Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-08-19 / 90. szám
2. oldal ZEMPLÉN. Augusztus 10. Előkészületek. Tekintettel az ezidei ág. hilv. ev. esperességi közgyűlésre, mely Sátoraljaújhelyben határoztatok el megtartandónak: a számra nézve talán kisded, de tradícióiban annál gazdagabb sátoraljaújhelyi gyülekezet vezető férfiai mindent elkövettek, hogy a közgyűlésre érkező, idegenből jött hitfeleiket kellőképen fogadhassák. A sátoraljaújhelyi ág. hitv. ev. egyház hívei és vezetőférfiai élükön Hönsch Dezső kir. főmérnök egyházkerületi felügyelővel és Korbély Géza lelkészszel lankadatlan fáradsággal, kitartóan és buzgón működtek, hogy a megérkező vendégeket lehető legkényelmesebben szállásolhassák el. Azonkívül is buzgón fáradoztak, hogy a megérkezők illő fogadtatása biztositassék, szóval nem hagytak figyelmen kívül semmi dolgot, mely a közgyűlés sikeres menetét, lefolyását volt hivatva biztosítani. Gondoskodásukért, kitartó buzgalmukért őszinte elismerés és hála illeti őket s a sátoraljaújhelyi ág. ev. ref. egyház presbyteriumát. Megérkezés, fogadtatás. Folyó hó 16-án kedden este 8 órakor jövő személyvonat hozta a közgyűlésre megérkező vendégeket. Az érkezőket az állomáson az ág. hit. ev. egyház kebeléből kiküldött fogadó bizottság várta. A sátoraljaújhelyi ág. hit. ev. egyház nevében Korbély Géza lelkész mondott maga- gaean szárnyaló, eszme gazdag és szívből jcvő beszédet, melyben kifejezésre juttatta a sátoraljaújhelyi ág. egyház a feletti örömét, hogy a megjelenteket ily imponáló és díszes számban városunkban üdvözölheti. Beszédét lelkes éljenzés követte, melynek lecsillapulta után a megérkezettek nevében Matterny Lajos főesperes válaszolt köszönő szavakban a Korbély Géza üdvözlő beszédére s szép szavakban biztosította az ág. egyház fogadásukra megjelent küldöttségét, hogy örömmel jöttek körükbe. A beszédek elhangzása után a vendégek kocsikra szálltak fel s mintegy 30 kocsiból álló, hosszú kocsisorban kijelölt szállásaikra hajtattak, a hová az elszállásoló bizottság fárad- hatlan tagjai: Tomcsányi Márton, Spindler Pál, Ligeti Béla, Chotvács Herényi József és Háner János vezették el a vendégeket. Sárika: Maga azt csak úgy mondja. Andor: Igazán, komolyan mondom, olyan Ízléses. Sárika: Maga is nagyon divatosan öltözködik. Andor: A városban csináltatom a ruhámat. Eddig készen vettem, de azt mondják, hogy az nem olyan divatos, hát most csináltatom. Csak az a baj, hogy a fazont kiválasztani olyan nehéz. Hogyne, mikor a szabó mutat francia, angol, meg német fazont, aztán mind divatos is meg szép is. De én a múltkor kitaláltam, hogy mit csináljak. Látja ezt a smokkingot ? Ezt az angol képről választottam, a csikós nadrágot a németről, a mellényt meg a franciáról. Sárika: Igazán Ízléses. Ez olyan nemzet . . . Andor: (hirtelen közbeszól) Nemzeti. Sárika: Dehogy. Olyan nemzet. . . nemzetközi. Andor: Hát az mi ? Sárika: Az olyan izé, ami se nem francia, se nem angol, se nem német, hanem mindegyik, angol is, német is, francia is. Az a pesti szo- cilista ember a múltkor a népgyülé- sen annyit beszélt erről. Nem hallotta ? Andor: Nem. Kugliztam. Sárika: A maga ruhája is olyan Ismerkedési estély. A megérkezés napján este a fogadó bizottság a vendégek tiszteletére barátságos összejövetelt rendezett a „Vadászkürt“-ben. Az ismerkedési estély, melyet a kerthelyiség kényelmes tánctermében tartottak meg : a késő éjjeli órákig tartott. A barátságos összejövetelen mindvégig vidám és emelkedett volt a hangulat, amiben a testvéries együtérzés, és jókedv mellett része volt Bock vendéglősnek is, ki pontosan, figyelmes előzékenységgel szolgálta ki vendégeit. A közgyűlés. Másnap f. hó 17-ón reggel V2IO órakor vette kezdetét a rendkívül népes közgyűlés, melyet reggel 729 órakor ünnepi istentisztelet előzött meg. Az istentiszelet ünnepi beszédét Tim- kö György sókuti lelkész mondotta el lendületes, mindenkit megható szavakkal. A közgyűlés VMO órakor kezdődött meg általános érdeklődés mellett. Jelen voltak a helybeli ág. ev. egyház vezető fórfiain, presbitériumán és majdnem teljes számú hívein kívül a megérkezett vendégek kivétel nélkül s azonkívül városunk más felekezethez tartozó érdeklődő közönsége nagy számban. A vidéki vendégek névsorát tudósítónk Geduly Henrik nyíregyházai lelkész ur szives közreműködésével következőkben állította össze: Jelen voltak Matterny Lajos főesperes, Tol- nay Kornél m. á. v. üzletvezető, Keller Sándor tanító, Czerrovszky László presbyter (Debreczen.) Bortnyik Gy. alesperes, Máté Károly földbirtokos (Kölese), Matterny Imre egyhm. elnök, Korbély József főmérnök, Molnár János, Máté András földbirtokosok, Máté István tanító (Ungvár), dr. Mesko László esperességi felügyelő, dr. Trajtler Soma városi főorvos, egyh. felügyelő, Paulik János egyhm. jegyző, Bállá Jenő városi közig, tanácsos, Martinyi József főgymn. igazgató, Bencs László orszgy. képviselő, dr. Prok Gyula egyhm. ügyész, Mészáros Ferenc egyhm. pénztáros, Zettier Sámuel főgymn. tanár, Ruszmann Endre népisk. igazgató, Geduly Henrik lelkész, Fazekas János tanító (Nyíregyháza), Angrisztinovics Győző lelkész (Uj Klenócz), Boross János lelkész, Csipkés András takp. igazgató, Csipnemzetközi divat, se nem francia, se nem német, se nem angol, hanem német is, angol is, francia is. (A cigány megkezdi a szupót.) Andor: (hirtelen felugrik, megkapja a Sárika kezét és húzza) Gyöj- jön no táncolni, megkezte már Feri. (Odafurakodik a cigány elé.) Sárika: Táncoljuk két lépésbe, a városiak mind úgy táncolják. Andor: Nem bánom. Én még tavaly megtanultam. (Lassankint egészen belemelegszik a táncba.) Iha haj 1 de jó kedvem van. Sárika: Csakugyan maga olyan mulatságos Andor. Andor: A véremben van. Sárika: De azért az is sokat tesz, hogy a városi bálokba is bejár. Andor: Persze. Csuhaj! de mulatok. Húzd Feri az apád tagadóját. Sárika: Tudom, hogy sok szép lányt ismert meg ott. Andor: Hogyne. De azért maga mindnél jobban tetszik nekem. Hu- jujujujujujuj! Hát én tetszem magának ? Sárika: Azt nem illik megmondani. Andor: Nekem megmondhatja, én zsentilméni szavamat adom, hogy senkinek sem mondom el. Te Feri! húzd el azt a nótát, hogy (énekli) „Én a vajdát nem bánom.“ Mondja no, tetszem magának ? kés Károly bankhivatalnok (Nagy- Károly), dr. Zelenka Lajos törv. biró, egyhm. felügyelő, Révész János lelkész, egyhm. számvevő (Nagybánya). A zemplénmegyei ág. egyhá zak a következő résztvevőkkel voltak a gyámintézeti közgyűlésen képviselve: Csajka Endre nagybérlő, dr. Szánthó Gyula jogakad. dékán, egyh. jegyző (Sárospatak), Varga Márton lelkész, Rothfuksz János gyógyszerész, Schneider Sámuel, Eördögh Dániel egyh. tanácsosok (Tokaj), Timkó György lelkész (Sókut), Kozlay József lelkész, Loykó Imre tanító (Paz- dics), Goldberger János lelkész (Klad- zán) stb., kikhez az újhelyi egyházközség nagyszámú képviselete járult. Az ülés legkimagaslóbb pontja a közel 1000 koronára rugó gyűjtés szétosztása volt a segélyre szorult egyházak között. A gyámintézeti elnökségre beadott szavazatok felbontása után kiderült, hogy világi elnökké Májerszky Béla nyíregyházi polgármester, egyh. felügyelő, az eddigi elnök választatott meg. Az egyházi elnöki állásra általános szótöbbséget senki nem kapván, vita indult meg a gyűlés folyamán annak mikénti betöltése iránt. A megindult vitát az egyházi elnöki tisztnél első helyen érdekelt Geduly Henrik nyíregyházai lelkész javaslata zárta be, kinek indítványára az egyházközségek uj szavazatok beadására hivattak fel a következő közgyűlésig. Nagy örömmet keltett dr. Meskó László esperességi felügyelő (Nyíregyháza) kijelentése, ki hat éven át kötelezte magát 200—200 kor. hozzájárulásával előmozdítani a gyámintézet céljait. (Folytatjuk.) VÁRMEGYE ÉS VÁROS )( Pályázat járási számvevői állásokra. A m. kir. pénzügyminisztérium a járási számvevői állások betöltése végett a következő pályázati hirdetést teszi közé: „Az 1902. évi III. t.-c. 2. szakasza alapján ez évi október hónap 1-ével újonnan szervezett, Zemplénvármegye területén a járási főszolgubirák mellé rendszeresített és a X. fizetési osztály 3-ik fokozatában 1600 korona fizetéssel és az 1904. évi I. t.-c. szerint nyugdíjba beszámítandó 400 korona személyi Sárika: Maga igen intelligens, müveit fiatalember, meg aztán lova- gias is ; a múltkor is hogy pofonvágta a Hernyó Pistát . . . Andor: Nohát én mindenkinek a fejetetejére mászok, aki nem úgy táncol, ahogy én dudálok. Feri 1 húzd el még egyszer, kapsz egy forintot. Nem félek ón senki emberfiától, magáért meg még a csillagokat is lehoznám. Sárika: Milyen regényes maga Andor . . . Andor: Mondja már: tetszem magának ? Sárika: (Szégyenkezve.) Igen. Andor: Akkor jó. Aztán sze- ret-e ? Sárika: (Egészen elpirulva.) Igen. Andor: Az istállóját, de kedvem van! Csuhahaj! Mindjárt, kirúgom a ház falát. Én is szeretem magát, olyan ábrándosán tud nézni, hogy az ember szive facsarodik belé. (A cigány elhallgat. Andor boldog megelégedettséggel vezeti helyére Sárikát.) Holnap vizitelni fogok maguknál. Sárika: Minek vizitel, hisz minden nap jár hozzánk. Andor: Az mindegy, azért én mégis vizitelni fogok. De most megyek inni. Kisztihand, kezétcsókolom. Veréb. pótlékkal, nemkülönben az illető állomáshelyre nézve megállapított lakbérrel egybekötött és esetleg a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatában évi 1000 korona fizetéssel, 400 korona személyi pótlékkal és az illető állomáshelyre nézve rendszeresített lakbérrel a fentnevezett vármegyében V levő szolgabirói járások székhelyén betöltendő pénzügyi számellenőri, esetleg pénzügyi számtiszti, járási számvevői állásra ezennel pályázat hirdet- tetik. — Felhivatnak ennélfogva mindazok, akik ezen járási számvevői állások valamelyikére, vagy az ezek betöltése folytán esetleg másutt megüresedő pénzügyi számtiszti állásra kineveztetni kívánnak, hogy az 1883. évi I. t.-c. 17. szakaszában a számvevőségi szakra nézve előirt képesítésüket igazoló érettségi és számviteli vizsgabizonyitványnyal, vagy jegyzői oklevéllel, az államszolgálatban nem átlók, ezenfelül egészségi állapotukat és megszakítás nélküli előéletüket és a járási számvevői teendők ellátására, a községi vagyonkezelési és számviteli és a közigazgatási teendőkre nézve megkívánt szak- és nyelvismereteiket és alkalmas voltukat igazoló egyéb okmányokkal felszerelt pályázati kérelmeiket és pedig azok, akik már közszolgálatban állnak, elöjáró hatóságuk utján azok, pedig, akik még közszolgálatban nincsenek, az illetékes vármegye főispánja utján ez évi augusztus 24-éig a kir. pénzügyigazgatóságnál, a m. kir. pénzügyminisztériumhoz (számvevőségi igazgató) címezve annál bizonyosabban benyújtsák, mert elkésetten beérkező kérelmek tárgyalás alá vétetni nem fognak.“ )( Vadászati jogok bérbeadása. Berzék község határában gyakorolható vadászati jog 1904. szept. lo-iké- től számított hat évre Berzék község házánál f. hó 30-án d. e. 9 órakor bérbe fog adatni. Ugyancsak bérbe fog adatni a Sajó-IIidvég határában 6 évig gyakorolható vadászati jog is a Sajó-Hidvég községházánál aug. 29-én d. e. 9 órakor megtartandó árverésen. HÍRE K. Szent-István napján. — aug. 19. Minden esztendőben egyszer, augusztus 20-án ihletés kegyelettel és ünnepséggel szokta megülni Magyar- ország Szent-István napját. És inig magyar lesz a magyar, mig a keresztény hit csodás fényével beragyogja ezt az országot, a magyar nemzet első apostoli királya emlékezetének illő kegyelettel fog adózni. Tekintsünk csak vissza múltúnkra, repüljünk át a letűnt évszázadokon, nézzünk végig ezer esztendős hazánkon, jóleső érzés hatja át lelkünket azon gondolatra, hogy megálltunk szilárdan mind e mai napig, dacára, hogy megszámlálhatlan megpróbáltatáson estünk át, dacára, hogy lép- ten-nyomon kisértett fölöttünk a végenyészet, a megsemmisülés réme. Ott állottunk sírunk szélén és a létfen- tartási ösztöntől ösztökélve halállal fenyegető tusák között össze kellett mérnünk kardunkat az ellenfelével. Állandóan ellenségek vettek körül bennünket, mindannyian vérünket, életünket, hazánkat akarták, — terhűkre volt, hogy létezünk, rossz szemmel nézték, hogy erősödünk, irigykedve látták, hogy fejlődünk és emelkedünk. Az ármány, az irigység, az ellenséges érzület mérges nyilai visszapattogtak, nem fogtak rajtunk. Pusztultunk, vesztünk, de megmaradtunk annyian, hogy újólag erőt gyüjthes- siink, gyarapodhassunk és szembeszállhassunk a veszedelemmel. A TAVASZI ÉS NYÁRI idényre selycmkelme, bársony, csipke és szalag szükségleteit vásárolja. selyemáruházában, Budapest, IV., Bécsi-utca 4. A legnagyobb választék mindenféle selyemárukban. Az idény összes újdonságai folyton raktáron vannak. Szabott árak, tulkövetelés kizárva. Hinták vidékre kívánatra bérmentve küldetnek.
