Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-03-04 / 25. szám

3. oldal. ZEMPLÉN. Március 4. Bernáth Béla k.-helmeczi szolgabiró- hoz adandók be folyó évi március 15-ikéig. )( Hirdetmény. A földmivelésügyi miniszter az ország burgonya-vető­mag szükségben szenvedő gazdáinak segítségére vetőmag-burgonyát 5 kor. 50 filiérkénti árban hajlandó rendel­kezésre bocsájtani, ha legalább egy teljes vasúti kocsi rakomány rendel­tetik meg és ára előre kifizettetik. Felhívom Sátoraljaújhely város gaz­daközönségét, hogy megrendeléseiket a szükségelt burgonya vetőmag árá­nak a városi pénztárba befizetése mel­lett a gazdasági felügyelőnél 1905. évi március hó 12-ig tegyék meg. Székely Elek polgármester. )( A sátoraljaújhelyi mértékhite- lesitö hivatal 1905. ápr. hó 1-től — 1908. ápr, hó elsejéig bérbeadatik, az erre vonatkozó hirdetmény lapunk mai hirdetési rovatában van közétóve. Válasz a „Szenzációs előadásra.“ Székely Albert ur a „Felsőma­gyarországi Hírlap“ szerdai, folyó évi március elsei számában „Szenzációs előadás“ cim alatt egy alacsony szín­vonalon álló Ízlésre valló cikket ir a sátoraljaújhelyi választás ellen beadott petícióról. Hivatkozom minden elfogulatlan tisztességes emberre, aki a sátoralja­újhelyi választási küzdelmet végig élte, mondjon bírálatot azon szem­pontból, nem-e küzdöttem végig a választást dicséretes nyugalommal s a bukás után is, nem-e maradtam a tiszta tárgyilagosság alapján. Ha Székely Albert ur újságot olvasott, úgy volt módjában meggyő­ződést szerezni nemcsak most, hanem a múlt választások után is arról, milyen hangon Írtak előkelő ellenzéki jelöltek bukásuk után a választási elnöknek, illetve róla. Én ezt helytelennek tartottam és tartom, mert egy választási küzdelem alatt történteket szerintem • személyes térre terelni nem szabad. Arra azon­ban feltétlenül joga van és jogállam­ban kell, hogy joga legyen minden­kinek, miszerint akár ilyen, akár más kérdésben, akár vélt, akár igaz sérelmével az ország független bíró­ságának színe elé járuljon, azon cél­ból, hogy az a vitás kérdésben Ítéle­tet mondjon. Ezen jogát letagadni senkinek éppen a „Drótostót“-ból fütyült egy áriát. Nagyon boldogtalan voltam. Hogy Laci nem szeret, azt az első lapos „felfújt“ miatti összekoccanás óta tu­dom, de hogy én nem szeretem őt, er­ről ma bizonyosodtam meg, mikor csen­gő rímekben verseket Írtam „hozzá“. Okt. 30. Az automata mérlegen megmér­tem magam s bevallom neked . édes naplóm, szörnyem röstelem, hogy mióta boldogtalan, csalódott feleség vagyok, négy kilót híztam. E miatt Rózával összepereltem, ő sirt, én meg végül toll-boámat neki adtam. így aztán kibékültünk. Laci szüntelen az irodában dolgozik. A vendéglői kosztra mindig olyan emberevő tekinteteket vet s folyton morogja: ideális családi tűzhely stb. Mily más az én szőke hősöm, azokkal a meseszelid szemekkel, hó­fehér kezekkel. Mily epedve néz át az ablakomra, s mily gyöngéden tud — fütyülni. Ez a fütyszó lesz a vesz­tem, érzem, mert bolondulok a szé­pen fütyülő szőke hősök után. Róza nehány nap óta sápadt, szomorú. Bizonyára ő is szenved. S ezért aztán odaadtam neki piros se­lyem blúzomat, amit Laci vett nekem születésnapomra. sem lehet, de ezt senki sem teszi, a kinek alkotmányos érzéke csak kez­detlegesen is ki van fejlődve. Én a magam részéről a sátoraljaújhelyi vá­lasztás vezetését különböző okokból sérelmesnek találtam s ezen meggyő- désemnek rögtön a választás után is kifejezést adtam. Anélkül, hogy ezen különböző okoknak hírlapi részletezésébe bo- csájtkoznék, megjegyzem, hogy a kérvény beadását elhatároztuk még mielőtt a szavazásnak az egyik bi­zottságnál 10 óra 50 perckor tör­tént megkezdését figyelembe vettük volna; erre akkor jöttünk reá, midőn az 1899. XV. t. c. értelmében beadott kérvényünkre az alispán a választási jegyzőkönyvek másolatát nekünk ki­adta. Hogy ezt a körülményt is fel­használtuk, ahhoz jogunk volt, az illetékes bíróságnak azonban joga lesz a többi felhozott panaszok vizs­gálatába bele menni. Most azonban Székely Albert úr, midőn a kérdés teljes joggal az illetékes bíróság dön­tése alá lett terjesztve, a győző pök- hendiségével, perfid és illoyalis eljá­rást emleget, csak ennyit említve cikke szóvirágaiból. Székely úr és társainak majd joga lesz a bíróság elé tanukként odavinni mindazon „becsületben nevel­kedett“ ifjakat és aggokat, akik es­küdni fognak arra, hogy ilyen tisz­tességes választást még nem láttak, de egyelőre gyanúsítani, leckéztetni, szemtelenkedni joga nines. Ha bárki, azért mert jogával élve egy ilyen kér­dést az illetékes bíróság döntése alá terjeszt, meghurcoltatásban részesül, igy ez a törvény intencióinak gaz ki­játszása s magyarán mondva az ököl­jog proklamálása. A választási küzdelem alatt csen­desen tűrtem, midőn községenként mindenkit, a szabad választás és az ezt biztositó törvény nagyobb dicső­ségére, halállal és leütéssel fenyeget­tek az esetre, ha reám merészel sza­vazni ; — a választás után is arra szorítkoztam, hogy előmozdítsam a kérdésnek az illetékes bíróság elé leendő terjesztését, gondosan kerülve minden hírlapi polémiát, melynek terére szerintem ilyen kérdés nem is való, — de ha már ilyen impertinens hangon lettünk megtámadva, azon alkalomból, midőn alkotmányos jo­gunkkal éltünk, jónak látom ezen további terrorizmusnak most már a szeme közzé nézni . . . Az ököljog uralmához, hogy az Sokat zongorázom most, az ebédlő ablaka persze nyitva van. S midőn egy Mozart-esuzerto dallama megré­szegített, leültem Íróasztalomhoz s egy szenvedélytől égő levelet Írtam a vis-a-vishoz. Róza is szépnek tar­totta ezt a vallomást s magára vál­lalta a közvetítést. Erre aztán a fe­hér napernyőmet adtam a szoba­leányomnak (aki mától kezdve a „ko- morna“ címre hallgat), azzal a ma­gyarázattal : mert barna a haja, azért fogadja el ezt az én paraplémat. 0 megelégedett ezzel az indokolással s magához vette levelem. Nov. 4. „Őu válaszolt. Ah, minő hév, minő erő s mily különös gyöngéd bizalmasság volt a válaszban. Szi­vem úgy vert, mint egy vashámor kalapácsa. „Meg van a regény“, uj­jongtam s vad elkeseredéssel gondol­tam : úgy kell Lacinak, miért lett olyan prózai, hétköznapi férj. Nov. 20. Oly sürü levélváltás van köz­tünk, mint a muszka cár s a port- arthuri telegramm beszélgetés. Nagy botanikus lehet a hősöm, mert már nincs földi virág, melyhez engem ne hasonlított volna. Minő jóleső érzés igy imádva tudni magunkat. Lacival alig beszélek. Ő mord és sokat dol­sikeres legyen: először ököl kell, másodszor ember kell, aki tűri. Sze­gény Bobkó János és 3 társa alsó- regmeci gazdák majd csak most tud­ják meg, hogy ők a választás előtt tisztelt polgártársak; utánna, ha pe- ticionálni mernek: komisz parasztok. Ezen demokratikus felfogást jó lesz ha tudomásul veszik a sátoraljaúj­helyi kerület többi vidéki választói, akiknek úgy látszik joguk vau Búza Barnára szavazni, de peticionálni csak úgy van joguk, ha nem a Székely Albert ur szerinti „falusi kompániá­hoz“ tartoznak. Legyenek azonban Bobkó és tár­sai nyugodtan, Kazinczy Andor bará­tom bizonyosan nyugodt, van még törvény Magyarországon; azért hogy valaki illetékes bírósághoz fordul orvoslásért, baja nem lehet senkinek, ha csak az nem, hogy valami hit­vány fráter meghajingálja sárral; én azonban sem a lojalitás, sem a tisz­tességre Székely Albert urat illetékes tanárnak már csak azért sem foga­dom el, mert a szemtelen pökhendi- ség erre még nem qualifikál. Gálszécs, 1905. rnárc. 4. Molnár Béla. JEGYZETEK a hétről. * Uj választások i Akiket érdekel a politika — s van-e szép hazánkban olyan valaki, akit ne érdekelne — tanácstalanul állanak a mostani zűrzavaros viszo­nyok hatása alatt. Mi lesz ? ez itt a kérdés, melytől egyként fáj a feje a politika intézőinek épen úgy, mint a malom alatti politikusoknak, akik fan­tasztikus ábrándokba merülve színe­zik ki a jövőt, de nem számolnak a reális élet követelményeivel. A nagy kérdésre most egy uj felelet érkezik. Nem egészen bizo­nyos, talán a félhivatalosok nyelvén szólva: „légből kapott koholmány“ az egész, de nincs kizárva az eshetősége, hogy bekövetkezik. Az tudniillik, hogy uj választások lesznek. Hát hiszen, okot lehet rá találni. A Kossuth-párt megerősödött, de maga a párt, amely a 48-as alapot tartja érvényesitendőnek, nincsen olyan nagy számban, mint a 67-es alap hívei összevéve. Mert tudvalevőleg a 67-es alapot a szabadelvű párton kívül a Bánffy-pírt, néppárt, sőt a dissziden­gozik, engem meg tej kúrára fogott s naponkint sétálni küld. Azt hiszi be­teg vagyok, mert most már igazán fehér az arcom s átvirrasztott éjsza­kákról beszél a két szemem. Nov. 27. Ma fogok dönteni sorsomban. El­szakadok Lacitól és Adalbert felesége leszek. T. i. Adalbertnak hívják őt. Á másik neve azt hiszem Kovács. De ez mellékes. Én az Adalbertot szeretem s az övé leszek. Bátorság te bohó szív s légy erős, ha Lacival küzdők. Egy uj élet mámoros öröme áll előtted. S csodá­latos. Még sohasem beszéltem Adal- berttel. Csak a leveleink beszél­nek tüzes szerelemről, örök hűségről. Múltkor a lépcsőházban találkoztam vele, zavart mosolylyal köszönt s a falhoz lapulva lesietett. Szegény! minő diszkrét, minő szerény. Nem akart kompromittálni. Nov. 28. Laci irodájába léptem. Az akta­szag kissé kellemetlenül érintett, de „0“ reá gondoltam s erős lettem. — Laci, ügyvéd vagy? — kér­deztem szeliden. Rám nézett nagy szemekkel. — Fiam, az ügyvédi diplomám­nak köszönheted szép ruháidat, bá­jos lakásunkat. sek is vallják. De politikát a jelen konstellációk közt ezen az alapon ér­vényesíteni még sem lehet. Nem egé­szen indokolatlan volna tehát az az eljárás, hogy állítsuk újra döntés elé az országot, 48-as, vagy 67-es alapon kivánja-e az ország intézését. Perszo- nál unió, vagy közös szövetség alap­ján. És aztán az újabb döntés szerint lehetne eljárni. Ismételjük, ez csak kombináció, felvetődött hir, amelyről beszél az ember. De az bizonyos, hogy igen súlyosaknak kellene lennie az álla­potoknak, ba csak uj választás révén lehetne belőle kikászolódni. Ez a végső eszköz lehet csupán. Amidőn már csütörtököt mondott minden kísérlet., eredménytelen maradt minden köz­benjárás. Mert a választás Magyar- országon súlyos dolog. Megrázkód­tatja a népet. Inkább kívánjuk a nyu­godt és higgadt politikai kibontako­zást, mint újra felidézni a választá­sok izgalmait, még az esetben is, ha az volna a véleményünk, hogy a nagy politikai színjátékból a G7-es alap hí­vei nagyobb számban kerülnek ki. A vidéki újságok. A „Zemplén“ legutóbbi számá­ban említést tesz a vidéki újságok sok minden hibájáról, túlságosan egy­oldalú voltáról, mely különösen a pártpolitika csinálásánál játszik nagy szerepet. Hát sokban igaza van Senex urnák, készséggel elismerjük mind­annyian, akik itt a vidéken forgatjuk a tollat, amit pedig arról az ellenzéki újságról irt, az azt hiszem betüről- betüre igaz. Mégis én elnézőbb tudok lenni a vidéki újságokkal szemben, mert igen méltányolni tudom azt az óriási kulturális munkát, amit a vi­déki újság kifejt. S — csodálatos — a vidéki újságoknak ennek dacára roppant sok az ellenségük. A kassai esküdtbiróság előtt a napokban egy rimaszombati hírlapíró rágalmazási ügyét tárgyalták. A hír­lapíró rósz információk alapján valami nem tetsző dolgot irt egy rimaszom­bati ügyvédről és azért az beperelte. Sőt egy ágaskodó budapesti fiskálist is lehozatott a maga igazságának fel­derítésére. A derék pesti ur azután igen lekicsinyelte az egész vidéki saj­tót, letagadván annak minden jelen­tőségét. Budapesti fiskális uram, mit ért ön ehhez? Mit tudja ön, milyen ne­héz helyzete van a vidéki lapoknak a budapesti újságokkal szemben. A budapesti újságírónak könnyű a dolga. — Igen 1 Nos hát akkor ügyes­ségedre bízom magam perét 1 — Fe­leltem biztosan. — Pe-re-det? csodálkozott a le­endő ex-férj. — Igen, a válóperemet,. Mert el­akarok válni tőled Laci. Mi nem va­gyunk egymáshoz valók, jobb, ha el­szakadunk! — Feje kissé lekonyult s mintha nedves fényt kapott volna a szeme. — Hát itt akarsz hagyni Klári ? Mi a parancsod? Nincs jó, puha ott­honod? Nincs kényelmed, zsebpén­zed, páholyod, fürdőzésed s minden ami kell egy 19 éves asszonynak ? — Nincs, mert a szivemet nem akartad s én másnak adtam azt. — Felugrott. Megfogta karomat. — Kit szeretsz, szerencsétlen ? — Kit? — feleltem kissé csön­desebb hangon. — Itt a levelek, ezek a bizonyítékok. Láthatod hát, hogy peremet meg is nyerheted, ha ügyes vagy — csak add vissza a szabadsá­gomat. — Menj a szobádba 1 mondta si­ket hangon Laci és elfordította fe­jét tőlem. Szobámba érve, diadalmas szív­vel ujjongtam: szabad leszek, szabad 1 S aztán történt valami, ami meg­zavarta az eszemet, szivemet s ami­SZÉNASY, HOFFMANN és TÁRSA . . : selyemáruháza ­......- - ­■ Budapest, IV. kerület, Bécsi-utcza 4. sz. l©OS-lj£l BÁLI IDÉNYRE nagy választék selyem- és gaze-kelmék- ben, Voile de lainben, Popeline brillante. Lousienne Soie 95 kr., 1.25, 1.90. Liberty Süblinne minden színben 7Kkr. Dús választék arany-, ezüst- és fekete flitter-, valamint fantasie-ruliákban. Crépe Me Chine brillant minden létező szinben. selyemáruházábau j Budapest, IV., Bécsi-utcza 4. Elismert legjobb és legszolidabb cég, hol a leg­szebb újdonságok mindig rraktáron vannak. A báli divatcikkek megtekintésére külön helyi­ség egész napon át villámosan van kivilágítva. Mintákat bérmentve szívesen küldünk.

Next

/
Thumbnails
Contents