Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-08-19 / 90. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Augusztus 10. Előkészületek. Tekintettel az ezidei ág. hilv. ev. esperességi közgyűlésre, mely Sátoraljaújhelyben határoztatok el megtartandónak: a számra nézve ta­lán kisded, de tradícióiban annál gaz­dagabb sátoraljaújhelyi gyülekezet vezető férfiai mindent elkövettek, hogy a közgyűlésre érkező, idegenből jött hitfeleiket kellőképen fogadhassák. A sátoraljaújhelyi ág. hitv. ev. egyház hívei és vezetőférfiai élükön Hönsch Dezső kir. főmérnök egyház­kerületi felügyelővel és Korbély Géza lelkészszel lankadatlan fáradsággal, kitartóan és buzgón működtek, hogy a megérkező vendégeket lehető leg­kényelmesebben szállásolhassák el. Azonkívül is buzgón fáradoztak, hogy a megérkezők illő fogadtatása biztositassék, szóval nem hagytak figyelmen kívül semmi dolgot, mely a közgyűlés sikeres menetét, lefolyá­sát volt hivatva biztosítani. Gondoskodásukért, kitartó buz­galmukért őszinte elismerés és hála illeti őket s a sátoraljaújhelyi ág. ev. ref. egyház presbyteriumát. Megérkezés, fogadtatás. Folyó hó 16-án kedden este 8 órakor jövő személyvonat hozta a közgyűlésre megérkező vendégeket. Az érkezőket az állomáson az ág. hit. ev. egyház kebeléből kiküldött fogadó bizottság várta. A sátoralja­újhelyi ág. hit. ev. egyház nevében Korbély Géza lelkész mondott maga- gaean szárnyaló, eszme gazdag és szívből jcvő beszédet, melyben kife­jezésre juttatta a sátoraljaújhelyi ág. egyház a feletti örömét, hogy a meg­jelenteket ily imponáló és díszes szám­ban városunkban üdvözölheti. Beszédét lelkes éljenzés követte, melynek lecsillapulta után a megér­kezettek nevében Matterny Lajos fő­esperes válaszolt köszönő szavakban a Korbély Géza üdvözlő beszédére s szép szavakban biztosította az ág. egyház fogadásukra megjelent kül­döttségét, hogy örömmel jöttek kö­rükbe. A beszédek elhangzása után a vendégek kocsikra szálltak fel s mint­egy 30 kocsiból álló, hosszú kocsi­sorban kijelölt szállásaikra hajtattak, a hová az elszállásoló bizottság fárad- hatlan tagjai: Tomcsányi Márton, Spindler Pál, Ligeti Béla, Chotvács Herényi József és Háner János ve­zették el a vendégeket. Sárika: Maga azt csak úgy mondja. Andor: Igazán, komolyan mon­dom, olyan Ízléses. Sárika: Maga is nagyon diva­tosan öltözködik. Andor: A városban csinálta­tom a ruhámat. Eddig készen vet­tem, de azt mondják, hogy az nem olyan divatos, hát most csináltatom. Csak az a baj, hogy a fazont kivá­lasztani olyan nehéz. Hogyne, mikor a szabó mutat francia, angol, meg német fazont, aztán mind divatos is meg szép is. De én a múltkor kita­láltam, hogy mit csináljak. Látja ezt a smokkingot ? Ezt az angol képről választottam, a csikós nadrágot a né­metről, a mellényt meg a franciáról. Sárika: Igazán Ízléses. Ez olyan nemzet . . . Andor: (hirtelen közbeszól) Nemzeti. Sárika: Dehogy. Olyan nem­zet. . . nemzetközi. Andor: Hát az mi ? Sárika: Az olyan izé, ami se nem francia, se nem angol, se nem német, hanem mindegyik, angol is, német is, francia is. Az a pesti szo- cilista ember a múltkor a népgyülé- sen annyit beszélt erről. Nem hal­lotta ? Andor: Nem. Kugliztam. Sárika: A maga ruhája is olyan Ismerkedési estély. A megérkezés napján este a fo­gadó bizottság a vendégek tiszteletére barátságos összejövetelt rendezett a „Vadászkürt“-ben. Az ismerkedési estély, melyet a kerthelyiség kényelmes tánctermében tartottak meg : a késő éjjeli órákig tartott. A barátságos összejövetelen mind­végig vidám és emelkedett volt a han­gulat, amiben a testvéries együtérzés, és jókedv mellett része volt Bock vendéglősnek is, ki pontosan, figyel­mes előzékenységgel szolgálta ki ven­dégeit. A közgyűlés. Másnap f. hó 17-ón reggel V2IO órakor vette kezdetét a rendkívül né­pes közgyűlés, melyet reggel 729 óra­kor ünnepi istentisztelet előzött meg. Az istentiszelet ünnepi beszédét Tim- kö György sókuti lelkész mondotta el lendületes, mindenkit megható sza­vakkal. A közgyűlés VMO órakor kezdő­dött meg általános érdeklődés mellett. Jelen voltak a helybeli ág. ev. egyház vezető fórfiain, presbitériumán és majd­nem teljes számú hívein kívül a meg­érkezett vendégek kivétel nélkül s azonkívül városunk más felekezethez tartozó érdeklődő közönsége nagy számban. A vidéki vendégek névsorát tu­dósítónk Geduly Henrik nyíregyházai lelkész ur szives közreműködésével következőkben állította össze: Jelen voltak Matterny Lajos főesperes, Tol- nay Kornél m. á. v. üzletvezető, Kel­ler Sándor tanító, Czerrovszky László presbyter (Debreczen.) Bortnyik Gy. alesperes, Máté Károly földbirtokos (Kölese), Matterny Imre egyhm. el­nök, Korbély József főmérnök, Mol­nár János, Máté András földbirtoko­sok, Máté István tanító (Ungvár), dr. Mesko László esperességi felügyelő, dr. Trajtler Soma városi főorvos, egyh. felügyelő, Paulik János egyhm. jegy­ző, Bállá Jenő városi közig, tanácsos, Martinyi József főgymn. igazgató, Bencs László orszgy. képviselő, dr. Prok Gyula egyhm. ügyész, Mészáros Ferenc egyhm. pénztáros, Zettier Sá­muel főgymn. tanár, Ruszmann Endre népisk. igazgató, Geduly Henrik lel­kész, Fazekas János tanító (Nyíregy­háza), Angrisztinovics Győző lelkész (Uj Klenócz), Boross János lelkész, Csipkés András takp. igazgató, Csip­nemzetközi divat, se nem francia, se nem német, se nem angol, hanem német is, angol is, francia is. (A cigány megkezdi a szupót.) Andor: (hirtelen felugrik, meg­kapja a Sárika kezét és húzza) Gyöj- jön no táncolni, megkezte már Feri. (Odafurakodik a cigány elé.) Sárika: Táncoljuk két lépésbe, a városiak mind úgy táncolják. Andor: Nem bánom. Én még tavaly megtanultam. (Lassankint egé­szen belemelegszik a táncba.) Iha haj 1 de jó kedvem van. Sárika: Csakugyan maga olyan mulatságos Andor. Andor: A véremben van. Sárika: De azért az is sokat tesz, hogy a városi bálokba is bejár. Andor: Persze. Csuhaj! de mu­latok. Húzd Feri az apád tagadóját. Sárika: Tudom, hogy sok szép lányt ismert meg ott. Andor: Hogyne. De azért maga mindnél jobban tetszik nekem. Hu- jujujujujujuj! Hát én tetszem magá­nak ? Sárika: Azt nem illik megmon­dani. Andor: Nekem megmondhatja, én zsentilméni szavamat adom, hogy senkinek sem mondom el. Te Feri! húzd el azt a nótát, hogy (énekli) „Én a vajdát nem bánom.“ Mondja no, tetszem magának ? kés Károly bankhivatalnok (Nagy- Károly), dr. Zelenka Lajos törv. biró, egyhm. felügyelő, Révész János lel­kész, egyhm. számvevő (Nagybánya). A zemplénmegyei ág. egyhá zak a következő résztvevőkkel vol­tak a gyámintézeti közgyűlésen kép­viselve: Csajka Endre nagybérlő, dr. Szánthó Gyula jogakad. dékán, egyh. jegyző (Sárospatak), Varga Márton lelkész, Rothfuksz János gyógysze­rész, Schneider Sámuel, Eördögh Dá­niel egyh. tanácsosok (Tokaj), Timkó György lelkész (Sókut), Kozlay Jó­zsef lelkész, Loykó Imre tanító (Paz- dics), Goldberger János lelkész (Klad- zán) stb., kikhez az újhelyi egyház­község nagyszámú képviselete járult. Az ülés legkimagaslóbb pontja a közel 1000 koronára rugó gyűjtés szét­osztása volt a segélyre szorult egyhá­zak között. A gyámintézeti elnökségre bea­dott szavazatok felbontása után kide­rült, hogy világi elnökké Májerszky Béla nyíregyházi polgármester, egyh. felügyelő, az eddigi elnök választatott meg. Az egyházi elnöki állásra álta­lános szótöbbséget senki nem kapván, vita indult meg a gyűlés folyamán annak mikénti betöltése iránt. A meg­indult vitát az egyházi elnöki tisztnél első helyen érdekelt Geduly Henrik nyíregyházai lelkész javaslata zárta be, kinek indítványára az egyházköz­ségek uj szavazatok beadására hivat­tak fel a következő közgyűlésig. Nagy örömmet keltett dr. Meskó László esperességi felügyelő (Nyíregy­háza) kijelentése, ki hat éven át köte­lezte magát 200—200 kor. hozzájáru­lásával előmozdítani a gyámintézet céljait. (Folytatjuk.) VÁRMEGYE ÉS VÁROS )( Pályázat járási számvevői ál­lásokra. A m. kir. pénzügyminiszté­rium a járási számvevői állások be­töltése végett a következő pályázati hirdetést teszi közé: „Az 1902. évi III. t.-c. 2. szakasza alapján ez évi október hónap 1-ével újonnan szer­vezett, Zemplénvármegye területén a járási főszolgubirák mellé rendszere­sített és a X. fizetési osztály 3-ik fo­kozatában 1600 korona fizetéssel és az 1904. évi I. t.-c. szerint nyugdíjba beszámítandó 400 korona személyi Sárika: Maga igen intelligens, müveit fiatalember, meg aztán lova- gias is ; a múltkor is hogy pofonvágta a Hernyó Pistát . . . Andor: Nohát én mindenkinek a fejetetejére mászok, aki nem úgy táncol, ahogy én dudálok. Feri 1 húzd el még egyszer, kapsz egy forintot. Nem félek ón senki emberfiától, ma­gáért meg még a csillagokat is le­hoznám. Sárika: Milyen regényes maga Andor . . . Andor: Mondja már: tetszem magának ? Sárika: (Szégyenkezve.) Igen. Andor: Akkor jó. Aztán sze- ret-e ? Sárika: (Egészen elpirulva.) Igen. Andor: Az istállóját, de ked­vem van! Csuhahaj! Mindjárt, kirú­gom a ház falát. Én is szeretem ma­gát, olyan ábrándosán tud nézni, hogy az ember szive facsarodik belé. (A cigány elhallgat. Andor boldog megelégedettséggel vezeti helyére Sá­rikát.) Holnap vizitelni fogok ma­guknál. Sárika: Minek vizitel, hisz minden nap jár hozzánk. Andor: Az mindegy, azért én mégis vizitelni fogok. De most me­gyek inni. Kisztihand, kezétcsókolom. Veréb. pótlékkal, nemkülönben az illető ál­lomáshelyre nézve megállapított lak­bérrel egybekötött és esetleg a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatában évi 1000 korona fizetéssel, 400 korona személyi pótlékkal és az illető állo­máshelyre nézve rendszeresített lak­bérrel a fentnevezett vármegyében V levő szolgabirói járások székhelyén betöltendő pénzügyi számellenőri, eset­leg pénzügyi számtiszti, járási szám­vevői állásra ezennel pályázat hirdet- tetik. — Felhivatnak ennélfogva mind­azok, akik ezen járási számvevői ál­lások valamelyikére, vagy az ezek betöltése folytán esetleg másutt meg­üresedő pénzügyi számtiszti állásra kineveztetni kívánnak, hogy az 1883. évi I. t.-c. 17. szakaszában a szám­vevőségi szakra nézve előirt képesí­tésüket igazoló érettségi és számviteli vizsgabizonyitványnyal, vagy jegyzői oklevéllel, az államszolgálatban nem átlók, ezenfelül egészségi állapotukat és megszakítás nélküli előéletüket és a járási számvevői teendők ellátására, a községi vagyonkezelési és számvi­teli és a közigazgatási teendőkre nézve megkívánt szak- és nyelvisme­reteiket és alkalmas voltukat igazoló egyéb okmányokkal felszerelt pályá­zati kérelmeiket és pedig azok, akik már közszolgálatban állnak, elöjáró hatóságuk utján azok, pedig, akik még közszolgálatban nincsenek, az illeté­kes vármegye főispánja utján ez évi augusztus 24-éig a kir. pénzügyigaz­gatóságnál, a m. kir. pénzügyminisz­tériumhoz (számvevőségi igazgató) címezve annál bizonyosabban benyújt­sák, mert elkésetten beérkező kérel­mek tárgyalás alá vétetni nem fog­nak.“ )( Vadászati jogok bérbeadása. Berzék község határában gyakorol­ható vadászati jog 1904. szept. lo-iké- től számított hat évre Berzék község házánál f. hó 30-án d. e. 9 órakor bérbe fog adatni. Ugyancsak bérbe fog adatni a Sajó-IIidvég határában 6 évig gyakorolható vadászati jog is a Sajó-Hidvég községházánál aug. 29-én d. e. 9 órakor megtartandó ár­verésen. HÍRE K. Szent-István napján. — aug. 19. Minden esztendőben egyszer, au­gusztus 20-án ihletés kegyelettel és ünnepséggel szokta megülni Magyar- ország Szent-István napját. És inig magyar lesz a magyar, mig a keresz­tény hit csodás fényével beragyogja ezt az országot, a magyar nemzet első apostoli királya emlékezetének illő kegyelettel fog adózni. Tekintsünk csak vissza múltúnkra, repüljünk át a letűnt évszázadokon, nézzünk végig ezer esztendős hazán­kon, jóleső érzés hatja át lelkünket azon gondolatra, hogy megálltunk szilárdan mind e mai napig, dacára, hogy megszámlálhatlan megpróbálta­táson estünk át, dacára, hogy lép- ten-nyomon kisértett fölöttünk a vég­enyészet, a megsemmisülés réme. Ott állottunk sírunk szélén és a létfen- tartási ösztöntől ösztökélve halállal fenyegető tusák között össze kellett mérnünk kardunkat az ellenfelével. Állandóan ellenségek vettek körül bennünket, mindannyian vérünket, életünket, hazánkat akarták, — ter­hűkre volt, hogy létezünk, rossz szem­mel nézték, hogy erősödünk, irigy­kedve látták, hogy fejlődünk és emel­kedünk. Az ármány, az irigység, az ellen­séges érzület mérges nyilai vissza­pattogtak, nem fogtak rajtunk. Pusz­tultunk, vesztünk, de megmaradtunk annyian, hogy újólag erőt gyüjthes- siink, gyarapodhassunk és szembe­szállhassunk a veszedelemmel. A TAVASZI ÉS NYÁRI idényre selycmkelme, bársony, csipke és szalag szükségleteit vásárolja. selyemáruházában, Budapest, IV., Bécsi-utca 4. A legnagyobb választék mindenféle se­lyemárukban. Az idény összes újdon­ságai folyton raktáron vannak. Szabott árak, tulkövetelés kizárva. Hinták vi­dékre kívánatra bérmentve küldetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents