Zemplén, 1904. július-december (34. évfolyam, 70-142. szám)
1904-12-20 / 139. szám
Sátoraljaújhely, 1904. december 20. 139- (4361.) Harminckettedik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujnely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., Vastagabb betűkkel S fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. dr. Molnár János felelős szerkesztő. dr. Ferényi József főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyedévre 3 kor. —• Egyes szám ára 8 fillér. —— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár kedvezmény. Két búcsúlevél. — dec. 20. Két búcsúlevelet ismertetünk meg olvasóinkkal alantabb e hasábokon teljes terjedelemben. Két búcsúlevél az, amelylyel Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága é3 tisztviselői kara búcsúzik el gróf Hadik Béla főispántól, akihez őket a szív mélyéből fakadt igaz szeretet és hála kötötte. Halavány, egyszerű kifejezése akar lenni ez a két búcsúlevél azon őszinte ragaszkodásnak, melylyel eltávozott főispánunk iránt az ő gárdája: a megyei tisztviselői kar mindenkor viseltetett, visszhang az csupán, de még igy is következtetni lehet belőle az érzelmek igazságára és tartósságára, mely ezt a két búcsúlevelet sugallta. És épen azért nem tartjuk érdektelennek teljes terjedelmükben megismertetni a közönséggel e leveleket, mert tudjuk, hogy minden sor értékét az igaz átér- zés öregbiti, mely egyedül adhat értéket és becset a bennök foglalt szavaknak. Amit e két búcsúlevél mond, annak minden sora nagy erkölcsi sulylyal bir, oly sulylyal és értékkel, mely színessé képes tenni a legszintelenebb szavakat is az A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. London és Párizs. A „Zemplén“ számára irta : ifj. Meczner Béla, (Folytatás.) Ami pedig a két ország konyháját illeti, általában lebet mondani, hogy az angol konyhát a franciával szemben az egyszerűség jellemzi. A francia konyhának töviről hegyire való ismerése valóságos tudomány, mert a leginyencebb ételektől kezdve a kerti csiga és békáig mindent feltálal. Az angol menün sokkal korlátoltabb a francia fogások ezen rengeteg változatainak száma: sőt mi több az angol konyha egyszerűségével egész odáig megy, hogy a legtöbb vendéglőben és családoknál úgyszólván tisztán fűszer nélkül főznek. A főzeléket pl. egyszerűen meleg vízben főzik meg, minden só nélkül. Azt pedig valóságos pazarlásnak tekintenék, ha valaki a burgonyát vajban sütné meg. Az angol a sót olybá veszi, mint pl. mi magyarok a mustárt s annak használatát mindenkinek tetszésére bízza; ki tehát sóval kíván enni valamely ételt, az egy adagot tányérjára vesz ki és minden egyes falatot külön-külön sóz meg olyanformán, mint a mustárral. S ezen só igazság diadalmas, hóditó erejénél fogva. Az első levelet Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága intézte az eltávozott főispánhoz f. hó 12-én tartott üléséből. A levél — melyet Thuránszky László főjegyző fogalmazott — a következő : Móltóságos Gróf ur ! Szeretve tisztelt volt Főispánunk l Á mai alólirott napon tartott ülésünkben a Méltóságod lemondása folytán elnöklő vármegyei alispánunk bejelentéséből mindnyájan a legmélyebb sajnálattal és megilletődéssel vettük tudomásul Méltóságod eltávozását. Mindnyájunk kebelébe egyértelmű visszhangra talált vármegyénk alispánjának a Fejes István és gróf Mailáth József hozzászólásával támogatott ama indítványa, hogy a Méltó- ságos Gróf ur mint volt főispánunk — habár rövid 3 és Va évi, de annál eredménydusabb itt működése alatt szerzett érdemeit — jegyzőkönyveinkben megörökítsük és méltóságodhoz, most a midőn e díszes, a vármegye minden egyes lakójának közmegelégedésére és teljes elismerésével betöltött állásáról lemondani méltóztatott, bucsuiratot intézzünk. Vajmi kevés ez, amit e közig, bizottság mélyen átérzett hálájának és elösmerésének szerény jeléül nyújthat, de tetézze ezt Méltóságodnál az a tudat, 1: ogy a Méltóságod nagyérdemeit nem csupán a holt betűk örökítik meg. Megörökítik azt, Méltóságodnak e vármegyében maradandó alkotásai. nélkül való főzést róvják fel főkép a franciák az angol konyha hibájául; az angolok pedig a franciák békaevését kifogásolják, mint azt a „Froggy“ csúfnév is mutatja, melylyel az angolok a franciákat szokták illetni. Azon kérdésre : van-e a két népnek különös nemzeti étele, azt hiszem csak részben lehet megfelelni, mert a franciáknál nem igen lehet oly speciálisan nemzeti jelleggel biró ételről szólni, mint az angolok „Roast beef“, vagy „Pudding“-járól, melyek „John Bull“-tól elválaszthatlan fogalmat képeznek. Mindazonáltal mondhatjuk, hogy a francia konyha sokkal nagyobb súlyt fektet a levesekre, mint az angol s talán ezen különféle „Consommé“ és „Bouillon“ levesek, „Cőtelette“-k, „Omelette“-k és „Fi- let“-k tekinthetők azon francia ételeknek, melyek legnagyobb népszerűséggel készíttetnek. Érdekesek az asztalnál való ülés- bek szabályai. Az angol etiquette szerint a kezek étkezés alatt lehetőleg az asztal alatt tartandók; a franciák azonban inkább az asztal fölött, illetve az asztalon tartják azokat. Az asztalkendőt az angol igazi luxus-cikknek tekinti s avval angol asztalon csak ünnepélyesebb alkalomkor, vagy vendéglátás esetén terítenek fel. A francia azonban ép oly szükséges étkezési eszközt lát benne, Megörökíti a kulturális téren az a 22 iskola, amelynek mindegyike, mint egy-egy emlékmű fogja még a késő utódoknak is hirdetni, Méltóságodnak a népnevelés és közművelődés, a magyar nemzeti eszme megvalósulása terén.kifejtett tevékenységét. Örök időkre megörökíti a köz- egészségügy terén a vármegye központjában Méltóságod rövid itt időzése alatt felépült ama monumentális épület, amely a szenvedő emberiség jajszavát van hivatva enyhíteni, amely a gyógyítható betegeket a hazának hasznos polgáraiként van hivatva visszaadni és ama szerencsétleneknek, akik számára a gyógyulás csak az Isten kezében van: csendes, nyugalmas menhelyül van hivatva szolgálni. Örök időkre fogja ez épület mint amelynek létesülését Méltóságod befejezésre juttatta: dicsőséges emlékét hirdetni. De nemcsak ekként van Méltóságod emléke e vármegyében megörökítve. Bele van az mindannyiunk, a vármegye minden egyes lakosának szivébe vésve. Bele véste azt Méltóságod úgy a közigazgatásunk, — melynek nagy lendületet adott — va lamint közgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk terén, nemkülömben a társadalmi téren szerzett érdemeivel. Belevéste azt Méltóságod rendíthetetlen haza és igazságszeretetével, határtalan jó szivével. S mink is csak arra kérjük Méltóságodat, adjon helyet nekünk jó szivében — melybe mindnyájunkat befogadott — továbbra is. Tartson meg emlékezetében és jó indulatában, amelylyel megtisztelt ezután is. Fogadja Méltóságod hazafias üdvözletünket. mint a villában, vagy a késben s még a legegyszerűbb munkás nyakában is ott látjuk azt a párizsi nép vendéglőkben. Az asztalkendő alkalmazása tekintetében érdekes a franciák szokása. Ugyanis a családtagok a mindennapi életben rendesen összehajtják azt étkezés után, de egy meghívott vendég ne tegye azt, mert a serviette összehajtása azt jelentené, hogy a következő étkezésre is meg akar hiva lenni s arra hajtja azt össze magának. Ha azonban ez utóbbi étkezésre tényleg meg lesz hiva az illető: összehajtja azt. Mindkét nemzet szokása megegyezik abban, hogy az étkezés bevégezte után nem kívánnak kedves egészségére-t, sem nem csókolnak kezet a háziasszonynak és hogy a társaság tagjai egymással kezet nem fognak. E szokást az utóbbi időben minálunk is kezdik követni és el kell ismernünk, hogy egy igen praktikus oldala van, név- leg az, hogy egy harminc, vagy több tagú társaságban megment attól a valóságos processziótól, mely az étkezés után egy ilyen társaságban a kézfogások alkalmával keletkezik. — De mért ne tennők ezt kisebb és intimebb társaságokban, hol egy ilyen kézfogás mily barátságos képet nyújt a nagyobb társaságok feszességével szemben. Lakás dolgában nem mondhatKelt Zemplénvármegye közigazgatási bizottságának 1904. évi december hó 12-én tartott ülésében. A közig, bizottság nevében: Uókns Gyula, alispán. A másik búcsúlevelet a megyei tisztviselői kar intézte a főispánhoz, melynek elküldését f. hó 18-án d. e. 9 órakor Dókus Gyula elnöklete alatt tartott nagy értekezletén határozta el. A tisztviselői kar búcsúlevele a következő : Méltóságos Gróf ur! Szeretve tisztelt Főispánunk ! Vármegyénk mély tisztelettel alólirott tisztikara mai napon tartott értekezletén nehéz szívvel és mély megilletődéssel vette tudomásul Felséges Urunk Királyunknak ama legfelsőbb elhatározását, melylyel Méltóságodat főispáni állásától saját kérelmére és buzgó szolgálatainak elösmerése mellett legkegyelmesebben felmenteni méltóztatott. Ha már a dolgok fejlődésébe gyenge erőnkkel bele nem avatkozhatunk és nem volt alkalmunk megkísérlem, hogy Méltóságodat legőszintébb ragaszkodásunk kifejezésével elhatározásának megváltoztatására bírjuk, az lett volna szivünknek mélyen érzett, forró vágya, hogy testületileg megjelenve Méltóságod előtt, élőszóval biztosítsuk változbatatlan tiszteletünkről, nagyrabecsülésünkről, ragaszkodásunkról és hálánkról. Nagy sajnálatunkra azt az óhajtásunkat meg nem valósíthattuk s igy csak azt az utat választhattuk, hogy beszámoljunk azokról az érzelnám egész tökéletesnek sem a francia, sem az angol rendszert. Mégis a párizsi házak lakosztályainak beosztása sokkal célszerűbb, mint a londoniaké. Ugyanis a párizsi házak lakosztályai teljesen el vannak különítve egymástól úgy, hogy egy emeleten esak egy család lakik, vagy ha még több is, azok lakosztályai külön előszobával bírnak és külső ajtó által vannak elkülönítve egymástól. A londoni lakások azonban az elegánsabb West-Endi házak kivételével eltérőleg a párizsi és kontinensi szokástól a következő különös beosztással bírnak: Áz úgynevezett villák legnagyobb része 2—3 emeletes; a földszintet, a félemeletet s a legfelső emeletet leg- többnyire a ház tulajdonosa lakja, mig a közbeeső I-ső és Il-ik emeletet egy kisebb 3—4 tagú családnak adja ki. Ezen I-ső és II-od emeleti lakosztályoknak külön ajtóval elkülönített előszobájok nincs s igy ha az első család egy tagja a legfelsőbb emeleten lévő szobájába akar menni, közvetlenül a Il-ik család előszobáján kell, hogy átmenjen, mert ezek a közös lépcsőtől nincsenek külső ajtóval elkülönítve. Ezen célszerűtlen beosztás úgyszólván csak Londonban van elterjedve, de dicséretképen legyen mondva, hogy az újabban épített házakban már nem igen alkalmazzák. (Vége köv.) Schmidthaner-féle Igmándi kesorüviz, reggelenként félpohárral használva, meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbadi és Marienbadi ivókúrát gyomor és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájasodás és azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganatnál, cznkorbetegség, csúz- és köszvénynól stb. Az .Igmándit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelitik és saját érdekó- helyette mást nem fogad el. — Utasítás mellékelve. — Kapható Eperjesen Bohrandt J. W. kereskedésében. ben cselekszik, ki Főszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üveg 50 f, szetes keserüviz, a mely kis üvegben is kapható. félüveg 30 f. — Az egyedüli terméI.apuuk mai száma 4 oldal.
