épen a far­kasok. Különösen akkor, ha megér­zik, hogy uj ló vau — lódította vi­dáman. De az öreg csak nem engedett. — Ugyan mit gondolsz, van jó revolver nálam, a ló meg bir menni. — Az öreg asszony meg vár, meghalna a sopánkodásba. Úgy is lett. Az öreg felfegyver­kezve beült a szánba, de az öcscse nem akarta engedni magában, azért ő is beült mellé. — Most már hogy félnénk — jegyezte meg az öreg ur vidáman. Ezalatt beértek az erdőbe. — Nagyságos url a lovak nyug­talankodnak, éreznek valamit — szólt hátra a kocsis. — Soh’se törődj te avval, csak hajts. A lovak hatalmas galopban ha­ladtak, a szán mintha nem is csu­fölmentését tegnapelőtt közölte a hi­vatalos lap s már is utódjáról tesz­nek említést a mai fővárosi lapok. E szerint gróf Hadik-Barkóczy Endre vagy gróf Batthyány Tivadar ország- gyűlési képviselő lenne az uj fiumei kormányzó. HÍREK. A Leányegylet hangversenye és táncmulatsága. Sátoraljaújhely, 1905. febr. 26. Fönn a vármegyeháza nagyter­méből kisugárzó hatalmas fénysugár, lenn a főutcán a közönség felvonu­lására kiváncsi sokaság és a hosszan kanyargó kocsisor hirdette, hogy ma van az idei farsang legimpozánsabb ünnepe: a leányok bálja. Lehet-e ez máskép is? Hiszen elgondolni is kép­telenség, hogy a leáDyegylet mulat­sága, melyhez annyi sok édes, szép, mámoros éjszaka fűződik, ne sike­rüljön. Minden esztendőben dicseked­hetik e fényes sike.rel a mulatság, de az idén főképpen a résztvevők nagy számával és az élvezetes hang­versenynyel felülmúlt minden vára­kozást. Külső díszében is gyönyörű volt a mulatság, mert a bájosabbnál bájosabb leánykák és a szebbnél-szebb asszonyok üdeséget, valóságos derűt varázsoltak a vármegyeháza fényesen kivilágított nagytermébe. * A fesztelen mulatságot hang­verseny előzte meg és a minden te­kintetben kifogástalan programm a jelenlevők igazi szivbeli gyönyörűsé­gére szolgált. Elsőnek dr. Goldberger Izidor hitszónok tartott felolvasást a bibliai nőkről. Az érdekes tárgyú felolvasást Falk Mina zongorajátéka követte. Moskovszky „Walzer“-ét és Mendel­sohn „Scherzo“ ját reprodukálta. A klasszikus darab szépségét, apróbbnál apróbb nüanc-ait nagy tudásával, bá- mulatramáltó technikával juttatta ér­vényre és a végakkord elhangzása után felviharzott tapsok csak a jól kiérdemelt tetszés megnyilvánulásai voltak. Majd Perlstein Lujzka lépett a világot jelentő deszkákra. Makkai Emil „Szerenád“ cimü monológját adta elő bájos közvetlenséggel, enni­való pajkossággal. Első szereplése után bátran leszögezhetjük ama véle­ményt, hogy a műkedvelők egy erős start nyertek vele. A programm következő száma Werner Sárika cimbalomjátéka volt. szott volna a földön, oly gyorsan sik­lott . . . Körülbelül az erdő közepén voltak. Rettenetes horkolással rohantak a lovak . . . — Nagyságos ur 1 — szólt hátra pillantva a kocsis — tessék csak hátranézni. Egy fekete tömeg rohant az utou. — Bátyám itt a farkasok . . . — Hidegvér 1 Húzd ki a revolvert öcsém, fordulj hátra s a melyik leg­elői jön lődd le. Te pedig János — ha élve akarsz hazajutni — ne nézz hátra csak vigyázz a gyeplőre. Nem lesz semmi baj az Isten megsegíti a benne bízókat. Az öreg ur egy csomó szalmát vett ki a szánból s megyujtva az útra dobta. A farkasok már nem voltak messze, lehetett vagy tiz darab. A következő pillanatban már egészen jól kilehetett venni az elől rohanó vadnak bozontos fejét. Egy durranás s egy felfordult, a szalma lángjánál lehetett látni, mint falják fel a társai . . . S igy tartott ez a szörnyű haj­sza, mig valamennyit lelőtték. Késő éjjel rohantak be a lovak az udvarba. A gazda megvolt mentve, de a lovakat nem lehetett többé használni, mert a megállás pillanatában össze- roskadtak . . . Számtalanszor volt már alkalmunk a mi büszkeségünkről kritikát mondani és most már csak ismélésbe bocsátko­zunk, midőn az ő kiváló művészi játé­káért újabb hódoló elismeréssel adó­zunk. Először egy gyönyörű klasszi­kust, Weber: „Felhívás keringőre“-jét játszotta el, érvényre juttatva a mű kiválóságait, aztán a felcsendülő tapsra eljátszott egy pár magyar nótát is, azzal a művészi technikával, tempera­mentummal, mely művészetét legin­kább jellemzi. Bettelheim Paula művészi sza- vallata következett ezután, Kiss Jó­zsefnek „Rab asszony“ cimü remek balladájával megrázó hatást keltett. Szavalatának szűnni nem akaró taps és éljenzés volt a jutalma. A hangverseny emlékezetes szá­ma marad Fried Etelka föllépte, aki ezzel a szereplésével művészete diadal- utjának első lépését tette meg. A „János vitéz“ és „Aranyvirág“ ope­rettekből énekelt egy-egy részletet, zongorán kisérve önönmagát. Hang­skálájának terjedelme és hangjának lágy, behízelgő, érzelmes melegsége értékes vonásai énekművészeiének. A hangverseny előkelő közönsége nagy lelkesedéssel ünnepelte, nem tudott eltelni szép énekével és viharos taps­sal újra meg újra hívta a dobogóra. * Recenziónk hiányos maradna, ha nem emlékeznénk meg azokról, akik tulajdonkép ennek a nagyszabású hangversenynek és fényes sikerű bál­nak alapvetői voltak, akik ezzel a fáradságos munkájukkal sok-sok sze- génysorsu leányka szomorú sorsán se­gítenek. Mindenekelőt dr. Haas Ber­talanná úrnőt az egylet diszelnöknőjét kell kiemelnünk, ki páratlan szere- tetreméltóságával, törhetetlen agilitá­sával lelket öntött a leány egyletbe, amelyet még néhány hét előtt a pár­toskodás és szétnuzás százfejü hyd- rája fenyegetett. Meg kell emlékeznünk Egri Etel­káról, az egylet agilis elnöknőjéről, kiben igazán gondos ápolót talált a leányegyesület; szerényen, a háttérbe húzódva dolgozik ,fárad, agitál a lány­egyesület érdekében és a mostani mulatság nagy sikeréből óriási rész illeti meg őt. Bettelheim Berta a vigalmi-bi­zottság fáradhatatlan elnöke szintén csak dicséretet érdemel, mert ez volt a legsikerültebb mulatság az összes eddig rendezett leányegyleti mulatsá­gok közül. * A magas színvonalon álló hang­verseny után 10 órakor megkezdődött a tánc és Jónás Jancsi bandája be­csületesen húzta hagyományos szo­kás szerint reggel 7 óráig. A tánc­kedvelő aranyifjuság fáradhatatlan volt a táncban és kifogyhatatlan a jókedvben. Nem volt ott senki, aki jól ne mulatott volna — és aki ne sajnálta volna, hogy ez a pompás vi­gasság „csak egy éjszaka“ tartott. Reméljük, hogy felbuzdulva az ed­digi sikereken, a leányegyesület ezen­túl többször rendez mulatságot! — Személyi hírek. Andrássy Gyula gróf f. hó 26-án a hetek óta betegen fekvő bátya: Andrássy Tivadar gróf látogatása céljából Tőketerebesen idő­zött s onnan f. hó 27-én ismét visz- szautazott a fővárosba. — Jahl Gyula honvédkerületi parancsnok a helybeli honvédzászlóalj megvizsgálása céljá­ból folyó hó 26-án Sátoraljaújhelybe érkezett. —- Meghívás Dr. Szabó Sándort, a sárospataki jogakadémia tanárát, a debreceni jogakadémiához hívták meg Bartha Béla utódjául. — Miniszteri elismerés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Berzeviczy Béla, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület titkárának, gazdasági tu­dósítói minőségében kifejtett tevékeny­ségéért elismerését fejezte ki. — Reformátusok hangversenye. Április első felében a megszokottnál sokkal nagyobb arányú, programm­pontjainak rendkivülisége folytán a vidéki hasontermészetü vállalkozáso­kat messze túlszárnyaló, a szó igaz értelmében művészi magaslaton álló hangversenyt rendez a sátoraljaújhe­lyi református fiatalság az ev. ref. egyháztanács égisze alatt. Tervbe van véve, hogy társadalmunk e téren egyedül álló kitűnőségének: Fejes Istvánnak „Toborzó“ cimü drámai képét fogják előadni. A rendezés fa- rradságos munkáját Farkas Andor vállalná magára, de ebben feltétlenül szüksége van az újhelyi mindkét nembeli fiatalság szives támogatására. Bizonyos lehet benne mindenki, hogy úgy a gyönyörűen, lelkes haza- fisággal megirt darab, mint annak szerzője megérdemlik az érdeklődést, a rendezés munkájának megkönnyí­tését. A hangverseny többi számai nem lesznek látványosak, de egyéb tekintetben kiválóan meg fogják állni a helyüket, ha azok is úgy akarják, akiknek segítségére bizalommal szá­mit a rendezőség. A meghívók, me­lyeken, ha csak lehetséges lesz, a programm is ott lesz, egy pár nap múlva szét fognak küldetni. — Honvódtisztek összejövetele. A helybeli honvédzászlóalj tisztjei f. hó 25-én a tiszti étkezdében sikerült összejövetelt és táncestélyt rendeztek, amely a reggeli órákig tartott. — A vármegyei kaszinó közgyű­lése f. hó 26-án volt megtartva Mol­nár István ny. főispán elnöklete mel­lett, mely alkalommal apróbb ügyek intézteitek el; megvizsgálták továbbá a kaszinó 1904. évi számadásait s ez alkalomból Vass József kaszinói pénz­tárnoknak — ki tisztét évek óta szí­vességből kifogástalanul teljesiti — valamint dr. Rosenthal Sándor ka­szinói ügyésznek jegyzőkönyvi elis­merést és köszönetét szavaztak. — Borházak fosztogatói. Gyak­ran történik meg az utóbbi időben, hogy a szőlőhegyek borházait ösme- retlen tolvajok kifosztják. Rendesen a reggeli órákat használják föl a lo­pások elkövetésére, amikor a borház lakói a városban járnak bevásárolni. A tetteseket mindannyiszor csak rit­kább esetekben lehetett kézre kerí­teni, mert a nyomozást nagyban meg­nehezítette a lopások elkövetésének színhelye: a borházak távolsága is. Most azonban Fass István rendőrőr­mester hurokra kerített két fiatal tol­vajt, a 19 éves Cseki Lászlót és a 15 éves Cseki Ferenczet, akikről ed­dig is több, rendbeli betörés és lopás derült ki, Ok lopták el a múlt évben dr. Fried Lajos értékes forgó piszto­lyát szárhegyi szőlőjének borházából. Legutóbb, folyó hó 25. és 26-án pe­dig, mialatt a borházban lakó vincel­lér a városban járt, három Ízben is betörtek lakására és magukkal vittek 40—50 korona készpénzt, egy tajték pipát, szivarokat, forgópisztolyhoz való töltényeket és több könnyebben hozzá­férhető tárgyakat, egy Ízben pedig ételnemüeket is loptak, amikor a bor­házban levelet hagytak hátra, mely­ben azt Írták, hogy éhes vándorlegé­nyek jártak a szőlőhegyen és mert gyötörte őket az éhség, benéztek a borházba is. A kedélyes tolvajok to­vább garázdálkodtak volna, ha most a rendőrség ártalmatlanná nem teszi őket. A lopott tárgyak nagy részét elásva megtalálták náluk. — Az ipartestiilet közgyűlésé. A sátoraljaújhelyi általános ipartes­tület folyó évi márczius hó 19-én d. u. 4 órakor a „Magyar Király“ szál­loda udvari termében tartja évi ren­des közgyűlését, amely alkalommal tárgyalás alá kerül a múlt évi zár­számadás és a folyó évi költségvetés. Azonkívül az ipartestületi betegse- gélyző pénztárhoz 23 közgyűlési ki­küldöttet fognak választani. — Az utcák tisztátalansága. Nem tudjuk mi történt az utca-seprőkkel, de hogy azok működését hetek óta senki nem látta, az bizonyos; oly nagy sárban evickélünk Sátoralja­újhely főutcáin, akár csak a legron­gyosabb falucskában, a mellékutcákba

Next

/
Thumbnails
Contents