Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)

1904-08-19 / 90. szám

Augusztus 19.

zemplGn.

3. oldal

És hazánk története tündöklő dicsőséggel ragyog a világ előtt, mely immár nem kételkedhetik erőnkben, nem tagadhatja meg tőlünk annak elismerését, hogy „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után“ megmaradtunk épségben és erőben.

És mi büszkék vagyunk, hogy létezünk, hogy élünk, hogy csügge- detlenül álljuk meg helyünket és önérzettel tekintünk ezer éves múltúnkra, melybe tengernyi fájdalom, szomorúság, bánat és gyász vegyül mig az örömből, nyugalomból és a békés terjeszkedésből igen kevés jutott ki osztályrészünkül.

S minek tulajdoníthatjuk e csodával határos szívósságunkat ? Minek tudható be, hogy vészszel, viharral megküzdve, szembeszállva keresztül küzködtük magunkat az életen, visz- szavertük az ellenség sürü tömegeit és újból szabadon mozogtunk és lélegzettünk ?

Fennállásunkat egységes voltunknak, a keresztény hit varázsának tulajdoníthatjuk. A vallás, melyet a pogány magyarok fölvettek Szent-Istvánnal, meggyökeredzett, szilárd talajra talált és terjedt, egyre nagyobb tért hódított és ez erős kapcsolatot létesített a magyarok között. A hit magasztos tanaival fejlődött önérzetünk, bátorságunk, elszántságunk és tetterőnk. A keresztény vallás alatt erősödtünk, növekedtünk és Istenbe való bizodalommal indultunk háborúba.

A keresztény hiten kívül biztos alapokra vetett alkotmányunk volt évszázadokon át védőbástyánk. Ezt a védőbástyát is Szent-István király emelte a magyaroknak, megteremtvén hazánk konstitucióját, mely alapvonásaiban még ma is fennáll. Jórészt tehát Szent-IstvánDak köszönheti e nemzet megmaradását. Mint pogány fejedelem bölcs körültekintéssel belátta, hogy az ország hamarosan a megsemmisülés örvényébe sodródik, s a pogány, vad, zabolázatlan magyarok menthetetlenül elpusztulnak, ha az addig követett utón tovább haladnak. Felvette tehát a kereszténységet, minek megjutalmazásául II. Szyl- veszter megajándékozta a koronával, ezáltal ő maga király, hazánk pedig királyság lett.

Uralkodása rendkívül alázatos volt, minden idejét a keresztény vallás terjesztésének, a pogányság megszüntetésének, az általa bevezetett alkotmány megszilárdításának szentelte. Lassan bár, de biztos alapon vedlett át Magyarország. Erős keresztény szellem hatotta át idővel.

A nagy király emléke tehát szent és soha el nem homályosulhat; egyre tündöklőbb glória övezi körül és a Szent Jobb, melyet mostanáig őriznek : például szolgál az utódoknak, hogy egy kézzel mennyi jót, szépet és nemeset lehet cselekedni.

Az egész ország ünnepel és aki csak szerét ejtheti, elzarándokol a fővárosba, megnézni az első magyar apostoli király szent jobbját, mely elkormányozta ezt a nemzetet a feneketlen örvény széléről a biztos révbe.

Emlékezzünk a szent királyra és őrizzük meg kegyeletünket iránta mindörökre I —i.

Őfelsége születése napján.*)

Álmodtam az éjjel. .. szárnyat bontva

[lelkem

Végigsuhant édes, szép magyar hazámon. Át a Kárpátoknak zugó rengetegén,

S hullámzó kalászú, rengő rónaságon. Hol magyar szív dobban, lángolva lelkesen, Bejártam földedet szerette nemzetem!

Bejártam földedet és díszben, pompában Láttam tündökölni az egész nemzetet,

*) A szerző — ki tiszthelyettese a helybeli honvédzászlóaljnak - e figyelemreméltó költeményt, f. hó 18-án a helybeli honvédtisztikar által Őfelsége születésnapjára rendezett dísz-ebéden szavalta el.

Milliók imája, áldó hozsannája Harsogta átal a völgyeket, bérczeket.

S valamennyi ajknak egy volt az imája : Áldás rád Magyarhon felséges királya!

Születésed napját ünnepli ez ország . .. Leborulok én is s lantomon dal terem. Áhitatos szivem minden dobbanása Igaz királyhűség, nemes lángérzelem. Oltárt emel szivem, melyen az áldozat, Üdv, hozsanna néked, s fiúi hódolat!

Lelkűnkben virágzik... lelkünk mélyén ra[gyog,

Megtestesül bennünk a legszebb ideál: Honvéd katonának, magyar honvéd tisztinek

Eszménye a haza, imája a király!

Hisz te vagy mindenünk, reményünk

[csillaga:

Fohászaink szárnya, zászlóink jelszava!

Magyarok Istene! hozzád száll a lelkem, Hallgasd meg milliók csengő szent jeliszavát.

Tedd letörhetlenné felséges királyunk Hatalmának szírijét, ezt a magyar hazát. A bútól, veszélytől óh, oltalmazd és áldd, Isten tedd boldoggá és nagygyáa királyt!

És most sziveinknek minden dobbanása Forró imádsággá, egy hymnuszszá váljon Leikeinknek szárnyán felülemelkedve A magasba törjön, az ég felé szálljon! Egy szívvel, lélekkel, lelkesen kiáltunk, Éljen szeretett jó, felséges királyunk!

Ifj. Tima József.

— Augusztus 18. Évről-évre emelkedő lelkesedéssel, növekvő rajongással, erősbödött szeretettel ünnepli meg hazánk, dicsőségesen uralkodó királyunk 1. Ferenc József születésnapját. Minden évben újabb hazafias tényeit juttatja érvényre a nagy uralkodónak, aki rajongó szeretettel viseltetik hű magyar nemzete iránt s ahol csak teheti, érezhető tanúbizonyságát adja szeretetének. Ám minden más tényét fölülmúlja az, melylyel a dicső szabadsághősök hamvai hazahozatalát elrendelte. Az egész magyar nemzet ujjongott a lelkesedéstől, midőn a hir elterjedt s az egész ország visszhangzott a nagy uralkodó éltetésétől, aki egyetlen tollvonással két- százados félreértéseket szüntet meg s visszaadja a hősöket nemzetének, a hazafiak hamvait a szülőföldnek, a mely nélkül élni nem tudtak s melynek boldogságáért, szabadságáért mindenüket feláldozták. A törvényeinkben hazaáruló, de minden magyar lelkében nemzeti hős II. Rákóczi Ferenc s a vele kibujdosott honfiak hamvai hazakerülnek. Előrelátható, hogy ezzel egyidőben a szégyenteljes törvény is töröltetni fog. S mindez dicső uralkodónk érdeme. Szeretetünk, hálánk, alattvalói hűségünk kimutatására legalkalmasabb az a nap, melyen ősz uralkodónk 74-ik születésnapját ünnepeljük. Ezt az évfordulót — mint mindenütt az országban — mi is méltó diszszel ünnepeltük meg. Nemcsak a középületekre, de számos magánházra is kitűzték a nemzeti lobogókat. A hálaadó Istentiszteletet a róm. kath. plebánia-templomban tartották, mely reggel 9 órakor vette kezdetét. A polgári és katonai hatóságokon kiviil nagyobb számú közönség volt jelen az ünnepi misén, melyet Katinszky Geyza főesperes tartott fényes segédlettel. Az ünnepi mise alatt Neubauer Miksáné működött közre a choruson, egy mindenkit megragadó gyönyörű énekszámmal. A mise a Hymnusz eléneklésé- vel ért véget. — A templom elé kivonult egy honvéd-diszszázad is, mely Neubauer Miksa százados parancsnoksága alatt három disztüzet szolgáltatott. Istentisztelet után a honvédszázad defilét tartott a templom

előtti sétatérrel szemben elhelyezkedett tisztikar előtt s a laktanyába vonult. Hálaadó Istentisztelet volt még azonkívül a gör. katholikus, református, lutheránus és izraelita templomokban is. Délben a honvéd tiszti étkezőben diszebéd volt, melyen a tényleges szolgálatban álló és tartalékos tiszteken kiviil az összes felekezetek lelkészei és társadalmunk számos kitűnősége hivatalos volt. Itt Latzin Rajaimul őrnagy, a helybeli zászlóalj parancsnoka mondta az első felköszöntőt dicsőségesen uralkodó királyunkra, I. Ferenc Józsefre. A diszebéd, melynek tartama alatt számos pohárköszöntő hangzott el, a délutáni órákig együtt tartotta a társaságot. Minden igaz magyar hő kívánsága, hogy nemzetünk jóságos atyját, fen- költ királyunkat a Mindenható még sokáig tartsa meg számunkra, sokat szenvedett lelkét pedig óvja meg minden csapástól.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Szentes József ab.-szántói adóhivatali ellenőrt a temes-kubinei adóhivatalhoz pénztárnokká nevezte ki.

— Áthelyezés. Székely Endre szerencsi, Boross Béla szinyérváral- jai adótisztek saját kérelmükre kölcsönösen áthelyeztettek.

— Dezső Lajos meghalt. Részvéttel értesülünk, hogy idősb. Dezső Lajos, a sárospataki állami tanító ké- pezde igazgatója Budapesten f. hó

15-én elhunyt. Halálának hire általános részvétet keltett városunkban is, de még inkább a szomszédos Sárospatakon, ahol a kiváló férfit úgyis mint jeles pedagógust, úgyis mint a társaság közbecsülésnek örvendő tagját tisztelték és becsülték, a mélyen sújtott család a gyászeset alkalmából a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Özv idősb. Dezső Lajosné szül. báró Hagen Róza mint az plhunyt neje ; ifj. Dezső Lajos m. kir. honvédfőhadnagy, Dezső Mariska férj. Kraft Józsefné, Dezső Sarolta, Dezső Dénes, Dezső Zoltán és Dezső László mint édes gyermekei; továbbá Yass Béla, Vass Rózsika és V;:ss Margit mint mostoha gyermekei; Dezső Margitka és Kraft Béla mint unokái; ifj. Dezső Lajosné szül. Wimmer Ella mint menye és Kraft József mint veje; végül Dezső Sándor mint testvér úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a hőn szeretett, felejhetetlen férj, apa, nagyapa, após és testvér idősb. Dezső Lajos, a sárospataki állami tanitóképezde igazgatója, az országos közoktatási tanács tagja ez évi augusztus hó 15-én reggeli 7 órakor, életének 57-ik évében, hosszas szenvedés után Budapesten csendesen elhunyt. A megboldogult hült tetemei e hó 18-án délután 4 órakor fognak Sárospatakon, az ev. ref. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapesten, 1904. augusztus hó 15-én. Áldás, béke poraira! Temetése nagy részvét mellett f. hó 18 án

d. u. 4 órakor ment végbe Sárospatakon.

— Esküvő. Prámer Alajos kassai kir. pü. számtiszt f. hó 27-én d.

e. vezeti oltárhoz Budapesten a Lipót városi bazilikában Soltz Violát, néhai Soltz Miksa, a rimamurányi r. t. volt főerdőmesterének leányát.

— A gyakori tüzesetek ellen való védekezés szempontjából és a közvagyon megóvása érdekéből üdvös rendeletet bocsátott ki a mai napon Schmidt Lajos rendőrkapitány. A rendeletnek szigorú betartása mindnyájunknak közös érdeke. A kibocsátott rendelet ez: Felhívás a város közönségéhez. A gyakori tüzesetek alkalmából, tekintettel a nagy szárazságra és az általános vízhiányra, a tüzrendészeti kormányrendelet 8. és

9. szakaszai alapján felhívom a város összes háztulajdonosait, hogy udvarukban könnyen hozzáférhető helyen legalább egy gönci-hordó vizet készenlétben tartani és a ház tetejét elérő létra beszerzéséről gondoskodni el ne mulasszák, mivel ellenkező esetben az ellenőrzési szemlék foganatosítása után a kormányrendelet 30. szakasza alapján 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni. Felhivatnak továbbá azok, kik házaik vagy lakásuk padlásán, vagy udvarukban egy heti szükségletnél nagyobb mennyiségű takarmány-féléket tartanak, azt haladéktalanul a város külső telkeire hordassák. Az ezen felhívás ellen vétők szintén az első pont szerint fognak büntettetni. Sátoraljaújhely, 1904. augusztus hó 19. Schmidt Lajos, rendőrkapitány.

— Szabók gyűlése. A sátoraljaújhelyi szabómunkások is szervezkednek. Vasárnap, folyó hó 21-én délután 4 órakor a „Vadászkürt“ szálloda kerthelyiségében munkásgyülést tartanak a következő napirenddel:

1. A szervezkedés célja és haszna.

2. A magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegyesülete alapszabályainak ismertetése. 3. A nevezett egyesület helyi csoportjának megalakítása az alapszabályok 13. §-a értelmében.

— Halálozás. Csipkés Ágostonná szül. Szűcs Irma, Csipkés Ágoston helybeli m. á. v. hivatalnok neje f.

18-án 31 éves korában Sátoraljaújhelyben elhunyt. Temetése folyó hó 20-án fog végbe menni a nagy vasúti állomással szemben lévő gyászházból.

— A városi tisztviselők fizetésének rendezése. A belügyminiszter az állami tisztviselők fizetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kijelentette, hogy a városi tisztviselők fizetései is rendeztetni fognak. Most a belügyminiszter az ország ösz- szes városi törvényhatóságaihoz rendeletet intézett, melyben azokat fel* hívja, hogy a tisztviselők statusáról és fizetéséről hozzá pontos kimutatást terjeszszenek fel. A belügyminiszter ezeket az iratokat a fizetésrendezésnél akarja felhasználni.

— Népünnep Sárospatakon. Szomszéd városunkban, Sárospatakon nagy ünnepre készülnek. Augusztus 20-án, Szent-István napján népünnepélyt tartanak, melyre a nagy közönséget a következő szövegű falragaszok utján hívták meg: Meghívó. Tisztelettel és bizalommal hívjuk meg a nagyközönséget Sárospatakon, 1904. augusztus hó 20-án, Istváfi király napján tánccal, sorsjátékkal, különféle versenyekkel és mutatványokkal egybekötött jőtékonyeélu népünnepélyre. Kezdete d. u. 3 órakor. Belépti dij: személyenként 1 kor., három tagú családnak 1 kor. 50 fill., háromnál több tagú egy családnak 2 kor. Az ünnepély részletes előírása a közönséggel a nagy nap előtt, kellő időben fog közöltetni. — Egy katona és két magyar zenekar fog muzsikálni. A katonazenét az eperjesi 67. számú gyalogezred teljes zenekara szolgáltatja. A rendezőség nevében: Molnár János bizottsági elnök. — Különösen meghivatnak a népünnepélyre, minden díjfizetés nélkül mindenféle bűvészek, kötéltáncosok, körhintások, állatsereglet, lovarda és kutyaszinház- tulajdonosok és bármiféle mutatványokkal foglalkozó művész urak. Kik megjelennek, jövedelemre jó reménységgel számíthatnak, mert e népünnepélyen több mint 3000 előkelő közönség szokott részt venni.

— A töketerebesi iparosok folyó évi augusztus hó 20-án, a töketerebesi Hágler-féle mulató diszkertjében zártkörű nyári táncmulatságot rendeznek. Belépti dij: személyenkint 2 kor. családjegy 3 korona. Kezdete délután 4 órakor.

— Kedvezményes takarmány-szál- litás. Sátoraljaújhely polgármestere

értesíti a gazdaközönséget, hogy az ország túlnyomó részében mutatkozó takarmány-hiány miatt, a mezőgazdasági célokra rendelt s az illető rendeltetési állomáson tényleg leadandó és onnan tengelyen elfuvarozandó széna, szalma és szecska küldeményekre, a kereskedelmi minis zter vasúti szállítási dij-kedvezményt engedélyezett, mely kedvezmény f. évi augusztus 1-től visszavonásig, de