Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-03-18 / 31. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Március 18. Károly és Lőrincz János lelkészek mutatták be az Égnek a hálaadás szent áldozatát, mikor is Janka mondott magas szárnyalásu hazafias beszédet az egyjegyűit híveknek. Mindkét helyen részt vett úgy a polgárság, mint az intelligens közönség. — Este a „Magyar Korona“ szálló nagy terme volt ismét tanúja a hazafiui érzelmek fölbuzdulásának. Itt a kaszinó tartotta az ünnepélyt, melyen Pereszlényi István kaszinó elnök bevezető beszéde után dr. Csőke József és Füzesséry Pál mondtak ünnepi beszédeket. Közben a polg. dalárda énekelte a Himnuszt, a Szózatot és több magyar lelkesítő dalt. Dr. Csőke József szólt a nap jelentősége mellett a mai politikai helyzetről is, midőn lelkes szavakkal rámutatott bajainkra s gyújtó szavai általános lelkesedést, viharos .tapsot és éljenzést eredményeztek. Ünnep után banket volt, melyen számos leiköszöntő hangzott el a nap emlékének s egyesek érdemeinek méltatása céljából. Jó cigányzene s kellő kiszolgálat mellett a késő éjeli órákig maradt együtt a közönség. rl. Szinnán is nagy lelkesedéssel ünnepelték meg március 15-ét. A járás szine-java bejött ünnepelni Szinnára. Az 50 éves évforduló óta nem voltak még ily nagy számmal együtt, mint a jelen alkalommal. A rendelkezésre álló vendéglői nagyterem nem is volt képes befogadni a sok hazafias ünneplőt. A Himnusz eléneklése után Le- hoczky Endre t. kanonok lelkes szavakban emlékezett meg az 57 év előtti időkről. Utána Major Dezső szavalta el „Mi a haza?“ cimü melodrámát, meíyet Rohonczy Elemérné úrnő kisért zongorán. A hatás nagyszerű volt s a közönség a remek szavalatért és a gyönyörű zongorajátékért szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a szereplőket. Ezután Bajczura János gk. lelkész mondott rendkívül hazafias és lendületes beszédet. Beszédje végeztével hatalmasan megéljenezték és meggratulálták. Danes János jegyző gyönyörű szavalatával emelte az ünnepély fényét. Az elismerő tapsokból bőven jutott neki, de a legtöbb tapsot aratta Rohonczy Elemérné úrnő egy kettős eléneklése által, melyet Major Dezső s. lelkészszel elragadó szépen énekeltek. A közönség nem tudott betelni a szép énekkel. Az ünneplés végeztével Le- hoczky Endre a közönség köszönetét tolmácsolta Rohonczy Elemérné uránra gyermekeim! Ki fog rájuk nézni? Csak azt súgná mindenki ártatlan, kicsi fülükbe, árva lelkecskéjökbe: A hitehagyott kölykei! Bele zokog a szivem, megremeg a lelkem s kiegyenesítem kékre vert, fáradt hátam és újból magamra veszem a batyufüvet tehénkémnek, mert tej kell, tej a gyermekeimnek tekintetes asszony. Én is ilyen szép, fehér képű, sima arcú, gömbölyű vállu, vidám, zsidó leány voltam. Nem olyan egészen úri. Az apám boltos volt, gyűrűsnek csúfolták. Az anyám jó módból, jólelkü jámbor asszony. Szépen, csendesen éltünk. Házunkban a béke, a szeretet lakozott. Anyánk kényeztetett, mindent megengedett. Apánk szigorú volt. De ritkán láttuk otthon. Árut hordott eladni. Én otthon dolgoztam a boltban, testvéreim varrtak pénzért. Nem szűkölködtünk a háznál. Szombaton szépen felöltöztünk, a boltot bezártuk, pihentünk s társnőinkkel mulattunk. Néha-néha lakodalomakba. mulatságba eljártunk. Szerettek bennünket a vidéken. Hívtak mindenfele, az ösmerős keresztényekhez is. Ott ismertem meg Pistát, az uramat, a biróéknál. S többet azóta nem szabadulhattam tőle. Nem is akartam szabadulni! Fogva tartotta minden nőnek, amiért a mai estét szereplésével oly kedvessé és kellemessé tette. A vacsoránál Danes János Horváthy Gyula áll. tanítóra emelte poharát, hogy a rendezésnél kifejtett buzgalmát honorálja. — Az évforduló alkalmából az állami iskola növendékei is megünnepelték a napot. Lehoczky Endre gondnoksági elnök szép beszédet intézett az ifjúsághoz s Barkóczy Etel tanítónő pedig rövid felolvasásban ismertette az ünnep alapját képező eseményeket. Tá'llyán a szokottnál sokkal fényesebben szándékoztak megünnepelni a szabadság évfordulóját. Az ünnepély lefolyása a következő volt: reggel 10 órakor hálaadó istentisztelet az ev. ref, templomban, hol az ev. ref. lelkészen kivül az ág. ev. lelkész is megjelent. Úgy az intelligencia, valamint a polgárság nem nagy számban volt képviselve. A Himnusz s az ev. ref. énekkar által szabatosan előadott „Nemzeti ima“ után Hézser Emil ev. ref. lelkész s egyházm. főjegyző mondott szívhez szóló, magas szárnyalásu imát, majd az énekkar által: „Itt az Isten kék egébe nézve“ cimü március 15-iki darab s a Szózat eléneklése után az isteni tisztelet véget ért. Délután 2 órakor vette kezdetét az ev. ref. elemi iskola növendékeinek hazafias ünnepélye, amelyen az ág. ev. iskola növendékei is megjelentek. A tanügy barátai s a szülők is nagy számmal jelentek meg. Köztük Bernáth Béla képviselő is. Elragadtatással hallgatták a szívből jött szép hazafias dalokat, szavalatokat, gyönyörködtek a hazaszeretet lángjától kipirult gyermekarcokban, s igen sokszor szűnni nem akaró tapsviharral honorálta a hallgatóság az úgy erkölcsileg, mint anyagilag jól sikerült ünnepélyt. Á szegény tanulók felsegélyezésére 57 korona jött be tisztein. Este 8 órakor vette kezdetét a tánccal egybekötött közvacsorás hazafias ünnepély a kaszinó nagy termében. A villany vakító fénye s jó zeneszó mellett vigan lejtettek a nagy- részben Tokaj, Tarczal, Szerencs s Abauj-Szántóról jött honleányok. Csillogó szemökből, mosolygó arcukról azt lehetett kiolvasni, hogy szivükben tavasz van s hogy jól mulatnak. — Éjfélkor volt a közvacsora, melyen Bernáth Béla országgy. képviselő is toasztozott, aki a további összetartásra, együttérzésre buzdította e szent napon március ifjait. Majd Hézser Emil felmutatta a tállyai független érzelmű percemet, az eszemet, a szivemet, az egész vergődő, kínlódó telkemet. Nem volt többé látszatja munkámnak, nyugalma életemnek. Kerültem és kerestem. Egy évig lopva találkoztam vele. Mindig csak pillanatokra. Környezetem nem sejtette lelkem háborgását, szivem zajlását, édes ujjongó gyönyörűségét. Szerettem és szenvedtem. Sírtam és kacagtam. Gondolkoztam és csüggedtem. Határoztam és. lankadtam. Mentem és maradtam. Örökösen vívódtam. Magammal, véle csatáztam. Naponta búcsúztam, fogadkoztam. Megtértem és maradtam. Az ő karjaiban ő reá halgattam. Csókjaiért, izzó szerelméért jutalmat, életemet ígértem. Szobámba egymagámba maradva, anyám hite mellett esküdtem. S hűségem, akaratom, szándékom akkor igaz, benső, tiszta vala. De a mának erős akaratát, fogadalmát megtörte a holnap találkozása; az ő veszedelmes közelléte. Sürgetett, csábított, ijesztett. Kifestette jövőmet nélküle borzalmasnak, szerencsétlennek. Boldognak kell lenned, súgta forrón, takaros kis jómódú gazdasszony leszel. Én a szolgád, mindenesed, szerelmes hitvesed leszek. Úgy csókolt, Ígért, hitegetett, hódított, csalogatott. Egy éjjel, mikor polgárok fillérein beszerzett „Kossuth serleget,“ amely hivatva lesz e nagy tavaszra való emlékezésre s az utódoknak nyomdokaink követésére. — Ezeken kívül mondottak még toasztot Körtvélyessy Aladár és Homoky György. Gálszécsen a kaszinó nagy lelkesedéssel ünnepelte meg március 15-ét. Az ünnepi beszédet Péter Mihály ev. ref. lelkész tartotta. Sztropkón a város közönsége hazafias érzelemmel, impozáns módon ünnepelte meg március 15-ikét, szabadságunk nagy napját. Reggel 9 órakor hálaadó Istentisztelet volt. Dr. Virágh Pál plébános ékes szavakban magyarázta meg a megjelent híveknek a nap jelentőségét, ameíy beszéd, különösen a pórnépre volt hatással. Az istentisztelet után az áll. iskolában volt az ünnepély megtartva. Svábv István áll. isk. igazgató tartalmas beszédben megmagyarázta a növendékeknek a nap jelentősegét, azután három leány és három fiú növendék hazafias költeményeket szavalt. Mély hatást tett a közönségre Jassó Veronika a „Nemzethez“ cimü költemény elszavalásával. A kisleányka valóságos alföldi magyar beszéddel, mély érzéssel, kellemes hanglejtéssel szavalta el a hazafias költeményt. Érdeme e tekintetben Darázs Gizi tanítónőnek van, ki bebizonyította képességét már az által is, hogy kisded növendékeit hivatásos kötelességén felül, magasabb kiképzésben is részesíti. Este a sztropkói társaskörnek volt a diszgyülóse, a mely gyűlést Malonyay Tamás főszolgabíró igen sikerült gyújtó beszéddel nyitotta meg. Utána Unghváry Ede felolvas'a Sztropkó város történetét, a Rákóczy korszakát, a Sztropkó és vidékének a Rákóczy szabad eszméi alatt élt és később a németek alatt átélt szomorú időt. Hazafias szavalatukkal Farkas József járási számvevő és Ligeti Béla állatorvos járultak hozzá az ünnepély emeléséhez. Az ünnepély bezárásául a Szózatot énekelték el, mely után Unghváry Edéné vezetése alatt belépett 14 helybeli és vidéki urhölgy, akik remek koszorúval a társas-körben lévő Kossuth Lajos képét, mint honleányok megkoszorúzták. Tokajban a pár héttel ezelőtt megalakult társaskör a nagy március 15-ikének évfordulóját eddig még szokatlan fénnyel és lelkesedéssel ünnepelte meg. Az ünnepség fénypontját a d. e. 11 órakor az Aranyösszezavarodtam, elmámorosodtam, elhagyott a jó angyalom és elhagytam szüleim, hitem. Véle szöktem. Esztendeig boldog voltam. Ur, zsidó, pogány, szent, hivő hitetlenkedő úgy nem szerethet, mint ő engem szeretett. Nem értem rá lelkiismeretemmel vesződni. Enyémnek hire jutott el uj hazámig. Jól éltünk, volt miből. Uram jussát eladta, volt bőven és nem fukarkodott. Szabadon engedett tennem, vennem. Közben gyermekem lett. Ávval bajoskodtam. Nem törődhettem pénzecskénkkel, jövőnk- kell gazdaságunkkal. Uramban bíztam, hogy majd ezt vet, azt arat. Majd ezt gyűjt, azt kerit. De biz nem úgy ment ám a sor. A pénz fogyott, az uram ivott. Én érezni kezdtem életem (vagy szüleim) átkát. Második gyermekem fiú volt. Majd belehaltam. Orvosok mentették meg életem. Megfogadtam, ha megélek, fiamat zsidónak nevelem. Bün- bánatból, hálából. De bezzeg, mikor keresztelni vitték, mukkanni sem mertem, amiért az apja először megakart verni betegágyamban. Megfagyott ijedtemben a vérem s utána ősz apámmal álmodtam, a mint ott áll fenyegetődző újakkal, de megtört, meggörnyedt alakkal. Fekete sas szálló dísztermében megtartott matiné képezte, amelyen a társaskör elnöke, dr. Plathv Zsigmond kir. já- rásbiró akadályoztatása folytán a megnyitó beszédet Gyubek Ferenc igazgató, a polgári iskolának igazgatótanára mondotta. — Ezután a társaskör tagjaiból e célra szervezett dalárda a Himnuszt énekelte el, a melyet Pekáry Annuska szavalata, majd pedig a Mikola Árpád m. kir. postafőnök által előadott magas szárnyalásu, mélységes szép gondolatokkal telt emlékbeszéd követett. Utána a dalárda a „Talpra magyar“-1 énekelte el, ezt követőleg pedig dr. Hunyor Sándor szavalta el Ábrányi Emilnek egy alkalmi költeményét. A matinét a dalárda által előadott „Szózat“ rekesztette be. Úgy a megnyitó és emlékbeszéd, mint a Pekáry Ánnuska végtelen bájos s a dr. Hunyor Sándor hazafias lelkesedéstől áthatott szavalata, végre a rövid idővel erre a célra szervezett dalárda szabatosan előadott gyönyörű éneke, az emlék- ünnepélyt olyan magas színvonalra emelte, aminő színvonalon álló emlékünnepély Tokajban még aligha volt. A matiné után az egész közönség a róm. kath. temetőbe a bodrog- kereszturi csatában elesett s itt eltemetett Angyal Dániel honvéd sírjához vonult, ahol a dalárda éneke után a tokaji leányok nemzeti szinü szalaggal ellátott díszes koszorúját a síremlékre szép besséd kíséretében Ro- mánszky Irma tette le, utánna dr, Hunyor Sándor Ábrányinak egy gyönyörű költeményét szavalta el, amely szavalat után a nagyszámú közönség, hazafias dalok éneklése közben ünnepi hangulatban oszlott el. A társaskör este 8 órakor a Weis ’-fcle vendéglőben fényes lakomát rendezett, a melyen szónoklatokat mondottak : Tóth Kálmán, Románszky Antal, Gyubek Ferenc, Mikola Árpád és Lengyel Mihály stb. Úgy a matinén, mint a lakomán is Tokaj társadalmának csaknem minden számottevő tagja részt vett. Málczún az ottani és vidéki intelligencia kegyeletteljesen ünnepelte meg március tizenötödikét. A fürdő pavilonjában d. e. matiné volt, hegedű és gordonka számok, szavalat és ünnepi beszéd volt a programra. Kiss Tamás emlékbeszédét a közönség megéljenezte. Olaszliszkán. A magyar nemzet megújhodásának, a nemzeti eszme fényes győzelmének, a nagy lánctörő kabátján hasítással, értem való gyászolása jeléül. S anyámat fehérben, kisirt, fájdalomtól felszántott arccal, töredező tekintettel. Azóta nincs nyugta sem lelkemnek, sem testemnek, sem házaséletemnek. Mardos a lelkiismeretbeli furda- lás, kínoz a megbánás, üldöz a sors és bántalmaz, gyűlöl az uram. Nincs, nincs gyógyulása a szivemnek, segítsége bajomnak, orvossága betegségemnek, enyhülése fájdalmaimnak 1 Csak igy huzom már, amig bírom, Soká beszéltem, panaszkodtam itt. Azóta már kijózanodott vagy elaludt az uram. Sietnem kell. A gyerekek sírnak, rettegnek azóta. Meg éhen is vannak szegénykék 1 A marha is jön már, kolompoi a gulya. Fejni kell. Isten áldja a tekintetes asszonyt. Jobbra fordul még minden Zsuzsi, ha a gyerekek felnőnek — biztattam. De a hitehagyott görnyedő martirom feje csak konyult. Szemeiben nem csillant meg szavaimra a remény. Csüggedt, görnyedt, mint maga a rossz lelkiismeret, a nemezistől utóiért bűnös lélek. Ne dobjatok követ, ne mutassatok ujjal a hitehagyottak után. Megteszi azt helyettetek a hajthatatlan nemezis. 1905 tavasz és nyár. Reklám cikkek : Színes suhogó reklámtaft méterenként fit 1.35 Fekete . , „ frt .95, 1.35, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.85 Liberty Sublimo minden színben „ „ —.78 Luisienne brillante „ „ —.95 Fekete ruhaselymek méterenként 85 krtól följebb. Menyasszonyi rubaselymek mtrenkónt 78 „ Újdonságok: Voile Grenadine a legszebb színekben. Voile de Soie „ „ Popeline brillante „ „ mindhárom 120 centiméter szélességű. Dús választék gyönyörű skót-selymekben. Travers csikós és kockás Taffta-Riche ruhára és blúzra 120 cm. széles Radium és créppe brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chinó és Mille-fleurs-selymek. — Gyönyörű csipke-, gyöngyös vásznon hímzett-ruhák. Irish csipkék és vászon- himzések. Legújabb! Fekete Roll-tafft 50 cm. frt 1.90 stb. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. Szénásy, Hoffmann és Tsa Budapest, Bécsi-utca 4.
