Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-04-13 / 41. szám
Z E MPL EN Április 13. 2. oldal. £ • ». nem cselekedett helyesen. Ha magyarosítunk, okosan kell azt megcsinálni. Évszázadokra kiható alkotásról van itt szó, igen sokkal nagyobb gonddal, több körültekintéssel kellett volna ez ügyben eljárni. \r A belügyminisztériumtól is felületességre vall, hogy lehetetlen hangzású helységneveket minden kifogás nélkül megállapított. Úgy tudom, az a gyakorlat, hogy ilyen nagyfontos- ságu intézkedések törvényes erejűvé való tétele előtt, az országos levéltár igazgatóságának véleményét kell és szokás kikérni. Ha ezt elmulasztotta a belügyminisztérium: rosszul cselekedett. Ha nem mulasztotta el: a fusermunkában társa az orsz. levéltár.- De legnagyobb bűn terheli azoknak a lelkét, akik egy-egy községnek olyan exotikus nevet adtak, a mely sem a történeti múltban, sem a szó lefordításában, sem a népszokásban, vagy a földrajzi fekvés, vagy geológiai viszonyokban nem talál magyarázatot. A legszebb, a legjobb alkalmat elszalasztottuk. Most lett volna idő és alkalom, hogy vármegyénk 451 községe közül a több, mint 300 idegen hangzású névvel biró: tisztes- ségesj a magyar nyelvérzéknek megfelelő, jó hangzású magyar nevet kapjon. — Kapott 204 község olyan vad nevet, hogy szinte röstelli a magyar nyelvet minden tájszólástól mentesen, mondhatnám klasszikus szépséggel beszélő alvidéki magyar, azokat kimondani. Ne feledjük el, hogy nyelvészeti tekintetben nem mindig az akadémikus okoskodás az autentikus. A tősgyökeres magyar ember helyes nyélvérzéke sokszor többet ér, nagyobb kincs mindenféle kutató és okvetetlenkedő okoskodásnál. És most lássunk nehány uj szörny- szülöttet. Rontsuk le húsvéti örömünket1 velük. Kísértenek ezek a gondolkozó zempléni ember éjjeli álma közepette is, nem lehet őket szó nélkül hagyni. , Első helyen áll: Merészpataki alias Mernyik. Ekkora merészségre egy sem vetemedett a többi közül, dacára, hogy nem sokkal állanak hátrább. De mégis. Ugyan kérem, mi az ördög az a „merész“ patak ? Hogyan lehet a patak merész ? Lehet meszes, sáros, köves, tiszta, meleg, hideg, szennyes, szóval lehet akármi, de merész nem lehet! Hogy lehétne merész ? Nekimegy valakinek szó nélkül? Hőstetteket, vagy fiúi“ a masseur pedig odaugrott engem testével védelmezendő. ...Stumm ur meghökkent, arcába tolult a vér, ütésre kész karja bénul tan hullott alá s bemutatkozván reszketve nyujtá kezét, mit persze eszemágában sem volt elfogadni. Erre a lármára kabinjából elősiető atyámhoz’lépett s neki kezdett hajlongva mentegetőzni, hogy ő ilyen idegbajos, olyan beteges, ennek folytán igen indulatos, hirtelen ember, hidegvíz kúrát használ, bocsánatot kér, igen restelli a dolgot, stb., aztán, mint akit leforráztak, szégyenkezve távozott. Még jól hallotta atyámnak az úszómesterhez intézett szavait, hogy: „ha valaki bolond, a Lipótmezőre menjen, ne pedig Tátrafüredre ártatlan embereket rémitgetni.“ Stumm ur ezután lehetőleg kerülte a találkozást, de mikor az elkerülhetetlen volt, nekem mindig roppant barátságosan integetett, atyámat pedig mély meghajtással és süvege- •' léssel köszönte; de látva, hogy az egyáltalán nem viszontatik, felhagyott a köszönéssel s hamarosan elillant a fürdőből. Hát Stumm ur ütlegeitől f" mentett meg a derék masseur. Barátaim kitűnőt nevettek ezen a kis incidensen. rablógyilkosságokat követ el? óh 1 óhl ugyan kinek támadt az a gondolata, hogy a jámbor lutheránus tótok által lakott Mernyiket Merészpatakká változtatta. Herosztratesi dicsőségre pályázott, — ezt ugyan elnyerte. Nagykőpatak! Női ide figyelj Merészpatak. Versenytársad támadt, nem állasz egyedül a dicsőség mezején Nálad csak a patakok merészkednek, itt már a nagy kövek elhagyják stabil helyzetüket s elkezdenek patakokban folydogálni. Óhl jámbor Kvakóc! ha Szvatopluktól leszármazott őslakóid valaha tudták volna, hogy Kvakócon a boldog jövőben a nagykövek is patakokban fognak folydogálni, megátkozták volna a születésük napját. Az a gyanúm van, hogy Kvakóc világhírre törekszik. Hiszen, ha egy angol lapban hirdetést teszünk közzé s a Nagykőpatakot angolra fordítjuk, seregestül jőnek a geológusok Albionból a csoda megbámulására. Hullass gyász könyeket Merészpatak, merész versenytársad támadt Nagykőpatakban 1 Alsónyirjes! Tótkajnya volt a jámbor tót falu ezelőtt, most megjavult. A magyar nyelvtan -as, -es, -os, -ös képzőket ismer, de -jas, -jes, -jos, jöst nem. E szerint a logika szerint a tölgyes, fenyves, bükkös erdők ezután tölgyjes, fenyvjes, bükkjös, füz- jesek lesznek. A gőgös ember gőg- jössé, a vizeskupa vizjessé lesz. Alsókomaróc! Eddig Komaróc volt. Ugyan kérem magyarosodott-e az alsó jelző által? nem, mert csak Komaróc maradt. Hogy az alsó jelző odabiggyesztessék, arra nem volt szükség, mert Felsőkomaróc nincs. Minek tehát az alsó előnév? Talán alsóst játszott valami zseni, mikor ezt a községnevet megállapította? Kazsó. Eddig Kazsu volt. Mivel nagyobb most, mit jelent magyarban ez a szó: Kazsó? Feleljen rá, aki kitalálta. Berezóc volt Brezovec. Tessék kitalálni, hogy mivel jobb Berezóc, mint Brezovec? Kisgézsény, néhai Hazsina. Oh gézsény, gézsény! hiába gézsényke- dik az eszem, nem bírja felfogni a te magasztos voltodat. Az Isten tartson meg sokáig. Azt hiszem egyelőre elég. Pár hét múlva mélyen tisztelt olvasóinknak kezükbe adom az uj helységnévtárt. Abból majd gyönyörködhetnek a többi, kikeresztelkedett községek nevében is. Azt azonban meg kell vallanom, hogy az ilyen magyarosításra nem volt szüksége sem vármegyénknek, sem a hazánknak. Tagadhatlan, hogy van néhány,' igen helyesen megválasztott, jó magyar hangzású községnév is, de bizony a rossz többség elveszi az értékét a sokkal kisebb mértékben érvényesült jónak. Alkalmilag folytatom Czagány Ferencz. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Pályázat katonai iskolákba. Sátoraljaújhely r. t. város katonaügy- osztálya a következőkről értesíti a város közönségét: I. Az 1895/6 évi XXIII. t.-e. értelmében szervezett honvéd főreál iskolában 50., a honvéd Ludovika akadémiában pedig mint egy 62, részint teljes díjmentes, részint féldijmentes államköltséges, illetőleg alapitványos és fizetéses hely fog az 1905—1906. iskolai év kezdetén közvetlenül a polgári nevelésből belépő ifjakkal betöltetni. Ennélfogva az érdekeltek a pályázati hirdetményt és feltételeket a városi irattárban a hivatalos órák alatt tekintsék meg. — II. A hadsereg katonai iskoláiban és reáliskoláiban a jövő 1905—6. iskolai év kezdetén magyar honos ifjak részére összesen 154 hely fog rendelkezésre állani. Ennélfogva mindazok, akik a pályázati hirdetmény és feltételek iránt érdeklődnek, azokat a városi kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetik. HIRE K. A kis renitens. — ápr. 13. Egy vidéki újságban sajátságos dolgot olvasunk. Egy vidéki színészről szól a hir, aki megkért mindenkit, akit csak megkérhetett, hogy őt ne búcsúztassák . . . Szegény fiú. Elképzelem ennek a naiv gyereknek keserves jelenét és még keservesebb jövőjét. Ennek ugyan befellegzett. így szembeszállni a közfelfogással. így szerénykedni. Imigyen semmibe sem venni azt, hogy nálánál élemedet- tebb pályatársai minő divatot respektálnak. Ily pökhendi fölényességgel lenézni azt, amit az elképzelhető legfényesebb „külső“ sikerként tisztel a közvélemény. Képzelem szegény fiú sorsodat és szinte elfogna a szánalom miattad, ha olyan módfelett nem imponálnál nekem ... Ám mit ér mindez. Szegény fiú te „csak nekem“ imponálsz, neked pedig ez vajmi kevés ahoz, hogy ambícióid szárnyain röpülhess ? Ezeket a szárnyakat — nagy bajban vagy immáron — megtépi, hiába nem veszed semmibe, menthetetlenül meg fogja tépni a körülted élő, érvényesülő, stréberkedő, affektáló, csak a gö- rögtüzet és tömjént tisztelő közvélemény . . . Mivel pedig őszinte rokonszenv- vel vagyok irántad, ha becsülöd valamelyest opportunus soraimat, hallgass ide: Egy fél esztendőn át ne szerződj el sehová 1 Menj tanulmányútra ! De a világért sem azért, hogy tanulj valami komolyat, igazat, értékeset. Ezt csak akkor tedd, ha a magad józan, okos lényeddel vagy — egyedül. Ellenben tanulj kóklerkedni; tanuld meg, hogy csakis igy érvényesülhetsz ; tanuld meg, hogy az értéked semmi; tanuld meg, hogy nem azért nem érvényesülsz, mert értéktelenebb vagy mint a másik, aki a lábod nyomát sem követheti, ha a művészet templomában jársz hanem azért, mert az a másik jól tudja sokszoroztatni a babérlevelekre gravírozott neveket, te pedig nem értesz sem a sokszorozáshoz, sem az egyszerezéshez, sem semmihez máshoz, mint a te tiszteletreméltó és világot jelentő művészetedhez, mely — csodálatos, de úgy van, volt és lesz — mindig a szerénység utjain járt. Addig, amig a nagy zsenik önérzete meg nem nyilatkozott. De itt már a szerénység komikus volna, olyan, mint a szerénytelenség azoknál, akik ezúton képzeletben a csillagos eget ostromolják sarkaikkal, mialatt a föld sarát dagasztják. Szegény fiú! Te nem ostromlód a csillagos eget. De hogy az okos, szókimondó, kedves Oyranot idézzem, olyan fajta fiuk, mint te, aki megveted a hiú csillogást, bizton eléred — a csillagos eget. . . Fel a fejjel fiú! Ha becsülsz valamennyire, becsüld meg, hogy kalapot emelek előtted . . . —rip. Ismét egy áldozat. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. ápr. 13Nincs talán széles Magyarországon még egy olyan pályaudvar, ahol aránylag annyi halállal végződő vasúti szerencsétlenség történnék, mint a sátoraljaújhelyi nagy vasúti állomáson. Bizonyos időközökben — sajnos meglehetős rövid időközökben — kell, hogy a magyar államvasutnak valamely jobb sorsra érdemes alkalmazottja életével fizessen meg azért az eléggé el nem ítélhető rendszerért, a melylyel a sátoraljaújhelyi pályaudvart világítják. Ez az ó-korba való hiányos világítás már számtalan esetben követelt áldozatot. Aki ösmeri a pályaudvarnak sinhálózatát, az állomás szélességét és hosszát, valamint a sínpárokon tolatásra váró végnélküli kocsisorokat, nem is fog csodálkozni a gyakori halálos kimenetelű szerencsétlenségeken. Ezen a nagy, eléggé szeles és meglehetősen hosszú pályaudvaron ott pislognak messze egymástól a gyér világosságot árasztó petróleum-lámpák, amelyek tudvalevőleg csak két három lépésnyire világítanak annyira, hogy az illető vasúti alkalmazott, aki este a koromsötét sínpárok között végzi kötelességét, alig lát valamit és inkább tapogatózva halad kocsiról-kocsira és végzi terhes és veszélylyel járó munkáját. Erről a botrányos esetről egy ízben, egy, a maihoz hasonló halálos kimenetelű szerencsétlenség regisztrálása alkalmából már megemlékeztünk. Akkor is a gyér világosság volt főként a szerencsétlenség okozója és — a mint a jelen esetben a jelek mutatják, — most is a mi pályaudvarunkon megszokott és évek óta divó sötétség járult hozzá egy nagy családdal biró, életerős, javakorabeli ember életének kioltásához. Valóban érthetetlen, miért nem látják el ezt a nagyforgalmu pályaudvart kellő petróleumlámpával, ha már semmiképen sem akarják erre a célra föltétlenül a legalkalmasabbnak mutatkozó villany- (iv) lámpákat használni. Nem értjük, ki késlelteti ennek a változásnak keresztülvitelét, mely évek óta mennyi emberéletnek lett volna megmentője, mennyivel kevesebb özvegy és árva siratná a szerencsétlen véget ért családfőket, a kiknek nagyrésze önhibájukon kívül, főleg az Ujhelyben már nevezetessé váló sötétség miatt pusztult el. Csak nem megy tönkre a magyar állam- vasút, ha nehány, a maihoz hasonló mécsessel többet állitat föl az újhelyi pályaudvaron, sőt hinni merjük, hogy az se volna rá valami nagy érvágás, ha modernebb világítási eszköz után nézne és például villanynyal, nehány ivlámpával világíttatná meg pályaudvarunkat, Hiszen villauygyárunk van, nem kerülne a bevezetés nagy fejtörésbe és nehézségbe. A sok szerencsétlen áldozat, a kiknek vére oly sokszor pirosra festette a pályaudvar homokos földjét, mindennél kiáltóbban követeli, hogy legyen végre világosság a sátoraljaújhelyi pályaudvaron. A borzalmas szerencsétlenségről tudósításunk a következő : Baranyay József miskolczi lakos, m. á. v. főkalauz folyó hó 11-én a délutáni Budapest felől érkező személyvonattal jött Sátoraljaújhelybe. Este a 9 óra 10 perckor induló buda2v£ál:rrósl Mártaforrás = Torméssetes alkalikus só© savanyúvis = A légzőszervek és bélhuzam hurutos bántalmainál a selteisi és gleichenbergi vizeket jóval fölülmúlja, gyomorégéseknél páratlan hatású. ..................... iK-titlcezelóség-: IBIS.A.SSÓ. _______ Főraktár S.-A.-Ujhelyben: HAZAI H. bel- és külföldi ásványvizkereskedésében (Rákóczi n.)
