Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-06-17 / 66. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. Junius 17. mig tőle megszabadulunk. Holott, ha jókor felismerik és mindjárt hozzálát­nak, egy 4—5 hetes jól megválasz­tott fürdőkura teljesen elmulaszthatja. Egész sora van az ilyen betegségnek, mint a gyomor elsavanyodása, mely­ből később a gyomor kifekélyesedése lesz, az epe besürüsödése, miből az epekő fejlődik, a csontok gyengesége, puhasága, mely angolkórhoz és csont­lágyuláshoz vezet, a vesében föveny, mely a köszvény előjele stb. stb. Aki ezen bajával pl. Lipik fürdőjét ke­resi fel és ott 4—6 hétig alapos kú­rának veti magát alá, nyugodtan el­mondhatja magáról, hogy egy súlyos betegségnek vette elejét. Ehhez pe­dig nem kell még sok pénz sem, mert Lipik ma már nemzetközi hely hol olcsó szerrel is ellehet érni a száraz lakást, jó kosztot, nagy tisztaságot és gyógyerejü fürdőt; egy szóval mindazt, amire a gyógyulást kereső­nek szüksége van. Anyi bizonyos, hogy akinek valamilyen alkati beteg­sége van, avagy hurutja, a gyomor, bél, légzőutak, vese, epehólyag rend­szerében, czuza, köszvénye, ischiasa, vérbaja, mirigybetegsége, cukorbaja, elzsirosodása, régi izzadmánya a me dencóben stb. azon biztos remény­séggel keresheti fel Lipik fürdőjét, hogy az évezredek óta nagyhírű hő­forrás tőle sem fogja megtagadni az őstermészett adta gyógy erejét, a fen- álló betegséget ki küszöböli és a sú­lyosabb következményű bajoknak gyökeresen elejét veszi. — A viz mint a gyomor- és bélbetegsé- gek évószere. Mindenki tudja, hogy a Karls- badban és Marionbadban gyógyulást kereső gyomorbetegek legnagyobb kontingensét ma­gyarok alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen ízletes, de meglehetősen nehezen emészthető táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember az étkezés után boritalhoz van szokva. A bor pedig zsíros ételek emésztését gátolja. A táp­lálkozásnak ezen betegségekre vezető hátrá­nyait az ivóvíz van hivatva kiköszörülni. Erre azonban a víznek tisztának, jónak és olyannak kell lennie, hogy a táplálékot az emésztéshez kellően előkészítse. Közismert dolog, hogy e czólra a mohai Ágnes-forrás a legelső sorban felel meg, mert nem csak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem al- kalikus viz lévén, tiszta is, a gyomrot az emész­tő nedvek elválasztására aíkalmasan izgatja s kellemes Ízű borital. Háztartások nagy üve- gekbón a mohai Ágnes-vizet különösen olcsón szerezhetik be. — Öngyilkosság. Lapunk zárta­kor értesülünk, hogy Tóth Kálmán betűszedő, ki huzamosabb ideig volt a „Zemplén“ nyomdában alkalmazva, ma délután a csörgői hid mellett agyonlőtte magát. Hulláját a közte­mető halottas házába szállították. SZÍNHÁZ. Szezon végi szemle. Sátoraljaújhely, 1905. jun. 15. Azt az erkölcsi hatást, amelyet a színpadi termékek művészi meg- elevenitése a lélekre gyakorol: saj­nos, hogy mértékkel mérni és szá­mokkal kifejezni nem lehet. Ismétlem sajnos, mert igy üres frázisnak tűnik fel minden szó, amit annak méltatá­sára felhozhatunk. Azonban hála Is­tennek ! sokkal tisztább és finomabb a közönség felfogása már, semmint- hogy a színpadban kulturális ténye­zőt ne látna s annak jogosultságát kétségbe merné vonni. A színpad művész-emberei hova­tovább nem félbenmaradt existeneiák- nak, de igazi, mély és hivatást be­töltő papoknak tűnnek fel a tisztult Ízlésű és gondolkozásu közönség előtt s nincs már messze az idő, mikor méltóképen ki fog járni nekik is az a köteles tisztelet és megbecsülés, a melyet a színpad világának úgy ne­ves, mint névtelen hősei megérde­melnek. És ha tisztelet illeti meg a cul- turáuak eme bajnokait, fokozott tisz­telettel kell adóznunk annak a mű­vészi gárdának, melynek Komjáthy János kassai színigazgató a vezető lelke. Határozott művészi erők, nagy képességű tagok, változatos repertoár és olyan gondos és figyelmes admi- nisztráczió mellett, mely a Komjáthy társulatát jellemzi, értékes eredmény­nek tekinthető városunk fejlődé­sére, hogy ezt a társulatot téli és nyári sziniszezon alatt — ha rövid időre is — városunkban üdvözölhetjük. A Komjáthy regime határozot­tan uj lendületet adott városunk mű­vészi életének s hálátlanok lennénk — ha bizonyos fogyatékosságok mel­lett — épen p fényes erkölcsi ered­ményt hagynók figyelmen kívül. S ha akadtak is tán e regime alatt hi­bák : feltétlenül bizonyos az, hogy ennek észrevétele a közönség által ép Komjáthy javára irható, mert ő fejlesztette a közönség ízlését szin- müvészi irányban annyira, hogy eze­ket észre tudta venni. Egészen más szempontokat teremtett az ő műkö­dése ilyen irányban, sőt el nem vi­tatható tőle az sem, hogy ő ismer­tette meg közönségünk javarészét az igazán tökéletes szinielőadással, mint­egy a magasabb iskolának nyerte meg annyira, hogy kisebb, kevésbbé fejlett és gyengébb erőkkel rendel­kező társulatot közönségünk — meg vagyunk győződve — ezután akcep­tálni nem fog. És akkor, mikor a most lezajlott sziniszezon talán kisebb eredmény­nyel záródott le, mint más alkalom­kor, jónak találjuk közönségünket figyelmeztetni arra, hogyha Kom­játhy t elveszítjük, hosszú időn belől aligha játszhat színházunkban nem­csak ilyen színvonalon álló, de ezt a szinvonalt még csak megközelíteni is tudó társulat. És az ő negligálása határozott művészi veszteség volna városunkra, eltekintve a hálátlanság­tól, mit igazi missziót betöltő és már be is töltött működése bizonynyal nem érdemelne. Komjáthy igazgatóra e szezon alatt amiatt hallottunk panaszt, hogy a bérlőknek keveset nyújtott és egy és ugyanazt a darabot többször adta bérletben. Azonban o rendkívüli in­tézkedést rendkívüli esemény invol­válta. A téli bérlet sem volt valami fényes, de a nyári bérletnél határo­zott esés volt tapasztalható szinte érthetetlenül, mert az uj tagokkal kiegészített társulat és a bő reper­toár : magas színvonalú szezont sej­tethetett. Úgy, hogy Komjáthy a legtetemesebb anyagi áldozat nélkül nem találhatott regresszálására mó­dokat. De még igy is mindazon bér­lőknek, ki ugyanazt a darabot több­ször megnézni nem akarták, pénzbeli ellenszolgáltatást adott. A másik ok, — amit felhoznak az volt — hogy a társulat szubrettje s az uj tagok jóval kisebb vonzerő­vel bírnak, mint a régiek. A nélkül, hogy felesleges védelembe vennék az igazgatót, kötelességünknek tartjuk közönségünkkel megismertetni ama tényt, hogy egy Komlósyt az igaz­gató vidéki színpadról nem szerződ­tethet, először, mert hasonlóan első­rangú erő vidéken most sincs, s ha van: a legerősebb szerződési vincu- lumok kötik társulatához, mert azzal minden vidéki direktor tisztában van, hogy jó Soubrette primadonnát kapni most a legnehezebb. És mi Tábori Frida kisasszonyban, ha nem is fe­deztünk fel fenomen képességeket: kénytelenek vagyunk elismerni — szembeállván közönségünk vélekedé­sével — hogy Tábori kisasszonytól n°mcsak jobb soubrettet, de csak olyat is, mint ő: szerződtetni jelen­leg nem lehet. Az igényeink megle­hetnek ugyan, de számolnunk kell a körülményekkel is, melyek a Soubrette kérdés terén jelenleg fennállanak. És a többi szerződött uj tag, mint Kállay Lujza, Nagy Aranka, Faragó Ödön, Pápay, — mint kö­zönségünk is elismerte — határozot­tan jó.szinészek és mind megfelelők, csak ne feledjük, hogy Sátoraljaúj­helynek budapesti igényekkel fellépni nem szabad. Eklatáns példa erre a Somlay esete, kit közönségünk — mert Odrit kellett pótolnia — soha­sem méltányolt kellőképen, ámde most vissza vágyja. Ha Komjáthy eleinte nem mutatkozik be egy olyan társu­lattal, mely igazán magas nívón állt, közönségünk a jelenlegi szer­ződtetéseket határozott nyereségnek tekintette volna, mert a jelenlegi erők is megfelelők, de uj tagok szerződte­tésénél ép úgy számolni kell a csere esetleges jóságával, mint kedvezőtlen- ségével. Égyedül a hősszerelmesi sze­repkör az, melyet máskép akartunk betöltve látni. Nem állítjuk, hogy dr. Rácz Edéből nem lehet jó hősszerel­mes, de hogy még egyáltalában nem az, ez tény s véleményünk szerint nem is lehet színészi pályát mindjárt a legtetején kezdeni bármely intelli­genciával is bírjon valaki más tekin­tetben. De ha nem is nekünk lenne igazunk, kétségtelen tény az, hogy Komjáthy sokkal nagyobb pártolást érdemelt volna, mint őt közönségünk e szezonban részesítette, de meg va­gyunk győződve, hogy következő al­kalmakkor közönségünk számba fogja venni az igények szempontja mellett a lehetőség és méltányosság szem­pontjait is, mert csakis igy lehetünk teljesen igazságosak. Midőn kiemeljük a gondos admi­nisztrációt s az igazgatónak közönsé­günk iránti figyelmességét, előzékeny­ségét, rövid visszapillantást vetünk a lefolyt sziniszezonra. Az idei nyári színi szezon, mely folyó évi május hó 2-án kezdődött meg, folyó évi junius hó 12-én nyert befejezést, Első előadásul Ohorn szín­müve a „Szentbernáti barátok", bú­csúzó előadásul Gárdonyi „Bor“ cimü darabja ment. Lejátszották még a téli bérlet még hátralevő előadásait s azonkívül még 30 bérletelőadást. Be­mutatóra kerültek a „János vitéz,“ melynek előadása a rekordszerü 11 előadás számot érte meg, azonkívül „Hajdúk hadnagya,“ „Kurucfurfang,“ „Én, te, ő,“ „Huszárvér,“ „Rátartós királykisaszszony,“ „Fecskefészek,“ „Sanzonette,“ cimü operettek,a„Szent- bernáti barátok,“ „Aranypatkó,“ „El­némult harangok,“ „Emigráns,“ „Bo­szorkány,“ „Bizánc,“ „Idegen nő,“ „Mi történt az éjjel?“ cimü színmü­vek s azonkívül több premier számba menő repria darab. Dicséretére hozhatjuk fel Kom- játhynak, hogy a finom Ízlést dege- neráló, ledér francia vígjátékok be­mutatóit kerülte s teljesen a magas nívójú darabok kultuszának szolgála­tába állt. Fájdalom, hogy azon nemescélu akció, melyet Komjáthy János az „ifjúsági előadások“ rendszeresítésé­vel óhajtott elérni: a tantestületek ért­hetetlen közönye folytán jó időre meghiúsult. Összegezve: a lefolyt sziniszezon erkölcsi eredménye és sikere nem állt a múltakénál alól s reményünk van, hogy az áldozatkész igazgató nemes törekvését a közönség párto­lása a jövőben anyagilag is meg fogja jutalmazni. Nagy kár volna reánk nézve is, ha a jövő nem igazolná a mi vélekedésünket és őszinte óha­junkat. Németh Pál. ** Komlóssy Emma szerződése. Azzal a vendégszerepléssel kapcso­latban, mely Komlőssy Emmát a „Népszínház“ kiváló primadonnáját pár estén át Nagyváradon a Szigligeti- Színházban foglalkoztatta: Komlóssy Emma szerződtetésére vonatkozólag különféle hírek jelentek meg a vidéki sajtóban. Azt következtették Kom­lóssy nagyváradi vendégszerepléséből, hogy a népszerű művésznő talán szer­ződtetés céljából vendégszerepelt, sőt sokan azt is tudni vélték, hogy Kom­lóssy Emmát újból Komjáthy óhaj­taná szerződtetni. Az elterjedt hirt mi is regisztráltuk, de egyben kér­dést intéztünk a művésznőhöz a hir valódisága felől. A kiváló művésznő a kérdésre Németh Pál szerkesztőhöz, lapunk színházi referenséhez intézett követ­kező levélben felelt: Édes szerkesztő ur! Hozzám intézett soraira a kö­vetkezőkben válaszolhatok. Soha szó sem volt arról, hogy bármely vidéki társulathoz is szerződném. Azonban a bécsi „Kari Theater"- hez hívtak meg őszre szerződés céljából huzamosabb vendégsze­replésre, mely igen természetesen az ottani, letelepedésemet eredmé­nyezné. Én még ez ideig nem ha­tároztam s nem is hiszem, hogy szerződésüket elfogadjam, mert en­gem, mint hü magyar lányt szivem minden csep vére ideköt. Érdeklődését köszönve, szere­tettel üdvözli: Komlóssy Emma. Ezzel tehát elesik azon kombiná­ció mintha Komlóssy Emma válni készülne a „Népszínház"-tói, vagy hogy valamely vidéki nagyobb szín­társulat kötelékébe lépne. ** Hol nyaralnak színészeink ? A Komjáthy társulat tagjai a következő helyeken fogják eltölteni a nyári szün­időt, az igazgató pár: Komjáthy és neje Budapestre, majd e hó végén Kapri szigetére mennek, Tábori Frida és Kállay Lujza, valamint Faragó Ödön haugversenykörutat rendeznek; tegnap f. hó 16-án játszottak Nagy- mihályon, Nagy Aranka Budapestre, Fái Flóra Palicsra, Gerő Ida Debre­cenbe, Follinuszné Brassóba megy, Kondráth Ilona Budapestre ment, ugyanide megy a társulat férfitagjai-, nak legnagyobb része dr. Rácz Ede, Magas Béla, Cseőregh Jenő, Szeghő Endre és neje, Nagy Gyula Szent­endrére ment, mig Bartha István és neje Kassán fogják a nyári szünidőt tölteni, Radványi Dezső pedig Sátor­aljaújhelyben marad. ** Nagy Gyula vendégszereplése a fővárosban. Nagy Gyula, a kassai Nemzeti Színház népszerű komikusa meghívást kapott a budapesti Nem­zeti Színháztól vendégszereplésre. Nagy Gyula f. hó 16-án lépett fel az „Egyenlőség“ Lord Loam szerepében, amelyben nálunk is szép sikert ara­tott, bár tulajdonképeni szerepköre az operettebuffóé, amelyben legemlé­kezetesebb alakításait produkálta. TANÜGY. A mezőlaborci tanító-gyűlés. — Saját tudósítónktól. — — jun. 14. Á Zemplénvármegyei Általános Tanitó-egyesület 1905. évi rendes köz­gyűlését Mezőlaborcon, junius 13-án tartotta meg. Már az előző napon s a 13-án reggel beérkezett vonatokkal, a vas­útvonaltól távolabb eső vidékekről pedig valóságos kocsitáborral vonul­tak be a tanítók, lelkészek s a tan­ügy barátai e határszéli községbe, mintegy bebizonyitandók, hogy ahol közérdekről s a magyar nemzeti kul­túra ügyének fejlesztéséről esik szó, ott nincs távolság, s a kultúra igaz harcosai nem ismernek fáradalmat. — A gyűlésen közel 200-an vettek részt. Junius 13-án délben érkezett vo­nattal jöttek : Hodossy Béla tanitóké- pezdei igazgató, egyesületi elnök kí­séretében Kötse István főjegyző, Vágó Gyula alelnök, Kárpáti Péter pénztá­ros, Balogh Kálmán a „Tanitók Háza“ A raflio-activ Schmiűthauer-féle Igmándi kesertiviz reggel félpohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitó, mint ivó kúra a gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesítője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel. Karlsbadi és Marienbadi Gyógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben. Főszétküldés a forrástulajdonos: Schmidtbauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Sátoraljaújhelyben: Szent-Györgyi Vilmos, Bilanovits P. és Társa, Nagy Fereucz, Grün A., Hazai H. uraknál. Gálszécsen: Koch Gábor urnái.

Next

/
Thumbnails
Contents