Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-11 / 52. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Május 11. helyiségében közszemlére lesz kitéve s igy a számadások a hivatalos órák alatt megtekinthetők. fi sátoraljaújhelyi petíció tárgyalása. — május 11. (('Budapesti tudósítónk sürgöny jelentése.) A folyó évi január hó 26-án lefolyt képviselő-választáson a sátoraljaújhelyi választó-kerület kisebbségben maradt szabadelvű képviselőjelöltjének Molnár Bélá­nak pártja folyó évi február hó 23-án dr. Búza Barna megválasz­tott képviselő mandátuma ellen petíciót nyújtott be a Kúriához. A kérvényt, melyet dr. Mezei Pál budapesti ügyvéd Kazinczy Andor és társai nevében nyújtott be: ma, folyó hó 11-én tárgyalta a Kúria Válkay Bertalan előadásában. A választást védő ügyvéd dr. Grosz Dezső volt, a megtámadott vá­lasztási elnököt dr. Fried Lajos sátoraljaújhelyi ügyvéd védte. A m. kir. Kúria a dr. Búza Barna mandátuma ellen beadott petíciót visszautasította s a költségekben a kérvényezőket marasztalta el. HÍREK. Sátoraljaújhely — víz nélkül. — A „Zemplén“ tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1905. máj, 11. A tavaszi szárazság, a tartósabb esőzés hiánya nemcsak a vetemé- nyekre s terményekre van kihatás­sal, hanem megteremtette városunk­ban ezt az eddig, ily nagy fokban nem érezhető bajt: — az ivóvíz- hiányát. A Zemplén már hetekkel ezelőtt rámutatott e bajra Löcherer Lőrinc vármegyei főorvos egy jelentésének méltatása kapcsán, mely városunk viz mizériáival foglalkozva, praeven- tiv intézkedések megtételére kérte fel az illetékes tényezőket. Löcherer Lőrinc főorvos eme je­lentése alapján Dókus Gyula Zem- plénvármegye alispánja még április hó 10-ikén felhívta Székely Elek polgármestert, hogy a város vízszük­ségletét akár a tervezés alatt álló vízvezeték esetleg használható kút- jaiból, akár a gyártelepi kút és for­rások vizeiből történő vizhordás ut­ján felelősség terhe alatt biztosítsa. A város képviselőtestülete április 18-ikán tartott rendkívüli ülésén fog­lalkozott a vizhiánynyal s az alispán rendeletével s a város közönsége víz­zel való ellátásának biztosítására a polgármester elnöklete alatt a víz­ügyi bizottságot kérte fel. Egyben a vármegye alispánjának jelentette a polgármester, hogy egyelőre nincs ok komolyabb félelemre, mert a kútak nagyrészébe megjött a viz. A vízhiány azonban mindig na­gyobb és nagyobb mérveket öltött úgy, hogy Dókas Gyula alispán — újabb panaszok alapján — szigorúan hivta fel a polgármestert, hogy a kutakból ivóvíz gyűjtése és fuvaro­zása által intézkedjék a baj megszün­tetéséről, egyben meghagyta, hogy a polgármester utasítsa a város rend­őrkapitányát, hogy a közkutakból a mosás és építkezés céljaira való viz- hordást ne engedélyezze. A folyton sulyosodó és már érez­hetővé vált vízhiány ekkor hathatós intézkedésre buzdította a város pol­gármesterét. A vízvezeték létesítése iránt ugyan már régebben megtör­téntek eddig is a lehető intézkedé­sek, azonban annak megállapításához, hogy váljon az hosszú időre fogja-e biztosítani a kívánt szükségletet még három próbamérés szükséges. Mivel azonban a vízhiány megszüntetése el nem ódázható kérdés lett a polgár- mester f. hó 5-én összehívta az egész­ségügyi bizottságot, mely elrendelte a város összes kutjainak összeírását és különösen azt, mely kutakban van bőséges, jó ivóvíz, amelyeket a város kibérelhetne és abból a vizszükségben szenvedő közönséget csekély díjért elláthatná. Ä kutösszeirási munkálattal teg­nap készültek el. Az összeállított ki­mutatás szerint a városban összesen 425 köz- és magán-kut van; amelyek közül ez időszerint 247 hasznavehető, vagyis ivóvíz van benne, 150 kut- ban ihatatlan viz van és 28 kút tel­jesen ki van száradva. Az ivóvizet tartalmazó kutakban is legtöbb he­lyen csekély a vízmennyiség. Á polgármester az ivóvíz szük­séglet ügyében egyébként kibocsátotta a következő hivatalos hirdetményt: Hivatalos hirdetmény. Az ivó­víz szükségletének beszerzése tár­gyában kelt bizottsági intézkedés alapján felhívom mindazokat, akik ivóviz szükségletüket a hatóság köz­vetítésével kívánják beszerezni, a végett 1905. évi május hó 8. nap­jától ugyancsak május hó 12-ik napjáig a hivatalos órák alatt a közigazgatási tanácsosnál jelentkez­zenek. A viz ára később lesz meg­állapítva. Sátoraljaújhelyben 1905. május hó 7-én. Székely Élek pol­gármester. Az ivóviz ára mint értesülünk 50 literként 50 fillér lesz. Egyébként egy állandó vízügyi bizottság is alakult, mely amíg a vízhiány tart: állandó permanenciában marad. Reméljük és hisszük, hogy vá­rosunk polgármestere és az illetékes tényezők gondoskodni fognak arról, hogy az ivóviz hiány a város közön­ségére káros visszahatással ne legyen s ne legyünk kénytelenek nélkülözni az egészség első főkellékét: — az egészséges, tiszta ivóvizet. — Májusi eső. Minden politikai eseményt háttérbe szorított az az egy­napos áldásos eső, mely folyó hó 9-én eredt meg az ég csatornáiból és másnap, 10-én délutánig tartott. Sű­rűn, majdnem megszakítás nélkül hullott az áldás a kiszáradt földre, mely észrevétlenül szívta magába a régen várt és nélkülözött esőcseppe­ket. Tekintve azt, hogy a föld még nagyobb mélységekben is hosszú időn át minden nedvességet nélkülözött: a májusi eső mégis helyre fogja hozni a vetéseket teljesen, mert régi ta­pasztalat, hogy a legsatnyább veté­sek is hozhatnak kitűnő termést, ha még májusban esőt kapnak. Nálunk az esővel egyidejűleg erősebb és hű­vös északi szél is fújt, mely — bár rövid időre — egy kis őszi időjárásra emlékeztetett. Tegnap még a téli­kabát is felfért az utcán járókra, ma reggel óta pedig derült az ég és verő­fényes napunk van. A merre sze­münk ellát, mindenféle gyönyörű zöld- szinben pompázik erdő, mező a jó­tékony, áldásos eső után. — Uj doktor. Havas Bertholdot aZemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- és hitelbank cégjegyző fő­könyvelőjét államtudományi doktorrá avatták. — Honvéd tartalékos katonák fi­gyelmébe. A folyó évi őszi fegyver­gyakorlatra kötelezett honvédek közül a mezőgazdáknak és csépléssel fog­lalkozó gépészeknek megengedtetett az, hogy fegyvergyakorlataikat a csép- lési időszak helyett folyó évi május hó 25-ik napjától kezdve tölthessék le. Felhivatnak tehát az érdekeltek arra, hogy ha fegyvergyakorlataikat augusztus helyett folyó május hó 25-ik napjától kezdve óhajtják meg­kezdeni, eziránti kérvényeiket a vá­ros katonaügyosztályához adják be. — Egy tanító kegyetlensége. Fel­háborító esetnek hírét vesszük Bod- rogkereszturról. Á száraz tény az, hogy György Mózes állami isk. igaz­gató Bogdány István nevű bodrog- kereszturi birtokosnak Irén nevű leánykáját úgy megverte, hogy a kis gyermek, kit eszméletlenül vittek haza, súlyos természetű szívbajt kapott s valószínűleg egész életére szerencsét­lenné lett. A kegyetlen tettről György Mózes bodrogkereszturi igazgató el­len, kinek ez nem első ily irányú hőstette, feljelentést tettek a közok­tatásügyi minisztériumhoz, a tokaji főszolgabíróhoz és Beregszászy Ist­ván kir. tanfelügyelőhöz. Mikor teljes felháborodással írjuk meg tudósítá­sunk nyomán az igazgató ur eme „hősies ténykedés“-ét: anélkül, hogy praejudicálni akarnánk az illetékes tényezők Ítéletének, teljes bizalommal fordulunk Beregszászy István tan- felügyelő úrhoz, hogy ez ügyben a teljes szigorúsággal járjon el az „igaz­gató“ ur ellen, ki nemes hivatásáról megfeledkezve, ily gálád módon él vissza hatalmával. Az egész ügyben az a legsajnálatosabb, hogy épen a hivatása magaslatán álló zemplón- vármegyei tanítói karnak kell az igaz­gató urban „collegát“ tisztelni. Az ügy fejleményei elé érthető várako­zással nézünk. — Térzene. A gyártelepi zene­kar f. hó 14-én déli fél 12-től fél 1 óráig térzenét ad a fő-utcán, szemben a megyeházával. Reméljük, hogy a tér­zene minden vasárnap ismétlődni fog. — Meglopott színházi karmester. Á helybeli színtársulat karmesterét, Fekete Oszkárt meglopta egy ujság- elárusitó fiú. Rábízta egy öltő ruhá­ját, melyet Klein Dávid, az enyves- kezű fiú nem vitt el rendeltetési he­lyére, hanem a ruhával együtt úgy elpárolgott, mint a kámfor. Mialatt a tolvaj fiút kereste a rendőrség, az egri rendőrkapitányságtól egy távirati megkeresés érkezett az újhelyi rend­őrséghez, amelyben megírták, hogy Klein Dávid sátoraljaújhelyi születésű, 18 éves ujságelárusitót elfogták és hazatoloncolják. A tolvaj tehát meg­kerül, a ruhát azonban aligha fogja viszontlátni a károsult, ha csak ki nem váltja onnan, ahová a tettes biz­tonságba helyezte. — Köszönetnyilvánítás. A va­raiméi önkéntes tűzoltó-testület alap­ja. javára Mandel Lipót ur Nagyrás- káról 30 korona segélyösszeget volt szives ajándékozni, mely szives ado­mányáért a testület nevében hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Varannón, 1905. május 10. Révész Mór, ö. t. főparancsnok. Klauser Emil, ö. t. pénztáros. — A Zemlénvármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 29-én d. e. 10 és fél órakor a vármegyeháza nagytermében választmányi ülést és közgyűlést tart, valamint házi ipari kiállítását is ugyan­azon nap reggeli 9 órakor nyitja meg. A választmányi ülés tárgysorozata a következő: 1. A katonai lóvásárlások tárgyában miniszteri leirat. 2. A vas­megyei Gazdasági Egyesület felter­jesztése az oltó anyagot termelő inté­zeteknek állami felügyelet és ellen­őrzés alá helyezése tárgyában. 3. Az Orage átirata gazdasági bírósági szak­értők kijelölése iránt. 4. A Salgótar­jáni kőszénbánya részvénytársulat ju­talék ajánlata. 5. Tengeri szállítmá­nyok kedvezményes szállítására jogo­sító igazolványok kiadatása tárgyában vett keresk. miniszteri leirat. 6. Ha­tározathozatal Sátoraljaújhely r. t. város állatfelhajtásos heti vásárainak engedélyezése ügyében. 7. Az Omge megkeresése a szerb állategészségi egyezmény elleni állásfoglalás tárgyá­ban. 8. Egyéb időközben beérkezett ügyek s netaláni indítványok. 9. Tag­felvétel. 10. Az e. számvizsgálók ál­tal felülvizsgált 1904. évi számadások tárgyalása és jóváhagyása. 11. Az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentés tárgyalása. A közgyűlés tár­gyai : 1. Egy igazgató választmányi tag választása. 2. A múlt évi száma­dások bemutatása és a felmentvény megadása. 3. Az Egyesület múlt évi működéséről szóló jelentés. 4 Egyéb a választmány által felterjesztett ügyek. 5. Esetleges indítványok. —- A Zemplénvármegyei Gazdasági Egye­sület szőlészeti szakosztálya f. hó 15-én d. u. 2 és fél órakor az Egye­sület hivatalos helyiségében tart ülést. — Házi szarka. Polgár Sámuel helybeli mészáros házánál több Ízben olyan tárgyak tűntek el, melyeket csak a lakásba bejáratos egyén ve­hetett magához. A tárgyak eltűnését be is jelentette a károsult annak ide­jén, de a tettes kilétét nem sikerült kipuhatolni. Most azután egy vélet­len, avagy inkább egy bosszú követ­keztében olyan fordulatot vett a do­log, hogy a tettes aligha nem a rend­őrség kezébe kerül Polgár Sámuel régi cselédje személyében, aki any- nyira tudta adni az ártatlant, hogy közvetlenül a lopások elkövetése után rá se merték fogni, hogy ő az a bi­zonyos házi szarka, aki olyan ügye­sen tudott eltüntetni szolgálatadójától mintegy 150 korona értékű különféle tárgyakat. Á rendőrség most az újabb följelentés folytán a cseléd ellen meg­indította a bünfenyitő eljárást. — Baleset. A „Diana“ fürdőben folyó hó 10-én súlyosabb természetű baleset ért egy gyári munkást. Ka- zánveréssel volt elfoglalva több gyári munkás, akik közül az egyiket mun­kája közben leforráztak. Vizsgálatot indítottak annak kiderítése végett, ki­nek a gondatlansága folytán érte a szerencsétlenség a leforrázott mun­kást. — Halálozás. Stern Izidor 19 éves gyógyszerésztanhallgató folyó hó 8-án tüdővészben elhalt. Temetése f. hó 9-én volt Sátoraljaújhelyben. — A Csalogány-közben, melyen át az uj közkórházhoz legrövidebb idő alatt lehet eljutni, a város tanácsa betiltotta a teherszállítást. — Teher­szállító kocsik tehát ezentúl nem közlekedhetnek a Csalogány-közben, személyszállító kocsik is csak a Ka- zinczy-utcáról és onnan vissza nem. — A városi tanácsot az indította a teher szállítás betiltására, mert az amúgy is keskeny Csalogány-utca járdával lesz kiépítve, a szekerek és kocsik közlekedése a személybizton­ságot és az utca épületeinek bizton­ságát nagy mértékben veszélyeztetik. — Bádogossegédek sztrájkja. A sátoraljaújhelyi bádogossegédek egy kis változatosság kedvéért folyó hó 7-én, hétfőn abbahagyták a munkát: sztrájkolnak. Azóta nem is néznek a műhelyek felé és egyelőre nincs is szándékuk újólag munkába állani, legalább addig nem, mig főnökeik követeléseiket meg nem adják. — Á sztrájkoló bádogossegédek, hogy munkaadóikat sarokba szorítsák, egy a munkások között már ösmeretes furfanghoz folyamodtak. A műhe­lyekben dolgozó bádogostanoncokat rábeszélték, hogy ők is hagyják abba a munkát, nekik sem lesz semmi bán-

Next

/
Thumbnails
Contents