Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-01-21 / 8. szám
9. oldal. ZEMPLÉN. Január 21. mondható. Nem vagyunk készen arra. Van ugyan gyáriparunk, de alig van jó gyári iparosunk. Az iparoktatás fejlesztése tehát elsőrendű kötelessége a kormánynak. Itt azonban nem helyes a centralizáció. Az ország minél több részében kell ilyen intézetet felállítani, hogy a néphez hozzáférhetők legyenek. Ehhez persze a közlekedési viszonyok tökéletesítése is szükséges, mert anélkül eredményesen, azaz megfelelő haszonnal gyáripar nem létezhetik. A kereskedelmi miniszter csatornázási s uj vasúthálózat tervei, ha csakugyan megvalósulnak, elősegítenék a vidék gyáriparát és szükségessé és lehetővé tennék a szakiskolák decentralizált elterjedését. Ez az Ígéret pedig nem keresztülvihetetlen és eredményében a gazdasági életre is fontos kihatással van. Az ipar fejlesztője a nyers termelésnek és tápadója a kereskedelemnek. A k< r skedelemnek pedig létföltétele a közlekedés könnyűsége, mert versenyképes ipar és kereskedelem csak a szállítás olcsósága mellett képzelhető el. Karcos. A választások előtt. — jan. 21. A helybeli szabadelvű választók pártirodája továbbra is a Korona-uicai Hartstein-féle házban marad s nem költözik át a Vadászkürt emeleti termeibe, amint azt eleinte tervbe vették. A szabadelvű választók pártirodájában nagyon lelkes a hangulat s a győzelem kilátásai napról-napra fokozódnak úgy, hogy most már a szabadelvű párt a diadal sikerében bizva s annak biztos reménységével néz a választási eclait-k elé. Választási helyiségek. A folyó hó 26 án megejtendő választásoknál az újhelyi kerület választó polgárai három küldöttség előtt, három helyen (Symphónia Ungarórum) és mindketten nevettek ezen ének felett. Csak ez az egy néber hajtotta a malmot, dalolása pedig magasra felment. A püspök, a ki ezalatt lefeküdt az ágyba, még mindig maga elé nevetve oda szól:Wal ther, magyarázd meg nekem, micsoda dallamu éneklés ez (quis istius melódiáé cantussit), mely dalolásával szent olvásroányomat abbahagyni kényszerít? Feleli amaz: A dalnak modulációja az (ista modulátió carminis est); a nő pedig, aki dalol, szolgálója annak, a kinél szállva vagyunk, a ki urának búzáját őrli olyan időben, a melyben ezen a földön más őrlő-malmot feltalálni nem lethetne. Mire a püspök: mesterségesen jár-e vagy munkáiásra? Mondja Walther: mesterségére is, erőfeszítésére is; nem igás baromtól vontatva, hanem saját kezétől (a nőnek) körülforgatva. O bámulatos dolog, mondja a püspök, miképen kínlódik az emberi nemi Ha mesterség nem lenne, ki viselhetné el a munkát? Boldog ez a néber, aki másnak hatalma alatt állva, mégis vidám s ily jókedvű, zúgolódás nélkül teljesiti a köteles szolgálatot 1 Egyszersmind nem csekély értékű pénzösszeget küldött neki (t. i. a szolgálónak.)“ (Lánczy Gyula fordította.) Ezen érdekes és magyar zenetörténeti szempontból rendkívül fontosságú följegyzéshez figyelemre méltó megjegyzéseket fűz Lánczy fognak szavazni. — Áz első küldöttség, mely előtt Sátoraljaújhely város választói szavaznak, a Kis-piacon lévő Kästenbaum iskola helyiségében — a második küldöttség a Papsoron lévő rom. kath. elemi iskolában, a harmadik küldöttség pedig a Petöß- utcán lévő áll. elemi iskolában fogadja el és jegyzi fel a szavazatokat. Hogy a II. és III. küldöttség előtt mely községek választói fognak szavazni: azt már lapunk előző számában közöltük. Programmbeszódek Sátor alj auj- lielybén. Dr. Búza Barna ellenjelölt vasárnap f. hó 22-én délelőtt 11 órakor tartja programmbeszédét a We- kerle-téren. Dr. Molnár Béla szabadelvű párti pedig 23 án tartja programmbeszédét Sátoraljaújhelyben, a „Magyar Király“ termében. Az ellenzéki terrorizmus naprólnapra nagyobb mérveket ölt. Métr most ugyan fékezik az indulatukat, még nem hágtak magas fokra a szenvedelmek, de már is sok helyről kapunk értesüléseket és tudósitásoi-at ily irányban. A hirek szerint az ellenzéki kortesek etetnek és itain 1 , felesketik a szavazókat, sőt ai.rn i mennek, hogy azt a választót, ki n i áll pártjukon: inzultálják. Az ellenzéki vezérférfiaknak a saját jól fellő gott érdekükben kötelességük lenne pártembereiket ettől visszatartani,hogy a választási harcban ne a szenvedélyek, de a megfontolt, komoly, hazafias gondolkodás sugallja a tetteket. A sátoraljaújhelyi szabadelvű párt egyik tagját azzal vádolják az ellenzékiek, hogy veszteget s ez irányban feljelentést is tettek — állítólag — a törvényszéknél. Persze ez nem más, mint korteskóklerkedés, hogy a hangos kiabálással a másik párt ember- i felé tereljék a gyanút, mely máskü lönben őket érné. Azonban az efif le kóklerkedés nagyon ócska már s nein ül fel neki senki. A központi választmány ülése. A vármegye központi választmánya, a leköszönt választási elnökök, helyettes elnökök, jegyzők és helyettes jegyzők helyeinek betöltése tárgyában f. hó 23-án d. u. 4 órakor a vármegye- háza kistermében ülést tart. Dókus Gyula alispán e tárgyban a következő körlevelet intézte a választmány tagjaihoz : — Elnöki körlevél. A központi választmány ülését Sátoraljaújhelybe, 1905. évi január hó 23-ik napjának délutáni 4 órájára a vár- megyeháza kistermébe kitűzöm s erre a választmány T. Tagjait meghívom. Egyben felkérem a választmány azon T. Tagjait, akik a január hó 17 én tartott ülésen az esküt le nem tették, hogy az eskü letétele céljából, ha a megjelenésben akadályozva nincsenek, megjelenni szíveskedjenek. Tárgy: 1. Több választási, küldöttségi elnök, helyettes elnök, jegyző és helyettes jegyző leköszönése folytán ezek helyének választás utjáni betöltése. 2. Az esetleg beérkezendő ügyek. Sátoraljaújhely, 1905. évi január hó 19 én. Dókus Gyula alispán, mint. a központi választmány elnöke. Éjjeli távírda szolgálat a postán. A kereskedelmi m. kir. miniszter elrendelte, houy a választási székhe- v ken és az azokhoz legközelebb eső -rdaknál január hó 20-tól kezdve utolsó választást követő napig foly- onos éjjel-nappali távirda és távbeszélő szolgálat tartassák. A kassai posta és távirda igazgatóság ehhez képest január hó 20-tól kezdődőleg a sátoraljaújhelyi, kir.-helmeczi, gál- szécsi, homonnai, nagymihályi, szerencsi, szinnai, sztropkói, tokaji, va- rannói, tőketerebesi, olaszliszkai, madi, monoki, és sárospataki távir- dehivataloknál a folytonos éjjel-nappali szolgálatot már elrendelte, a többi megyebeli távirdahivatalokban e szolgálatot folyó hó 25-től kezdő- dőldőleg fogja elrendelni. A szociálista-j elölt programmbeszóde. A helybeli szociáldemokrata- p irt a múlt vasárnapon tartott párt- gyűlésén tudvalevőleg Baticz Gyula sátoraljaújhelyi kőművest léptette föl képviselőjelöltnek. Baticz holnap, vasárnap délután 3 órakor mondja el programmbeszédét a „Magyar Király“ szálloda udvarán, esetleg tánctermében. — Felhivás Sátoraljaújhely város közönségéhez. A város rendőrkapitánya a küszöbön álló képviselő-választás alkalmából a következő szövegű falragaszokat bocsátotta ki: „Áz alkotmányos élet alapfeltételét képezi a szabad vélemény-nyilvánitás joga, amit mindenkinek tiszteletben kell tartani, tehát minden szabadság szerető magyar embernek honpolgári kötelessége a bárminő fenyegetéstől vagy erőszaktól való tartózkodás. Ennek előre bocsátása után figyelmeztetem a közönséget, hogy a választások idején csendben és rendben viselkedjenek, más politikai pártállá- suakkal szemben türelmesek legyenek, fenyegető magatartást ne tanúsítsanak, ne erőszakoskodjanak, a vagy éppen tettlegességre ne vetemedjenek, mivel a személy- és vagyonbiztonság, valamint a szabad- nyilvánitás elleni bűncselekmények és vétségek, valamint a választási küzdelem szabadságát veszélyeztető csoportosulások a törvényes eszközök legerélyesebb fölhasználásával fognak megakadályoztatni és megtoroltatni. Sátoraljaújhely, 1905. január. 21. Schmidt Lajos, s. k. rendőrkapitány. Hadik Endre gróf kerületében. Gróf Hadik-Barkóczy Endre, a nagymihályi kerület képviselője folyó hó 18 án — mint tudósítónk Írja — N.- Mihályba érkezett, hol a vasútnál nagyszámú választók jelentek meg tiszteletére. Hadik gróf több napig marad választókerületében. Ifj. Z. Moskovitz Géza jelölése. Áz ungvári választó kerület egyesült ellenzéke ifj. Z. Moskovitz Géza újpesti járásbirósági albirót, zemplén- vármegyei birtokost léptette fel jelöltjéül, aki holnap tartja programm- beszédót Ungváron. Sárospatak fogad. Megírtuk lapunk előző számában, hogy az o.-lisz- kai kerület disszidens jelöltje gróf Andrássy Gyula f. hó 19-én tartotta programmbeszédét Sárospatakon. — Andrássy Gyula gróf és kísérete, melyhez a Sátoraljaújhelyi Függetlenségi Kör tagjai közül is sokan csatlakoztak, különvonaton ment Sárospatakra. Azonban — mint Sárospatakról értesítenek minket — a nagylyen megemlékezik a magyarok hegedőseiről, regőseiről, a magyar történeti énekköltészet költőiről. A regősök, vagy regések előadásaikban sokszor összevegyitik a történetet a tréfával. Előadásaiknak kettős természetére s nevök keletkezésére valami csekély felvilágosítást a keleti török nyelvekből menthetünk. Ugyan is ezek a régiséget és a mesét közös névvel nevezik : eszki, irte m. régi; eszke, irteki a. m. mese. A regések dallamairól ismét nincsen adatunk. Csak a következő századokból fön- maradt egyes emlékekből gyaníthatjuk, hogy a dallam meglehetősen egyhangú volt. Minden daliambeli és ritmusbeli változatosság nélküli, mert az egy szakra készített dallamot énekeltetik végig az egész költeményen. Ilyenek legalább a fönmaradt históriai énekek dallamai. Ilyenek Tinódi dallamai is. A regősök, regések, kobzosok, a régi oklevelekben igricz (szláv, a. m. hangszeren játszó, vagy játszó) később hegedős nevezet alatt fordulnak elő s utódaikra egészen XVII. századik akadunk. Eredeti hangszereik az igricz-készség, a sip és talán a dob voltak, melyekhez utóbb a hegedű és trombita járult. A hegedő hegedűszerű vonóshangszer lehetett, de nyereg nélkül. A koboz pedig egy lantféle hangszer volt, melyet pengetni kellett. A régi hanga természet által nyújtott legtökéletesebb gyomor-, bél- és vértisztitó, amellett rendkívül jó étvágyat hoz. Üvegje 50 fillér. — Csak a felét kell bevenni, mint más keserűvizekből, azért kapható mindenütt kis üveggel is 30 fillérért Sátoraljaújhelyben: Szent-Györgyi Vilmos, Bilanovits P. és Társa, Nagy Ferencz, Grün A., Hazai H. uraknál. Gálszécsen: Koch Gábor urnái, Schmidthaner-féle keserüviz reggel félpohárral használva, Gyula. Szerinte az élénk érzésű olasz megütődik az egész tüneményen, izgatja, zavarja a sohasem halott nóta. A sajátságos ritmus őt is és kísérőjét, a német Walthert nevetésre fakasztják. A püspök élccel, midőn a magyarok symphoniáját emlegeti. Közi-1 fokszik a kisértés ezt valami magyar zenedarabra, dalra magyarázni. Ámde symphonia a középkori világ ny< l vén mindig és kizárólag hangszert jelentett, melyet régi glosszáriumok közepes pontossággal, de fajlagosan felismerhetőleg megjelölnek. (A tu bákkal, tibiákkal egy kategóriában emlittetik a svmphónia, de ezekkel nem azonosítható, valamint a pász- torsippal sem. Sevillai Izidor értelmezése szerint valami tökéletesebb szájdorom-féle lehetett. A francia chifonie vielle, az olasz lira tedesca is ide tartoznak. Modern jelentése, mint polyphon, zenekari szerzeményalak csak a XVI. század óta használatos.) — Sokkal fontosabbak azonban azok az észrevételek, a melyekkel a leány énekét kisérik. Lánczy kétségtelennek tartja, hogy valami specifikus magyar dolog hallásának benyomása alatt állanak, A püspököt megragadja a melódia sajátsága, tehát a hangmeneté, a hangkövetkezés egymásutánja. Igen régi középkori kéziratok a sequentia fogalmát kötik a melódiához. Walther pedig feleletében a modulátióra utal, tehát a hangzás módjára, a théma, a zene- tétel (itt: (Carmen) külömböző hangnembeli szövésére és harmonikus változására. Mindezekből a következő érdekes és elfogadható következtetésre jut: ..Egy őnnálló magyar-zeneritmusnak legelső pozitív megállapítása ez; az önálló magyar népzenének történeti emléke olyan időktől, midőn cigány még nem volt ebben az országban.1'1' íme ezzel eljutottunk a magyar zenetörténet első pozitív emlékéhez. Pótolhatatlan veszteség, hogy e nép- pal dallama, vagy legalább ritmusa följegyezve reánk nem maradt. Mennyi meddő kísérlettől és levegőben függő feltevéstől kímélte volna meg a magyar zene sajátságaival foglalkozó tudósainkat. — De folytassuk tovább adataink elsorolását. Arról is van adatunk, hogy az említett Szt. Gellért püspök vértanu- ságának idején (1061) szörnyű dalokat énekeltek a keresztény hit ellen (praedicabant nefanda carmina contra fidem.) 1070-ben, Cserhalomnál dicsőítő verseket zengtek László és Géza hercegekre. E versekről Bodnár Zsig- mond azt véli, hogy rögtönzött énekek lehettek, minőkről a kenyérmezei diadal után Bonűnius emlékszik meg Béla király Névtelen jegyzője krónikájában szintén értékes zenetörténeti adatokat szolgáltat. Több he-
