Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-06-20 / 67. szám
Harmincharmadik évfolyam. Sátoraljaújhely, 1905. junius 20. 67. (4422.) TWWIS !ü _ .5 Hegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: eátoralja-'O'jliely, letér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérhen minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ilj. Meczner Gyula dr. Ferónyi József főszerkesztő. fjmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 8 kor. — Egyes szám ára 8 fillér.—— üirdetósi dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Űrnapja. — junius 10. A kath. egyház legnagyobb, legszebb, dogmatikai és szimbolikus értelemben véve is legfön- ségesebb ünnepe. Megdobban más vallásu felebarátunk szive is a fény, a lelkesedés, a pompa láttára s ha meggyőződése ellenkezik is az ünneplő tömegével: csöndben, tisztelegve áll meg az elvonuló körmenet mellett; leemeli kalapját, tisztelve embertársának hitét, meggyőződését. A nemzetek és népek legnagyobbika, a legelső reformátor, az emberiség gondolkozásának, erkölcsi és szellemi világának átalakítója, a legnagyobb és legtökéletesebb ember, a birodalmak térképeinek nem fegyverrel, de a szeretet igéivel átalakítója ; a tökéletesség, az elérhetlen magasságban álló erkölcsi fönség eszményképe: ő tesz e napon diadalutat az utókor által emelt fényes városok utcáin. Az istállóban született koldusgyermek, a keresztfán elvérzett felséges megfeszített Isten-ember diadalünnepe megismétlődik 2000 év után is, évről-évre. Mily fönségesnek és mily eszményi magasságban állónak kell lennie annak a tanításnak, mely ilyen változáson szűrte keresztül az emberiséget. Mily varázsuk lehet az igéknek, melyek két ezer év múltán is hódítanak, uralják a gondolatokat, irányítják az eseményeket. Bölcsek és tudatlanok, koronás fők és koldusok, a gőg és alázatosság, a szeretet és szívtelenség, mind-mind kénytelenek beismerni, hogy ott, egyedül ott van az emberiesség alaptörvénye a szeretetben, azokban a paragrafusokba nem szedett eszmékben, miket ő hirdetett ^kétezer év előtt! Édes magyar testvérem ! Te pedig gondolj arra a jótevő, bár láthatatlan kézre, mely ezer- és ezer veszély, baj, viszály közt megőrizte, fentartotta a te népedet, a te édes magyar hazádat immár ezer év óta. Áldd ma ezt a gondviselést, ezt a végtelen jóságot! És mikor a negyedik oltár felé közeledik a szeretet szimbóluma az ő diadalmenetében, vegyüljön a te sóhajod is az egyház éneke közzé, mely igy hangzik : Áldd meg országunkat, Mi Magyar hazánkat! Vezéreljed jóra A ml királyunkat! Nehéz időket élünk, ez a fohász soha sem volt időszerűbb mint mostan. Járulj hozzá te is a te szavaddal. — Hátha él még a Magyarok Istene ! Zemplénvármegye nyári közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. jun. 20. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának ma, f. hó 20 án rendkívül népes közgyűlése volt, melyen a bizottsági tagok igen népes számban jelentek meg. Ennek okát annak a körülménynek lehet betudni, hogy a közgyűlés tárgysorozatába nagyon fontos, a politikai helyzettel kapcsolatban álló indítvány került tárgyalás alá, mely a közgyűlést megelőzőleg külön értekezlet tárgyát is képezte s mely in- ditványnyal Zemplénvármegye majdnem az összes törvényhatóságokat megelőzte. Zemplénvármegye törvényhatósága egyhangúlag kimondotta, hogy a kormány törvényellenes rendeletéit nem respektálja, törvényho- zásilag meg nem szavazott adókat nem hajt be és a törvényhozás által meg nem ajánlott újoncokat nem állit ki s ha mindezek folyományaként a kormány a tisztviselők bármelyikét állásától és az azzal járó javadalmaitól megfosztaná: a tisztviselői kar anyagi megélhetését biztosítani fogja. A bizottsági tagokat az alkotmány iránti hűség, a hazafias lelkesedés tüze hatotta át, midőn kimondották, hogy a törvényellenes kormányrendeleteket semmisnek tekintik, azoknak engedelmeskedni nem tartozik senki. Zemplénvármegye törvényhatósága nem tett egyebet, mint hogy hazafias kötelességét teljesítette. De tette ezt bátran, nyíltan, méltóság- teljesen, a legerősebb talpazaton: a törvény gránit talapzatán állva egyhangúlag. Élénkséget adott a közgj ülésnek a politikai indítvány tárgyalása mellett az is, hogy ezen a közgyűlésen egy árvaszéki ülnöki és egy megyei aljegyzői állás lett betöltve, melyek közül az előbbit Bajusz Zoltán megyei aljegyzővel, az utóbbit Závody Elemér árvamegyei szolgabiróval töltötték be. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: A közgj ülés megnyitása. Ma f. hó 20-án délelőtt 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést Dókus Gyula alispán üdvözölve a törvényhatósági bizottság szép számban összegyűlt tagjait. Azután mély megilletődéssel jelentette be a közgyűlésnek József főherceg elhunytét s magas szárnyalásu beszédben szép szavakkal emlékezett meg a „legmagyarabb“ főhercegnek érdemeiről s kiváló egyéniségéről s egyben bejelentette, hogy az elhunyt főherceg temetésén a vármegye küldöttségig képviseltette magát s a ravatalba diszes koszorút helyezett. Indítványozza, hogy a vármegye a halálozás alkalmából feiatot intézzen Őfelségéhez, valamint József főherceg nejéhez és fiához, melyben mély részvétének adjon kifejezést. Hasonlóan nagy kegyelettel s lendületes szavakban em1 ékezett meg az alispán gróf Andrássy Tivadar halálozásáról, s midőn érdemeit, hazafias érzését méltatta, egyben bejelentette a közgyűlésnek, hogy az elhunyt temetésén vezetése alatt a vármegye közönsége és tisztikara küldöttségileg vett részt és koszorút helyezett a ravatalra. Indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság úgy az elhuny í főur özvegyéhez, mint nagynevű testvéréhez gr. Andrássy Gyulához részvétiratot intézzen. Azonkívül megemlékezett az alispán vármegyénk egyik kiváló fiának, Dessewffy Józsefnek elhunytá- ról s ugyancsak részvétet küldését indítványozza a közgyűlésnek az elhunyt özvegyéhez. Az elhunytaknak érdemeit jegyzőkönyvileg is indítványozta megörökittetni. A törvényhatósági bizottság az alispán eme bejelentéseit állva hallgatta végig s azt jóváhagyólag vette tudomásul, míg az indítványokat egyhangúlag elfogadta. Politikai indítványok tárgyalása. Ezek után az alispán bejelentette, hogy Matolai Etele és társai indítványt nyújtottak be, melynek tárgyalását a gyűlés tárgysorozatának első pontjára kérték kitüzetni, melyhez az alispán a maga részéről és a közgyűlés is hozzájárult. Indítványában arra kéri a közgyűlést, hogy utasitsa a tisztviselőket arra, hogy a kormány törvényellenes rendeletéinek teljesítését tagadják meg, meg nem szavazott adót ne hajtassanak be, valamint a meg nem szavazott újoncokat se állítsák elő. Dókus Gyula alispán az indítvány felolvasása után ünnepélyesen jelentette ki, hogy biztosítja a törvényhatóságot, hogy sem ő sem a vármegye tisztikara törvényellenes rendeletek teljesítésére nem kaphatók s ő a maga részéről nemcsak hogy elfogadja az indítványt, de még mesz- szebbmenő intézkedéseket is kíván tenni; t. i. ha oly rendeletet kapna, amely törvénybe ütközik : rendkívüli közgyűlést is fog egybehívni. Dókus Gyula eme hazafias kijelentését lelkes éljenzés és szűnni nem akaró taps követte. Az éljenzés lecsillapulta után dr. Búza Barna méltatta a Matolai Etele indítványát s megköszönte a törvényhatóság nevében is az alispánnak hazafias magatartását, majd a maga részéről még egy pótinditványt terjesztett be, melyet teljes terjedelmében itt közlünk: Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága mély hazafias fájdalommal vett értesülést arról, hogy a magyar király a parlamenti alkotmány ellenére nem az országgyűlési többségből eredő s annak bizalmát biró kormányt nevezett ki. Ebből a tényből szomorúan látja a törvényhatóság alkotmányunk újabb nehéz válságainak s megpróbáltatásainak elkövetkezését, de a szentesített tör/ények alapján állva komoly és elszánt elhatározással akarja kivenni részét a nemzet alkotmányvédő nagy küzdelméből, bizton remélve, hogy szabadságunk, amelyet egy ezredév ezer vihara nem tudott megdön- teni, az örök igazság és a nemzeti öntudat erejénél fogva diadallal fogja ezt a ha-eot is megállani. Alkotmánjunk sziklatalajára támaszkodva kimondja a törvény- hatóság, hogy a most kinevezett és bármely jövendő kormány törvényes rendelkezéseit kötelessége szerint teljesíteni fogja, a törvénynyel ellenkező rendeletek teljesítését azonban megtagadja. Utasítja tisztviselőit, hogy a kormánytól, vagy bárkitől származó olyan rendeleteknek, amelyek a fennálló törvényekkel ellenkeznek, ne engedelmeskedjenek. Különösen tagadják meg a meg nem szavazott adók behajtására, meg nem ajánlott újoncok állítására vonatkozó rendeleteknek s olyan intézkedéseknek, amelyek újoncoknak önkéntes belépésre való felhívását rendelik, végrehajtását, közzétételét és továbbítását s tagadják meg az ujoncállitási lajstromoknak s az állításra vonatkozó bárminő iratoknak a katonai hatóság részére való kiadását. Ha pedig a tői vényekhez való ezen ragaszkodásuk miatt a hatalom őket hivatalukból felfüggesztés vagy elmozdítás által eltávolitani akarná, — a törvényhatóság utasítja megválasztott tisztviselőit, hogy állásukról, amelyet a vármegye bizalmából nyertek, le ne mondjanak s azt semmi körülmények közt el ne hagyják, hanem mint jó hazafiak elfoglalt állásukban megmaradjanak. Egyúttal, miután törvényesen elfogadott s megszavazott költség- vetés nincs és igy alkotmányunk szerint állami adót beszedni sem lehet, a törvényhatósági bizottság az önként fizetett állami adók elfogadását is egész területén betiltja s utasítja az összes főszolgabirákat s községi elöljáróságokat, hogy az adók beszedését további intézkedésig azonnal szüntessék be. Elvárja a törvényhatóság ösz- szes tisztviselőinek hazafiságától, hogy igy fognak eljárni s nem lesz a vármegye területén egyetlen törvényhatósági vagy községi tisztviselő sem, aki hivatali esküje ellenére részesévé szegődnék a törvény megsértésének. Különösen felhívja az alispánt, hogy minden törvényellenes kormányrendelet ellen éljen az 1886. XXI. t. c. 68. §-ának c) pontjában foglalt felirati jogával, ha pedig az illető miniszter továbbra is fenntartaná rendeletét, terjessze azt az összehívandó rendkívüli közgyűlés elé. Miután pedig az alkotmányellenes állapot idején fokozott szükség van a törvényhatóság működésére s az uj kormány által kinevezett főispántól nem remélhető, hogy ezt rendkívüli közgyűlés összehívása által elősegítse, a törvényhatósági bizottság, hogy az alkotmány védelme körül való kötelességeit lelkiismeretesen teljesíthesse Lapunk inai száma 4 oldal. 9
