Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-02-28 / 23. szám
Február 28. ZEMPLÉN 8. oldal. pedig jobb egyáltalán be sem tekinteni, mert azokban hónapok óta még a járdát sem seperték le; például csak egyet hozunk fel, egy forgalmas és kiépült utcát, a „Palotás-utca“ járdáját, melyet a sár teljesen eltemetett annyira, hogy a járdának nyomát sem látni, a járó-kelők csak úgy lubickolnak a sárban ; kisebb utcákban összekaparták a szemetet ezelőtt hetekkel, de annak elhordásáról gondoskodva nem lett; példa ráaNagy- uj-utca. Kérjük a polgármester urat győződjön meg ezen szomorú állapotokról s ébressze fel téli álmából az utca-seprőket, mert ez az állapot tűrhetetlen. — Elmaradt felolvasás. Folyó hó 26-ára volt hirdetve dr. Fényes Samu kassai ügyvéd második felolvasása, a mely azonban közbejött akadályok miatt elmaradt. A felolvasás idejét legközelebb falragaszokon fogják közhírré tenni. — Bolti tűz. Folyó hó 27-én este 3A9 órakor tűz ütött ki Schőn- feld Bélának a Rákóczi-utcai „Hungária“ épületben lévő kosárüzletében, mely a bolthelyiségben lévő vesszőből font gyermekkocsik és kosarak nagyrészét megsemmisítette. A tűzhöz kivonult a tűzoltóság is és idejében lokalizálta a tüzet. Keletkezésének okát nem tudják. — Épitömunkások mulatsága. A magyarországi épitömunkások szövetségének sátoraljaújhelyi csoportja f. évi március hó 5-én a „Magyar Király“ szálloda tánctermében saját könyvtára javára jelmezes táncmulatságot tart. Belépti dij: személyenkint 1 korona 20 fillér. A mulatság este 7 órakor kezdődik. — Automobill közlekedés. Nagy- mihály és Ungvár között május hó 1-től automobil közlekedés nyilik meg és pedig naponta háromszor. A gépkocsi az utat Ungvárig két óra alatt fogja megtenni. A vállalat létesítői Cseré. Elek ungvári, Breuer Herman tibai és Moskovics Izidor szobránci lakosok. — A kutyák réme. Legutóbb annyira elszaporodtak ismét városunkban a kóborló, gazdátlan ebek, hogy a város rendőrkapitánya elrendelte az utcákon kutyajegy nélkül csatangoló ebek összefogdosását és kiirtását. — Boszu áldozata. Régi, engesztelhetetlen haragosok voltak Pál Vince és Martók János vajdácskái lakosok. Amivel kellemetlenséget csinálhattak egymásnak, soha egyetlen pillanatra se mulasztották el. így aztán igyekeztek mentül keserűbbé tenni egymásnak életét, ami nagyrészt sikerült is nekik. Legutóbb Pál kerekedett felül, amennyiben széltóben beszélték, hogy ő gyújtotta fel a Martók kazlait. Ezt akarta minden áron megboszulni a megkárosult. Nem is késett vele sokáig. A napokban este egyedül ment az utcán Pál Vince, de egyszerre két hatalmas ütés terítette a földre úgy, hogy vértől elöntött fejjel szállították haza. Azonnal gondos ápolás alá vették. Az ütések súlyosak bár, de nem életveszélyesek. Az ütlegelők Martók felbérelt emberei voltak, kik ellen, valamint felbujtójuk ellen az eljárást megindították. — A bánócz—-ungvári vasút építése tárgyában Málczán e napokban ismét értekezlet volt. A hangulat mégis csak a vasút kiépülése mellett nyilvánul és remélni lehet, hogy e vonal a folyó évben építés alá kerül. — Az államvasutak decentralizációja. Több lap egész konkrét formában jelenti, hogy az államvasutak decentralizációjának kérdése befejezett dolog. Ez a hir még nagyon korai, annál is inkább, mert a Máv. reformtervezetének még előadói javaslata sincs készen, igy üres kom bi nációnál nem egyéb, a reform megvalósításáról szóló minden híresztelés. A kereskedelmi és iparkamrák egyébként azzal a kéréssel fordultak a kereskedelmi miniszterhez, hogy az államvasutak reformtervezetét küldje le nekik hoszázzólás céljából. Ez a kérelem, a már fent irt okból, t. i., hogy még előadói javaslat sincs, nem volt terjeszthető. A reformtervezet egyébként az ügyek mai állásában csak az uj elnökkel fog dűlőre jutni, a mennyiben Ludvigh Gyula lemondott, bár nem lehetetlen, hogy az uj kormány kinevezésével továbbra is megmarad a Máv. élén. — Zemplénvárinegye állategészségügye. Az állategészségügy állapota megyénkben általában kedvezőnek mondható, amennyiben a lépfene: a homonnai; a veszettség: a sátoraljaújhelyi, sztropkói és tokaji; a sertés- tésvész: a gálszécsi és homonnai járásban van csupán elterjedve. IRODALOM. Hajrá cigány . . . Hajrá cigány! Vesd el a bút! Húzd a vígat, Ne szomorút. Bánat veri Az életem, Legalább a Nótád legyen Vig. Ütött-kopott Muzsikádon Sirasd el a Boldogságom. Mostohán bánt A sors vélem Sok keserves Napot értem En. Csalódtam a Rossz világban. Meg egy hamis Barna lányban. Eszembe jut Az a kis lány . . . Félre bánat! Rajta cigány! Húzd! Szendrői Holozsnjnj Cyrill. „Állatvédelem“ címmel az „Országos Állatvédő Egyesület“, Kukul- jevic József kir. állatorvos szerkesztésével, újra kiadja hivatalos lapját. Az egyszerre megjelent első két szám állatvédelmi cikkeken kivül tartalmazza K. Nagy Sándor „Oltalom-levél“ eimü beszélyét és folytatólagosan közli Schoenaich-Carolath Emil herczeg „A kavicsgödör“ , ciroü elbeszélését, melyet Ferke Ágost fordított magyarra. Előfizetési ára 1 évre 2 korona. KÖZGAZDASÁG. A tokaji bor védelme. (Folyt, és vége.) 10. §. Az idegen borok naplója és főkönyvében a külföldi borok külön rovatban kezeltetnek. Amennyiben pedig úgy a hazai, mint a külföldi idegen boroknak a zárt terület határain belől kell elfogyasztatniok, itt már az ügyvezető kötelessége kikérdezni, kipuhatolni s bekönyvelni a belterületünkön lakó fogyasztónak nevét, ki az idegen bort nagyobb mennyiségben, tehát hordószámra rendelte. A kismértékben! kimérésnél az ellenőrzés szemleiveken történik és összesített eredmények vezettetnek be. Ez ókból a szem'eivek úgy szerkesztenduk. hogy a heiyszinén felveendő első leltár ftjytaíása gyanánt a borkészlet további apadása vagy szaporodása és a mindenkori készlet feltüntetésére alkalmas legyen. 11. §. Az idegen borok tulajdonosai vagy kezelői kötelesek minden felvilágosítást az ügyvezetőnek megadni s előtte a szükséghez képest a szállítási adatokat s egyébb bizonylatokat felmutatni. 12. §. A könyvvezetésnél minden esetben használni kell azokat a gyakorlatban használt kifejezéseket, melyek a bor mennyiségének meghatározásánál nélkülözhetetlenek. Váljon t. i. a felvett bormennyiség must, vagy lefejtett, lehúzott szinbor-e, seprős vagy seprő nélküli állapotban van-e, a hordók telve s eldugaszolva, vagy körömházig töltött hiánynyal kezeltetnek-e? 18. §. „Az évi eredmény lezárásánál s az időközi ellenőrzésnél tehát a borok természetszerű elpárolgása, valamint a seprő eltávolítása utján származott apadást a „Bor és has- fogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállításának IIJ-ik ríadása“ 44. és 45. §-ai értelmében igazolt hiánynak kell elfogadni.“ 14. §. Az idegen borok ellenőrzése végett szükséges szemlék a fél üzletkörének terjedelméhez képest ritkább vagy sűrűbb időközökben, de mindenesetre negyedévenként fogana- tositandók. A szemle közben észlelt szabályellenes jelenségek, melyeket a borok tulajdonosa vagy megbízottja meggyőzőleg okadatoíni nem képes, a bizottság elnökének haladék nélkül bejelentendők. 15. §• Az ezen szabályrendeletben említett szemlék csak a nappali órákban s pedig április elsejétől szeptember végéig reggeli 5 órától esti 9 óráig, az október elsejétől március végéig terjedő naptári időközben pedig reggeli 7 órától esti 6 óráig foganatosíthatók. A származási és védjegyek kezelése. 16. §. A származási jegyekért jelentkező bortermelő mindenek előtt a pénztári igazolványnyal köteles bizonyítani, hogy bortermésének ellenőrzési diját kifizette. Az ügyvezető figyel arra, hogy a követelt jegyek a befizetett hordómennyiség számát meg ne haladják, sőt abban az esetben, ha a származási jegy már a borok lehúzása s igy a seprő eltávolítása, vagy éppen a borok megtöltése után követeltetnék, az igy előállított borhiányt is levonásba tevén, a származási jegyet csak a valóságos bormeny- nyiseg arányában alkalmazza, a többlettől a hitelesítési kedvezményt tagadja meg és erről az elnöknél jelentést tegyen. A lehúzott, de töltetlen állapotban kezelt boroknál figyelnie kell a bortulajdonos főkönyv-lapjának adataira, hogy a származási jegyek jogtalan mennyiségben ki ne szolgáltassanak. A még forrásban levő uj boroknak a zárt terület egyik községéből a másikba, szádlók, vagy más szelelő készülékek alatt történő elszállítása esetében minden szüretiesen töltött hordó ellátandó ugyan származási jegygyei, de úgy ezen körülményt a borok megérkezésének illetékes ellenőrző bizottságával azonnal közölni kell, hogy ott is bekönyveltessók s igy a védjegyek alkalmazásakor a törvényes mennyiség megállapítható legyen. 17. §. Oly hordókra, melyek űrtartalma hitelesítve nincs, vagy a hitelesítés 130 liternél kevesebbet és 149 liternél többet mutat (a törtszámokat figyelembe nem véve), vagy pedig, melyek a gönczi hordó szokásos alakjától feltünőleg eltérnek, származási jegyet illeszteni nem szabad. 18. §. A tokaji borvidék zárt területéről csak ezen hegyvidék gönczi hordókba szűrt borai szállíthatók ki. E végből szükség, hogy a hegyvidéki jelleget oltalmazó védjegygyei minden kiszállított hordó akonája zárassák el s igy a hordó kinyitása folytán a védjegy esetleg hamisításokra többé használható ne legyen. A jelentkező fél megkeresésére a védjegyhivatal a helyszínén felvéteti a kiszállítandó borokkal telt hordók számát, az elkönyvelt adatok nyomán ellenőrzi azok jogos mennyiségét s utalványt ad a megfelelő számú védjegy árának a pénztárnál leendő lefizetésére. A pénztári elösmervény felmutatása után segédmunkásával felilleszteti a védjegyeket s egyidejűleg eltávolítja a hordókon levő származási jegyeket, melyek romlott állapotban is az évzáró számadásig megőrzendők. Nagyobb forgalommal biró kereskedők és nagybirtokosoknak, kiknek üzletében a védjegyek fel illesztése gyakori foglalkozást vonna maga után, megvan engedve borkészleteik erejéig védjegyeket váltani és azok felillesztését és a származási jegyek eltávolítását saját munkásaik által végeztetni. A terhűkre bekönyvelt jegyekre nézve azonban évi számadásra kötelezvék s az elszállított borok hordónkénti meny- nyiségét vasúti szállítás esetében feladási vevényekkel, a tengelyen történt kifuvarozást pedig községi bizonylattal igazolni tartoznak. 19. §. Ezen évzáró számadások eszközlésére az ellenőrző bizottság az ügyvezető mellé saját kebeléből egy vagy több tagot küld ki, mely küldöttség a számadások eredményéről jelentést tesz s adatait bekönyvelteti. Ugyanezen küldöttség vizsgálja meg az ügyvezető könyveit és veszi számba az általa összegyűjtött, hasz- nálhatlanná lett, valamint a kiadott és visszamaradt uj jegyeket. Ez utóbbi esetben az ügyvezető ottani bizottsági tagságától visszalép. 20. §. A származási és védjegyek beszerzéséről Zemplénvármegye törvényhatósága gondoskodik a vármegyei Gazdasági Egyesület utján, mely azokat az illető községek között időről-időre értékük beszedésével egyidejűleg kiosztja Büntető határozatok. 21. §. „A jelen szabályrendelet határozmánvai ellen elkövetett azon cselekmények vagy mulasztások, melyekre nézve az 1893. évi XXIII-ik t. ez. s az azzal kapcsolatban kibo- csájtott 53850/1897., valamint 77387 —1904. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletben megszabott büntetések nem alkalmazhatók, a kihágásról szóló J879. évi XL. t. ez. 16-ik §-a alapján 5 napig terjedhető elzárással és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek.“ 22. §. Az átmeneti intézkedésekről szóló 27. § ban érintett intézkedéseket is az ellenőrző bizottság hajtja végre. Kelt Zemplénvármegye törvény- hatósági bizottságának Sátoraljaújhelyben, 1904. évi deczember hó 29-ón és következő napjain tartott közgyűlésében. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Ifj. J. J. München. A felajánlott munkásságot köszönjük. A beküldött verset szombaton leközöljük. Kiadótulajdonos: Éhlart Gyula. HIRDETÉSEK ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém a n. é. közönség n. b. tndomására hozni, hogy mindennemű ingatlanok vételét — eladását — bérbeadását, avagy bérbevételét a legelőnyösebb feltételek mellett s a legrövidebb idő alatt közvetítem. Jókirnevü vendéglőinkén ki tűnd asztali bor 34 krtol 40 krig, továbbá valódi hegyaljai szamorodni 1 frt SO kri61 1 frt 60 krig kapkatő. Weinberger manó, Saujhely, Korona-u. 25—30 éves nehány száz üveg köveshegyi asszu és szamorodni bor eladó. — Cim a kiadóhivatalban.
