Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-03-24 / 33. szám

2. oldal. Z E M P L E N. Március 24. nak, úgy meg van a hatalom is. De aztán a hatalom a szerény­séggel, a leereszkedéssel fogjon kezet, hogy diadalra jusson, mert a tudás csak úgy ér valamit, ha ezt más veszi észre s nem az, aki agyában hordozza; a szere­tet csak úgy melegít, ha hamis láng nem csapkod a szív körül; a becsületességnek csak akkor van értéke, ha az a lélekből ereszti ágait s gyökere a termé­szetben, az egyéniségben keresi éltető nedvét. Az a jegyző, aki hivatalát tisztán csak kenyérkereseti ágnak tekinti, a községi adminisztrációt parancsszóra vezeti, a haszonle­sés után indul, a hatalomnak s nem a nép jóbarátjának, tanács­adójának tekinti magát, ki nem érti meg hivatását úgy gazdasági, nevelésügyi, kulturális nemzeti­ségi törekvéseinkben s a vallás kérdés — de nem a hazafiság ve­zeti egyes ügyekben — az nem egyébb, mint Írástudó ember a falujában. Az igazi jegyző a becsületes s mindenki javára irányuló mű­ködésben keresse és találja meg hivatását; vegyüljön bele a tár­sadalmi élet minden ágába, bé- kitse ki mindenütt az ellentéte­ket ; ne legyen bölcs, hanem okos, ne legyen hatalmas, hanem sze­rény, ne legyen bosszúálló, ha­nem szeretetteljes, találja fel mindenkor és minden körülmé­nyek közt a helyes utat, mert csakis igy lesz lelkiismerete nyu­godt s bizton mondhatja majdnem, hogy ő is e földi lét egyik fontos tényezője volt. Székely Győző. — műre. 24. Gróf Hailáth József mentelmi ügye. Több oldalról vett tudakozó­dásra adandó felvilágosításul közöl­ugyanazon hőállapot jelenlétében na­gyobb, illetőleg kisebb számnál vesz­tegel. Az összehasonlítás csakis ugyan­azon hőmérővel leherséges 1 Általános használatra, a mérséklet pontos ki­fejezésére tehát nem válik be, Két állandó mérséklet jelenléte szükséges, hogy a különböző hőmé­rők adatai mindig és csakis egy hő­állapotot jelentsenek. Ha a két állandó mérséklet mindenütt föltalálható, úgy az összehasonlítás keresztülvitele cél­jából csak a két állandó pont között levő teret kell egyenlő részekre osz­tani. Ily állandó — de nem teljesen megbízható — két pontot használ Newton len olajból készült hőmérő­jén: olvadó jég és az ember vérének mérsékletét. Fahrenheit borszesz, majd később higany hőmérőjének állandó pontjai: jég, viz, salmiak- vagy kony­ha-só keverékben és egy egészséges ember nyelve vagy hóna alatt ural­kodó hőmérséklet. Carló Renaldini javaslatára most a hőmérők állandó pontjaiul: az ol­vadó jég és a normális nyomás (760 mm.) mellett forró viz gőzének mérséklete van elfogadva. Az elsőt fagypont-, az utóbbit forráspont-nak nevezzük, a közöttük levő távolság: alaptávolság. A hőmérők most használt anyaga általában a higany. Alakja gömbben végződő mintegy két, három dem. hosszú üvegből fújt vékony cső, mely a lehetőségig teljesen tiszta és szá­jük : hogy a perbenyiki fogyasztási szövetkezet múlt évi közgyűlése al­kalmából az igazgatósági jelentés egy kifejezését, amely bizonyos raktári hiánynyal állt kapcsolatban, a szövet­kezet kötelékéből elbocsájtott volt raktárnok zokon vette és úgy a szö­vetkezet elnöke, gr. Mailáth József, valamint az igazgatóság két tagja ellen rágalmazás miatt panaszt emelt a királyhelmeci kir. járásbíróság előtt, mely szabály szerint a főrendiházhoz fordult a gróf mentelmi jogának fel­függesztése végett. A kassai kir. fő­ügyészség a mentelmi jog felfüggesz­tése ellen nyilatkozott, miután az ese­tet — méltán — zaklatásnak tekin­tette annál is inkább, mert az inkri­minált kifejezés nem is apanaszlottak- tól eredt, de azon kívül sem formájá­ban, sem lényegében nem képezett büntethető cselekményt. A főrendiház mentelmi bizottsága aztán — nagyon természetesen — érdeme szerint bánt el a kérelemmel. Nincs kibontakozás! — márc. 24. (d) Azzal a biztos reménynyel tekintettünk az uralkodónak Buda­pestre jövetele elé, hogy sikerülni fog a válság végleges elintézése. Eb­ben a reményünkben azonban erősen csalódtunk. Semmi változás nincs a politikai helyzetben. Vájjon ki ennek az oka ? Az ellenzék-e, mely követke­zetesen kitart követelései mellett, vagy a bécsi körök, melyek biztos hírek szerint viszariasztották a királyt még azoktól az átmeneti katonai en­gedményektől is, amelyek a nemzeti jelleget csak látszólag is megadták- volna a közös hadsereg magyar ré­szének. Erős ellentétek szülték meg a válságot, a megoldás tehát csakis az ellentétek elsimulása után volna le­hetséges. Már pedig az ellentétek elsimítását célzó tárgyalások csak kiélesitették azokat. A bécsi kihall­gatásoktól sokat remélt az ellenzék. Az uralkodó jegyzeteinek összegezése azonban nem kedvezett az ellenzék­nek. A budapesti kihallgatások való­sággal elkeserítették az ellenzéket Andrássy közbenjárása nem ve­zetett a kívánt kibontakozásra. En­gedményeket nem kapott katonai té­raz. A gömb hevítésekor, mialatt nyílt vége tisztított higanyba merül, a levegő elillan és lehűlés alatt — a légnyomás következtében — a cső higanynyal telik meg. A telt csövet ezután beforrasztjuk. Ezt követi a két állandó pont meghatározása. E vég­ből megfigyeljük az olvadó hóba tett hőmérő higany szálának megállapo­dott magosságát, melyet megjelölve a fagypontot kapjuk. Most a készü­lékét forró viz gőzébe helyezzük és a higany változatlan felszínéhez hú­zott vonalka megadja a forráspontot. Az alaptávolság önkényes, de egyenlő részekre osztható föl, melyek mind­egyikét 0-tól kiindulva, a természetes számsor egymásután következő tag­jaival jelöljük meg. Fahrenheit (1724), Reaumur (1730), Celsius (1742), kiknek hőmérői álta­lánosan hssználatosak, a fagypontot 32, 0, 100-zal és a forráspontot 212, 80, 0-val jelölték. Reaumur hőmérőjé­nek anyaga borszesz volt, melyet Deluc helyettesit higanynyal. A Celsius-féle hőmérő mostani fordított jelölését Strő- mer hozta be. Az alaptávolság ezeknél 180, 80, 100 egyenlő részre van osztva. A egyenlő részek fölrakása a fagypont alatt és a forráspont fölött is folytatható az alacsony, illetőleg magas hőmérsékletek megismerése céljából. A fagypont alatti számok elé a kivonás, a fölöttiek elé pedig az összeadás jelét teszszük és nega­tiv illetőleg positiv szóval mondjuk ki. A nagativ hőfok hideg és a po­rén az ellenzéktől s igy megbízatá­sát betöltve visszavonult újra. Most újból a találgatások kor­szaka következett be. A hivatalnok minisztérium, az úgynevezett szürke minisztérium eszméje újból kísért. Naponkint három négy férfiú is ré­szesül a miniszterelnök jelöltség ké­tes értékű kitüntetésében. Talán ők maguk sem tudták eddig, hogy any- nyira szürkéknek tartja őket a köz­vélemény. Az ellenzéki koalíció bomlása bármennyire is titkolják, tagadják, napok kérdése s ugyanakor a másik koalíció szervezése válik aktuálisé. Az ellenzéknek nyűg az a két hat­vanhetes párt, amely mig egyrészről nem is biztositja számukra a szük­séges többséget, másrészről határo­zott színvallásuktól is visszatartja az ellenzékieket. Tegyük most már föl, hogy csak­ugyan kilép a két párt a koalícióból s Bánffy megelégszik a gazdasági önállósággal, a néppárt pedig Ígére­tet kap a revízióra; akkor nincs sem­mi akadály arra, hogy a szabadelvű párttal egyesüljön s abszolút több­ségű párttá alakuljon. Ha ez csak­ugyan sikerülne, a válság látszólag véget érne, kormány is alakulhatna a három párt fezérférfiaiból; de csak is látszólagos volna a kibontakozás, mert az ellenzék kijelentette, hogy legyőzhetetlen akadályokat fog gör­díteni minden olyan kormány elé, mely a katonai követelményeket nem veszi programmjába. Legalább ezt kell várnunk a koalíciós ellenzék utolsó nagy értekezlete után. Még Tisza végleges távozása sem fogja elősegíteni a hatvanhetes ala­pon álló s a gazdasági önállóság je­gyében induló kormány sikeres mű­ködését. A régi házszabályok módot nyújtanak az ellenzéknek reakeioná- lis politikájuk folytatására; az uj vá­lasztás pedig annyira bizonytalan mentő eszköz, hogy attól erősödést inkább az ellenzék, mint a hatvan­hetes alap remélhet. Valóban bizonytalanabb ma a politika jövője, mint volt bármikor a válság alatt. A parlamenti válság könnyen átmehet alkotmányválságba s ennek következményei előre kiszá­míthatatlanok. Ha a kisebbségből ne­vezi ki a király a felelős miniszté­sitiv meleg hőállapotához tartozik. Az uralkodó mérsékletnek meg­felelő higany magasságánál leolvas­ható szám a hőfok. Kifejezi, hogy hányszor van meg a forrás- és fagyás­ponthoz tartozó térfogatok különbsé­gének 180-ad (Fahrenheit féle hőfok), 80-ad (R. f. hőfok). lC0-ad (C. f. hőfok) része az uralkodó mérséklet és a fagyponthoz tartozó térfogatok kü­lönbségében. Az igy adott hőfok, bár egy anyagnak, a higanynak térfogati vál­tozásából — mely minden nehézség nélkül megfigyelhető — ismerjük meg, teljesen határozott. A közönségesen előforduló mérséklet visszonyok kö zőtt ugyanis minden test megfelelően terjed ki vagy húzódik össze ugyan­azon hőállapot esetében. És minthogy a hőfok — a két állandó mérséklet­hez tartozó térfogat küíömbség ha­tározott része — változatlanul, ugyan­azon értelemmel van minden testhez rendelve, következik, hogy az egy­nél leolvasott fokszám, a legkülön­bözőbb rendszerek hőállapotát is jellemzi. A mérsékletek összehason­lítása tehát, a hőfok ezen meghatá­rozásával szigorúan keresztülvihető. Nálunk közönségesen a Reaumur- féle hőmérőket használják. A hőfo­kot jelölő szám is — ha külön em­lítve nincs — reá vonatkozik. A különböző hőmérők adatainak átszámítása egyszerű. Az adott hőfok Celsiusban úgy fejezhető ki, hogy megszorozzuk 5A-del és Fahrenheit­riumot, ezzel ugyan nem követ el alkotmánysértést; de az ilyen kor­mány működésétől eredményeket nem várhat, mert a nemzet passzíva re- szisztenciája lehetetlenné teszi annak minden törekvését. Különben ez ma még nem bizo­nyos. Hogy megállapított előzetes programmal jött a király Budapestre, az bizonyos. Ő minden eshetőségre készen van, de talán kelleténél töb­bet bízik az osztrák politikusok jogi magyarázataiban. Egy dolog körül forog minden s ez az egy a katonai kérdés. Újonc kell, négyszázmilliós kölcsön kell, tehát törvényes kormánynak és leg­alább időleges békének is kell lenni. Hogyan lesz ebből a k ell bői reális valóság, vagy hogyan fogja megsem­misíteni a kell-nél is nagyobb szó: a nem lehet. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Jegyzőválasztás. Bodrogkisfa- ludon f. hó 16-án volt a jegyzőválasz­tás. A sok jelölt közül legnagyobb pártja volt Halász Pál e.-horváti se­gédjegyzőnek és Korchmáros János veszprémmegyei jegyzőnek. Az első szavazásnál egyik jelölt sem kapott abszolút többséget. A második szava­zásnál mindkét jelölt egyenlő szava­zatot kapván, köztük a sorshúzás Korchmáros Jánosnak kedvezett s igy ö lett megválasztva. )( Sztrajnyán községnek Zemplén- vármegyéhez csatolása ügyében — mint az U. K. írja — a belügymi­niszter erélyes rendeletet intézett Ung- vármegye közönségéhez. A rendelet meghagyja a vármegyének, hogy zá­ros határidő alatt határozzon az át­csatolás tárgyában és pedig tekintet nélkül a Zemplénvármegyétől kárpót­lásképp átengedni kért községekre. )( Hivatalos hirdetmények. Szé­kely Elek polgármester a következő hirdetményeket bocsátotta ki: I. Bu­dapesten a kertészeti tanintézetben ápril. 3.—8-ig, Kolozsváron a gazda­sági tanintézetben ápril. 10.—15 éig, Keszthelyen március 27-től ápril. 5-ig Tordán ápril. 3-tól 12-ig és Kissze- benben április hó 6-tól ápriJ. 15-éig gyümölcsészeti tanfolyamok tartását rendelte el a földmivelésügyi minisz­ban: "/«-del, azután hozzáadunk 32 t. Ha a leolvasás Celsius hőmérőről tör­ténik : 4/s-del kell azt megszorozni, hogy Reumur fokot és 9/o-del, hogy Fahrenheitot kapjunk, mely utóbbi­hoz még 32 hozzáadandó. AFahren- heit-féle hőmérő fokszámából előbb mindig le kell vonni 32 t. és a kü­lönbséget szorozni Va-del, hogy Reau­mur és 5/ö del, hogy Celsius fokot nyerjünk. A Celsius hőmérők fagypontja alatt lévő 273-ik fokosztást: abszolút nulla pontnak nevezzük. Az innen számított hőfokok — a tudományos világban használatos, abszolút hőfo­kok. Valamely hőállapot abszolút hő­fokát úgy kapjuk, meg, hogy a Cel­sius hőmérőről leolvasott számot 273-al megnagyobbítjuk. A higanyos hőmérők adatai ren­desen némi javításokat igényelnek. Hiba csúszik be a hőmérő edényé­nek térfogati változása következtében, melyet a mérséklet változáson kívül, nagyobb nyomásváltozás is előidézhet. A fagyás vagy forráspont elmozdu­lása kétessé teszi a leolvasott hőfok helyességét. A függélyes helyzetben beosztott hőmérő, vízszintes helyzet­ben helytelenül mutat. Szabatos meg­határozások csak érzékeny, gyors és teljesen kiismert hőmérőkkel eszkö- zölhetők. Érzékenynek akkor mond­juk, ha csekély mérséklet különbséget is jelez és gyorsnak, ha rövid idő alatt egyensúlyba jő a környezettel. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents