Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-01-21 / 8. szám
Január 21 ZEMPLÉN 3. oldal. részt Pállani párti. Sárospatak részéről a fogadtatás korántsem volt oly impozáns, mint azt várták. A különvonat nagyszámú kíséretét ugyanis Patakon csak Molnár János és Szabó Zsigmond fogadták a látványosságra kicsődült közönség élén. A hideg, nem remélt fogadtatás ellenzéki részről nagy megütközést keltett. A mád! kerület szabadelvű jelöltje. A mádi kerületben, hol eddig Bernétb Béla ellenzéki jelölt ellenjelölt nélkül állt:, dr. Pöllák József lépett fel szabadelvű programmal. Kortestollak. A Buza-párti piros tollak helyét uj toll váltotta fel: a Molnár Béla piros, fehér, zöld szinü tolla. Ezeket a tollakat hordják a szabadelvű választók s előreláthatólag ezek a tollak jutnak majd a választás napján győzelemre. Érdekes, hogy mig a Molnár Béla tolla a szép nem- zetiszin, Buzáék tolla piros szinü, mint a helybeli szociálistáké. Kortesköltészet. A választási küzdelmek nyomán felburjánzik a kortesköltészet is, mint a választási küzdelmek egyik elengedhetetlen kelléke. Úgy a Molnár, mint a Búza-párt nagyon sok nótát adott már a közönség ajkaira, melyekből alább közlünk egy pár Molnár-párti kortesverset: Búza Barna olyan ember: Szája jár csak, tenni nem mer, Nem is lesz ő követ soha Minek hát a zene-bona ? Éljen Molnár Béla! Molnár őri meg a búzát Megbuktatjuk a kis Búzát, Megőröli a Molnárunk A kinek a pártján állunk. Éljen Molnár Béla! Választási komédiák. A csalódás. Amint a kortes mozgalmak megindultak, Molnár Béla egyik hive, egyik községi jegyző összetalálkozik a helybeli ellenzék egyik szintén agilis kültagjával : Némethy Bertalannal. Hogy állunk Velejtén? kérdi Némethy, ki meg volt győződve, hogy a jegyző Buza-párti. Nagyon jól — felelt az — kitünően állunk. — Hála Istennek — szól Némethy — akkor onnan is jön Barnára egy pár szavazat. — Tán Bélára tetszik mondani — szól a jegyző — mert azok a szavazatok Molnár Bélára szólnak. Tableaux. szerekre vonatkozólag Anonymus krónikája őrzött meg néhány adatot. így pl. fölemlíti a Névtelen, hogy midőn Árpád népével Etelvárba vonult, „a kobzok, és sípok minden zengései és édes hangjai, az énekmondók mindenféle énekeivel, zengnek vala előttük“. Némely adatunk arról is tanúskodik, hogy a magyarok zenéje az idegenekre kellemes hatással volt. így olvassuk, hogy midőn a magyarok 1151-ben győztesen bevonultak Kievbe, „boldog volt az a ház, hol zenéjök megszólalt“. Ennyi mindössze, amit a legrégibb magyar zenéről tudhatunk. Kevés és bizonytalan. Az Írott emlékek teljes hiánya minden kutatást, minden magyarázatot lehetetlenné tesz. Legföljebb a legrégibb részint kéziratban, részint nyomtatásban, megmaradt énekeinkből vonhatunk valamelyes következtetést, az előző időt dal és zeneköltészetére, mert az joggal föltehetjük, hogy a XV. és XVI. századból származó énekeknek legalább egy része régibb eredetű s mint ilyen megtartott némely eredeti sajátságokat. Fájdalom, nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy a zene terén az évszázadokon át folytatott fokozatos fejlődést figyelemmel kisérhetnők. Be kell érnünk a Búza Barna behívója. Búza Barna tegnapelőtt kétfejű sasos levelet kapott Bécsből. A levelet a függetlenségi körben kapta meg s ott, a gyanúsítások kohójában rögtön ráfogták a levélre, hogy a „hatalom“ a választások idején hívja be Búza Barnát utóálli- tásra. Búza Barna sápadtan (miután gallérját megráncigálta) nyitotta fel a „katonai ügyirat“-ot, mely — mint kiderült — nagyon ártatlan volt — valami illeték ügyben Írva; szóval Búza Barnát nem hívták be katonának, habár — mint azt egy ellenzéki férfiú megjegyezte, — okvetlenül behívták volna, ha véletlenül katona lett volna. JEGYZETEK a hétről. Politika. Közéletünk egy számottevő alakja igy kesergett a minap e sorok Írója előtt: „Higvje el kérem, nem intelligens embernek való a politika. Rettenetes nézni, micsoda zülekedés, zavar és lárma támad egy-egy választáskor. Hazafias célokért ? dehogy, tiszta magánérdekből. Aki a legnagyobb frázisokat mondja a honszerelemről, az lót-fut leginkább a maga üzlete után. Mert üzlet kérdés az egész. Hiszen, ha azt úgy keresztül lehetne vinni, hogy mindenki a maga szent meggyőződését kövesse, ideális állapot volna, de ettől épen ezer mért- földnyire állunk. Sokat beszélnek kormánypárti terrorizmusról, de ezek részben mesék, részben gyengéd simogatások az ellenzéki, ugyancsak erős szorításhoz képest. Én kérem alásan, szabadelvű ember vagyok, ennélfogva a kormánypár} jelöltjére kell szavaznom s nem a mi kis fiskálisunkra. De kaszinóban, az utcán, a hivatalban, a kávéházban mindig ez a szó süvit a fülembe : mameluk, hazaáruló ! A gim- názista fiam odahaza vasvilla szemeket vet rám, a harcias hangulatú feleségem, aki lelkes őrangyala a hazának, megtépázással fenyeget, higyje el kérem, ez a legborzasztóbb terrorizmus. S miért történik mindez ? Mert meggyőződésemet nyilvánítom. Hát miféle ország ez, ahol csak ellenzéki meggyőződést lehet nyilvánítani, mert a szabadelvű meggyőződésre nincs más jelző, mint hazaáruló, uram! Hiszen szeretem ezt a földet, melyre őseim vére hullott, óhajtom ennek a népnek boldogulá- * I száruz és hiányos históriai adatokkal. A kereszténység felvételével meghonosodott hazánkban az Ambroziá- nus és Gregoriánus egyházi ének, mely teljesen átalakította a régi magyar vallási éneket. Mert hiszen tudvalevő, hogy az első, idegen származású hittérítők az ősmagyar vallási énekek legutolsó nyomait is megsemmisítették. Mindent kiirtottak, ami a népet az ősi vallásra emlékeztethette volna. Későb ugyan, midőn már a nemzet fiai közül is többen belépnek a papirendbe, szerzettek magyar szellemű egyházi énekeket is, de már az I Kálmán király alatt hozott (1112) törvény értelmében csak zsinati helybenhagyás mellett volt szabad a magyarországi egyházi énekek közé felvenni. A XVL, illetve a XVII. századig a magyar zene folytonosan idegen hatásoknak volt kitéve. Hiszen Rád- vánszky báró erősen bizonyítja, hogy a modenai Hippolit kódex állítása szerint Mátyás király udvara nem ismerte a magyar muzsikát. Az előbb említett római egyházi ének- költészeten kívül hatást gyakorolt az olasz, germán, szláv és valószinüleg a török zene is. XIV. században kiforr a magyar zene s már a XVII. századtól kezdve feltűnően csökken az idegen hatás. sát minden ellenséges indulatokon általtörve, — s óhajtom első sorban a békét, amelynek kedvéért ez a harc dúl. De ha még nehány hónapig igy tartana ez a választási herce-hurca, biz Isten kivándorolnék a tejjel-méz- zel és most igen sok borral folyó Kánaánból. Nem való intelligens embernek ez a zülekedés“. Hát hiszen valami kis igazsága van a derék urnák, de azért csak nyilvánítsa bátran meggyőződését s szavazzon a szabadelvű pártra, ha egy kicsit szenvedni is kell a hazáért. Keinechey Jeuő. Immár az áldott zempléni földben nyugoszik a legkitűnőbb magyar irók egyike: Kemechey Jenő, aki a magyar irodalomba s újságírásba uj szint, uj hangulatokat, friss levegőt, ennek a zempléni földnek üde levegőjét vitte be. Vesztesége ő az irodalomnak, vesztesége az országnak, de elsősorban nekünk, zemplénieknek, — hiszen közülünk való ember, vérünkből való vér volt, aki mind kora haláláig azokat az impressziókat dolgozta fel, a mik szülőföldjén meggyülemlettek benne. — Hej ez a Zemplén, ez a Zemplén, — mondja Mikszáth Kálmán egy könyve tündöklő lapján, melyben világitó betűkkel Írja le azt a sok édes emléket, ami itt körülzsongja az embert. Ez a Zemplén az álmok földje, ahol a színtiszta magyarság éltető levegője veszi körül az embert s ahol mégis fogva tartja az embert egy álomkép : a nagy magyarság gondolatának ábrándja. Kemechey Jenő innen vitte magával ezt az ábrándot: a magyar imperializmus mesés képeit. S ahogy lejegyezte az álmait, minden szív dobogásba jött, minden magyar ember vére megpezsdült, mert ez a zempléni fiú istenáldotta tehetség volt, aki tudott szólani a magyar ember szivéhez. Most, hogy befektettük őt az édes anyaföldbe, ahol bizonyára szőni fogja tovább költői, délibábos álomképeit, egy percre megrettenve látjuk, hogy bizony csak az az igézet tartott bennünket fogva, ami ihletett költő szava nyomán támad. Kemechey belénk tudta sugalni a jövőt s meg tudta láttatni velünk annak ragyogó jelenését, de im, ahogy keze, melylyel a jövő bűvös álomképei felé mutatott, elhidegülten lehanyatlott, — eltűnt az álom s magunk e'őlt látjuk a jelent, mely rideg, sivár s vészes zivatarokkal terhes. Át fogunk-e vergődhetni ezeken az akadályokon, a torlaszokon, amiket testvérkezek állítanak elénk ? Jó Kemechey Jenő, miért hunytad még le fáradt szemeidet, — miért nem meséltél tovább fényről, ragyogásról, hogy meséd hangjától ne hallottuk volna a testvérhare fegyvereinek csörgését. VARMEGYE ÉS VÁROS )( Szabadságolások. A vármegye alispánja Bencsik István bodrogközi főszolgabírónak január hó 22-től kez- dődőleg 4 heti; dr. Schön Hugó járásorvosnak pedig ugyancsak január hó 22-től 10 napi szabadságot engedélyezett. )( Állami kedvezmény flodzás- Ujlaknak. A földmivelésügyi miniszter B.-Ujlak községnek ÍU00 m. m. kedvezményes áru szénát engedélyezett m. mázsaként 4 kor. 80 fillérért, mely összeg 2 év lefolyása alatt lesz kifizetendő. )( Izraelita anyakönyvek meghamisítása. Miként annak idején közöltük, a m. kir. honvédelmi minisztérium a homonnai, sztropkói és szin- nai járásokban az izraelita anyakönyveknek védkötelezettségi szempontból leendő átvizsgálását elrendelte, mivel az anyakönyvek meghamisítása folytán nagyszámú izraelita hadköteles szabadittatott ki a katonai szolgálat alól. A vizsgálat foganatosításával dr. Orlay Antal honvédelmi miniszteri titkár lett megbízva, aki a vizsgálatot december hó 1-től megszakítás nélkül folytatva, január hó 14-én fejezte be s a homonnai, de főleg a sztropkói járásban az izraelita anyakönyveknek nagy mérvű meghamisításaira talált. Mivel az anyakönyvek közokiratot képeznek, a bűnvádi eljárás megindítása céljából a visszatartott anyakönyvek a helybeli kir. ügyészséghez tétettek át. HÍREK. Búza Barna kesergője. A választások már itt vannak S ki választó, az most becses, Most igy „polgártárs“ úgy „polgárs“ Nem diflámál senkit bekecs. Nagy ur s szegény pór összeülnek S meghányják az ország baját S a testvériség szent érzelme Mindenkit áldólag fon át. A falvakban szétszórva vannak A kortesek, — hü férfiak 1 És gyűjtik, gyűjtik, egyre gyűjtik A drága, féltett voksokat. És jönnek be a jelentések, Szavuk mézként csepegve foly: Hogy diadalra jut immáron A pirosszinü Buza-toll. Mivel hát van kint a falvakban Husz-harminc drága kortesem, Mindegyikök nélkülözhetlen S mindegyik pénzbe van nekem. Most három éve épen igy volt — A jelentések méze folyt — Bicziklik hozták a jó hirt, hogy A vidék vélem összeforrt. A jelentések egyre jöttek, S a bor, a pénz ah, úgy fogyott S mi lett a vége, — oh, gyalázat 1 — Hogy szegény fejem elbukott . . . Oh hátha mtfet is ... oh e sejtés Úgy átaljárja lelkemet . . . Olyan jó volna hinni, bízni Oh 1 de hiába, nem merek. Oh bárcsak immár elmúlt volna A nap, a választási nap, Mert még aludni sem tudok már A sok gond, félelem miatt . . . A jelentések kedvezők mind Oh ! azok mindig kedvezők 1 De hát mit ér, ha vége az lesz Mi volt hajh! három év előtt. Mit ér nekem az utcanépnek Diaimi szója, éneke, Ha a ki választ, másra voksol Mi koron én rám kellene. Mit ér az asszonyok s diákok Éljenzése, mely hűn követ, Ha a választók voksa folytán Nem én, de Molnár lesz követ.-tk. A jelölt. — jan. 21. Én azt hittem, hogy sátoraljaújhelyi kerületnek három képviselőjelöltje van: az egyik Molnár Béla, a másik Búza Barna, a harmadik Baticz Gyula. No hát kérem: ünnepélyesen ki kell jelentenem, hogy ily fajta értesülésekkel még egy felső magyarországi hírlapnál sem lehetnék riporter. Egyszerűen: értesüléseim nem voltak teljesek, mert én nem tudtam semmit a negyedik jelöltről: Podolányi Pál úrról, (a ki ne haragudjék meg, hogy kiszerkesztettem, Jiiszen ami Búza Barnának nem fáj, Podolányi urnák se fájhat.) Röviden elmondom tehát, hogy vettem tudomást Podolányi Pál ur jelöltetéséről. Egyik estén, amint haza felé ballagok, szemben jön velem négyrváSirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek Imru- tos bajainál úgymint idült bronchitis, gzamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögi t és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvégenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jiink, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFFMAim-LA. BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (N váj ez.)
