Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-08-17 / 89. szám
Augusztus 17. ZEMPLÉN. 3. oldal rendőrséget a belügyminiszternek följelenti. Magunknak is volt alkalmunk az egyenruhás úrral beszélni, de hogy voltaképen ki légyen, azzal magunk se vagyunk tisztában. De ezt megállapítani elvégre is nem a mi, hanem a hatóság kötelessége. Magyar származású orosz barátunk külömben ma elutazott. Neve Pavlovics György. — Eljegyzés. Grünwald Jenő homonnai sóhivatali tisztviselő eljegyezte Moskovics Linkát, Moskovics Márk bunkóczí lakos leányát. — A faoszlop. Tudjuk mindnyájan, hogy a Kazinczy-utcának azon a részén, ahol a nagyarányú törvény- széki palota-épitkezés folyik, égnek meredő, magas oszlopokat állítottak föl, melyek természetes szükségét képezik a további, emeleti építkezési munkálatoknak. Akiben csak egy kis szépérzék van, az mind szomorú szívvel nézi azokat az égbe- nyuló faállványokat, nem véve tekintetbe azt a saharai sivatagra emlékeztető portengert, mely ma-napság ami legszebb, legnépesebb utcánkat, a Ka- zinczy-utcát ellepi. De hát ezeket a dísztelen emelvényeket elvégre is tűrnünk kell, mert ezek mind ideiglenes alkotások, melyeknek nyomában majdan egy olyan impozáns hatalmas épület, a kir. törvényszéki palota emelkedik, amely egyik disze lesz nem csak a Kazinczy-utcának, de a mi kis virágzó városunknak is. Eddig, azoknak a bizonyos faoszlopoknak a komoly része. Azután, — amit mondani akarunk, mulatságosabb oldala ami Kazinczy-utcai faoszlopainknak. Munkatársunk leste el, amint a mi korzónkon az „ungvári pincékből“ egy úri társaság hazafelé igyekezett és a virágos kedvében lévő hölgyekből és urakból álló társaság egyik tagja, a faállványok mellett elhaladva, az oldala mellett kullogó társához szól és ezt e kérdést kockáztatja meg. — Te, mire valók ezek a rémitő magas faállványok? — Hát pajtás — mondja cimborája — ha berugasz s attól félsz, hogy elesel, legyen mibe kapaszkodnod... A párbeszéd folytatását nem tudjuk, mert a lefőzött cimbora munkatársunk volt, aki annyira találva érezte magát, hogy a szó elakadt ajkán. — Ipartestületi mulatság. Á sátoraljaújhelyi általános ipartestület folyó hó 14-én tartotta meg a „Nyul“-hoz címzett kerthelyiségben ez idei tánc- mulatságát. A mulatságon szépszámú közönség vett részt, mely a legjobb hangulatban mulatott egész reggelig. — Tolvaj hivatalszolga. Hönsch Dezső kir. főmérnököt, az államépi- tészeti hivatal főnökét és a nála látogatóban volt dr. Lovászy Andor zen- tai ügyvédet f. hó 11-én meglopta Juhász János, a mérnöki hivatal szolgája. A főmérnök a szolgát azzal bízta meg, hogy a postáról 351 koronát hozzon el. Juhász a pénzt föl is vette, de azzal nem tért vissza, hanem a városból megszökött. Ugyanakkor eltűnt a főmérnök házánál vendégének egy doboza, mely a következő ékszereket tartalmazta: Egy pár ametiszt fülbevaló, egy ametiszt bros, egy gránit bros, egy nagy oxidált Szent- György-tallér bros ezüstből, egy arany lánc karperec rajta lóg 1 drb. máriás arany, egy drb. aranykarperec disz rajta egy patkó féle 3 drb. gyémánttal, melyek közül 1 drb. gyémánt hiányzik, egy aranyozott ezüst karperec kék türkiz kővel rugón jár, egy sor korái gyöngy, hosszú korái ágakból, az ágak gyöngysor felé kisebbednek, egy arany gyűrű sárgás barnát játszó kővel (tigrisszem), egy aranygyűrű egy kis türkiz kék kővel, melyről a kis láncon egy tigrisszem szivecske lóg, egy ezüst gyűrű kék kövekből egy kis nefelejtssel valamikor aranyozva volt, egyíf-üst gyűrű, kék kövekből lévő kis levélből két szem korái, mindenikén egy kis lyuk, mert tű volt és a tü hely meg van rajta, egy kis arany karikán lógó arany hit, remény, szeretet. Ezek az ékszerek egy faragott, króm szinü fadobozban voltak,melynek tetején Edel- veisz volt és Borszék felírással van el • látva. A lopott tárgyak értéke körülbelül 300 korona. Azonkívül egy drap szinü férfi öv és egy szürke-fekete kockás selyem nyakkendő is eltűnt, melynek ellopásával a háziszolgát gyanúsítják. Juhász János körözését a rendőrség elrendelte a következő személyleirás alapján: j gibárti születésű 28 éves, magas, vékony, egyenes tartásu, szőke hajú és ba- juszu, arca hosszas, szeme kékes, ruházata szürke öltöny, szürke kalap, fekete cipő. — Uj pénzintézet. A nagymihályi önsegélyző egylet számolva üzletkörének és forgalmának gyarapodásával, elhatározta, hogy felszámol és részjegyeinek tulajdonosaiból „Nagymihályi Gazdasági Bank“ cim alatt részvény társasággá alakul át. E végből legközelebb rendkívüli közgyűlést fog egybehívni, melyen az igazgatóság erre vonatkozó indítványát megteszi. Az alakulandó r. t. az önsegélyző üzletet továbbra is megtartja és e címen egy külön önsegélyzési osztályt létesít. — A Zemplénvármegyei gaztl. egyesület alapszabályainak bemutatása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a zemplénvármegyei gazdasági egyesület alapszabályait 86117/904. szára alatt bemutatási záradékkal ellátta. — Yakmerö támadás vagy gye- rek-csiny. A minap az este 8 óra 18 perekor közlekedő 1604/8704. számú személyvonat 1796. számú kocsijának egyik ablakát a nagyállomás és a gyártelep között elvonuló utón kővel betörték. A kő előbb a vastag üvegtáblát zúzta széjjel s azután a kocsifülkében ülő László Fülöp kassai bankház-tulajdonost találta. A kő által okozott sérülés könnyebb természetű ugyan, de komolyabb következményekkel is járhatott volna. Az állomási főnökség jelentést tett az esetről s a rendőrség ennek alapján meg- inditotta a nyomozást. — Veszedelmes kéménytüz. Folyó hó 15-én déli fél 12 órakor Rose József Malom-utcai házának egyik kéménye kigyuladt s oly erősen égett, hogy a nagy füstre és felszálló szikrákra a tüzoltóőrtanyán figyelmessé lettek s a tűzoltók nyomban a helyszínére siettek, ahol a rendőrök és többek segítségével sikerült a nagy kéménytüzet beoltani. Komolyabb veszedelem fenyegette Rose házán kívül a szomszédos pénzügyigazgatósági épületet is, ahol már szintén hozzá láttak a védekezés munkájához. A tűz keletkezésének oka a kémény kormos, tisztátalan állapota volt. A ház udvara egyébbként — mint sok más ház Ujhelyben — tűzveszélyes anyagokkal van tele, ami a mai veszedelmes hőségben meg nem tűrhető. — Zeneesték Bock kerthelyi- sógében. A rettentő hőségben mindenki friss, üdítő levegő után vágyik. Vannak kerthelyiségeink, melyek sok élvezetet Ígérnek ugyan, de nem szórakoztatják a közönséget olyan mértékben, amint azt egy ilyen fejlődő városban a szórakozás után vágyódó közönség joggal megkövetelheti. Ezt a nagy hiányt és űrt kívánja pótolni városunk egyik derék vendéglőse, Bock Imre akkor, amikor a közönség kívánságához képest, zeneesték tartásáról gondoskodik. Ezentúl ugyanis Bock kerthelyiségében hetenként háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton Lukács Károly zenekarával zeneestét tart. Az első zeneest tegnap, folyó hó 16-án volt. A zeneestéket Bock kerthelyiségében — úgy mint a múltban —a közkívánatom hozta be, ezért remélhető, hogy a közönség városunk egyik legszebb és leglátogatottabb kerthelyiségében ezentúl kellemesebb szórakozást és élvezetet fog találni. — A homonnai országos vásár szánalmas képet festett. Mint a H. és V. irja, egy bornyuért, melyért 3 hóval előbb már megadták volna az 50 forintot, most 15 forint árt ajánlottak. Gyönyörű szép kövér fajtehenek állottak a vásártéren s vevők nem jelentkeztek. Szakemberek állítása szerint 50 százalékkal olcsóbb volt a marha, mint tavaszkor. A kirakó vásár ugyanígy sikerült. — Bűvész mutatvány és gondolat olvasás. Curmellini Miksa hírneves bűvész és gondolatolvasó, aki Sátoraljaújhelyben 6 évvel ezelőtt is bámulatra ragadta néző közönségét, f. hó 18-án este V29 órakor a Központi kávéházban fog egy előadást tartani. Carmellini mutatványai egészen elütnek a bűvészek megszokott szemfényvesztéseitől s szinte megmagyarázhatatlan s hihetetlen dolgokat produkál. Carmellini a svéd kir. koronás Wasa renddel is ki lett tüntetve ; s legutóbb az országos kaszinóban is előadást tartott. — Felkérettünk a következő sorok közlesére: „ Választások. Ezzel a címmel olvastam a „Zemplén“ előző számában Molnár Jánostól — mint Sárospatak város főbirájától — egy közleményt, amelyre és az abban említett körlevélre vonatkozólag — úgy a közlemény, valamint a körlevél erkölcsi súlyára nem is reflectálva, a Sárospatakon kívül lakó bizottsági tagoknak a tévedésbe ejtéstől megóvása tekintetéből, az adott szó erejében való hitemmel kijelentem, hogy Molnár János ur a sárospataki bizottsági tagoknak csak minimális töredékével értekezhetett és csak e minimális töredék nevében Írhatta alá a szóban lévő körlevelet. Sátoraljaújhely, 1904. augusztus 16-án. Prihoda Etele.“ — Közreadjuk e választ oly megjegyzéssel, hogy abban korteske- désről lévén szó, ez ügyben közérdekből minden további polémiát mellőzünk. — Rendőri hírek. Lopás. Papp György helybeli napszámostól, mig hatod-magával a törvényszéki palota udvarának egyik szobájában aludt, ösmeretlen tettes kabátja zsebének kivágása után ellopta 15 kor. 20 fillér készpénzét. — Elveszett egy 20 korona értékű kettős dubló aranylánc a rajta lévő egyfedelű sima női ezüst órával. Dergman Róza károsult jutalomban részesíti a megtalálót. — Dunky fivérek cs. és kir. udvari fényképészeknek rendes két heti kirándulásukon kívül, ami legközelebb aug. hó 21. és 22-én lesz egy állandó megbízottjuk van itten a műtermükben és igy levételek minden nap eszközöltetnek. — Jegyző-segédnek ajánlkozik egy szép Írással biró, nyolc gym- náziumot végzett, jó házból való, szolid magaviseletü 19 éves ifjú. Bővebb felvilágosítást ad Haraszthy Vincze körjegyző Ladmóczon. TANÜGY. Elnöki megnyitó.*) A f.-zemplóni ev. ref. egyházmegyei tanítóegyesületének 1904. aug. 8-án tartott rendes közgyűlésén elmondotta Péter Mihály tanító- egyesületi papi elnök. T. Közgyűlés \ Üdvözlöm tanítóegyesületünknek ily szép számban egybegyült tagjait. A jelen év t. uraim, joggal remélem, hazai népoktatásügyünk történetében forduló pontot képez és a legközelebb történtek egy jobb, boldogabb korszakra engednek következtetni. Mint mindnyájan tudjuk, a közoktatásügyi miniszter ur, egy az egész népoktatásügyet átölelő törvényjavaslatot készített, mely törvényjavaslat *) Péter Mihály emez elnöki megnyitót a f.-zemplóni ev. ref. tanítóegyesület f. hó 8-án, Gálszécsen tartott közgyűlésén mondotta el, s a közgyűlés határozata folytán közlésére a „Zemplén“ kéretett fel. azóta számos bírálaton ment keresztül. Foglalkozott azzal előbb egy, a társadalom különböző osztályaiból és a felekezetek köréből meghívott, jeles férfiakból álló ankét, majd megbírálta a gyakorlati tanítással foglalkozó férfiaknak, a tanítóknak egy tanácskoz- mánya s amint a közoktatásügyi miniszter ur a közoktatási tárca költségvetése alkalmával elmondott beszédében jelezte, e nevezetes törvény javaslatot, még ez év őszén a képviselőház elé fogja terjeszteni. T. Közgyűlés 1 Midőn népoktatásügyünk ily kiváló forduló pont előtt áll: ez a körülmény minket is mintegy felhív arra, hogy azzal behatóbban foglalkozzunk, mert mióta az állam elismerte azt, hogy a népoktatás politikum vagyis államtársadalmi intézmény, azóta, minden fordulat az oktatásügyben kihatással van mindazon felekezetekre, amelyek ezt az intézményt kezeik között tartják. E törvényjavaslat ál tatában haladást jelent az oktatásügyben a múltakhoz képest, de még sok kívánni valót hagy hátra, amit világosan mutat az, hogy az ezzel foglalkozó ankétek, melyek a közvélemény megnyilatkozásának is tekinthetők, mind többet kívántak, mint amennyit a törvényjavaslat nyújt. Azt mondottam tisztelt közgyűlés, hogy e törvényjavaslat haladást jelent, de nem egészen fedezi az országos közvéleményt, a vágyakat, az óhajtásokat. Ezt akarom első sorban igazolni. A törvényjavaslat minden részét a nemzeti gondolat uralja, s azt lehet mondani, ennek a megvalósításáért létesült, de ez a nemzeti gondolat nincs benne egész bátorsággal, egész határozottsággal, úgy mint ahogyan a nemzet várná, kimondva, megjelölve. Hogy ezen két irányú állításomat igazoljam, csak egy pillantást vetek először a múltakba, azután a törvény- javaslatba, meg az életbe; és teszem ezt a pillantást különösen a magyar nyelvnek a népoktatásban való érvényesülése szempontjából. Hazánk t. közgyűlés több mint 1000 éves és furcsa kimondani, de úgy van, hogy oktatásügyünk magyar jellege alig több mint 100 éves. Tudjuk ugyanis, hogy csak az 1790/91 orsz. gyűlésen alkottatott az első törvény, az ezen évi XV tcikk, a nemzeti nevelés állami jogának szabályozásáról és az 1791. évben jelent meg azon kir. rendelet, mely szerint „a magyar nyelvnek lelkiismeretes kezelése parancsoltatok,, meghagyatván, hogy kivéve a külföldieket, senki a magyar nyelv tanulása alól fel ne mentessék s a magyar nyelv tanítója figyelmeztessék, hogy e nyelvben tett előmenetel felőli bizonyitványok kiállításában szigorú legyen.“ Mindnyájan tudjuk t. közgyűlés, hogy az ezer éves államban, a magyar nyelv érvényesülésnek mi volt akadálya. Akadálya volt a latin nyelvnek a közigazgatásban való használata európaszerte; az első lökést pedig a nyelv érvényesülésére megadta a nemzeti gondolat, mely a XVIII-ik század végén egész Európában első diadalutját járta be. (Vége köv.) = Pályázat ösztöndíjra. A sárospataki ev. ref. főiskola igazgató- tanácsa pályázatot hirdet a Rozgonyi Mária Irma-féle alapítvány két, egyenként évi 240 koronás ösztöndíjára. — A folyamodványok ezekért az ösztöndíjakért, a hozzájuk való jogosultságot igazoló mellékletekkel felszerelve, a sárospataki főiskola igazgató-tanácsához intézendők s folyó évi szeptember hó 1-ig a főiskola közigazgatói hivatalába nyújtandók be. Egyébb felvilágosítást a főiskola közigazgatói hivatala ad. Kiadótulajdonos: Éhlert Gyűl*.
