Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-03-24 / 33. szám
Sátoraljaújhely, 19C5. március 24. 33. (4398.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: őAtoralja-TJjnely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó i üli,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérben minden garmond sor 30 üli. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Msczner Gyula dr. Molnár János dr. Ferén'yi József főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, f i évre 6 kői negyedévre 3 k >r. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hiidetéseknél minden szó után 2 till. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. fi község. Téese, 1905. márc. 23. Azt mondja egy tudós, „hogy minden bokor egy kis világ, mely körül ezer és ezer élet éled; van társadalma rovarok millióiból, költészete tarka-barka virágok ezreiből, tövén születik az illat, késő ősszel ágain hervad a halál.“ Ilyen kis világ a község, melyben a jót, szépet, igaz utón való törekvést ép úgy, mint a rosszakaratot és közönyösséget, s az egyedek becsületessége, a a szeretet, a hála, az áldás mellett a gyűlöletet, az átkot egyaránt feltaláljuk. Minden község egy külön hegemónia, melynek sajátságos helyi érdekei, törekvései, idegen lakók előtt érthetetlen alkotásai vannak; a kis községnek ezen működését nem szabályozhatja semmiféle felsőbb rendelet, hanem igenis az illetékes faktorok — hazafias kötelességet teljesítenének akkor, amikor — a lakosság által is kívánt magyar nyelv kultiválásával a község uj nemzedékét szinmagya- rokká neveltetnék s ez csakis állami iskolai erők ambiciózus működésével lenne biztosan elérhető. Szerénységem egy rövid két évi működése alatt — alapos megfigyelés utján — konstaÁ ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A hőmérő. A „Zemplén“ számára irta: Somogyi István. A testek mindenkori állapotát számos tényező határozza meg. E tényezők mindegyike függ a hőállapottól. A hőállapot jellemzésére „hőmérséklet“ szót használunk. A mérséklet mértékét számmal fejezzük ki, melyet „hőfok“-nak mondunk. A hőmérséklet megítélésében legtöbbször tapintó érzékünket (bőrfelület) használjuk. Hideg, hűvös, langyos, meleg, forró, tüzes, izzó kifejezésekkel élünk, más és más hőállapot megjelölésére. E szók födte érzések azonban nem általánosak. A meleg és hideg csak viszonylagos. Nekem meleg, másnak hideg. A pincék hőmérséklete, mely nagy megközelítéssel változatlan, télen meleg, nyáron meg hűvös. Fém- és fa-tárgyak — ugyanazon környezetbe helyezve -7- érintéskor elütő érzést kelthetnek. Érzékünk tehát nem megbízható. Csak változásról tndósit, de a változás milyenségéről nem világosit fel. A mérsékletek összehasonlítása céljából a testek térfogati változását figyeljük meg. A tapasztalás bizonyítja, hogy a hőállapot megváltozásával mindenkor megváltozik a térfogat is. Valahányszor térfogat nagyobbodást észlelünk, azt mondjuk, tálhatta. A község családi életéből fakad az, mint a mezőnek vadvirága, a községi élet ezen sajátságos viszonyait az ebben uralkodó társadalmi működés teremti, az fejleszti ki és emeli törvénynyé. Végnélkül csalódik, ki azt hiszi, hogy a községi élet eszménye az adminisztráció pontosságában, gyorsaságában rejlik. Nem, e kis világban igazi élet mindaddig nem lesz, mig azt is rendelni, parancsolni kell, hogy csináljon jó utat, egészségének fentartásáról gondoskodjék, ne árulja elvét, hitét, vótumát, hanem ünnepelje meg a vasárnapot, gyermekét tanitassa, gyógyittassa stb.: azt csak akkor fogjuk feltalálni, ha a becsületesség közszüksége lesz, a józanságot erénynek, az őszinteséget lelkikincsnek fogja tekinteni s ha az állam, a vármegye, a község iránti kötelességek a polgárokban nem a törvények, a rendeletek parancsszavára ébrednek fel, de azokat, mint a kenyeret és vizet önszükségletnek tekintik; e kis világban akkor lesz igazi élet, ha minden polgára érzi, hogy ő első sorban magáért köteles tenni, hatni az általános jólét érdekében és egy jövő nemzedék boldogságát készíti elő, ha a közügyek előmozdításán fáradozik. hogy a térfogatot betöltő anyag mérséklete megnagyobbodot1 és térfogat csökkenés esetében megkisebbedett. A térfogat nagyobbodása hő felvevést, kisebbedése hő átadást jelent. Állandó hőállapothoz változatlan térfogat tartozik. Ekkor hőegyensúly van. Hőegyensúly esetében a testek mérséklete egyenlő. Minden más alkalommal mérséklet különbség mutatkozik és annak a tömegnek nagyobb a mérséklete, amely hőt ad át, amely térfogati kisebbedést szenved. A hő felvevést: melegedés, a hő átadást: lehűlés szóval fejezzük ki. Hő felvételkor meleget, átadáskor hi deget érzünk. Földalatti helyiségek télen azért melegek, mert testünk kisebb mérséklete következtében — az egyensúly beálltáig — hőt vesz fel; nyáron azért hidegek, mert hőt veszít. A különböző hőállapotok nagysági viszonyát, valamely tetszés szerint fölvett test — hőmutató thér- moskop — hőállapotával való összehasonlítás utján nyerjük. A megvizsgálandó mérséklet nagyobb, egyenlő, vagy kisebb a hőmutató mérsékleténél a szerint, amint ennek térfogata nagyobbodik, változatlanul marad, illetőleg kisebbedik. A hőmérséklet pontos, számbeli megismerését a hőmérő, thermometer nyújtja. Ä mérsékletnek számokkal lehetséges kifejezése azon tapasztalati tuA községi jegyzőnek hivatása tehát nem ott végződik, hogy a a törvény, a rendeletek helyes végrehajtásáról gondoskodott, hanem itt kezdődik, mert eunél sokkal nemesebb hivatása: a községi élet társadalmi működésének irányítása, vezetése a célból, hogy e kis világban a jó a rossz felett győzelmet arasson s e végből mindazt, ami a község belső életének tisztaságot, becset ad, szünet nélkül gondozza, ápolja. Legszentebb, legnemesebb kötelessége ez a községi jegyzőnek, miután a községi társadalmi élet becsületessége, tisztasága s nemes törekvése képezi az állami jólétnek alapját, a magyar nemzeti élet fejlődésének egészséges sejtjét. Ha a községi jegyzőnek van hozzá elég ereje, akarata, tudása és lelkesültsége: ö lesz a kis világnak lelke, mely mint a napsugár életre hozza a szunyadó erőket s azokat erőteljes fákká növeli. Miként a fentebb jelzett a községi élet lelke: a hivatását teljesen ismerő és annak szivvel- lélekkel szolgálatában álló jegyző, kinek a szivében ezen egyesek, és a köziránt való tűz kell, hogy égjen s melegét minden irányban egyenletesen termékenyítő hadáson alapszik, hogy egy és ugyanazon test — a viz, vas, bismút kivételével — egyenlő hőállapoti megváltozásához egyenlő térfogati és egyenlő térfogati változásához egyenlő hőállapoti megváltozás tartozik. — Hőmérőül tehát bármely anyagrendszer alkalmazható, ha e követelésnek eleget tesz. Mégis leginkább azok felelnek meg, melyeknek térfogati megváltozása tetemes és könnyen megfigyelhető. A szilárd testek ritkább alkalmazása mellett a folyadékoknak és legjobban a gázoknak jut itt szerep. A legrégibb hőmérő valami folyadékkal körülbelül félig megtöltött hengeres alakú, vékony, zárt üvegedény volt, melyben a felszínen különböző fajsúlyú kis golyók úszkáltak. Á hőállapot változtával a folyadék hol nagyobb, hol kisebb térfogatot töltött be s igy sűrűsége is hol kisebb, hol nagyobb értéket vett fel. A változó sűrűségű folyadékban a golyócskák majd a fenékre szálltak, majd újra fölemelkedtek. A lemerült golyók száma adta az uralkodó hőmérsékletet. Az első számbavehető hőmérőt Galilei készítette 1592-ben. Bár munkáiban nem találjuk ennek leírását, Castelli leveléből magösmerhetjük: egy tyúktojás nagyságú üvegedény két arasznyi csőben végződött, melynek belső nyílása szalmaszál vastagságú volt. Az üveggolyót kezével megmelegitvén, vízbe tartotta, midőn tással árassza szét: lelkében a nemesebb ideálizmus minden árnyalatával s a gyakorlati élet erős, igazi ismeretével felpáncélozott tudás és akaraterő hatalma kell, hogy fényeskedjék, derűt és világosságot sugározva ki. Ezért alig ismerünk nagyobbszerü hivatást, mint a melyet a községi jegyző betölt, oly tágkörü, any- nyira mély és magas, hogy abba az emberiség hivatásának össze- sége belefér — bár még törvényileg nincs szabályozva az őt megillető jog, illetve hatáskör — de remélve a jobb jövőben az a várva-várt idő is eljő. Türelem rózsát terem, én is úgy vagyok az elérni vélt célommal. A valódi jegyzőt a hivatások és kötelességek fogalmai megtestesülésének képzeljük. A mi a jó apa családja körében, a mi a jó gazda a szántóföldjén, egy jeles hadvezér a csatatéren, egy pap a szószéken, egy tanító az iskola falai között: az a népszerű jegyző az ő községében, ahol tudós, bölcs, bátor, igazságos, mélyen és melegen érző, lelkesülő és lelkesíteni tudó kell, hogy legyen. E hivatás betöltéséhez azonban elengedhetlen szükséges: a tudás, a buzgalom, a jó akarat, a szorgalom, a becsületesség. Ha ezek meg vana kiterjedt levegő összehuzódott, a viz a csőben utána nyomult. E hőmérő a mérséklet változását a levegő térfogat változásával mutatta, melyet a vizoszlop különböző magassága jelzett. A változó hőállapotoknak megfelelően, a csőbe nyomult folyadék felszíne, egy mellette alkalmazott osztályzat más és más számánál pihent. E szám adta a hőfokot. Galilei hőmérőjének lényeges hibája — a légnyomásra gondolva — azonnal szem- beötlik. A hőfok a légnyomás változásával is módosult s igy nem tisztán a hőállapot változását fejezte ki. Galilei hőmérőjét a fiorenezi akadémikusok készítette hőmérő szorítja ki. Alul gömbén végződő üvegcső ez, mely hevített borszeszszel úgy van megtöltve, hogy benne semmi levegő nincs. Kihűlésnél a borszesz összehúzódik és minden mérsékletnél határozott magasságnál állapodik meg. A borszesz azon magasságát, melyre mély pincében emelkedett: zérussal jelölték. Ez a hőmérő állandó pontja. Ettől mind’ két irányba a csővön tetszésszerinti, de egyenlő osztályzatot alkalmaztak és úgy föl-, mint lefelé 1, 2, 3 . .. számokkal látták el. Az állomás pont fölötti számokat meleg-, az alattiakat pedig hidegfokoknak nevezték. Az ily berendezésű különböző hőmérők adatai azonban nem hasonlíthatók össze. Ámint a borszesz tömege kisebb vagy nagyobb, felszíne, 2v£dlrrdsl Mária forrás----- Természetes alkalikus sós savanyúviz = A légzőszervek és bélhuzam hurutos bántalmainál a seltersi és gleichenbergi vizeket jóval fölülmúlja, gyomorégéseknél páratlan hatású. ======= iKLTÁtlsiezelósógr: BRASSÓ. ===== Főraktár S.-A.-Ujhelyben: HAZAI H. bel-és külföldi ásványvizkereskedésében (Rákóczi-u.) Lapunk mai «zárna 8 oldal.
