Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-05-11 / 52. szám

Május 11. ZEMPLÉN 3. oldal. tódásuk. A hol a rábeszélés, csalogatás nem járt sikerrel ott más eszközökhöz folyamodtak: egyszerűen nem enged­ték a fiukat, hogy a műhelyekbe lép­jenek. Á sztrájkoló tanoncokat azután úgy elrejtették, hogy sem munka­adóik, sem szüleik nem tudnak rájuk akadni. A bádogosmühelyek tehát teljesen üresek; a segédek is, tanon- cok is megtagadták a munkát. Való­színű, hogy az iparhatóság kezébe veszi az ügyet és a munkaadók és segédek közötti békés megegyezés mielőbb létre jön. — Zemplénvármegye állategész­ségügye. Zemplénvármegyében a ve­szettség: a tokaji; a takonykor és bőrféreg : a bodrogközi; az ivarszervi hólyagkiütés: a szerencsi; a rühkór: a bodrogközi, sárospataki, sátoralja­újhelyi, tokaji; a sertésorbánc : a nagymihályi; a sertészvész: a bodrog­közi, homonnai, tokaji, varannói já­rásokban van elterjedve. Béla orsz. képviselő diszelnöksége alatt folyó 1905. évi május hó 21-én délután 4 órakor Királyhelmecen az „Erős“ erdőben zászlószentelési ün­nepéllyel egybekötött nyári táncmu­latságot rendez. Belépti-dij: személy­jegy 2 kor. családjegy 3 kor. A tiszta jövedelem az ipartestület alaptőkéje javára fog fordittatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő ese­tén a mulatság a Casinó vendéglő nagytermében fog megtartatni. SZÍNHÁZ. HÍREK a BODROGKÖZRŐL. Tanulmányút. Érdekes kirándu­lásra készül a bodrogközi gazdasági vasutat tervező érdekeltség. Tudva­levőleg a létesítendő vasút nem uj eszmék után indul. A gazdasági ér­dekű vasutak ideálja az „Alföldi gaz­dasági vasút“ már régóta túl van a kísérletezés során s ma már a leg­biztosabb alapon folytatja működését. E vasút lebegett a tervezők lelki szemei előtt, mikor a Bodrogköz gaz­dasági emelése érdekében keskeny- vágányu vasút létesítésére gondolt s véleményért és tanácsért az alföldi gazdasági vasutak igazgatójához for­dultak. Most pedig, mielőtt a rész­vények jegyzését megindítanák, elha­tározták, hogy az alföldi gazdasági vasutak berendezésének, forgalmának s egész üzleti működésének tanulmá­nyozására kirándulást tesznek a hely­színre Csabára, illetve Aradra, ahol a vezető körck kalauzolása mellett mindenről alapos felvilágosítást nyer­ve, tiszta képet fognak alkothatni az ily gazdasági vasút jelentőségéről. — A kirándulást br. Sennyey Miklós szervezi, aki csatlakozásra hívja fel mindazokat, kik a bodrogközi vasút ügye iránt érdeklődnek. A kirándulás előreláthatólag folyó hó 22-én direkt Aradra utazással fog kezdődni s 25 én a hazautazással végződik. Részletes programmot csak később lehet meg­állapítani, ha már a résztvevők száma is ismeretes leend. — Ez utón kéret­nek mindazok, kik e legfeljebb 4 napra terjedő s 40—50 koronába ke­rülő kirándulásban részt venni óhaj­tanak, szíveskedjenek e szándékukat f. hó 16-áig Kazik István tiszttartó urnák (Karád, u. p. Sárospatak) be­jelenteni, ki az ut részletes programm- ját legkésőbb 20-ig az érdeklődőkkel közölni fogja. Á bodrogközi Tisza-szabályozó társulat választmánya f. hó 27-én dólőtt 9 órakor tartja rendes tavaszi ülését Királyhelmecen a társulat szék­házának üléstermében. A gyűlés meghívói s az igazgató-főmérnök idő' szaki jelentése a napokban fognak a választmány tagjainak megküldetni. A Bodrogközi jótékony Nőegyesület választmányi ülése. A bodrogközi jó­tékony nőegyesület választmánya f. hó 14-én délután 3 órakor Király­helmecen a Tisza-szabályozó társulat helyiségében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesz­tés. 2. Jelentés a gyermektelep mü' ködésóről. 3. Iskolai zárvizsgák láto­gatása, az iskolának e célból kerüle­tekre való felosztása és a növendé­kek részére jutalmak megállapítása feletti tanácskozás. 4. Nyári gyer- mekmenhelyek felállítása tárgyában határozathozatal. 5. Kérvények és eset leges indítványok tárgyalása. Táncmulatság. Á bodrogközi ipar testület által Meczner Béláné úrnő zászlóanya védnöksége és Meczner Heti műsor. Pénteken: „Az emigráns,“ színmű. Szombaton: „Én, te, 6,“ vig operette. Vasárnap: „Én, te, 0,“ vig operette. ** „Az elnémult harangok.“ (Be­mutató előadás.) Rákosi Viktör eme nagyhírű regényének sziadarabbá való átdolgozása^^ "^érdemelte az át­dolgozó fáradtságé,rSőt bátran állít­hatjuk, hogy nagyobb fáradtságot is megérdemelt volna. Mert az „Elné­mult harangok“ mint színdarab jó­val kevesebb értékű, mint a regény maga. A magyar faj képviseletében a magyar egyház viv itt élethalál harcot az idegen elem felszívó, trans- formáló hatása ellen, hogy suprema- cióját fölötte biztosítsa. Egy fensége­sen szép küzdelem ez, melynek a ma­gyar Simándy, a garabói református pap és Todorescu Togyer a har­cosai. Mindkettő hős a maga nemé­ben, az egyik a világosság, értelem, a másik a sötétség és elmaradottság lovagja. És mikor mi e fenséges har­cot szemünk előtt lefolyni látjuk a szingazdag, eleven aperszükkel és je­lenetekkel, egy ismeretlen világ tárul fel előttünk s minden érzésünk egy­beforr azzal a küzdelemmel, melyet a két faj vezérei vívnak meg ott a végeken. Lapunkban még az előadás előtt méltatta Bariba István egy folytatásos cikkében a darab értékét, a felemelő, fenséges doctrinát, mit abból levonni lehet s igy most csak arra szorítkozunk, hogy a főszereplők alakítására tegyük meg észrevételein­ket. Simándy szerepét Komjáthy Já­nos játszotta meg vonzó alakrajzban s különösen a szerep nagyobb érzelem hullámzást kívánó részeinél sikerültén. Alakrajzának teljességében egy igazi hős állott előttünk, egy katona, kit kötelessége helyére szögez s ott ma­rad, mig hivatása betöltve nincs. Fái Flóra Florica szerepében sok szép jelenés részesévé tett bennünket, de az az érthetetlen bágyadtság — mely Szegő (Todorescu) kivételével — rá­nehezedett minden alakításra: nála sem hiányzott. Általában nem a da­rabhoz méltó volt színészeink játéka, több helyen vontatott és színtelen volt, ami épen a drámai személyzet­től sokkal viszásabbnak tűnik fel. Szegő az oláh pap szerepében hatá­rozottan figyelemre méltó volt. Veze­tett minden szereplő felett s élénksé­get varázsolt a színpadra, amelyre érthetetlen álmosság, levertség húzó­dott. Mintha folytó ködben játszottak volna színészeink. Szegő alakítása ha­tározottan a darabot mentette meg. Az eltalált tónus, a nagy drámai erő­vel kidomborított jelenetek a szerep­nek határozott átértéséről tettek tanú­ságot. A kidolgozás, mely kiterjedt a legapróbb részletekre : azt az impreszi- sziót erősítette meg bennünk, hogy Szegő ambiciózus, törekvő színész. Zalathnay Barnabás epizód szerep­ben is erősen kirajzolt alakját Bariba István adta hatással. A színházat a darab iránt érdeklődő közönség majd­nem betöltötte, csak az a kár, hogy a drámai személyzet ez estén összjá- tékban egyáltalában nem állott a tőle megszokott magaslaton. ** „Mongodin ur felesége“ ment f. hó 10-én. A szereplők nagy igye­kezettel játszottak. Szeghő Endre, mint Mongodin elég sikerült volt, Takács Mariska pedig mint Clorinda kapott tapsot. A reprizt üres ház előtt játszották, ami azonban szerencse, mert színészeink általános szerep nem tudása igy csak a jelenlevők türel­mét tette próbára. ** Somlay Arthur a Vígszínház­ban. Somlay Arthur a Komjáthy- társulat hősszerelmese, kinek alakítá­sában (Kreitn, Gyulaffy László) gyö­nyörködhetett Sátoraljaújhelyben is, ma f. hó 11-én lép fel a „Miss Chipp“ egyik főszerepében a Vígszínházban. IRODALOM Érdekes jeleneteit ,it be ki_ tűnő képekben Asszjrja fénykorából Endrei^ Zalán „A Világ Történelmé“- nek e heti szama_ Az eredeti, ősrégi műemlékek készült képek érde­kesen tárják elénk az akkori életet; a t^obek közt látjuk, mint vakított Iheg maga a király az elfogott rabok közül néhányat, hogyan számlálták meg az elesetteket. Igen érdekes a színes mümelléklet is. Mutatványszá­mot küld „A Világ Történelme“ ki- adóhivatala Budapes!, VI., Aradi­utca 8. A „Gyakorlati ’'őzig. AÖnyvtár és Döntvénytár“ _ajus 1-én megje­lent 9-ik p ,oen dr. Lengyel Vil­mos m. kir. állami számszéki osztály- tanácsos befejezte „A községi háztar­tás és számvitel“ cimü nagyszabású monográfiáját, melyet a szakkörökben a legnagyobb elismeréssel fogadtak. Erre a kézi könyvre rendkívüli szük­ségük van a községi elöljáróság tag jainak, kik a községi háztartásért és a pontos számvitelért felelősek. Épen erre való tekintettel a jeles szerző gyakorlatilag, mintegy szemlélhető- leg is bemutatja a községi számvitel módozatait. A „Gyakorlati Közigaz­gatási Könyvtár és Döntvénytár“ leg­közelebbi számában több uj monog­ráfiának közlését kezdi meg. Mihelyt a járási számvevőségek részére Írandó kézi könyvre vonatkozólag beérkezett pályaművek bírálata befejezést nyer, azonal megkezdik a pályanyertes munka közlését. A „Gyakorlati Köz- igazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ ezen legutóbbi füzetének „Döntvény­tár“-! része ismét egy egész sorozat igen érdekes és tanulságos elvi ha­tározatot közöl. Előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona. A kéziratokat és előfizetési pénzeket a szerkesztő és kiadó : dr. Dolenecz József ügyvéd, cimére Buda­pest, VIII., József-körut 74. sz. kell küldeni. TANÜGY. A legenyei áll. iskola ügye. Á legenyei állami iskola évek óta az ottani ev. ref. egyház tulajdo­nát képező épületben van elhelyezve. Fizet az állam ezen iskola helyisé­gért az egyházközségnek évi 400 kor. bért. A szóbanlevö helyiség, az ottani viszonyokat tekintve, testvérek közt sem ér többet évi bérletben mint 100 koronát. Az állam által fizetett bérösszeg­ből a hitközség már csinos tőkét szerzett össze s most, midőn a köz­oktatási kormány elhatározta, hogy a célnak meg nem felelő, hitvány épü­letből az iskolát kiköltözteti, és az építkezésre 10,518 koronát engedélye­zett, feljajdult az érdemes hitközség vezetősége s bár évek óta sóhajtozol; a községi képviselő testület, hogy mikor épít már az állam megfelelő iskolai épületet: most a hazabeszéiés folytán elhatároztatott, hogy nem vál­lal a község semmiféle terhet, nem kell modern iskola, csak nyomorog­janak a nebulók tovább is a régi odúban. Csodálatos némely emberek meg­gondolatlansága. Még ha lelkiisme­retlenségnek nevezzük is az ilyen el­járást, akkor sem mondunk sokat. A közoktatásügyi miniszter az ; kívánja ugyanis Legenye községtől, hogy az állam által felépítendő mo­dern iskolaépületnek állandó jókar­ban tartását, tűzkár-biztosítását, s évente egyszer való kitisztogatását vállalja el. A község rettentő vehemenciával protestált a terhek ellen, melyek évente talán 50— 60 koronára is rá­mennének, s nem hajlandó a minisz­térium által kívánt megajánlásokra. Marad tehát minden a régiben. Az egyházközség kapja az évi 400 ko­rona bért, a gyermekek nyomorognak a ronda, túlzsúfolt tanteremben, az állam jóakaratára nincs szükség 1 Csak egyről feledkeztek meg a egenyei tanácsban. Arról, hogy sem a hatóság, sem a tanfelügyelő nem ngja tűrni a maradiságnak ilyetén okvetetlenkedését: az állam vissza­vonja a 10518 koronás építkezést, bezáratja az iskolát, mert 400 kor. bért illetéktelenül nem fog fizetni s akkor a jó legenyeiek hatóságilag rá lesznek kényszerítve községi iskola szervezésére. Építeniük kell a saját pénzükből, nyakukba szakad a tanító fizetése s minden teher. Fognak viselni a mai 50—60 korona helyett 2000 koronát évente! Micsoda bölcsesség! Micsoda vakság kell ahoz, hogy egy község önként dobja el magától a segítő kéz adományát! Gondolkozzanak ott Le­gényén ! —y. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Sz. Á. Budapest. Közlünk belőlük. V. M. Ungvár. Örvendünk, hogy meg­törte a hosszas hallgatást. M. K. B. Ezt nem adhatjuk közre. Tudósító. Nem csak ön az, aki azokat a bizonyítványokat rendes idő alatt kapta meg. Vannak ilyenek sokan. Arról a bizonyos va­júdó hegyről pedig biztosan tudjuk, hogy végeredménye nem lesz más, mint egy ne­vetséges egérke. K. Elza. Levelet irtunk. Nem közölhető: A villanyosság kora (tárca) Felelős szerkesztő és laptulajdono* : Éhlert Gyula. HIRDETÉSEK. egy pesti keveset használt Hol: megmondja a kiadóhivatal. Qazdasszotty aki jól főz és a gazdaság minden ágában kellő jártassággal bir, magános urnái felvétetik. Czim: a kiadóhivatalban. * 1 Jorgo János órás, gyári raktár Wien UI|4. Renn- weg Nr. 751E. Levelezőlap elegendő, hogy gazdagon illusztrált árjegyzéke­met ingyen és bérmentve meg- kaphasa, olcsó bevásárlás czél- jából. Az üzleti eljárás szigorúan tisztességes, rászedés teljesen ki zárva. Órajavitási miihely. Mindennemű zsebórába uj rugó helyezése 40 kr. Minden vásári vagy javított óráért kezes­séget vállalok. * Kivonat a nagy árjegyzékből: 7787. sz. legolcsóbb, legjobb strapácz óra nikkel tokban, 36 órai jár, 2 frt 30 krtól feljebb. 8039. sz. valódi ezüst pánczél-láncz, 15 gr 1 írttól feljebb. 7858. sz. ezüst remontoir, dupla fedelű 5 írttól feljebb. 7889. sz. inga-óra, ütőmüvei, 2 súlylyal, 130 cm. magas 11 frt 50 krtól feljebb. 7929. sz. jó ébresztő-óra 1 frt 20 krtól fel­jebb. Szíveskedjék nevemre és házszámomra 75)E dontosan figyelni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents