Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-04-13 / 41. szám

Április 13. ZEMPLÉN 3. »Mal. pesti személyvonattal kellett volna hazafelé indulnia. Az indulás előtt — előírás szerint — már jóval előbb kint volt a pályaudvaron és ott nyom­ban dolga után látott. Hivatásának teljesítése közben érte a szerencsét­lenség. Éppen a 417. számú vonatot tolatták s amint eddig megállapítani sikerült, ez a vonat gázolta el a fő- kalauzt. Egy arra haladó vasúti al­kalmazott akadt rá. Előbb egy a sí­nek mentén fekvő vasúti sipkára lett figyelmes, majd egy hivatalos köny­vet talált, melybői megtudta, hogy az Baranyav József tulajdona. Ak­kor már tisztában volt a szörnyű helyzettel. Tovább ment s ott találta a sínpár között összeroncsolt, gör­nyedt állapotban Baranyay József főkaiauzt. Orrán, száján folyt a vér és még életben volt, nemsokára azután kiszenvedett. Biztosan senki sem tudja, hogy került a vonat kerekei alá, valószí­nűnek tartják azonban, hogy a 417. számú vonat tolatás közben gázolta el. Még ironját is, melylyel a vasúti kocsikat irta össze, kezében találták. Többen az elgázolás pillanatában ki­áltását is hallották, de nem tudták megkülömböztetni a tolatás közben kiabáló vasúti alkalmazottak hangjá­tól. Az elgázolt főkalauz hulláját a pályaudvarról a köztemető hullahá­zába szállították, Miskolczon lakó csa­ládját pedig az esetről kiértesítették. Neje már másnap, folyó hó 12*én reggel Ujhelybe érkezett és kiment szerencsétlen véget ért férje össze­roncsolt hullájához, a köztemetőbe. Baranyay József tetemét családja kívánságára még az nap Miskolczra szállították. Nején kívül öt árva gyermek si­ratja a társai körében közbecsiilés- ben álló, kötelességtudó főkalauz ha­lálát. — Lelkészi kinevezés. Gojdics Antal sz. Bazilrendü szerzetesatya Lelesz-Pólyánba segédlelkészül kine­veztetett. , — Áthelyezés. Tarry Károly sátoraljaújhelyi m. á. v. forgalmi fő­nök Szombathelyre, — Bazsó Pál pedig Temesvárról Sátoraljaújhelybe forgalmi főnöknek áthelyeztetett. — Megjutalmazott tanító. Ifj Dobi Antal kurucfalvi (Kudlóc) áll. isk. igazgató-tanítót a „Zemplénvár- megyei magyar nyelvet és népneve­lést tarjesztő egyesület“ 100 korona jutalomban részesítette. A jutalmat folyó hó U-én adta át ünnepélyesen a jutalmazottnak Munka Sándor kir. s. tanfelügyelő. — Kamara-zeneestély a „Kazin- czy-kör“-ben. A Zemplénvármegyei „Kazinczy-kör“ ma este 6 órakor Mailáth Józsefné, Széchényi Mária grófnő és Mailáth József gróf szives közreműködésével a vármegyeháza nagytermében kamara-zeneestélyt tart a következő műsorral: 1. Schubert F. Hátrahagyott mü. „Vonós né­gyes“. Allegro — Andante con moto — Scherzo — Presto. Előadják: Knoblauch Richard, Dános Miklós, Gruska Lajos és Pőschl Gyula. — 2. Schumann R. Részletek a „Man- fréd király“ cimü operából. Chopin Fr. 65. mü. Largo. Előadják: zon­gorán Mailáth Józsefné grófnő, har- moniumon Mailáth József gróf, gor­donkán Pőschl Gyula. — 3. Goldmark K. 30. mü. „Zongora ötös“. Allegro vivace — Adagio — Scherzo — Al­legro vivace. Előadják: zongorán Mailáth Józsefné grófnő, hegedűn Knoblauch Richárd és Dános Miklós, mély hegedűn Gruska Lajos, gor­donkán Pőschl Gyula. — Az előadás megkezdése után a rendezőség senkit sem bocsájthat a terembe. — Az ipartestületi betegsególyzö pénztár igazgatósága folyó hó 12-én tartott közgyűlésén dr. Klein Jakab helybeli orvost választotta meg be- tegsegélyző-pénztári orvossá. — Egy szélhámos dolga. Polyák- Magyar András még gyermek ko­rában neki indult a nagyvilágnak, hogy szerencsét próbáljon. Itt hagyta atyját., aki foglalkozására nézve ács­iparos és előbb a vármegyében kóbo­rolt, majd széjjel nézett ez ország minden tája felé is. Hirt magáról ak­kor hallatott, mikor egyik-másik he­lyen a rendőrhatósággal gyűlt meg a baja. És ez igen gyakran megtörtént vele, mert szélhámos természetével magára terelte a rend őreinek figyel­mét. Mióta igy csavarog : első rendű szélhámosnak bizonyult, aki egyéb­ként lopásért és kihágásokért 19 éves kora dacára számtalanszor büntetve volt. Annyira dologkerülő, hogy csa­vargás közben sohasem dolgozik, csu­pán szélhámosságából él. Különböző álnevek alatt leginkább tanulónak vagy jogásznak adja ki magát és min­denféle címeken koldul és pumpolja a közönséget. Legutóbb Nagybányán szerepelt. Ittas állapotban bekísérték a rendőrkapitánysághoz, ahol Kovács Józsefnek, majd Magyar Andrásnak adta ki magát. Elmondta a többek között, hogy a múlt évben tett érett­ségi vizsgát Sárospatakon s azóta zongoraórákat adott, a többek között Búza Barna ügyvédnél és br.ßennyey Istvánnál Páczinban. — Érmihály- falván pedig e napokban, mikor a főszolgabíró elé állították, olyan tisz­teletlenül viselkedett azzal a ható­sági személylyel szemben, aki előtte az ítéletet kihirdette, hogy a főszol­gabíró 20 korona birsággal sújtotta, amit. elzárásra változtattak, mert a szélhámos nem volt fizetőképes álla­potban. — Ezek után a viselt dol­gai után a hatóságok toloncuton haza küldik a szépreményü ifjút, amiről már ki is értesítették a helybeli rendőrkapitányságot. A rendőrség a rég nem látott földi illő fogadtatá­sára készül. — Megégett gyermek. Nagy sze- szerencsétlenség érte folyó hó 10-én Nagy Mária 5 éves gyermekét a Deák utcai 898 számú házban. Mialatt a kis leány anyja nehány percre tá­vol volt a konyhából, gyermeke a takaréktüzhely mellé ment, ahol ru­hája csakhamar tüzet fogott és erős lánggal égni kezdett. Mire az anya visszatért, a kis leány iszonyú égési sebeket szenvedett. Előbb mellette volt testvérei kisérlették meg kis nő­vérüket a tüzhaláltól megmenteni, azután az időközben előjött, megré­mült asszony ijedtségében vízzel ön­tötte le kis gyermekét, de ezzel már nem segített rajta. A leányka szen­vedett sérülései következtében f. hó 12-én kiszenvedett. Hulláját kiszállí­tották a köztemető hallottas házába, szülei ellen pedig gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt meg­indítják a bünfenyitő eljárást. — Uzsora a felvidéken. Tudósí­tónk írja : Hugyecz János kispolányi csendőrőrsvezető nyomára jött annak, hogy Schermer Pál ottani lakos egy évi visszaváltási jog mellett egy sze­gény embernek uzsora kamatra 400 korona kölcsönt adott s az egy év letelte után, mivel az illető a pénzt lefizetni nem tudta, összes vagyonká­ját a szerződés alapján elvette. Ezen szánalomra méltó tapasztalat arra in­dította az erélyes és ambiciózus őrs­vezetőt, hogy tovább nyomozzon. — Három havi nyomozása aztán kide­rítette, hogy Schermer Pál hol váltó, hol kötvényekre csak a lakhelye mellett lévő szomszédos községekben több mint 100,000 koronát forgat uzsorakamat mellett. A megejtett si­keres nyomozat folytán több egyén kihallgatása után az őrsvezető sür­gősnek találván a dolgot, azonnal elő- fogaton beutazott Sztropkóra és a főszolgabírónak jelentést tett. A fő­szolgabíró megbízásából Hericz Már­ton sztropkói szolgabiró a helyszí­nére érkezett, ahol az őrsvezető közbejöttével egy faládában levő ösz- szes váltókat és kötvényeket lefog­lalta s illetékes eljárás végett azokat magához vette, csupán az illetőnek vagy két kiló súlyt kitevő és spárgá­val átkötött bankóit adta vissza. Az erélyes őrsvezető nem elégedvén meg az ereclrnénynyel, a vizsgálatot még tovább folytatja- Jó volna a többi Őr­söknek is az uzsorások kinyomozá­sát lelkökre venni. Hogy nagyobb sikert érjenek el, jelzem, hogy a sztropkói járásban sok uzsorás van a parasztok között is, akik különösen az Amerikába kivándorlókat kopaszt- ják, még pedig alaposan. Nyomozza­nak csak Hegyvég, Orosz-vágás, Bo- rosnya, Lomna, Kelese stb, községek­ben, nem hiszem, hogy eredményt el ne érnének. — Az állatdijazások uj rendje. Az állatenyésztés javítására jelenté­keny tényező a megyékszerte megtar­tott állatkiállitás és jutalmazás. Tal- lián földmivelésügyi miniszter az ezen kiállításokat rendező gazdasági egy­leteknek kilátásba helyezte az állam- segitség fölemelését, kikötötte azon­ban, hogy csak abszolút értékű álla­tok jutalmaztassanak és a gazda kö- teleztessék jutalmazott állatát a te­nyésztés számára megtartani. A gazda tehát, amidőn a jutalmat átveszi, kö­telező nyilatkozatot tesz, hogy jutal­mazott állatját egy bizonyos ideig el­adásra nem bocsátja. — Igazság. Egy vidéki albiróval történt meg, hogy két fél kölcsönös becsületsértési ügyében kellett Ítéle­tet mondania. Á biró szerette volna békésen elintézni az ügyet, de a fe­lek makacskodtak és nem akartak békülni. Végre az albiró a következő kérdést intézte a felekhez: „Kovács Pál, maga szamárnak nevezte Tóth Jánost; maga pedig Tóth János azt mondta Kovács Pálnak, hogy ökör. Hát igaz-e ez?“ Mindkettő felkiál­tott: „Igaz, igaz!“ „Ha igaz — för- medt rájuk a biró — akkor mit pe­reskednek ?“ IRODALOM. Az élet. Az élet egy nagy óriási lejtő, Amelynek ormán ég az ész sugára, A melynek alja feneketlen fertő. E véghetetlen lejtő oldalára Teremtett Isten embert, hogy legyen, A ki lehűli a völgyek mocsarába S ki rendületlen fölfelé megyen. A lejtőt itt-ott vadvirág borítja, Virág, mely mint az élet hervadó. A gyenge s gyáva megkapaszkodik E gyarlóságba s a fönt pirkadó Fényt elfelejtve, nem tör már utána, Csak él, csak éli csendes napjait Egy rettentően szürke félhomályba. A ki erős: az fölfelé tekint, Megy, megy tiporva a törpe virágot S vagy lezuhan a mélység éjjelébe, Vagy kiragad az istenek kezéből Egy tündöklő sugárnyalábot. Ifj. Juhász Jenő. Sátoraljaújhely Története. Ily cim alatt könyvet ir Dongó Gy. Géza, az „Adalékok“ szerkesztője, Sátoraljaúj­hely rtv. képviselőtestületének meg­bízásából. A díszesen kiállított könyv­ből eddig hat füzet jelent meg 1—172 oldal terjedelmében. Érdekes tartalma e hat füzetnek a következő: Előszó és bevezetés (I—XX. oldalon.) Sátor­halma és környéke földtani szempont­ból. (I—20 old.) Sátorhalma környé­kének őslakói. (21—25 old.) Sátor­halma tartománya és Hercynia a bójok pusztáján. Római emlékek., (26-29 old.) Sátorhalma környéke a honfog­lalás előtt (30-36 old.) Sátorhalma a honfoglalás alatt. (37—42 oldalon) Sátorhalma és tartománya mint királyi birtok. (43—45 old.) Sátorhalma és tartománya, mint királyi vadászterü­let. Sátorelő helység kezdetei. A két Néma-tanya. Az Öthalom-tanya. (46— 54 old.) Sarug-tanya, vagy Sáros­tanya. Sáros-allya. (55—60 old.) Király szállása és vele tőszomszédos Guth- Keled-nagybirtok. (61—66 old.) Sarok, vagyis Sáros-szállás szolgál mányai és szabadalmai. (67—60 old.) Sátorhalma környéke és a Csaba-monda. (70—74 old.) Sátorhalma megyéje dülőneve- zeteiben. (75—172.) Ebben a fejezet­ben találjuk Sátoraljaújhely város határának birtoktörténetét, a helyne­vek magyarázatában pedig az árpád­kori birtokos személyek neveinek a rég feledségből való fölidézését. — A mü kéziratának bírálatát Dókus Gyula, Matolai Etele és Kossuth János dr. végzik. — A könyv képekkel és raj­zokkal szépen van diszitve. A szóban levő könyvet, mely Sátoraljaújhely város pénztáránál rendelhető meg s ára tiz korona, ajánljuk a t. olvasó közönségnek szives érdeklődésébe. A Képes Családi Lapok értesítése. Százával érkeztek előfizetőink részé­ről a kérdések, hogy miért adtunk dupla címet a 27 év óta fennálló „Képes Családi Lapokénak. Sokan becses előfizetőinkből szinte kértek, hogy hagyjuk meg a régi jó „Képes Csáíádi Lapok“ címét. Ezen számta­lan oldalról jött kívánságnak felelünk meg, midőn tudomására adjuk becses előfizetőinknek, hogy a nehány szá­mon át megjelent „Az Élet“ (Képes Családi Lapok) címét megváltoztattuk és megmarad a régi, de mindig friss és változatos tartalmú „Képes Csa­ládi Lapok“. NYÍLT TÉR.*) Tekintetes Polgár Ernő ügyvédjelölt urnák Helyben. Alólirott ezennel kijelentem, hogy f. hó 12-én d. u. 1 és 2 óra között a Breiner-féle kávéházban felhevülé- semben az ön személye ellen tett sértő kifejezésemért ezennel ünnepé­lyesen bocsánatot kérek és az inci­dens felett legmélyebb sajnálatomat fejezem ki. Sátoraljaújhely, 1905. április 12. Előttünk: Klein Gyula. Werner Miksa. Bettelheim Jakab. HITELLEVELEKET minden külföldi városra, gyógy- és üdülőhelyre legelőnyösebb fel­tételek mellett kiállít a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank = Budapesten. = Az intézet a banküzletet és vagyonkezelést illető minden fel­világosítást készséggel nyújt. *) E rovat alatt közlőitekért nem vilii felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Lapunk nagyon tisztelt munkatársait igen kérjük, hogy húsvéti ünnepi számunk részére, melyet a szokottnál bővebb tarta­lommal szándékozunk kiadni — kéziratai­kat f. hó 19-ikéig juttassák el lapunk szer­kesztősége címére, mert e határidőn túl legnagyobb sajnálatunkra nem leszünk ab­ban a helyzetben, hogy azokat ünnepi számunkban elhelyezhessük. Tudósító. Későn jött ez már nagyon. Áp­rilis 5-én történt közgyűlést nem hozhatunk ápr. 12-én. Biztunk Ígéretében. Máskor szeme előtt tartsa az újságírói első reglamát: inkább new, mint akkor, mikor már nem aktuális. D. L. Helyben. Jól hallotta. A legköze­lebbi „Zemplént“ már egy teljesen újjászerve­zett szerkesztőség kezéből kapja az olvasó. Sz. J. Budapest. Nem tartanók helyes­nek felkavarni a már-már etcsitult szenvedé­lyeket újból egy személyes élű dolog közlé­sével. Üdvözlet. Nem közölhető. A hírlapok, (cikk.) Kiadótulajdonos: Éblert Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents