Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-04-22 / 45. szám

Április 22. ZEMPLÉN 3. oldal. Szép és kellemes benyomásokkal ávozott az összesereglett sokaság, negköszönve a nagy mesternek fá- •adozását, készségét és előzékeny­ségét. Ezután következett ezen összejö­vetel második aktusa — talán fény­pontja — mely azonban csak szükebb körben folyt le. Az iparosok ez alkalmat felhasz­nálva, ezen épület második emeleté­nek egyik tágas termében üdvözölték a nagy mestert és emlékül szép ér­met adtak át e mű emlékére. Ennek leírását a napilapok hozták, ismét­lésbe tehát nem bocsátkozunk. Dr. Thomán Dávid. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Megyei tisztviselők szabadsága. Izsépy Zoltán megyei másod aljegyző és Görgey Géza IV. aljegyző a hús­véti ünnepek alkalmából a vármegye alispánja által szabadságoltattak. )( Tüzkárosultak segélyezése. A m. kir. belügyminiszter Dókus Gyula alispán közbenjárására a rátkai tüz­károsultak részére 440 korona segélyt utalványozott ki. A vajdácskái tüz­károsultak — mint azt lapunk előző számában jeleztük — 600 korona se­gélyt kaptak. )( Jutalom dúvadak pusztítóinak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Ranis János és József zubnai, vala­mint Antal János nagykemencei erdő­őrnek 30—30 koronát, Zemlicska Ká­roly nagykemencei lakosnak 60, Radler Adolf sztakcsinyi és ifj. Herbst János dargói lakosoknak 30—30 ko­ronát utalt ki a duvadak sikeres pusz­tításáért. )( Helyszíni szemle az uj kórház­ban. Az uj „Erzsébet“ közkórház lak­hatási helyszíni szemléje április hó 22-én d. e. 11 órára tűzetett ki. A helyszíni szemlén résztvesznek : a me­gyei hatóság kiküldötte, a város ré­széről Bogyay Béla közig, tanácsos, Schmidt Lajos rendőrkapitány, a fő­orvos, Szentgyörgyi Dezső épit. fel­ügyelő, Schön Miksa tűzoltóparancs­nok és Miklóssy István esperes. )( Közgyámi állások szervezése. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye alispánja ja­vaslatára elhatározta, hogy a gyám­ügyi közigazgatás érdekében a vár­megye egész területén közgyámi ál­lásokat szervez akként, hogy minden nagy községben egy közgyámi állás felállítását rendeli, mig a járások kis Iái árnyéka. Egyetlen kis fia vörhe- nyes beteg. Hat orvos kollega is ta­nácskozik a mellékszobában, de ered­ménytelenül. A kis fiú ágya előtt tér­del az anya. Kezeit tördeli. Most nem jut eszébe, hogy milyen a legújabb divatu blúz, hogy adják méterjét a brüsszeli csipkének, de perbe száll az Istennel, szinte vonitó hangon nyög- deli: Isten! légy irgalmas, ne vedd el egyetlen kis fiamat. Az apa, a nagyságos főorvos ur kijelenti a kol­légáknak, hogy: nem tudunk mi ba­rátaim semmit, itt már csak az Isten segíthet! Es az Isten nem segített. Mikor a Regina coelire harangoztak, a kis fiú már nem élt. Az anyát félőrülten vonszolták el a kis halott mellől, az apának pedig eszébe jutott a három hónap előtti karácsony este, mikor azt mondta annak a szegény ember­nek: Vörhenyes beteghez nem me­gyek. És a nagyságos főorvos ur megtöltötte revorverét,, — együtt te­mették el a kis fiával. Az Isten nem siet, de nem is késik. Minden kölcsön van a világon. községeiben járásonkint egy csoportba egy közgyámi kör alakittatik. A köz­gyám fizetése 1500 koronában, 200 korona lakbér, 500 korona utiátalány és 100 korona irodaátalányban álla- pittatik meg. Azon nagyközségek pe­dig, melyeknek anyagi ereje a külön közgyám tartását meg nem engedi, az 1886. évi XXII. t.-c. 157., 158. §-ában körülirt módozatok szerint a kis községek csoportjához tartozhat­nak. A nagy községekben felállítandó közgyámok fizetését a nagy községek a törvényhatóság jóváhagyásával ma­gok állapítják meg, mig a kis közsé­gekre vonatkozólag pedig a járások főszolgabirái utasittatnak, hogy a képviselőtestület meghallgatásával a járásonkint csoportosított kis közsé­gekre eső fizetési hányad szétosztása iránt tegyenek javaslatot s azokat a képviselő-testületek határozataival a vármegye törvhatóságának mutassák be. Minthogy pedig a közgyámi teen­dők a közgyámokra oly fontos felada­tokat rónak, hogy azok teljesítése bi­zonyos képesítést igényel, a törvényha­tóság határozatilag kimondja, hogy a kör-, valamint a közgyámi állásokra csak oly egyének alkalmazhatók, akik közgyámi bizonylattal vagy jegyzői oklevéllel, vagy közigazgatási tanfo­lyam bevégzését igazoló bizonyitvány- nyal birnak. )( Helyszíni bejárás. Az enes— kér—erdőbónyei törvényhatósági köz­út kiépítetlen végső szakaszának ki­építésére nézve a kereskedelemügyi miniszter helyszíni bejárást rendelt el, mely f. évi junius hó 5-én d. e. 11 órakor fog megtartatni. Összejö- veteli hely Kér községházánál lesz. A helyszíni bejárást Petz József mű­szaki tanácsos vezetésével Abaujtorna és Zemplénvármegye kiküldöttei s a két vármegye államépitészeti hivata­lának főnökei fogják megtartani. ­JEGYZETEK a hétről. * Húsvéti utazás. Allelujának kórusa kisér, merre a vak éjben zug vonatunk . . . Szávay Gyula gyönyörű versét ismételgetem magamban, arra gon­dolva, hogy mily isteni élvezet lesz a húsvéti utazásom. Mert hát e sorok szerény Írója, amint heti szemlélődését befejezte, vonatra ül és meg sem áll Fiúméig. Teszi pedig ezt abból az okból, mert tisztába van az ünnep jelentőségével és lelkében áldozni óhajt husvét szent­ségének méltóképen. Már pedig igen régi dolog, hogy a rendes, megszokott környezetben az ember lelke nem képes amaz át- szellemülésre, mely ünnepek napján kell, hogy elfogjon minden embert. Nagyon téves felfogás az, hogy az ünnep nem egyéb, miut — munka­szünet s arra jó, hogy az ember dé­lig zavartalanul aludhassék. Igen, szünete van a testnek, a fizikai munka szünetel, de az ünnep nem lehet tel­jes, ha lelkünket is fel nem szaba­dijuk a köznapi közöny, a megszo- kottság szürke járma alól. Az emberi élet legnagyobb gyö­nyörűsége mégis az uj impressziók befogadása. Istenem, minő uj hatá­sok állhatnak be a megszokott kör­nyezetben, ahol minden embert, min­den házat, minden fát ismerünk ? Semilyenek. Ellenben, ha csak ne­hány mértföldnyire is kimozdulsz megszokott otthonodból, szemednek, telkednek uj gyönyörűségek kínál­koznak lépten-nyomon. Felebarátom, husvétkor utazni menj! Nézd meg e gyönyörű világ­nak előtted még ismeretlen részeit. Fürödjön meg lelked a tavaszi nap­fényben, kápráztassa szemedet a me­zők égetően üde zöldje, mert bizony mondom az ünnepi áhítatot jobban fokozza ez a te lelkedben még a templomi zsolozsmánál is. S ha már utazni indultál, lehe­tőleg meg se állj a tengerig. Semmi sem képes az embert annyira gyö­nyörködtetni, mint a tenger. Semmi sem képes oly áhitatos érzést su­gallni, mint a végtelen viz,, mely a végtelen, örök élet jelképe. Állj meg a tenger partjánál s az örökkévaló­ság szemléletébe fogsz elmerülni. Ezeket az érzéseket a külföldön mind több és több ember igyekszik felkelteni magában, mert husvétkor valóságos népvándorlás indul meg a tengerek mellé. A budapest—fiumei vonal is zsúfolva van ilyenkor, jeléül annak, hogy mennyien vágynak az igaz ünnepre. Vágyom én is és in­dulok hamarosan és lelkemben ün­nepi zsolozsmák zengenek: .Ringani, rengeni mily édes, jó lesz Kékvizü, sósvizü tengereken“. IJjheljl színészet. Nehány nap múlva hosszabb tar­tózkodásra köszönt be hozzánk Thalia vidám csapata, helyénvaló lesz tehát elmélkedni egy kicsit színészetünk sorsáról. Mert Ujhely szinészeti kérdése még mindig megoldatlan probléma. Sokan gondolkoznak rajta: nem volna-e jobb egy kicsi, de a téli sze­zonban játszó társulat, mint volt ez­előtt, mint a kassai színtársulat ta­vaszi működése, mely csak afféle pót­kávé, a tulajdonképeni szezon tolda- léka. Bátorkodunk azt állítani, hogy ha kifogások is emelhetők a jelenlegi állapotok ellen, de ez még mindig jobb a régi rendszernél. Nem él e még emlékezetünkben a kis ripacs társulatok zilált helyzetének kínos látványa. A csőd előtt álló kis trup­pok kínszenvedése, mely nyomot hagy az előadásokon is : nem nyújt­hat teljes műélvezetet az újhelyi nagy- igényű közönségnek. Nem jobb-e, ha két hónapig rendes és becsületes elő­adásokban van részünk, mint ha szomorúan mucsai nívón álló előadá­sokat tartanak nálunk ? S végre is a kassai társulat csupa kipróbált darabbal jő hozzánk. Olyan darabokat olyan előadásban mutat be, melynek 9ikerét a kassai publikum már szankcionálta. A kassai publikum rovására történnek a kísérletezések, a bukott darabok előadása, Komjáthy- nak aztán van annyi esze, hogy Uj- helyben csupán a biztos sikerű dara­bokat mutassa be. Ezért gondoljuk, hogy nincs okunk az elégedetlenségre s ezért várjuk örömmel a kassai színtársulat megérkezését. HÍREK. Husvét. »Nem látok többó embert ós nyugalomban lakót“. (.Izaiás 38, 10.) — ápril. 22. (y) A paloták és kunyhók, a pinceházak és a rónák lakói ma egyenlően éreznek. Van egy közös érzés, melynek mindenki osztályo­sa. Örömnek nem mondható ez az érzés, bánatnak, szomorúságnak, aggódásnak sem. Még a remény szó is, az ő szótári értéke szerint nem egészen megfelelő. Valami uj szót kellene kitalálni ennek a kö­zös érzésnek külső megrögzítésére. Talán, ha a vágyódás szót hasz­nálom, közelitem meg a valóságot legjobban. Föltámadás! Milyen mély ér­telmű, milyen istenien nagy e szó fogalma. Föltámadunk! íme 1872 év telt el azóta, hogy az emberiség köztudatába átment, hitté, reménységgé vált a föltáma­dás eszménye. Maga a legnagyobb, a legszentebb, a népek Megváltója, az uj, a megtisztult eszmék isteni mestere adta meg a példát. Vagy van hitünk, vagy nincs. Ha van: úgy a föltámadás esz­ménye elegendő arra, hogy emberi méltóságunk teljes tudatában le­gyünk s életünket úgy intézzük, mint a hűséges számadó, aki nem rettegve, de örömmel várja az időt, midőn számot adhat sáfárkodásá­ról. Mert az az idő az ő dicsőségé­nek napja. Ha nincs: úgy vessünk el min­den törvényt, felsőbbséget, indul­junk a saját gyarló belátásunk ál­tal jónak vélt utón — s jussunk a posványba. Hit nélkül nincs felsőbbség, törvény iránti tisztelet; nincs re­mény, nincs munkakedv; megszű­nik az ember igazán emberré lenni, géppé változik, amely megalkudott a kényszerítő körülményekkel s egy­szerűen ledarálja sivár életét. „Nem látok többé embert ós nyu­galomban lakót“. A szent őskor prófétája lélek­ben előre látta az önmagával meg- hasonlott, lelkében rettentő kéte­lyekkel küzdő embert. — A mo­dern tudomány, a kutató emberi ész levezetett bölcselkedése látszó­lagos ellentmondásban áll a hit egyszerű, cikornyátlan tanával. Az elme kutat, okoskodik, érveket ke­res, de nyugalmat, elfogadható ál­láspontot nem talál. A lélek szava: az a megmagyarázhatatlan és ki­fürkészhetetlen belső szózat pedig ellent mond a kutató és vizsgálódó ész szavának. Mig az előbbi csak bebizonyított dolgokat tart igazsá­goknak, addig az utóbbi azt vallja : hajtsd le fejedet nyomorult por­szem, légy alázatos és higyj 1 Láttam már anyát, aki a ko­porsó leszegezése előtt még egy­szer megcsókolta élete örömének, egyetlen gyermekének orcáját. Hal­lottam, hogy azzal a szóval vált meg tőle: Imádkozzál értem, — feltámadunk. Láttam apát, aki egyetlen fiá­nak koporsójára azzal a szóval roskadt le : A viszontlátásra! Mi öntötte ezeknek a leikébe azt a tudatot, hogy jön idő: mikor ők újból egyesülnek?! És láttam szülőt, ki hit nélkül való s aki démoni arccal bámult a sirgödörbe, mely elnyelte reménysé­gét és ennek az ajkairól nem hal­lottam káromlásnál egyebet. „Nem látok többé embert és nyugalomba lakót.“ Mély bölcsesség rejlik a szent próféta szavaiban, méltó tárgya le­het húsvéti elmélkedésünknek. A hit boldogító erejével a leg­nagyobb csapás közepeit is távol áll tőlünk a kétségbeesés. A hitet­lenségben erkölcsileg, lelkileg ön­gyilkosokká leszünk. Közös érzelem tölt el mindnyá­junkat ma, mondjuk: a vágyódás. Mi után vágyódunk? Ki magyarázhatja ezt meg kel­lően! Vágyódunk az egyedüli, az örökkévaló igazság kútfeje után, kinek ismerete még rejtve van a gyarló emberi szem elől. A mi gyar­lóságunk nem birná el azt a vi­lágosságot, ha abba mélyebben be­tekinthetnénk ! „Isten! kit a bölcs lángesze föl nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Léted világit, mint az égő nap, De szemünk bele nem tekinthet.“ A lánglelkü költő istenien ma­gasztos szavait egybekötve a pró­féta igéjével, hajtsuk meg fejünket alázattal ma; elmélkedjünk hiva­tásunkról s tegyük föl: miszerint az Örök bölcsesség által számunkra kiszabott utat úgy fogjuk bejárni, hogy önlelkünk benső szózata soha, A TAVASZ. újdonságai úri- és női divatczikkekben már megérkeztek! Buhadíszek, selymek, csipkék és szalagok. Napernyők, fehérneműek, harisnyák és hímzések. Bob- és Japán sapkák, övék és ridicülök. ®É^" Blous és Joupon különlegességek legnagyobb választékban Vidéki rendelések mérték sze- ^ ggEGŐ gÁNDOR központi áruházában Sátoraljaújhely. sg$ KuIon syaszosztá,y blous rint pontosan eszközöltetnek! és fátyoloknak t

Next

/
Thumbnails
Contents